Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

i» 1 2 ^fepÜJSÁG 1978. október 8. .MAGAZIN m MAGAZIN MAGAZIN . ■ MAGAZIN áMmS1 lift magazin jÄPpillf MAGAZIN MAGAZIN 11; I MAGA2 I : MAGAZIN ■ MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN A rosszultáplált Afrika Tanzániában tárgyal a FAO (az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) Afri­ka élelmezési problémáival fog­lalkozó regionális konferenciája. 1969 és 1971 között 400 millió em­ber volt rosszultáplált a Földön, 1974-ben már 455 millió ember éhezett. Különösen aggasztó a helyzet a „fekete kontinensen”. Eduard Szamua, a FAO főigaz­gatója szerint a 17 afrikai or­szágnak a szárazság, az árvizek, a sáskajárás és a háborúk okoz­ta súlyos élelmiszer-deficittel kell szembenézniük. A világ népessége 1977 elején a Föld népes­ségszáma meghaladta a 4 milliárdot. Ennek a népesség­nek körülbelül 80 százaléka 25 államra jut, élükön Kíná­val, Indiával, a Szovjetunió­val, az Egyesült Államokkal és Indonéziával. Századunk­ban a Föld lakosságának szá­ma gyorsuló ütemben növek­szik. Az ENSZ legutóbbi de­mográfiai évkönyvének ada­tai szerint az egyes kontinen­sek a világ népességszámá­ban a következő arányban részesednek: Ázsia (a Szov­jetunió nélkül) 57 százalék­kal, Európa (a Szovjeunió nélkül) 12 százalékkal, Afri­ka 10 százalékkal, Latin- Amerika 8,5 százalékkal, a Szovjetunió 6,5 százalékkal, Észak-Amerika 6 százalék­kal, Ausztrália és Óceánia 0,5 százalékkal. A hetvenes évek elejétől kezdve a Föld népes­sége évente átlagosan mint­egy 70 millióval növekszik, emellett a népességszám-nö­vekedés a fejlődő országok­ban hatszorta nagyobb, mint a világ többi részein. A leg­nagyobb a szaporulat Guate­malában, Guineában, Szvázi- földön, Albániában, Ecuador­ban, Egyiptomban, Iránban, Kolumbiában, Mexikóban és Venezuelában, ahol ezer la­kosra 40—50 újszülött jut. Ezzel szemben az európai or­szágok többségében kicsi a születési kofficiens (5—20 ezrelék), a legkisebb Svédor­szágban. Háromszázmillió személygépkocsi a világban 1977-ben a világon 30 462 669 személygépkocsit gyártottak, 5,5 százalékkal többet, mint 1976-ban. A világ számos te­rületén jelentkező válság el­lenére a személygépkocsikat nemcsak gyártják, hanem egyre nagyobb mennyiségben adják el, elsősorban azokban az országokban, ahol koráb­ban luxuscikkeknek számí­tottak. A világ legnagyobb személygépkocsigyártója az USA (30,2 százalék), utána Japán következik (17,8) szá­zalék!, majd az NSZK (12,3 százalék.) A világ személy­gépkocsi-gyártó országai kö­zött a Szovjetunió jelenleg a 6. helyen áll (4,2 százalék), Csehszlovákia a 15. helyen (0,6 százalék). Lengyelország megelőzi Csehszlovákiát, az NDK viszont Csehszlovákia mögé szorult. A világ legna­gyobb személygépkocsi ex­portőrei : Japán, az NSZK és Franciaország. A világon jelenleg körül­belül 300 millió személygép­kocsi közlekedik és számuk 2000-re várhatóan eléri az 500 milliót. Képünkön azon szekrénykék egyike, amelyet a svájci országutak mentén állítanak fel a forgalomellenőrző és fényképező berendezések befogadására. Nem minden szek­rénykét látnak el készülékkel, hanem naponta változtatják a rendelkezésre álló mű­szerek elhelyezését, így az autósok mindig bizonytalanságban vannak, tehát jobban is „tisztelik” e berendezéseket. Az előírt sebesség betartá­sának ellenőrzésére minden országban egyre nagyobb gondot fordítanak. Részben azért, mert a gyorshajtás az egyik legfőbb balesetforrá.«* másrészt bizonyos sebesség­határon — 90—100 km/óra — felül nagyon megemelkedik az üzemanyagfogyasztás, ami ellene szól az energiatakaré­kossági célkitűzéseknek. Közismert tény, hogy a közlekedésrendészet sikerrel használja a radart a jármű­vek sebességének pontos meghatározásához. A készü­lékek a Doppler-effektus alapján működnek. Antenná­juk jól irányított, állandó frekvenciájú mikrohullámú sugárnyalábokat bocsát ki. Ha ez a sugárnyaláb valami­lyen mozgó tárgyat — pél­dául gépjárművet — ér, egy része arról visszaverődik, de a mozgási sebesség arányá­ban a visszaverődött hullám frekvenciája megváltozik, és a frekvenciaeltérés alapján a készülék elektromos úton se­bességet érzékel, illetve je­lez ki. Kezdetben a gyorshajtók leleplezését akként végezték, hogy a radarsugaras beren­dezés mellett elhaladó, a megengedett sebességet túl­lépő jármű rendszámát rádió- telefonon tudatták a néhány kilométerrel távolabb elhe­lyezkedő rendőrrel, aki az­után kirótta a büntetést. E módszernek az a gyengéje, hogy a bizonyító erejű sebes­ségi értéket egy műszerről olvassák le és később már nem áll rendelkezésre. Erre való tekintettel dolgozták ki a Traffipax-rendszerű for­galomellenőrző és fényképező berendezést, amely olyan fel­vételt készít a gyorsfiatjó ko­csiról, amelyen a szabálysér­tés pontos ideje, a haladási sebesség műszerről leolvas­ható számértéke is szerepel, s természetesen a jármű for­galmi rendszáma is jól leol­vasható. A londoniak esélye Ha valaki Londonban la­kik, akkor bizonyos lehet ab­ban, hogy mivel minden öt­venedik ember rablás áldo­zatává válik, előbb-utóbb rá is sor kerül. Gyakoribbak lettek az ut­cai rablótámadások, a ma­gánházakban elkövetett betö­réses lopások. Különösen ag­gasztó az erőszak alkalmazá­sával együtt járó bűncselek­mények számának növekedé­se. 1975-höz képest ez 18 szj^, zalékkal emelkedett. A sú­lyos törvénysértések száma pedig egy év alatt 4 százalék­kal nőtt az országban. A Scotland Yard vezetősé­ge, a számadatokat elemezve, utasította a londoni rendőr­séget, hogy mindenekelőtt az olyan bűncselekmények vizs­gálatával és megelőzésével foglalkozzék, mint az utcai rablások, amelyeknek áldo­zatai a társadalom legvédte­lenebb tagjai. Zöldségboltban — Van zellerjük? — kér­dezi a vásárló a zöldségbolt­ban. i — Sajnos nincs, de tessék póréhagymát venni, annak ugyanakkora a foszfortartal­ma, mint a zelleré. — Csakhogy az én felesé­gemnek főzéshez kell a zel­ler nem pedig világításhoz! Abszolút válogatós — Kérek egy kiló szalon­nát — mondja a vevő a hentesnek —, de ne legyen túl zsíros! Labdarúgócsapatoknak ajánljuk így még tartalékot is vihetnek magukkal Csengő helyett, papagáj. Nem ütközik ez a KRESZ pa­ragrafusaiba? A hét karikatúrája — Fiúk, azt hiszem, valaminek nekiütköztünk! (Nagy János rajza) A királyi korona útja Tolna megyében A regölyi plébánia története bevezető­jében többek közt ezt írják: „Nevezetes Regöly vára arról is, hogy Perényi nádor az ország szent koronájával, mely a mon­da szerint egy kulacsban volt elrejtve, egy éjszaka itt időzött.” — Perényi Imre ná­dorról nem tudunk hasonlót, hiszen a mo­hácsi csata idején már nem élt, annál in­kább fiáról, Perényi Péter koronaőrről, ki többször mentette az „angyali koronát” egyik királytól a másikhoz, többnyire Fer- dinándnak, amint Szerémi György, János király káplánja, korabeli történetíró írja, s más egykorú följegyzések is tanúsítják. És Perényi Péter útja nem egy esetben Sik­lós és Fehérvár vagy Buda között, a na­gyobbrészt János-párti Tolna megyén ke­resztül vezetett. 1526 novemberében Fe­hérvárról Siklósra vitte a koronát János királytól, természetesen szökve. s a ko­ronát Várdai Pál (esztergomi érsek) és Pe­rényi Péter ketten tartották kezükben. Pe­rényi Péter nevetve, nagy hangon mond­ta: — Magyarok, itt a korona, amelyet én három évig nem láttam, mert ellopták. — Elkezdték a Te Deumot, s elvezették Já­nos királyt a prépost házához. És mondja Perényi Péter: — Én nem ülök addig az ebédhez, míg kezembe, át nem adjátok az angyali koronát. — János király mind­járt elszomorodott, s akarva sem tudott bármit is szólni ellene. Elkezdődött János király ellen a fő árulás.” írja Szerémi György. Perényi Péter ezért az erdélyi vaj­dai méltóságot kapta Ferdinándtól, kit 1527-ben szintén megkoronáztak Fehérvá- rott. — 1529 augusztusában Perényi Péter nagy szekérkaravánnal halad a Sárvíz partján, Füzérvárra tart a koronával, de Kajdacsnál Szerecsen János Tolna megyei alispán és csapata elfogja. (Szerecsen Já­nos alispán a Szakéllyal szemben fekvő Csernéden székelt és lakott, Zsigmond ki­rály uralkodása óta ez volt a megyeszék­helye. 1529 telén Budán Perényi elkéri Szulej- mán szultántól a koronát és Siklósra viszi. Ferdinánd elfogatja Perényit, s az ott hal meg a bécsi börtönben. Mivel Regölyben egyébb várról nem tu­dunk, itt valószínűleg magát a földvárat kell értenünk, melyre a régi Regöly épült, esetleg a főesperes szálláshelyét, vagy más, nemesi udvarházat. HEGEDŰS LÁSZLÓ „Beszélgető” majmok A majmok és az emberek bi­zonyos vonatkozásokban már megértik egymás jelzéseit. Leg­utóbb az egyesült államokbeli Atlanta kutatóközpontjában két majom között is sikerült grafi­kai szimbólumokat kialakítani az evés témájában. Austin, hároméves csimpánz megrendeli az ételt. Ujjával a kenyér grafikai szimbólumával ellátott műanyag-billentyűt nyomja, mosolyog és megvakar­ja a tarkóját. Egy pleksziüveg túloldalán világító táblán jele­nik meg ugyanez a jel, melyet Austin kollégája, Sherman fi­gyelmesen megnéz. Szemmellát- hatóan felfogta az üzenetet, hi­szen — rutinos föpincérhez ha­sonlatosan — megfogja a kívánt élelmet, egy szelet kenyeret és átnyújtja a „vendégnek”. A majomduó csaknem képes arra, hogy ellássa egy gyors­önkiszolgáló büfében adódó mun­kát. Grafikai szimbólumokkal olyan szavakat jelölnek, mint például a babkalács vagy tej, Sherman és Austin összesen ti­zenegy élelmiszer nevét érti meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom