Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

©NÉPÚJSÁG 1978. október 26. Nemzeti Bajnokságok Kupája Szekszárdi Dózsa-PVSK Kerékpártól — autóig Ügyességi és akadályverseny A felsőnyéki termelőszövetkezeti sportkör novem­ber 6-án, a sportpályán nagyszabású akadályversenyt rendez. Kilenc órakor kezdődik a kerékpárosok vetél­kedője, 10.30-kor az 50 köbcenti alatti, illetve 50 köb­centi felettiek versenye. A délelőtti verseny eredmény- hirdetése 12 órakor lesz, majd 13 órától 16.30-ig három kategóriában az autósok bizonyítják ügyességüket. A női versenyzők valamennyien együtt indulnak, függet­lenül a gépkocsi köbcentijétől. A férfiaknál két kate­gória lesz, először az 1000 köbcenti alattiak, majd az 1000 köbcenti felettiek rajtolnak. Eddig két versenyt rendezett a felsőnyéki sport­kör. Azok tapasztalata alapján — mivel más megyé­ből is nagyszámmal érkeztek — ezúttal csak Tolna megyeiek vehetnek részt a vetélkedőn. Nevezni októ­ber 25-től lehet. Cím: Felsőnyék Községi Tanács, Cse- ke István. A győzteseknek, illetve a helyezetteknek értékes serleget, oklevelet, jutalmat ad át a zsűri az eredmény- hirdetéskor. Az autósoknál a két kategória első helye­zettjeiből egy döntő futamot rendeznek. Az indulók a verseny előtt csak a pályarajtot kapják meg, majd a pályát végigjárhatják, de nem gépkocsival, vagy mo­torral — kizárólag gyalog. A verseny befejezéseként húsz órától a művelődési otthonban autósbált rendez­nek tombolasorsolással. Járási labdarúgás Hírek A megyei kézilabda-szö­vetség november 7-én Szek- szárdon, a Zrínyi utcai álta­lános iskola tornatermében, 13 órától ifjúsági kupa né­ven tornát rendez. * Nyíri Jánosné diósberényi olvasónk tudósításából: — A diósberényi labdarúgócsapat csehszlovákiai kiránduláson vett részt. Komáromban a várossal ismerkedtek, majd a közeli Izsára utaztak, ahol a helyi csapattal mérkőztek. A végeredmény 1:1 lett. A csehszlovákiai csapat jövő nyáron viszonozza a diósbe- rényiek látogatását. * A Dombóvári VSE NB li­es férfi kosárlabdacsapata — közös megegyezéssel — ok­tóber 27-én, pénteken, Fűz­főn játszik bajnoki mérkő­zést. * A Szekszárd városi labda­rúgó-szövetség a téli hóna­pokban játékvezetői tanfo­lyamot szervez a járás terü­letén. Előadót, tanfolyamve­zetőt központilag biztosíta­nak, jelentkezéseket novem­ber 15-ig fogad el a szövet­ség. Szekszárd, 100 néző. V.: Ágoston. Sz. Dózsa: Lipovsz- ky — Dinnyés, Szlovák, So- modi, Bonnyai — Tóth, Szőcs, Adorján (Szöllősi) — Mezei, Landek (Szekeres), Házi. Edző: Magasházi Jó­zsef. Pécsi VSK: Papp — Nagy, Tallósi, Engert (Ka­szás), Csaba — Herbst, Ko­csis (Németh), Grünvald — Lauer, Szász, Réfi. Edző: Rónai István. Nagy lendület­tel kezdett a Dózsa csapata, ötletesen, átgondoltan ját­szottak, rendre gólveszélyes akciókat vezettek. Fölényük a 13. percben góllá érett: Házi vezette fel a labdát, Mezeihez passzolta, aki 14 A Magyar Atlétikai Szö­vetség rendelkezései értel­mében október 19 volt az utolsó határidő minősítő verseny rendezésére. Ezen a napon rendezték Bonyhádon a járási minősítő versenyt, ahol Bareith Attila, a Bony­hádi Spartacus versenyzője az október 11-én Budapes­ten általa felállított ifjúsá­gi és felnőtt megyei gerely­hajító csúcsot (61,36) megja­vította. Az új csúcs 61 mé­ter 72 centiméter. A minősí­tő verseny győztesei: Lányok. Távolugrás (1963): Pásztor Hedvig (Gimn. DSK). 1962: Sher Sarolta (Gimn. DSK). Súly lökés. 1961: Kecskés Mária (Spar­tacus). Fiúk: 400 m 1963: Steiner János (Gimn. DSK). 1962: Boch Antal (Spartacus). 1961: Czárt János (Spartacus). 1963. 1500 m: 1963: Kutast méterről a jobb alsó sarok­ba lőtte. 1:0. A 15. percben Házi bal oldali beadását Lan­dek fejelte kapura, Papp a bal felső sarok elől üggyel- bajjal tisztázott. A 29. perc­ben Landek 17 méteres, for­dulásból leadott lövése a fel­ső lécen csattant. Két perc múlva Bonnyai tízméteres, nagy lövését Papp a levegő­ben úszva tolta szögletre, a jobb alsó sarok elől. A 36. percben Landek Szőccsel kényszerítőzött, Szőcs lövé­sét Papp ismét bravúrral hárította szögletre. A 45. percben két nagy helyzet maradt kihasználatlanul a pécsiek kapuja előtt. . János (Gimn. DSK). Magas­ugrás : Elbinger Ferenc (Spartacus). 1962: Gergely Pál (Spartacus). 1961: Csá- nyi Zoltán (Spartacus). 1960: Szeifert Dezső (Spartacus). Súly lökés 1963: Kishonti Ta­más (Gimn. DSK). 1962: Ba­reith Attila (Spartacus). 1961: Pécsi Gábor (Sparta­cus). Diszkosz 1962: Bareith Attila (Spartacus). 1961: Pé­csi Gábor (Spartacus). Ge­rely 1962: Bareith Attila (Spartacus). 1961: Pécsi Gá­bor (Spartacus). A járási serdülő összetett B atlétikai versenyen, mely a gimnázium udvarán volt a következők szereztek helye­zéseket. Lányok. A variáció: 1. Incze Valéria (Spartacus) 2095, 2. Hágen Ágnes (Spar­tacus) 1864, 3. Szilágyi Er­zsébet (Gimn. DSK) 1864 ponttal. C variáció: 1. 2:0 (1:1) Szünet után az 50. perc­ben Landek már csak a ka­pussal állt szemben, egy üte­met kivárt, a védők szerel­ték. A 70. percben Szekeres fejesét Papp ujjheggyel tol­ta a léc fölé. A 73. percben Lauer elől Somodi mentett a gólvonalon. A 76. percben Szőcs már a kapust is kicse­lezte, kisodródott és nehéz szögből leadott lövése elzú­gott a kapu előtt. Két perc­cel később tovább növelte előnyét a hazai gárda. Házi bal oldalról beívelt szabadrú­gását a berobbanó Szekeres védhetetlenül fejelte a kapu közepébe. 2:0. Schwarcz Katalin (Sparta­cus) 2180, 2. Pál Gabriella (Gimn. DSK) 1578, 3. Szabó Éva (Gimn. DSK) 1320 pont­tal. Fiúk 1965: A variáció: 1. Frey Tamás (Spartacus) 813, 2. Müller Ervin (II. ált. isk.) 546, 3. Ruppert Tamás (II. ált. isk.) 430 ponttal. C va­riáció: 1. Kretzer Gábor (Spartacus) 458, 2. Daradics József (II. ált. isk.) 396, 3i Reményik Attila (II. ált. isk.) .250 ponttal. 1964. A variáció: 1. Vanya Sándor (Spartacus) 1677, 2. Pali Sándor (Gimn. DSK) 650, 3. Bősz Ferenc (Gimn. DSK) 547 ponttal. B variáció: 1. Fodor István (Gimn. DSK) 1100, 2. Pálmai Csaba (Gimn. DSK) 1070 ponttal. C variáció: 1. Vaj­da József (Gimn. DSK) 1178, 2. Sparer András (Gimn. DSK) 898, 3. Madár István (Gimn. DSK) 680 ponttal. A tamási járási bajnokság állása. Felnőttek: 1. Tamási MEDOSZ 11, 2. Tolnanémedi 10, 3. Simontornya 9, 4. Sza- kály 9, 5. Gyönk 8, 6. Ozora 5, 7. Iregszemcse 5, 8. Ma­gyarkeszi 3, 9. Fürgéd 3 ponttal. Ifjúságiak: 1. Tamá­si MEDOSZ 8, 2. Ozora 7, 3. Simontornya 7, 4. Iregszem­cse 4, 5. Gyönk 0, 6. Ma- gyarkeszi 0 ponttal. A szekszárdi járási baj­nokság állása: Felnőttek: 1. Alsótengelic 15, 2. öcsény 14;- 3- Báta 13, 4. Sz. Dózsa 11. 11, 5. Alsónána 9, 6. Ten­gelic II. 7, 7. Szekszárdi Á. G. 6, 8. Sióagárd 6, 9. Kölesd 4, 10. Szedres 1, 11. Harc 1 ponttal. A tartalék­csapatok nélkül: 1. öcsény 12, 2. Báta 12, 3. Alsótenge­lic 11, 4. Alsónána 7, 5. Sió­agárd 6, 6. Szekszárdi Á. G. 4, 7. Kölesd 4, 8. Szedres 1, 9. Harc 0 ponttal. Ifjúságiak: 1. Szekszárdi Á. G. 12, 2. Alsótengelic 10, 3. öcsény 9, 4. Báta 5, 5. Sióagárd 5, 6. Alsónána 3, 7. Szedres 2, 8. Kölesd 1 ponttal. Sikeres évadzáró verseny Bareith : új megyei csúcs mm Őszi napsütésben A repülőklub fiataljai kihasználva a kedvező idő­járást, a kellemes őszi napsütést, az elmúlt hetekben a rendszeres felszállások mellett a szokásos karbantartá­si, javítási munkákat végezték öcsényben. Kóré Vil­mos, reptérparancsnok Kovács Sárát oktatja — felvé­telünkön — a lombfűrész helyes használatára, miköz­ben egy vitorlázógép fülketetőjét javítja. Kézilabda MNK Az alpinizmus világtörténetéből A Föld harmadik sarka közötti időszakban került sor. A megyei - kézilabda-szö­vetség október 29-én vasár­nap, Szekszárdon, a Zrínyi utcai tornacsarnokban ren­dezi az MNK megyei dön­tőjét. Három-három női és férficsapat körmérkőzéses formában dönti el a végső helyezéseket.* Az MNK idő­rendje: 8 órakor Szekszárd— Mözs férfi, 9.10-kor: Bony- hád—Mözs női, 10.10: Mözs —Hőgyész férfi, 11.20: Mözs —Simontornya női, 12.20: Hőgyész—Szekszárd férfi, 13.30: Simontornya—Bony­hád női mérkőzést rendezik. — Sir, megtaláltam a vi­lág legnagyobb hegyét! — ez­zel a kiáltással rontott be 1852 egy napján főnöke szo­bájába a Calcuttái topográfiai hivatal szerény tisztviselője. Kiszámítva a Himalájában 1845. és 1850. között végzett topográfiai kutatások ered­ményeit, „felfedezte” a Mount Everst-et. a világ legnagyobb hegyét. Ez a kezdetben kizá­rólag tudományos szenzáció, ami akkor a világot nem na­gyon érdekelte, később évti­zedeken át feszültségben tu­dott tartani embereket. A Mount Everest felfede­zésének pillanatában még nem volt alpinizmus a Hima­lájában. Néha-néha megje­lent ugyan egy-egy utazó, aki jelentős magasságokba fel is jutott, de ezeknek egyrészt nem volt céljuk a hegycsú­csok meghódítása, másrészt ehhez lehetőségeik sem vol­tak. Az igazi alpinisták csak a múlt század kilencvenes évei­ben látogattak el erre a kör­nyékre. Elsőként „az alpipdz- mus atyjai” jelentek meg, az angolok, akik a Matterhorn 1865. évi meghódítása után úgy gondolták, hogy az Al­pokban már megtették a ma­gukét és útjukat más hegyek felé vették: először a Kauká­zusba indultak, ezután a Hi­malájába és a Karakoramra. A XIX. század végén Mum­mery. Conway Freshfield és mások keresték fel a Himalá­ját. Közülük azonban senki sem jutott fel egyetlen 7000 méteres csúcsra sem. Mum­mery. az alpinizmus úttörője 1895-ben meghalt a Nanga Parbat felderítése közben: Honfitársa. Thomas G. Longs- taff azonban szerencsével járt: 1907-ben feljutott a 7120 méteres Trisulra, meg­teremtve az akkori magassá­gi rekordot. A legmagasabb hegyek in­tenzív megrohamozására azonban csak a két háború Akkor egyik túra a másikat érte Németországból, Angliá­ból, Olaszországból és Ame­rikából. Az angol alpinisták főleg a Mount Everestre for­dították figyelmüket, ami az évek múlásával az „ő hegyük” lett. Az ismert alpinista. Clinton Dent már 1892-ben gondolt a világ legmagasabb csúcsának megmászására, amit 1914-re tervezett. Erre azonban nem került sor az első világháború kirobbanása miatt. A háború befejezése után azonban 1921-től kezd­ve hét túrát szerveztek egy­más után a Mount Everestre. Mindegyik sikertelen volt. Ezek közül a híres George H. L. Mallory, „a Mount Eve­rest embere”, rajongója és is­merője háromban is részt vett. A hegy végül is végleg magához fogadta őt — 1924- ben halt meg, amikor az észa­ki gerincen próbálta elérni a csúcsot. Utoljára az őt kísérő Irvinnel együtt látták a csúcs­tól 250 méternyire. Ahogy, az angolok a Mount Everestet, úgy a németek a 8126 méteres Nanga Parba- tot választották ki maguknak és vele az alpinizmus törté­netében az egyik legmaka­csabb harcot folytatták. 1934- ben és 1937-ben ebben a küz­delemben két csoport szinte teljesen odaveszett. A Himalája csúcsait ost­romlók közül nem hiányoz­tak a lengyelek sem, akikre mia már csak kevesen emlé­keznek. Az Andokban végre­hajtót 1934. és 1937. évi sike­res vállalkozásuk után, ami­kor elsőként jutottak fel Dél- Amerika legmagasabb csú­csaira — a 6870 méteres Ojos del Saladéra és a 6770 méte­res Cerro Mercedarlóra, vala­mint ugyancsak elsőként ju­tottak fel egy új úton, a 6960 méteres Aconcagua-ra, 1939- ben a Himalája ellen indul­tak. Az Adam Karpinski ve­zette, szerényen felszerelt csoport két tagja, Jakub Bu­ják és Janusz Klarner felju­tott a 7434 méteres Nanda Devi East csúcsra, amely a világ addig meghódított csú­csai közül magasságát te­kintve a 6., vagy a 7. volt. A legnagyobb sikereket azonban csak a második vi­lágháború után érték el a Hi­malájában. A himalájai alpi­nizmus „aranykora” 1950. és 1964. között következett be, amikor az addig mágikus ha­tárt jelentő 8 ezer méteren túlnövő csúcsokat egymás után hódították meg. Az el­ső a 8078 méteres Annapurna volt 1950-ben, amelyre két francia jutott fel: Maurice Herzog és Louis Lachenal, az utolsó a 8013 méteres Shisna Pangma, amelyre egy nagyabb kínai csoport ment fel 1964- ben. 1953-ban meghódították a „végzetes hegyet” is — a 8126 méteres Nanga Parba- tot. Egyedül ment fel rá az osztrák Hermann Buhl, aki­nek ez a vállalkozása az em­beri akarat példátlan bizonyí­téka volt. A legnagyobb esemény azonban ' a 8848 méteres Mount Everestre való első fel­jutás volt 1953-ban. Erre egy brit csoport vállalkozott, az ismert Himalája-járó John Hunt vezetésével. A csoport két tagja. Edmund Hillary és Tenzing Norgay 15 percet töl-, töttek a Föld „harmadik sar­kán”. Az alpinizmus története azt mutatja, hogy a megoldott problémák egyáltalán nem je­lentik a kérdés lezárását, el­lenkezőleg — új problémákat szülnék. Alighogy elérték az utolsó nyolcezres csúcsot, az alpinisták figyelme már más célok felé fordult. „Eljött a. pillanat, amikor a nehézséget már magáért a nehézségért kellett keresni” — írta Luoien Devies, aki a két háború kö­zött egyike volt a francia al­pinizmus nagyjainak. Ebben a szellemben hódították meg 1956-ban a 7273 méteres kar­csú Mustagh Tower bástyá­ját, 1962-ben pedig a 7710 méteres karcsú Jannut. Ekkor már nem sok hiányzott ah­hoz, hogy a legnagyobb csú­csokat, amelyekre eddig a könnyebb utakon jutottak fel, azok nehezebb oldalain, pil­lérein és falain próbálják meg elérni. 1970-től kezdve több ilyen vállalkozást hajtottak végre, közülük a leghíresebb a Mount Everest délnyugati falára feljutás volt. Ezt a fa­lat minden szezonban megost­romolták. A fal „kulcsa” az •azt keresztben átmetsző szik­la volt, amin a legjobban fel­szerelt csoportok vállalkozása is megtört. 1975 őszén azon­ban „ütött az óra”: a falat Chris Bennington vezetésével legyőzte egy brit csapat, egy embert veszítve. A korszerű alpinizmus csú­csát a Himalája-túrák jelen­tik. A nagy anyagi költségek és a nagy kockázat ellenére a Himaláját egyre többen ke­resik fel, néhány éve télen is. A téli Himalája-járók kö­zött elsőként jelentek meg a lengyelek, akiknek a téli al- pinizmusban már a harmin­cas években sem voltak ver­senytársaik. Akkor ezt az elő­nyüket nem használták ki, de a második világháború után annál inkább: jelenleg ezen a területen világviszonylat­ban az egyik vezető pozíciót foglalják el. 1973-ban a szik­lamászók Mubja megszervez­te az első téli túrát a Hindu- kusba. Egy fagyos éjszakán, február 13-án Tadeusz Plot- rowski és Andrzej Zawada feljutott a 7940 méteres No- saka csúcsra. Ez volt a vilá­gon az első olyan hétezres csúcs, amit téli időszakban hódítottak meg. Bár a len­gyelek az ötvenes években nem vettek részt a nyölcez- resek ellen intézett frontális támadásban (mindössze a 8172 méteres Dbaulagirire in­duló túrába kapcsolódtak be 1960-ban. de a csúcsra nem mentek fel). ..listájukon” 25 szerepel a Föld legmagasabb csúcsai közül, a 7952 méte­res Gasherbrum III. és a 7852 méteres 'Kunyang Chhish is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom