Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-12 / 241. szám
a^Sépújság 1978. október 12. Harminc képzőművész 58 alkotását mutatja be a szolnoki Tisza-parti galériában a vasárnap megnyílt országos festészeti triennálé. A triennáléra beküldött alkotásokat a Kulturális Minisztérium, a SZOT, a Művészeti Alap és a megyei tanács képviselőiből álló szakzsüri bírálta el és ítélte oda a megyei tanács által felajánlott díjakat. A három kategória, egyenként 15 000 forintos felső díjával Topor András: Anyaság, Baranya Sándor: Kertész és Schéner Mihály: Pásztorok című olajfestményét jutalmazták. A Népszínház Várszínháza nemrég mutatta be Bertolt Brecht „Egy tő az egy fő” című víg játékát. Rendezte: Soubeyran m. v. (Volksbühne Berlin). A képen: Bősze György, Iglódi István, Hetényi Pál, Tolnai Miklós. (MTI fotó, Benkő Imre felvétele — KS) Színházi egyesülés Kiállítás Tornay Endre András szobrászművész alkotásai láthatók a Stúdió Galériában, október 21-ig. A kiállítás anyagából mutatunk be egy fa, egy ólom és egy gipsz portrét. Kultúra - számokban Bulgária nem csupán a kulturális létesítményekben gazdagodott az elmúlt években, hanem az érdeklődés is megnőtt a színház, a múzeumok, a kiállítások, könyvtárak iránt. Ezt bizonyítják a következő beszédes adatok. A kultúrházak — bolgár nyelven a csitalisták — száma több mint 4200. Legtöbbjük, 3750 vidéken működik. Az ország 185 múzeumát évente tizenöt és fél millióan keresik fel. A 9407 közkönyvtárnak három és fél millió nyilvántartott olvasója van. A több mint 63 milliós könyvállományból évente mintegy 43 milliót kölcsönöznek ki. Hazai és külföldi képzőművészek alkotásait tavaly 430 kiállításon mutatták be, a látogatók száma 2 394 000 volt. Az országban 55 színház működik, köztük 36 prózai, 8 zenés, 11 bábszínház. 1977- ben a 14 870 előadást 114 645 100 néző látogatott. Népszerűek a koncertek is. A húsz hivatásos zenekar előadásait ötmilliónyian hallgatták meg. A művészet iránti érdeklődést mutatja egyébként az öntevékeny művészegyüttesek sikere is. Az amatőr együtteseknek 458 525 tagja van. 90 000 előadásukra csaknem huszonhatmillió néző volt kíváncsi. A szovjet színművészet mintegy 28 ezer dolgozóját fogja össze az összoroszor- szági Színházi Egyesülés. Ez a legrégibb orosz művészeti szövetség. Jogelődjét, az Orosz Színházegyletet 1877- ben alapították Pétervárott. Az egylet jótékonysági előadások szervezésével, azok bevételével beteg, öreg, szerződésüket vesztett, nyomorgó színészeket támogatott. 1917-ben feloszlatták a színésztőzsdéket, megszüntették a magánszínházakat, szélnek eresztették a színházi vállalkozók népes csapatát. A színészeket állami színházakba hívták. Az első orosz színésznő, aki ebben az időben megkapta a „Köztársaság Népművésze” címet, Marija Jer- molova volt. Az oklevelet Lenin írta alá. Ma az összoroszországi Színházi Egyesülésnek tucatnyi könyvtára, saját hangstúdiója és három színházi kellékeket előállító vállalata van. Ezekben az üzemekben a kozmetikai szerektől a parókákon és a balettcipőkön keresztül elektromos berendezésekig mindent gyártanak, ami a színházhoz szükséges. Egyébként a társadalmi rendelkezésű, kooperációs tulajdonjogú három üzem néhány millió rubeles évi bevétele képezi az összoroszországi Színházi Egyesülés anyagi alapját. Az egyesülés kiadóvállalata jelenteti meg a színészek és a rendezők memoárjait, a színháztörténeti kiadványokat. A színházi egyesülés központi székháza Moszkvában van. Könyvtárában az elmúlt 200 év előadásairól őriznek irodalmi anyagot. A művészeti szövetség gondoskodik a színházi dolgozók egészségéről és pihenéséről is. Az ország legszebb "»tájain épültek fel a színészek alko- tóházai. A nyugdíjas színészek leningrádi és moszkvai otthonának fenntartási költségeit — évi 740 ezer rubelt — az állam fedezi. Az egyesülés kórháza, rendelőintézete kitűnően felszerelt. Az összoroszországi Színházi Egyesülésnek gyakorlatilag minden nagyvárosban van részlege. 80 éve született Révai József „Foglalkozni akarunk mindenekelőtt a korunk társadalmi történéseit mozgató erők vizsgálatával, törvényeinek megállapításával, hogy irányításuk lehetőségének feltételeit kutassuk. Újabb revízió alá vesszük mindazokat az elméleteket és tudományos rendszereket, amelyek alapjai lehetnének a szociális megváltás gyakorlati politikájának, és teret adunk minden olyan törekvésnek, amely új irányokat keres és akar kijelölni.” így fogalmazta meg a tizenkilenc éves Révai és néhány társa azokat a célokat, melyek jegyében 1917 decemberében új folyóiratot akartak indítani. Ez a tervük akkor meghiúsult, de egy évvel később életre hívták az Internationálé c. folyóiratot, melynek első számát ez a program vezette be. Az irodalmi érdeklődésű, költői ambíciókkal rendelkező fiatalember, aki korábban Kassák Lajos Ma című avantgardista folyóiratában már új esztétikát hirdetett, ebben az időben a társadalmi kérdések felé fordult. A Galilei Kör tagjaként Szabó Ervin nézeteinek hatása alá került, részt vállalt a Korvin Ottó és Sallai Imre vezette forradalmi szocialisták akcióiból, majd 1918 novemberében az elsők között csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A harmincas évek második felében a fasizmus elleni harcban fordulatot jelentő új irányvonal, a népfrontpolitika elméleti megalapozásában Révai kimá- gasló szerepet játszott. „Marxizmus és népiesség” c. munkájában (1938) a népi írók marxista értékelésébe ágyazva történetileg alátámasztotta és felvázolta a népi demokrácia koncepcióját. E művében, mely átmenetet képez történelmi írásai és irodalmi esszéi között, tárulkoznak fel leginkább Révai különleges elméleti kvalitásai. A felszabadulás után Révai az MKP egyik vezetőjeként a hatalomért vívott harc számos területén töltött be irányító funkciót. Kezdettől a kommunista párt vezető ideológusa, a Szabad Nép főszerkesztője, 1949- től népművelési miniszter. Neve elválaszthatatlan a kulturális forradalom nagy eredményeitől, a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megtörésétől. '‘A feszült nemzetközi helyzet és a párt politikai irányvonalának torzulásai azonban egyre inkább beárnyékolták az ő tevékenységét is. Sőt, személye valóban különös figyelmet érdemel, hiszen az MDP vezetői közül ő volt az, aki a dogmatizmus eluralkodásának következményeit — korabeli megnyilatkozásai tanúsítják — előre érzékelte. Ugyanakkor különleges képességei révén mégis a szemléleti torzulásokkal terhes ideológia nagy erejű propagandistája, s egyben a kor áldozata, akinek pozitív törekvései — a sematizmus elleni harc megindítása — az adott viszonyok között szükségszerűen kudarcot vallottak. A Központi Vezetőség 1953. júniusi ülésén mélyreható önkritikát gyakorolt. A Politikai Bizottságból kihagyták, s bár magas funkciókat ruháztak rá, a következő években valójában mellőzött politikusnak számított. 1956 márciusában sürgette a XX. kongresszus tanulságainak levonását és síkraszállt a törvényesség biztosítása mellett. Élete utolsó éveiben értékes irodalmi munkásságot fejtett ki. U. K. Jubileum Gerjenben TüMEOBCKnü nPüBflfl Lev Nyikolájevics Tolsztoj születésének 150. évfordulójáról világszerte megemlékeztek. Ez alkalomból közölt színháztörténeti visszatekintést a Tambovszkaja Pravda arról, hogy a nagy író művei miként éltek a Tambov megyei színpadokon. Tolsztoj első drámáját, „A sötétség hatalmát” az 1895— 96-os évadban mutatta be a fcozlovi drámai színtársulat. A következő szezonban megismételték az előadást, ezúttal helybéli színházkedvelők szereplésével. Tambovban 1904 őszén „A felvilágosodás gyümölcsei” című komédiát állították színpadra. Tolsztoj híres darabja, az „Élő holttest” csak a szerző halála után látott napvilágot, a tambovi színházban 1911—12-ben játszották. A Nagy Októberi Szocialista . Forradalom után széles néptömegek ismerkedhettek meg a színházzal és Tolsztoj műveivel. 1918 májusában „A sötétség hatalmával” kezdték az évadot a munkások, katonák, parasztok küldötteinek színházában. A Tolsztoj adaptációk közül kiemelkedik az „Anna Karenina” 1950-es tambovi előadása. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Megérkezett Düsseldorfból annak az óriásdarunak az első darabja, amelyet a Dunai Vasmű a konvertercsarnok 75 méter magas épületének szerelési munkáihoz vásárolt egy nyugatnémet építőipari gépeket gyártó vállalattól. A daruóriás összesen 84 méter magas gémje 30Ű tonna terhet képes felemelni. Ehhez 9 méter széles lánctalpakon közlekedik, ami meglehetősen nehézkessé teszi mozgását, szállítását. A daru többi darabja vasúton érkezik meg. Az összeszerelését nyugatnémet szakemberek fogják elvégezni a vasműben. Dunántúlt napló Megkezdődött az őszi csúcsszezon a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csemetekertjeiben. Szeptember utolsó napjaiban a bólyi, a sellyei, a csányoszrói, a vitézi és a görüi csemeteker- . tekben 18 millió lombos- és fenyőcsemetét vettek leltárba. Ebből 14 milliót az ősz folyamán —, illetve kisebb részt tavasszal — kiszednek, a többit még egy évig nevelik. A Mecseki Erdőgazdaság összesen 96 hektáron foglalkozik facsemete-előállítással, részben saját erdeinek pótlására, részben belföldi eladásra és exportra. Az idén felszedésre kerülő 14 millió facsemete 2200—2300 hektár új erdő telepítésére elegendő. Négymillió csemetét az erdő- gazdaság maga használ fel, tízmilliót pedig értékesít. 1975-ben 854 000, tavaly már 3,3 millió devizaforint értékben exportáltak magot és csemetét — mindenekelőtt égert és gyertyánt —, az NSZK-ba, Hollandiába, Franciaországba és Olaszországba. A csemetetermelés és -eladás tavaly több mint 10 millió forint bevételt hozott az erdőgazdaságnak. peron Népe Félautomata üvegkupak- záró gépet ajándékoztak a megyei véradóállomásnak a kecskeméti városi művelődési ház újítóklubjának tagjai. A véradóállomáson ugyanis évente százezer palack vér- készítményt és infúziós oldatot állítanak elő. Ezek ledu- gaszolását és fémkupakkal való lezárását kezdetben kézzel végezték, ami igen időtrabló munka volt. A Kecskeméti Konzervgyár újító brigádjának tagjai vállalkoztak egy üvegkupakzáró gép megszerkesztésére és elkészítésére. A tervezés 50, a kivitelezés 250 társadalmi munkaórát vett igénybe. Az eredmény egy valóban jól sikerült félautomata fémkupakzáró gép lett, amely villanymotorral a nehéz fizikai munkát kiküszöbölve (s jóval termelékenyebb is a réginél), zárja az üvegeket. Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunk elmúlt heti számainak első oldalain fényképes tudósításokban számolt be a Tolna megyei párt- bizottság küldöttségének programiáról. A fényképes tudósítások tájékoztatják az olvasót a repülőtéri megérkezéstől kezdve az üzemlátogatásokig. * A burgonyabetakarítás az NDK mezőgazdaságának központi kérdése ezekben a napokban. A felázott talajon nehezen haladnak a gépek, de tovább már nem várhatnak, mert akkor a répabetakarítás is veszélybe kerülhet? ne. Kettőszázhatvanháromezer hektárról kell betakarítani a termést a következő hetekben. * Uj gyalogos-felüljáró átadásával javult a közlekedés Karl-Marx-Stadtban az Ernst-Thälmann és az Otto- Grotewohl utca kereszteződésében. A 16 hónapra tervezett építkezést 3 hónappal korábban fejezték be. Nemrég tartotta fennállásának 75. éves jubileumát a gerjeni önkéntes tűzoltók egyesülete. Az ünnepségen megjelent fiatal, tényleges, és már deresedé hajú „pártoló” tűzoltók némi megilletődéssel hallgatták a 75 éves egyesület történetét: „A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a helyi önkéntes Tűzoltó Testület megalakuló közgyűlése 1903. augusztus 9-én volt, melyen 25 alapító tag volt jelen. Ezen közgyűlésen dolgozták ki az alapszabály-tervezetet, amely többek között rögzítette az egyesület címét, pecsétjének szövegét, célját és jövedelemforrásait.” Többek között kimondták azt is, hogy alapító tagok azok lehetnek, akik egyszer s mindenkorra legkevesebb 20 koronát fizetnek, továbbá, hogy pártoló tagoknak azok tekinthetők, akik 3 éven keresztül évenként 4 koronát fizetnek az egyesület pénztárába. Az 1903-ban megalakult tűzoltótestületet az első világháború szétzilálta, miután tagjait behívták katonának. A háború után hosszú ideig egy-két szakképzett iparos irányításával védekezett a lakosság — kisebb-nagyobb sikerrel — a tűz ellen. Kénytelenek voltak felismerni, hogy megfelelő szervezettség nélkül nincs hatásos védekezés. így 1932-ben újjáalakult a tűzoltótestület, de most már az akkori időknek megfelelő felszereléssel ellátva. Ebben az időben a tagok maguk vásárolták meg a tűzoltósapkát és csak a 30- as évfek végén kaptak végre egyenruhát. Mire a szervezettség terén igazán talpra- állhattak volna, közbeszólt a II. világháború... Sorsuk ismétlődött: behívások miatt a testület felbomlott. A háború befejeztével, 1945-ben a harcokból hazatért régi tűzoltókból és kezdő, lelkes fiatalokból alakult újjá ismét a testület, akik közül jó páran ott ültek az ünneplők között. A háború óta a testület felkészültségben és felszerelésben sokat fejlődött. Ebben nagy része volt az 1953-ban megválasztott Taba Sándor parancsnoknak, aki e tisztséget 22 éven keresztül látta el eredményesen. Az eltelt időszak alatt számtalan járási és megyei versenyen vettek részt a gerjeni tűzoltók. Hogy eredményesen, azt bizonyítja a terem falára kifüggesztett 25 oklevél és egy serleg. Márton Pál őrnagy, megyei tűzoltóparancsnok meleg szavakkal köszöntötte a ju- bilálókat, majd az egyesületnek egy herendi porcelánból készült értékes serleget és több személyi jutalmat adott át. A megyei tanács képviseletében dr. Lencsés Gyula, a járási hivatal képviseletében pedig dr. Farkas László osztott jutalmakat az arra érdemeseknek. Végül Hor- vált Béla tűzoltó százados soron kívüli előléptetésekkel jutalmazta az eredményes munkát végző veterán és ifjú tűzoltókat. BALOGH FERENC Egy fő az egy fő
