Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

2 Képújság 1978. október 8. Hétfő: Asszad Szíriái államfő berlini látogatása. — A brit munkáspárt 77. kongresszusán élesen bírálják a kor­mány gazdaságpolitikáját. — Újabb kambodzsai provoká­ció Vietnam ellen. Kedd: Uj kormány alakul Egyiptomban Musztafa Kha­lil elnökletével, a hadügyminiszter menesztése. — Portu­gáliában elfogadják az új választási törvényt. — Púja Fri­gyes New Yorkban több külügyminiszterrel tárgyal. Szerda: 1. János Pál pápa temetése. — A nicaraguai kor­mány elfogadja az amerikai—guatemalai—dominikai köz­vetítést. Csütörtök: Szíriái küldöttség Moszkvában, Leonyid Brezsnyev és Hafez Asszad megbeszélései. — Súlyos har­cok Bejrútban, izraeli csapatok tűzpárbaja az arabközi erők szíriai egységeivel. — Lemond a svéd kormány. Péntek: A Biztonsági Tanács ülése Libanon ügyében, élénk amerikai—francia diplomáciai tevékenység. — Ber- linguer, az OKP főtitkára a szovjet fővárosba érkezik. — Gromiko nyilatkozata a SALT kilátásairól. Szombat: A Béke-világtanács jubileumi konferenciája Wroclawban. — Az NDK nemzeti ünnepe. Kommentátorunké, Réti Erviné a szó: A hét 3 kérdése Nem kellett sokáig várni annak az állításnak bebizo- nyosodásra, hogy a Camp Davidben elfogadott keretmegál­lapodások egy valódi béke megteremtése helyett csak még bizonytalanabbá és robbanékonyabbá teszik a közel-keleti helyzetet. Egész héten át súlyos harcok folytak Bejrútban, a halottak és sebesültek száma legalább ezerre tehető, a valamikor „közel-keleti Párizs”-nak nevezett libanoni fő­város romokban hever. Fokozta a feszültséget a nyílt iz­raeli beavatkozás, aminek nyomán évek óta először került sor közvetlen tűzpárbajra az izraeli hadsereg, illetve a zöldsisakos arab békefenntartó erők szíriai alakulatai kö­zött. A libanoni hadijelentések, valamint a felgyorsult dip­lomáciai mozgások a héten mindenképpen a Közel-Keletre irányíthatták a figyelmet. 1. Mi az oka a libanoni harcok kiújulásának? Még be sem hegedhettek a másfél éven át tartó liba­noni polgárháború sebei, amikor ismét lángba borult a kö­zel-keleti ország, s a legsúlyosabb fegyveres összeütközé­sek ezúttal éppen a fővárosban zajlanak. Ez egyrészt ab­ból adódik, hogy csak tüneti kezelés történt, s nem orvo­New Yorkban ülésezett a Biztonsági Tanács Libanon ügyé­ben, és tűzszüneti felhívással fordult a szembenálló felek­hez. (Telefotó — AP—MTI—KS) Növekszik a kambodzsai terror elől külföldre menekülők száma. Képünkön: reggelire várnak egy thaiföldi mene­külttábor lakói. (Képtávírónkon érkezett). 2. Miről tárgyalt Asszad elnök Berlinben és Moszk­vában? Időben viszonylag rövid ideig tartottak Asszad szíriai elnök berlini és moszkvai tárgyalásai — sőt a libanoni helyzet közben arra indította az államfőt, hogy néhány órára visszautazzék Damaszkuszba — de tartalmukkal an­nál jelentősebbek lehettek. A szíriai államfő a Szilárdság Front öt tagállama nevében kereste fel a két országot, s Moszkvában több ízben talál kozott Leonyid Brezsnyevvel is. A tárgyalásokon egyetértettek abban, hogy a Camp Da- vid-i megállapodások nem szolgálják az igazi rendezést, s változatlanul a genfi békekonferencia felújítása lenne cél­szerű. Ismét leszögezték a kibontakozás három alapköve­telményének érvényességét is (a megszállt területek ki­ürítése: a palesztinek jogainak biztosítása; valamennyi kö­zel-keleti ország biztonságának szavatolása). A Szovjetunió és a szocialista közösség részéről meg­nyilvánuló politikai és erkölcsi támogatás azért is lényeges, mert közben Irak, amely különböző nézeteltérések miatt kivált a Szilárdság Frontból, javaslatot terjesztett elő egy arab csúcsértekezletre, s ez máris széles visszhangra ta­lált. Ha a Szilárdság Front, mint szilárd mag mellett, sike­rülne más arab erőkkel is egyezségre jutni a különút el­utasításában, akkor feltétlenül megjavulhatnak az általá­nos rendezés kilátásai. Úgy tűnik, igazuk lett azoknak, akik viharos utóéletet jósoltak Camp Davidben. Az arab frontok rendeződése és átrendeződése, a nemzetközi diplomáciai mozgások, vala­mint a belső jellegű intézkedések (utaljunk a meglepetés­szerű személyi változásokkal járó egyiptomi kormányalakí­tásra), nem ígérnek eseménytelenséget a Közel-Keleten. 3. Mit jelentenek a nicaraguai közvetítési kísérletek? Amerikai—dominikai—guatemalai hármas közvetítő csoport érkezett Nicaraguába, hogy megpróbálja közelíteni egymáshoz a diktátort, s az ellenzék bizonyos csoportjait. Azt is mondhatnánk, Washington igyekszik erényt ková­csolni a szükségből, s miután a Somoza-rezsimmel szem­beni elégedetlenség látványos és drámai formában kifeje­zésre jutott, némi „kozmetikázást” javasolnának. solták az ország igazi bajait. A szétszabdalt, a hivatalos hadsereg mellett még 28 kisebb-nagyobb katonai erővel rendelkező libanoni annyi társadalmi-politikai-vallási gyú- anyagot halmozott fel, hogy szinte kínálja magát egy „mé­retre szabott háború” kirobbantásához. Ez nem is késett, s a gyújtózsinór szerepét a libanoni jobboldal játszotta. A különböző reakciós csoportosulások, amelyek Dzsu- nie kikötőjén keresztül rendszeres izraeli hadianyag-szál­lításokban részesülnek, fegyveres offenzívát kezdtek. Igazi céljuk az volt, hogy Szárkisz elnök kormányát tehetetlen eszközzé változtassák saját kezükben, átvegyék az ország valódi irányítását, vagy ha ez nem sikerülne, akkor Liba­non felosztásával egy jobboldali államocskát hozzanak lét­re. Libanon törvényes kormánya, a hazafias erők támoga­tásával azonban fellépett e szándékok ellen, s ebbe: a harcba bekapcsolódtak a zöldsisakosok is. (Jelenleg az arab békefenntartó alakulatok keretében mintegy harminc­ezer szíriai katona tartózkodik az országban a libanoni kor­mány kérésére, s október 26-ig kell dönteni megbízatásuk további érvényességéről.) A jobboldal visszaszorult, mire izraeli csapatok egy „palesztin tengeri támaszpontra mért csapás” ürügyén nyíltan beavatkoztak a harcokba és fe­nyegető kijelentéseket tettek a jövőre vonatkozóan. Minden jel szerint bonyolult játszma folyik. Izrael, a libanoni jobboldal közreműködésével, a helyi válságon túl nyomást akar gyakorolni Damaszkuszban, amely a Szilárd­ság Front kulcsállama. A feszültség kapcsán szeretnék ke­resztülvinni a zöldsisakosok távozását is. Mindez nem len­ne Washington ellenére sem, de az Egyesült Államok tisz­tában van vele, hogy ami Libanonban történik, végső soron a Camp David-i elképzelések megvalósítását is gátolhatja. Például azzal, hogy Jordániát és más ingadozókat mégin- kább visszatart a nyílt csatlakozástól. Egyiptomot pedig az eddigieknél is jobban elszigeteli. Élénk diplomáciai te­vékenység kezdődött a színfalak mögött, s ennek eredmé­nyeképpen a maronita jobboldallal hagyományos kapcsola­tokat tartó Franciaország terjesztett elő rendezési javas­latot — az amerikaiak áldásával. Ennek lényege az volt, hogy a tűzszünetet kössék össze az ország valamiféle fel­osztásával, nemzetközi erőkkel biztosítsák a jelenleg szo­rult helyzetbe került jobboldal állásait. A libanoni kormány és Szíria visszautasította ezt a tervet, mire a Biz­tonsági Tanács kezdett tárgyalásokat. A hosszas, nem hi­vatalos eszmecsere után végül is olyan, egyhangúlag elfo­gadott, kompromisszumos döntés született, amely a tűz­szünetet helyezi előtérbe, a tervezett furcsa és veszélyes mellékzöngék nélkül. Lesz-e mindennek foganatja, az most a libanoni jobb­oldalon és támogatóin múlik... Az Egyesült Államok legszívesebben egy „Somoza nél­küli somozizmust” választana, csakhogy a diktátor 1981- ig nem akar lemondani, azután majd meglátja. (Maradási szándékait mutatja, hogy erősíti a nemzeti gárdát, amely vérbe fojtja a zendülést, s fokozza a terrort az országban.) Egyelőre nem valószínű tehát, hogy Somoza távozna, vagy Washington távozásra kényszerítené: az amerikaiak ez- esetben nyilván tartanának egy kiszámíthatatlan következ­ményekkel járó politikai földcsuszamlástól. Akkor mi célt is szolgál a közvetítés? Egyrészt olyan látszatot akar kelteni, mintha történne valami Nicaraguá­ban, pótcselekvésül szolgálhat. Másrészt — s ez a veszélye­sebb oldala — szeretné megbontani az ellenzéket. Kiegye­zést keres a Somozával szembefordult középpolgári réte­gekkel, viszont ki akarja zárni a sandinistákat, s a demok­ratikus oppozíciót. (Amely Somozával egyébként nem is hajlandó párbeszédet folytatni.) A hármas misszió ezért aligha kerülhet be abba a felsorolásba, amely a pártatlan közvetítések listáját tünteti fel. Magas rangú kínai küldöttség tárgyal Bonnban. Képünkön: Walter Scheel nyugatnémet államfő és Fang Ji miniszter­elnök-helyettes. (Képtávírónkon érkezett). I Az Elnöki Tanács határozata: Paks város lesz A Magyar Közlöny októ­ber 6-i számában jelent meg az Elnöki Tanács 19/1978. számú határozata, mely egyes községek városi rang­ra emeléséről, egyes járások megszüntetéséről, székhelyé­nek áthelyezéséről, nevének megváltoztatásáról intézke­dik. A határozat értelmében 1978. december 31-ével az eddigi községek közül: Barcs, Berettyóújfalu, Celldömölk, Érd, Fehérgyarmat, Kör­mend, Lenti, Paks és Vásá- rosnamény városi rangra emelkedik. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott egyes járások megszüntetéséről is. 1978. december 31-ével megszűnik: a pécsi, a makói, a derecskéi, a szécsényi, a barcsi, a nagy- kállói, a bonyhádi, a celldö- mölki és a zalaszentgróti já­rás. A változás szükségszerű, fő irányát az országos tele­püléshálózat-fejlesztési terv határozza meg. Ez a terv a települések szerepkörének és vonzáskörzetének figye­lembevételével igyekszik megszabni a városok, nagy­községek hierarchikus felépí­tését. A várossá nyilvánítás­hoz nem elég csak a puszta igény. Meglehetősen szigorú­ak a várossá nyilvánítás kö­vetelményei. Feltétel egye­bek közt a népesség számá­nak folyamatos növekedése, a szolgáltatásban dolgozók számának alakulása, rend­kívül fontos, hogy az iskolák, a kórházak, a művelődési in­tézmények színvonala kielé­gítő-e. Hogy ezeknek a kö­vetelményeknek megfelel­jen egy község, hosszú, ki­tartó következetes fejlesztő munkára van szükség. Ezt a munkát ismerte el Paks ese­tében is az Elnöki Tanács, amikor úgy határozott: 1978. december 31-én megkapja Paks a városi rangot. PANORÁMA WASHINGTON Vance, az USA külügymi­nisztere október 22-én Moszk­vába utazik. MOSZKVA Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, aki pénteken este érkezett a szovjet fővárosba az SZKP KB meghívására, megbeszé­lést folytatott Borisz Pono- marjovval, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttag­jával, a KB titkárával. VARSÓ Mangalin Dügerszüréfr mongol .külügyminiszter hi­vatalos látogatásra Varsóba érkezett. Mangalin Düger- szüren és Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter ve­zetésével megkezdődtek a plenáris tárgyalások MOSZKVA Az új alkotmány ünnepét köszöntötték szombaton a Szovjetunióban. Az ország történetének negyedik alap­törvényét több hónapos or­szágos vita után 1977. októ­ber 7-én fogadta el a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csának rendkívül ülésszaka. LONDON A jobboldali amerikai sze­nátorok példáján és sikerén felbuzdulva egy csoport an­gol konzervatív lord és kép-' viselő is meghívta lan Smith-t, a törvénytelen rho- desiai rezsim vezérét Lon­donba. A meghívók között van Lord George Brown, aki Smithék lázadása idején a munkáspárti kormány kül­ügyminisztere volt, majd a felsőházban átállt a toryk- hoz, Julian Amery volt mi­niszter és mások. RÓMA A nápolyi kórházban meg­halt Claudio Miccoli húsz­éves egyetemi hallgató, akit néhány nappal ezelőtt halá­losan megsebeztek az olasz újfasiszták. Már a második áldozata a szélsőséges jobb­oldali csoportok terrorakció­jának egy héten belül. Mint ismeretes, a feketeingesek szeptember 28-án Rómában meggyilkolták a kommunista Ivó Zinit. WASHINGTON Az amerikai hadügymi­nisztérium egyik magas ran­gú, magát megnevezni nem akaró munkatársa közölte, hogy a Pentagon — a lézer­sugár „felhasználási terüle­teit” kutatva — a 80-as évek elején olyan kísérleteket fog végrehajtani, amelyekben lé­zersugarakkal semmisítenek meg mesterséges holdakat — jelenti az UPI amerikai hír- ügynökségre hivatkozva a TASZSZ. A „halálsugárral” nxá? évek óta kísérleteznek az Egyesült Államokban. Csak 1978-ban 185 millió dollárt fordítanak a lézer kutatásá­ra. Ez év elején például a hadügyminisztérium titkos kaliforniai támaszpontján alacsonyan szálló tankelhá­rító rakétákat semmisítettek meg „lézer-pajzzsal”. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 3. számú bizottságában az ifjú­ságpolitikáról folytatott vi­tában felszólalt Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja. Elmondta, hogy _a magyar i^fmáf^ rrí?|;kül8hbözfl?tetr figyelemmel kíséri az ifjúság helyzetének alakulását és fokozott gondoskodást tanú­sít a jövő generációjának ér­dekében tett intézkedések terén. Ismertette az ifjúság­ról szóló törvényt, az állami ifjúsági bizottság tevékeny­ségét, valamint az ifjúsági parlamentek rendszerét, működését és jelentőségét. BELGRAD Tito jugoszláv köztársasági elnök háromnapos makedó- niai látogatáson tartózkodott, s ennek során a köztársaság párt- és állami vezetői előtt beszédet mondott az ország időszerű bel- és külpolitikai kérdéseiről. WASHINGTON Lucy Benson, az USA biz­tonsági ügyekért felelős kül­ügyminiszter-helyettese is­mertette az amerikai képvi­selőház európai és közel-kele­ti ügyekben illetékes albizott­ságában az amerikai fegyver- szállítások összegét az elmúlt pénzügyi évben, illetve a kor­mány terveit az idei évre vo­natkozóan. Benson elmondot­ta, hogy a fegyverkivitel ta­valy rekordösszeget, 13,7 mil­liárd dollárt ért el. A meg­előző évben ez az összeg 11,4 milliárd dollár volt. A kül­ügyminiszter-helyettes gya­korlatilag elismerte, hogy az amerikai kormányzat az új pénzügyi évben növelni kí­vánja a közel-kelítre irá­nyuló fegyverexportját. Akár­csak korábban, most is Tel Aviv az első számú vásárló. BERLIN Népünnepélyeken, kulturá­lis és sportrendezvényeken ünnepelte meg az NDK 17 millió állampolgára szomba­ton a német munkás-paraszt állam megalakulásának 29, évfordulóját. Az elmúlt évti­zedek gazdagon kibontakozott ünnepi hagyományait követ­ve az ország nemzeti ünnepén új gazdasági, szociális és kul­turális létesítmények sorát avatták fel, s kitüntetéseket adtak át a politikai, társadal­mi, gazdasági és kulturális élet területén nyújtott kiváló, telj esítményekért. Ezt hozta a hét a külpolitikában

Next

/
Oldalképek
Tartalom