Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

1978. október 5. ífepÚJSÁG 3 Várjunk még a szürettel Jó/ felkészültek a termés fogadására Tón még zsibbad a szüreti napok táncosainak lába, más­fél hetet tudunk mögöttünk, hogy megrendeztük a szüre­ti napokat, s ma még nem Írhatom nyugodt lélekkel, hogy itt van a szüret ideje. Hétfőn reggel fél hatkor a higany a Celsius-féle mérőn a tizenkettes vonás körül álla­podott meg — majdnem ott, ahol a cukorfokmérő a must­ban. .. Itt van az ősz, és eszünkbe kell jusson: eleink a szekszárdi hegyet október 10-e előtt sohasem szokták kopasztani. Rizsányi Csaba, a SZÁG ágazatvezetője nyuga­lomra int bennünket, ne kia­báljuk el a szüretet, s óva int attól, hogy a kékszőlőhöz fog­janak, mert még az annyira sem édes-érett, mint a fehér fajták... Idén először a Szekszárdi Állami Gazdaság a gazdája a Tolna megyei borügynek, eb­ből következik, hogy az első évet jobbára tervezésre, , ké­sőbbi feladatok összeállításá­ra fordították, majd a legsür­gősebb tennivalókhoz fogtak: olyan apparátust kiépíteni az átvevőhelyeken ,ahol a ter­melőktől gyorsan átvehetik a szőlőt... Ezt a munkát sikerrel el­végezték. Az átvevőhelyek kapacitás-bővítése, laboratóri­um-korszerűsítés, szállító- és tároló-befogadó kapacitás nö­velést sok költséggel elkészí­tették. Ezért aztán ezekben a napokban, a tényleges szüret előtt, a szedéssel kell csak tö­rődni, no meg az időjárásjel­zéseket figyelni. A szekszárdi szüret hétfőn, október másodikén kezdődött: az állami gazdaságnak 516 hektáron kell a termést beta­karítani, száztíz hektár ebből 2—3 éves telepítés, ettől füg­getlenül ennek sorait is végig kell járni, mert termés már akad a jól fejlett állomány­ban. A palánki iskola há­romszáz diákja, a Rózsa Fe­renc műszaki iskola három­száz hallgatója és a gazdaság 370 dolgozója megkezdte a szüretet. A szüretelésre váró sorok hossza 14 570 280 folyó­Táncoltatják a mustfoko- lót, hogy a tizenötös szá­mot megláthassuk A paksi termelőszövetkezetből megérkezett az első fuvar szőlő méter. Kajmádon, Sötétvölgy­ben és Görögszón a Muskotá- lyost és az Oportót szedik. A szőlő egészséges, a cukorfok 14—16 között van. A korai faj­táknál a vegetációs fejlődés megállt. A Rizlingszilváni, a Leányka aszályos jelenségeket mutat, bizonyos szemtöppe- dés állt be, tehát sürgősen le kell e korai fajtákat szedni. A később érő szőlők még nö­vekedhetnek, ha az éjszakai hőmérséklet nem csökken tíz fok alá. Várható tehát, hogy a Bánási rizling, a Kékfran­kos, a Kadarka, a Cabernet és az Olaszrizling még „szed magára valamit”. Ezért, aki csak teheti, várjon a szüret­tel. A nagy gazdaságok azon­ban kényszerülnek a szedés megkezdésére. Az állami gaz­daságba naponta ezer mázsa szőlőt visznek be saját terü­letükről, ugyanakkor a szek­szárdi, a decsi, az őcsényi és a várdombi szövetkezetek is megkezdték a szedést. A gazdaság bátaszéki átve­vőüzeménél, az Orbán-he- gyen a fehér szőlőt megkezd­ték feldolgozni. Itt körülbelül 1000—1200 mázsa termés fel­dolgozását tudiák elvégezni. A szekszárdi telepen Ko­vács Ferenc pincemester el­mondta, hogy még ez ideig csak egy magános termelő, Miklós Lászlóné hozott sző­lőt, szeptember 25-én 670 kiló Leánykát, amely 17,3-as volt. Megkapta érte a fajtafelárat is. Egyébként a szekszárdi te­lep a hét végén, és a jövő hét­től várja a tömeges szüretet. Felkészültek erre. Aki 48 órá­val előbb bejelenti a szüre­tet, és termése 30 mázsánál több lesz, akkor kap konté­nert, amelyet a gazdaság te­repjárója a helyszínre visz és onnan a feldolgozó üzembe... Paksról is jó híreket hoz­tunk, hiszen hétfőn kezdte meg a Dunamente Egyesült Mgtsz, a szüretet és fél tizen­egy órakor az első szállít­mányt, 40,7 mázsát be is hoz­ták, 13,5 cukorfokkal... Egyébként itt tudtuk meg, hogy egy gazda Zalagyöngye szőlője 19 cukorfokos mustot adott Pakson, Németkéren, Dunaföldváron, Györkönyben és Pusztahencsén a szüretet a nagy gazdaságok nem teljes erővel végzik, várnak az idő jobbra fordulására, mert ele­gendő munkáskéz lesz majd a szüretre, amely e térségben november első napjaiban fe­jeződik be. A paksi szövetke­zetben például száz asszony, s leány szedte hétfőn a sző­lőt, idegen segítséget, majd később kérnek. Az idén, talán sok évtized után először, lehetőség nyílik arra, hogy sok minőségi bort készítsenek. A szőlők egész­ségesek, és nagy az akarat az állami gazdaság vezetőiben, hogy a Szekszárd vidéki sző- lőnek-bornak a rangját, — tekintélyét visszaszerezzék. Ezért is jött létre a termelő- szövetkezetek és az ÁG kö­zött a társulás. Most e társu­lás programját készítik, mit, hogyan fejlesszenek, .. .kétke­zi munkát a bor ad. Azaz többet a fejnek, hiszen ma már a szőlőfeldolgozásnál is inkább az ember ésszel dol- kozik, mintsem kézzel — plá­ne ilyen rendkívüli évjárat­ban. .. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: GOTTVALD KÁROLY Fönökrendszerton A hazai tudományos élet egyik hibája, hogy a szakiro­dalom tudomásunk szerint idáig még nem foglalkozott kellő alapossággal a „főnök”-nek nevezett jelenség rend­szertanával. A'z alábbiakban erre teszünk kísérletet, né­hány részletet közölve szorgos kutatásokon és nem kevés kísérleten alapuló tanulmányainkból: A „főnök”: kizárólag a humanoidák körében előforduló kétlábú, melynek legfőbb sajátossága, hogy utasítási joga van. Másik jellemzője, hogy nincsen főnök, főnök nélkül. Megkülönböztetünk kisfőnököt és nagyfőnököt. A kettő jól elhatárolható, mert utóbbi sosem akar az előbbi lenni, ami fordítva viszont nem igaz. A főnökök előfordulási he­lye többnyire a munkahely, de sok példányuk ezen kívül is főnöknek érzi magát. Ez az állapot gyógyíthatatlan, az orvostudomány „chef-kórnak” nevezi. Főnöktípusok: Szigorúan határozott: tudja, hogy mit akar és nem kí­váncsi arra, hogy netán más is akar valamit. Határozottan szigorú: mint az előbbi, de úgy tesz, mint­ha kíváncsi lenne. Pedagógus: szüntelenül nevel, de nincsen nádpálcája. Kioktató: az előbbi — nádpálcával. Bocsánatkérő: imitálja, mintha szégyenlené főnöki mi­voltát, de ez akkor se igaz, ha igaza lenne. Szélkakas: mindig annak ad igazat, akivel legutoljára beszélt. Csak kakas: szüntelenül kukorékol és tekergeti a fejét egy nagyobb szemétdombot keresve. Kedélyes: fehér asztal mellett nyújtja át a felmondó- levelet. Vicces: tévedésből másnak ad prémiumot és utána nevet rajta. Őrmesteri: bölcsője Jutáson ringott. Ellenszere (gyógy­szere) az övével azonos hangerő. Atyai: érdeklődik családunk hogyléte iránt és bánato­san ad fegyelmit, ha másnaposság miatt késve érkezünk munkahelyünkre. Hangya természetű: többet dolgozik, mint az összes be­osztottja és ezt tőlük is elvárja. Grafomán: mindent írásba ad és írásba kér. Keserű: tudja, hogy elérkezett pályája csúcsára. (Csak a kisfőnökök közt fordul elő.) Optimista: hiszi, hogy még nem. (Előbbinek ellentéte.) Valamennyi említett típus két nagy főcsoportba sorol­ható: Jó: akiről mások mondják ezt. Rossz: aki önmagáról hiszi, hogy jó. (ordas) Vb-iilé$ Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ülést tartott a dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtá­sáról szóló jelentés jóváha­gyása után, második napi­rendi pontként a dombóvári központi politechnikai mű­hely tevékenységéről számolt be Farkas Sándor, műhely- vezető. A központi műhely 1965-től látja el a város és a város környéki általános iskolákat, a gyakorlati fog­lalkozásokhoz szükséges anyaggal, szerszámmal. A vb a beszámolót követően meg­állapította, hogy a központi műhely alaptevékenységét a rendelkezésnek megfelelően jól és kezdeményezően látja el annak ellenére, hogy a műhely elhelyezése nem megfelelő. Ezért utasította a művelődési osztályt, hogy készítsen tervezetet a műhely megfelelő elhelyezésére. Harmadik napirendi pont­ként elfogadta a testület a dombóvári Alkotmány Tsz elnökének előterjesztését, mely a szövetkezet termelé­séről és gazdálkodásáról szólt. A szövetkezet növény­termelési ágazata, a mosto­ha időjárás ellenére — ismét jó eredménnyel dicsekedhet. Őszi búza átlagtermésükkel Tolna megye területén az el­sők között voltak, az állat- tenyésztésük is kiemelkedő termelési eredményt ért el. Köztudott, hogy a szövetke­zet a tejtermelés irányába szakosította tehenészetét. Ál­lományuk teljes egészében tiszta vérű Holstein-friz, és az előző évben elért 6 ezer 317 literes tejtermelést ebben az évben túlteljesítik. Céljuk továbbra is az, hogy a Kiváló Szövetkezeti cím­hez méltóan segítsék a vá­rospolitikai feladatok meg­valósítását és a termelés so­rán a mennyiségi növelés mellett elsődlegesnek tart­ják a minőség fokozását. Utolsó napirendi pontként Micheller József osztályveze­tő, az ipari és mezőgazdasá­gi szövetkezeteknél végzett törvényességi felügyeleti te­vékenységről számolt be. A vb-ülés végül belterületi ut­canevek megváltoztatásában döntött, majd együttműkö­dési megállapodást kötött az •MHSZ városi vezetőséggel. MAGYARSZÉKI ENDRE Alkatrészellátás VAJON HÁNY EZER, vagy hány tízezer, netán százezer háztartási gép áll bénán, mert alkatrész hiányában a szervi­zek nem tudják megjavítani? Iljren statisztika nem áll ren­delkezésre, de személyes tapasztalatai mindenkinek vannak. Hiszen rna már több mint 700 ezer személygépkocsi van a lakosság birtokában, minden 100 háztartásra 78 mosógép, 81 hűtőgép és 76 televízió jut, hogy csak a legfontosabbakat, a legértékesebbeket említsük. Miközben a gépek mennyisége és választéka rohamosan nőtt, a szervizhálózat csak lassan bővült, az alkatrész-utánpótlás pedig távolról sem folyamatos. Az idén sok minden történt annak érdekében, hogy a tartós fogyasztási cikkek hosszabb életűek legyenek. Az or­szággyűlés tavaszi ülésszakán megtárgyalta és elfogadta a belkereskedelemről szóló törvényt, amely erre vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter parlamenti expozéjában a többi között a követke­zőket mondta: „A VEVŐK JOGGAL KÍVÁNJÁK, hogy a vásárolt ter­mékek, amelyekért pénzüket adták, használhatók legyenek. Jogos bosszankodást vált ki mindenkiből, ha a drága készü­lék egy-egy olcsó alkatrész hiánya miatt nem működik.” A törvény, amely július elsején életbe lépett, kimondja, hogy az üzemben tartáshoz illetve javításához szükséges alkatrészek­ről és tartozékokról a termelőnek, illetve az importálónak — együttműködve a kereskedelmi gazdálkodó szervezetekkel — az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan gondoskodnia kell. A forgalombahozatallal egyidőben meg kell teremteni a karbantartás és a javítás feltételeit is. A téma nem sokkal később a Minisztertanács elé került, amely rendeletben szabályozta a leglényegesebb részletkérdé­seket. Tisztázta például, hogy mit értsünk a „szokásos élet­tartamon”, vagyis hogy mennyi ideig kell egy-egy tartós fo­gyasztási cikkhez alkatrészekről gondoskodni. Az ötezer fo­rintnál olcsóbb termékek esetében legkevesebb 6, a drágább cikkekhez legkevesebb 8 évig kell gyártani, illetve a keres­kedelemnek beszereznie az alkatrészeket. Amennyiben ez nem történik meg, a KERMI megtilthat­ja a termék árusítását, a vásárló pedig polgárig pert indíthat a vállalat, vagy a szövetkezet ellen, amelyiktől a tartós fo­gyasztási cikket vásárolta. A kormányrendelet már hatályba lépett, de csak az 1979. január 1. után gyártott termékekre vonatkozik. A határidő csak a vásárló számára látszik távo­linak; a termelőknek, az importálóknak, a forgalmazóknak és a javító-szolgáltató iparnak már rég meg kellett kezdenie a felkészülést a rendelet és a törvény végrehajtására. A KERESKEDELEMBEN az elképzelések szerint össz­pontosítják az alkatrészek árusítását. A sűrűbben szüksége­sek legyenek széles körben kaphatók, a nagyobb terjedelmű és értékű alkatrészeket viszont szakáruházakban kell kínálni. Ilyen szakáruházakat a közeljövőben minden nagyobb város­ban, elsőként a megyeszékhelyeken szükséges létrehozni. A szakszerű árusításhoz, tanácsadáshoz jó szakemberek is kel­lenek; képzésük módját most dolgozzák ki. Számos szerviznek vannak üzletei is, amelyekben alkat- részt árusítanak. Ám inkább készárut kínálnak, vagy kizáró­lag beszereléssel, tehát drágábban adják az autóalkatrészt. Kívánatos, hogy ezek az üzletek főként alkatrészt árusítsanak, sőt a szervizek bővítsék mind az alkatrészárusító, mind a ja­vító tevékenységüket. Különösen nagy gond a tekintélyes mennyiségű, importból származó tartós fogyasztási cikk alkatrész-utánpótlása. A Belkereskedelmi Minisztérium ma bár — a törvény szelle­mében, de a vállalati önállóság tiszteletben tartásával megkérdezi vállalatait, hogy mennyi alkatrészt rendeltek, kö­töttek le szerződésben több évre előre a késztermékhez. Nem véletlen, hogy olyan sok baj van az alkatrész-után­pótlással. Mind a gyártás, mind a forgalmazás meglehetősen hálátlan feladat: munkaigényes, helyigényes (a sok százezer féle alkatrész tárolásához korszerű raktárházak, sőt, számító­gépek is kellenének), nagy szakértelmet kíván, ráadásul nem túlságosan kifizetődő. Módosításra szorul az ezzel foglalkozó vállalatok érdekeltségi rendszere is, egyebek között a kész­letgazdálkodás vonatkozásában. Ma ugyanis büntető kamatot fizet az a vállalat, amelynek alkatrész-készletei meghalad­nak egy bizonyos mennyiséget. ITT CSAK NÉHÁNYAT említettünk a teendők közül, amelyekkel mérsékelhető vagy megszüntethető a krónikus alkatrészhiány, s amelyekkel életre kelthetők a működésre képtelen, béna gépek. A megoldás nemcsak a tulajdonosok érdeke, hanem a népgazdaságé is: a lakosság gépállománya a nemzeti vagyon nem is csekély része. (g. zs.) Diákok a Sötétvölgyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom