Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-31 / 257. szám

1938; október 31.

Képújság 5

Kosárlabda NB I

Vereség Budapesten

Asztalitenisz NB I

Tolnai VL-Bp. Spartacus 17:8

MAGYAR ZOLTÁN VILÁGBAJNOK

A tornász világbajnokságon Magyar Zoltán a legmagasabb pontszámmal ismét világbajnok. Lólengésben kitűnő gyakorlatot mutatott be, és a VB-döntőben ritkán előforduló, 9,95-ös pontszámmal aranyérmet szerzett. Donáth is jól képviselte a magyar színeket, a 4. helyet szerezte meg.

Az éremtáblázat:

arany ezüst bronz

1. Szovjetunió 7 7 4

2. Japán 4 3 —

3. Egyesült Áll. 2 — 1

4. Románia 12 4

5. Magyarország 1 — —

6. NSZK — 2 —

7. NDK — — 4

8. Bulgária — — 2

A világbajnokság után a

magyar válogatott tagjai franciaországi, illetve NSZK- beli bemutatókon vesznek részt.

MAFC—Szekszárdi Dózsa 55:52 (25:25). V.: Horváth,

dr. Frizzi. Szekszárd: Harsá- nyi (7), Sáfrány (17), Skoda (12), Tarczy (13), Binder (2). Csere: Varga (1), Palotás (—), Vánkonyi (—). Edző: Tapodi László. A találkozót megtekintette Vincze György, az MKSZ főtitkára, valamint a szövetség több munkatársa és néhány elismert játékvezető is.

Mindkét csapat idegesen kezdett, a MAFC emberfogást, a szekszárdiak zónavédekezést alkalmaztak. Az első percekben mindkét oldalon több helyzet maradt kihasználatlanul. A Dózsa együttese kezdeményezett többet, büntetőből és pontos távoli dobással négy pontos előnyt szerzett, amire a MAFC csapata csak a 4. percben tudott válaszolni. Ezután védekezési hibákat követtek el a szekszárdi lányok, a lepattanó labdákat sorra az egyetemisták magas játékosai szerezték meg. A 10. percben 13:12-re a MAFC vette át a vezetést. Felgyorsult az iram, a dózsások sikeresen fejezték be akcióikat. A 16. percben újra a szekszárdiak vezettek, sőt előnyüket növelhették volna, de a büntetőket nem értékesítették. Ezzel lehetőséget

adtak Buttás Pál edző csapatának a felzárkózásra, sőt az egyenlítésre is.

Szünet után fokozódott az izgalom. A találkozó állása szinte percenként változott: hol a hazaiak, hol a Dózsa vezetett. A 12. percben 47:40- re elhúztak az egyetemisták. Tapodi edző időt kért, majd sorra cserélt. Úgy tűnt, rendeződnek a sorok, hisz perceken belül ledolgozták hátrányukat a szekszárdiak, sőt átvették a vezetést. Ekkor érthetetlenül megbomlott a csapat egysége, a támadásokat elkapkodták, lehetetlen helyzetből is eldobták a labdát, míg a büntetőket gyenge százalékban értékesítették. Az utolsó négy percben egész pályás letámadást alkalmazott a Dózsa, ismét nyerési lehetőségek adódtak — de a helyzetek kimaradtak. Jók: Sáfrány, Tarczy.

NB I ifjúsági mérkőzés: Szekszárd—MAFC 68:52 (34: 17). A szekszárdi fiatalok őszi ötödik győzelmüket szerezték.

NB II

Dombóvári VSE—Fűzfő 73:72 (45:39). Fűzfő, 150 néző. V.: Nagy, Somfai. DVSE: Tahi (24), Illés (21), Ruzicska (13), Kollár (2), Ács (4). Csere: Tamási (4), Bálind (2), Bogdán (3), dr. Trinn (—), Haraszti (—). A DVSE emberfogással kezdett és sikerrel törte át a hazaiak zónáját. Ruzicska lefutásai, Tahi sikeres távoli dobásai 6:0^as, majd 12:2-es vezetést eredményeztek. A hazaiak 13:10-re felzárkóztak. Ezután ismét a DVSE percei következtek: Illés eredményes palánk alatti játékával 26:12-re vezettek a dombóváriak. Erősített a hazai gárda és a szurkolók lelkes biztatása mellett a félidőig hat pontra csökkentették hátrányukat.

A második félidő elején 10 pontos vezetést szereztek a vasutasok, amelyet a fűzfőiek nagy küzdelemben fokozatosan ledolgoztak. A befejezés előtt egy perccel három pontos DVSE-vezetésnél a hazaiak értek el kosarat, de a labdát a dombóváriak szerezték meg és a hátralévő másodpercekben nem adták ki kezükből. Szabadtéri pályán kemény játékot láthatott a közönség. A dombóváriak taktikai fegyelmezettségüknek köszönhetik értékes győzelmüket. Az egész csapat dicséretet érdemel.

A dobogós hely biztos tudatában, nyugodtan készültek a tolnai lányok az idei év utolsó NB I-es találkozójára. Csak a mérkőzés előtt derült ki, hogy Balogh Ilona ezúttal nem tudja vállalni a játékot, kézsérülése miatt. így váratlanul nagyon izgalmasnak látszott a mérkőzés, hiszen két nagyon fiatal versenyző Kis Anikó mellett Bolvári Kati is helyet kapott a csapatban.

A kezdés jól sikerült, a tolnai csapat számára, amit mi sem bizonyít jobban, mint az első fordulóban elért 4:1 arányú vezetés. A második forduló az ellenfélnek sikerült jobban, és 6:4- re sikerült felzárkózniuk. A következő fordulóban ismét a hazaiak voltak eredményesebbek. Ebben a játékrészben Bolvári Kati győzelme érdemel említést Szeiler ellen. 10:5 volt ekkor az eredmény, és a végső győzelem is biztosnak látszott. A negyedik és ötödik forduló ismét a hazaiak győzelmeit hozta, és végeredményben Bízónak Lukács elleni mérkőzése jelentette az idei bajnoki év végét is, amikor az eredményjelző 17:8-at mutatott. Ennek a mérkőzésnek a végeredménye és a fölényes győzelem sokkal többet jelent a tolnai csapat számára,

mint bármely eddigi NB I-es győzelem. A csapat ugyanis nélkülözte egyik legjobbját, a felnőtt válogatott Balogh Ilonát. Ilyen hiányt egyetlen NB I-es csapat sem képes elviselni anélkül, hogy játékereje lényegesen ne csökkenne. A Tolnai VL tulajdonképpen erősen tartalékosán is hozni tudta a tavaszi eredményt, mely szám szerint ugyancsak 17:8 volt. Ez kétségtelenül a csapat kitűnő utánpótlását dicséri.

A csapat legjobbja ezúttal Bízó Mária volt. Valamennyi mérkőzésén győztesen hagyta el az asztalt, játékát a közönség is élvezte. Bolvári Ildikó négy fölényes győzelme után az utolsó mérkőzést vesztette el, ami semmit sem von le jó teljesítményéből. Dudás és Kiss három-három győzelmet szerzett, mindkét versenyző jó formában játszott. Bolvári Kati váratlanul jutott játékhoz, nagyszerűen játszott, két győzelme életkorát tekintve szép teljesítmény. Az ellenfél legjobbja a volt sokszoros válogatott, Papp Angéla volt, akit csak Bízó tudott legyőzni.

Győztesek: Bízó 5, Bolvári 4, Dudás 3, Kiss 3, Bolvári II. 2, illetve Papp 4, Lukács 2, Faragó 1, Gazsi 1, Szeiler 0 ponttal.

Rekord nevezés a tájfutóknál

A lila szalag a rajthelyig vezet

Szombaton délután ismét benépesült a régi vasútállomás környéke Pakson: a tájfutók novemben 7-e tiszteletére B kategóriás versenyt rendeztek. A paksiak előrelátását bizonyítja, hogy a verseny az országos szövetség versenynaptárában is szerepel, tehát minősítésszerzésre is alkalmas volt.

Jóval a rajt előtt Mittler József, a paksi járási tájfutószövetség elnöke a gyülekezőhelyen volt, várta a versenyzőket. Ezt az alkalmat használtuk fel, hogy érdeklődjünk a sportág helyzetéről. Érdekes dolgokat hallottunk Mittler Józseftől.

— Hetedik alkalommal rendezzük a November 7- kupa elnevezésű tájfutóversenyt. Ezúttal nemcsak a megyéből hívtunk versenyzőket, hanem Baranya megyéből is. így neveztek Mohácsról, a Kisfaludy gimnázium fiataljai. Rajtuk kívül Tolnáról. Dunaföldvárról, Szekszárd- ról a Garay gimnáziumból,

az egészségügyi szakiskolából, valamint a kereskedelmi- és vendéglátóipari szakmunkásképző fiataljait várjuk. Természetesen itt lesznek a helybeli fiatalok is. Rekord nevezés érkezett, és mindenbizonnyal a rajtolók száma meghaladja a százhúszat. Négy kategóriában lesz verseny, a fiúknál és leányoknál egyaránt két-két kategóriát állítottunk fel. A pályán tizennyolc ellenőrző pont van. A sportágra jellemző — ami a nevéből is kiderül — a tájékozódás) futóverseny, a versenyzőnek sokoldalúnak kell lenni. A jó erőnlét mellett kell ismerni a tájolót, a térképet ahhoz, hogy eredményt tudjon elérni. Valamennyi állomást sorrendben kell érinteni a versenyzőnek, mert csak így tud helyezést elérni. Természetesen nem közömbös, a távot mennyi idő alatt teszi meg. Tehát ez a sportág összetett, és nagy felkészülést igényel.

— Milyen ez a sportág megyei viszonylatban?

— Kezdetben csak a paksi gimnáziumban, majd Duna- földváron volt tájfutó. Négy év után, 1973-ban a szekszárdi Garay gimnázium is belépett, majd sorrendben a szekszárdi egészségügyi szakközépiskola következett, örvendetes, hogy most már Tolnán a gimnáziumban is egyre többen kedvelik e sportágat. A megyei középiskolai versenyen indulók száma túlhaladta a százat, megyénkben a rendszeresen versenyzők száma is nagyjából megegyezik az előzővel. Kezdetben komoly gondot jelentett, hogy nem volt térkép. Aztán 1974- ben kétezer darab készült az imsósi erdőről. Ezt azonban már kétszer kellett módosítani. 1971-ben Sötétvölgyről is készült térkép. Versenyeink egy részét Pakson, a másik részét Sötétvölgyben rendezzük, de volt már csapatbajnokság Szálkán is.

A megnyitóra felső rakozott versenyzők

Lassan gyülekeztek a versenyzők, és az aktívák. Pe- resztegi László és Szeri Ferenc már korábban elvégezte a kitűzést, most ők is a csoportokat várták, hogy a rajthelyhez vezessék őket. Rajtuk kívül ezen a délutánon több lelkes sportemberrel megismerkedtünk. így például Bodor Árpáddal, a Garay gimnázium tanárával, aki a célnál végezte el a bírói feladatokat. Pámer Jakab, a tolnai gimnázium tanára az indításnál segített Kőműves Ilonának, aki a szekszárdi egészségügyi szakközépiskolában tanít. Bognár Zoltán, a dunaföldvári gimnázium tanára, aki szintén elkísérte diákjait az emlék- versenyre.

Egy autóbusznyi fiatallal érkezett Géhringer Mihály Szekszárdról. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző tanulóit hozta el a versenyre. Mint megtudtuk, minden alkalmat megragadnak a sportolásra, elsősorban a természetjárást kedvelik legjobban, de labdajátékokban is elindulnak, versengenek. Cziczer István, az MHSZ paksi járási vezetőségének helyettes vezetője a sportág lelkes aktívája is megérkezett motorral, de néhány másodperc után továbbment, hogy a rajthelyen mindent előkészítsen. A versenyzőkkel aztán elindultunk az Imsós erdőbe, a lila szalag a rajthelyig vezetett bennünket. A versenyzők és a kísérőik száma elérte a százötvenet. Mittler József üdvözlése után Szinger Ferenc, a paksi járási sportfelügyelőség vezetője méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, a tiszteletére rendezett sport- eseményt. Külön köszöntötte a mohácsiakat és elkezdődött a tájfutás. A versenyzők — hol kettesével, hol hármasával — percenként indultak. Bár nehéz terepen, de ideális körülmények között bizonyíthatták tudásukat, felkészültségüket. Mint tapasztaltuk, a paksiaknak egyáltalán nem jelentett előnyt az Imsós erdő, nekik épp oly nehéz volt megtalálni az ellenőrző pontokat, mint a vidékieknek.

Késő délután került sor az eredményhirdetésre. Mittler József tanártársaihoz hasonlóan boldog volt; kitűnően sikerült az emlékverseny. A kategóriák helyezettjei:

F—15: 1. Glósz Péter, 2. Bárdos Ferenc, 3. Heiszler János (mindhárom PSE). F— 17: 1. Szél Zoltán (Sz. Garay Gimn.). 2. Iványi Béla (Dunaföldvári Gimn.), 3. Jäger Csaba (Paksi SE). N—15: 1. Muck Klára (Mohács), 2. Illés Erzsébet (Sz. Garay), 3. Deli Ágnes (Mohács). N—17: 1. Glósz Margit (PSE), 2. Rát- kai Éva (Sz. Garpy), 3. Sze- leczky Erika (Dunaföldvári Gimn.)

Géhringer Mihály tanítványaival még egyszer megbeszéli a legfontosabbakat

Rajt után, teljes lendülettel

Pordán Imre (Garay gimnázium) az F gyűjtőpontnál