Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
1978. október 29. Képújság 9 Szövetség a faggyal A nagy betongátakat különálló blokkokból építik fel. Közöttük az építkezés idején réseket hagynak. Amikor a gát eléri a teljes magasságot, a vízgyűjtőt még nem lehet megtöltetni, először el kell tüntetni a blokkok közötti réseket, vízhatlanná és hézagmentessé kell tenni a gátat. E célból rendszerint cementoldatot nyomnak a résekbe. Ez a munka bonyolult és sokáig tart. Hogy a „varrat” vízhatlan legyen, szigorúan meghatározott összetételű cementoldatot kell használni, olyant, hogy a beton térfogata a megszilárdulás után ne csökkenjen. Mindez különösen bonyolulttá válik, ha a tömítést télen kell végezni. Szovjet kutatók felfigyeltek arra az érdekes törvényszerűségre, hogy a kifagyasztott nedves beton térfogata megnő. Valósággal „megduzzad”, és azután úgy is marad. Ez az átalakulás mínusz 5 C foknál megy végbe, és csak olyan betonnál, amelynek víztartalma 6 százaléknál nagyobb. A betonkeverék pórusaiban megfagyó vízrészecskék kitágulnak és eltávolítják egymástól a betonszemcséket. A hidrotechnikusok elhatározták, hogy hasznosítják ezt a jelenséget. Ha télen a gátblokkok közötti réseket nedves betonnal töltik ki, akkor az kitágulva megbízhatóan fog tömíteni. A közönséges cementálást így az építmény kifagyasztása váltja fel. A fagy a beton ellenségéből annak segítőtársává válik. De mi történik a gáttal, ha a fagyasztott beton megolvad? A kísérletek szerint tartósabb lesz, ugyanis olvadáskor bekövetkezik a beton „öngyógyítása”. Ennek lényege az, hogy még a leggondosabb összekeverésnél sem lép reakcióba a víz minden egyes betonrészecskével. A fagyasztásnál a betonban mikroha- sadékok keletkeznek. Ezek nem befolyásolják az építmény szilárdságát, de új, „friss” betonszemcséket hoznak napvilágra. Olvadáskor a hasadékokat megtöltik az utóreakció termékei, így a duzzasztott beton szilárdsága növekszik. A Szovjetunió legészakibb vízierőműve Az ifjúság tanulni akar A fiatal Laoszi Népi Demokratikus köztársaság fejletlen ipart és mezőgazdaságot, nagyfokú írástudatlanságot kapott örökül az előző rezsimtől. Ezért a vezetés a hatalomátvétel első napjaitól kezdve az ország gazdasági és társadalmi átalakítását tűzte ki célul. Ennek eredményeként Laoszban bővül az oktatási rendszer, nő az általános, közép- és szakközépiskolák, valamint a felsőfokú intézmények száma, az ország eredményesen küzd az írástudatlanság ellen. Az 1977—1978-as tanév egybeesett a hároméves nép- gazdasági terv első évével. Ennek a tervnek a megvalósításához jelentős segítséget nyújtottak a közoktatás dolgozói: munkájuk eredményeként sok tartományban az írástudók száma elérte a 70 százalékot. A nyári szünet alatt a laoszi diákok és iskolások is segítséget nyújtottak az analfabétizmus felszámolásában. A fiatal lányok és fiúk százai utaztak az ország falvaiba és szövetkezeteibe, hogy tanfolyamokat tartsanak és ebben az évben több mint 400 embert tanítsanak meg a betűvetésre. Laoszban tavaly bevezették az egységes iskolarendszert és az ország összes oktatási intézményében áttértek a laoszi oktatási nyelvre. Egy év alatt megkétszereződött az óvodák száma, számottevően megnőtt a szakközépiskolák és egyetemek hallgatóinak száma. Uj oktatási központokat létesítenek és egyre nő az itt megszerezhető szakmák száma is. Egyre több a tanító és a tanár, többségük a Szovjetunió vagy valamely más szocialista ország egyetemén szerezte diplomáját. De több tanár kerül ki a laoszi egyetemekről és főiskolákról is. Az országban nő az érdeklődés az orosz nyelv iránt, ma több mint háromezren sajátítják el a nyelvet. Ebben nagy segítséget nyújtanak a Szovjetunióból érkezett pedagógusok. Az elmúlt két év során az orosz nyelvet nemcsak az ország tíz legjelentősebb felsőfokú intézményében vezették be, hanem különböző tanfolyamokon is oktatják. A szocializmust építő Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságnak az általános írástudás országává kell fejlődnie, amely a kitűzött célok megvalósításában a saját, magasan képzett szakembereinek ezreire támaszkodhat. A delfin mint révkalauz Befejeződött a Fekete-tengerben élő delfinek „nép- számlálása”, melyet a Szovjet Tudományos Akadémia szervezett. A Bolgár Tudományos Akadémiát tájékoztatták róla, hogy jelen pillanatban a tenger e csodálatos gyermekeinek száma meghaladja az egymilliót. A tudomány bizonyítja, hogy a delfin „intelligens” állat. Ha az agy többi részét összevetjük azzal a résszel, amely „felelős” a magasabb rendű pszichikai tevékenységért, akkor olyan indexszámot kapunk, amely alkalmas arra, hogy más élőlények hasonló indexével összevessük. A tudósok megállapították, hogy ez a szám csimpánzok esetében 66, delfinek esetében 175, az ember esetében pedig 214. A delfin orsó alakú testével rendkívül gyorsan, 40—50 ki- lométeres/óra sebességgel képes haladni. Bőre igen mozgékony és helyi idegkoordinációs képességgel rendelkezik a reagáláshoz. Ennek köszönhető, hogy vízben kilenctizedére csökken a súrlódási ellenállása. A delfinek egyéb rendkívüli tulajdonsággal is rendelkeznek. Ez pedig a hangorientáció, amely egyenértékű a visszhangos mélységmérő készülékével. Speciális műszerekkel feljegyezték a delfinek által kibocsátott hangokat, amelyek a rozsdás pántokon forgó ajtó nyikorgására hasonlítanak. Ezt a másodpercenként 180 „szó” sebességgel kibocsáott hangot a többi delfin két, a szemek mögött elhelyezkedő mélyedéssel fogja fel. A delfinek a halászok legjobb segítőtársai, ök kergetik a halat a part felé, mutatják a halászhajók útirányát, figyelmeztetnek a viharra, a ködre. Egy bolgár halászfaluban, Szozopolban az öreg halászok mesélik, hogy közülük sokan köszönhetik életüket egy delfinnek. Évekkel ezelőtt a nyílt tengeren egy delfin állandóan kísérte a halászhajókat, s társaival együtt segített a halászoknak, hogy felfedezzék a makréla és a peiamindahal vonulási útvonalát. De emellett kiváló révkalauznak is bizonyult. Sűrű ködben ez a delfin tévedhetetlenül kivezette a hajókat a kikötőbe. Az első hajó előtt úszott a szozo- poli kikötő bejáratának az irányába és csak akkor indult visszafelé a nyílt tengerre, amikor meggyőződött róla, hogy a hajók biztonságba kerültek. A hálás halászok mindig otthagyták zsákmányuk egy részét segítőtársaiknak, a delfineknek. Egy 180—300 kilogramm súlyú, 3 méter hosz- szúságú delfin naponta közel 10 kilogramm halat fogyaszt el. Gyakori eset, hogy a delfinek gyermekeket és felnőtteket mentenek meg a vízbe- fulladástól. A Szovjet Tudományos Akadémia a Fekete-tenger partján, Batumi környékén a óceánográfiai és halgazdasági kutatóintézettel közösen del- fináriumot létesített. Most kísérletek folynak annak bizonyítására, hogy a delfin az ember legjobb segítőtársa lehet a tengeren. Nincs messze az idő, amikor a delfinek postásként, mentőként dolgozhatnak, révkalauzként vezethetik a tengeri szállítóeszközöket, segíthetik a búvárokat és a könnyűbúvárokat az elsüllyedt hajók felkutatásában. Igen értékes támogatást nyújthatnak az oceanológu- soknak is, a régészeknek is, s természetesen a halászflottáknak, miután ők ismerik legjobban a halvonulás útvonalait. Bulgáriában már tanulmányterv készült egy delfiná- rium létesítésére Szopol környékén. A szopoli öböl csendes vize, a bőséges halállomány, s a sziklás part lehetővé teszik, hogy ott sziklabarlangok rendszere épüljön, s ez igen alkalmas delfinárium létesítésére. Ha majd az anyagi eszközök rendelkezésre állnak s a delfinárium felépül, akkor kutatási feladatainak ellátásán kívül érdekes látványossággal is szolgál majd az idegenforgalmi idényben. Az Omszkij Bekon nevű állami gazdaság 235 ezer hektáron gazdálkodik — ez Szibéria egyik legnagyobb sertéstenyésztő komplexuma, amelyet öt éve, az Omszki terület nyolc állami gazdaságából szerveztek meg. Az egyesített gazdaság már jó eredményeket ért el: a sertések napi súly- gyarapodása elérte a 65 dekát és egy mázsa sertéshús önköltsége egyharmaddal kevesebb volt, mint más gazdaságokban, miközben a munkaráfordítás csaknem egyharmadára csökkent. Az Omszkij Bekon (magyarul: Omszki Szalonna) évente körülbelül 16 ezer tonna sertéshúst ad el az államnak, amiből 8 millió rubeles nyereséget realizál. A cégnél létesített tudományos — fejlesztő laboratórium ajánlásokat dolgoz ki egész Nyugat-Szibéria hasonló gazdaságai számára. Jelentősek a végbement szociális változások is. Lu- zino falu, ahol az alapvető komplexum kapott helyet, festői városkává alakult. Minden házba bevezették a gázt, a központi fűtést, és a meleg vizet. Ezen kívül áruházát. könyvesboltot és szolgáltató központot és építettek. APN—KS Hídpróba - szarvasmarhával Az I. Ferenc császár nevét Viselő lánchíd története Prágában arról tanúskodik, hogy nem mindig építkeztek előrelátóan. A tárgyalások 1803- ban kezdődtek, a tervrajzokat néhányszor megváltoztatták, s a hidat csak 1841-ben adták át nagy pompával a forgalomnak. A szokásos teherpróbán 160 szarvasmarhát hajtottak fel a hídra, s az állatokat nyolc nehéz fagatos kocsi követte. A szakemberek később megállapították, hogy a híd a saját súlyát is nehezen bírja, ezért a századfordulón a lánchidat lebontották. Helyére 1898—1901 között építették a mai Május elseje-hidat, amely a Moldova két partját a Nemzeti Színház közelében köti össze. Luzino falu látképe ■■■1 „Űrhajós iskola” A deblini repülőtiszti főiskolát manapság már — amióta az évfolyamelsőként 1964-ben itt végzett lengyel repülőtiszt, Miroslav Herma- szewski szovjet társával együtt sikeres űrutazást tett — úgy becézik, hogy „űrhajós iskola”. Ám a lengyel repülősképzés eredményeit e nagyszerű tényen kívül sok, jóllehet hétköznapinak tűnő, siker és fémjelzi. A J. Krasicki Repülőtiszti Főiskola sokezer fiatal vágyálmaiban szerepel, de csak a legrátermettebbek remélhetik, hogy az itt folyó képzésben részt vegyenek. S közülük is évente mindössze százan lesznek sugárhajtású vadászgépek vezetői, a többiek mint helikoptervezetők, szállítógéppilóták, navigációs tisztek dolgoznak majd, főiskolai tanulmányaik befejeztével. A leendő pilóták jó előis- kolái a repülőklubok, majd a hadsereg légierejében teljesített szolgálatot. A főiskolán ezekre az alapokra építve adják meg a specifikus képzést, melynek munkájában a repülési szakemberek leg- jobbjain kívül orvosok, pszichológusok, pedagógusok, tudósok, szakmérnökök, katonai parancsnokok egyaránt részt vesznek. A főiskolai oklevél magas „rangot” jelent. Az itt végzők jól képzett pilótái, parancsnokai a repülésügynek, sokan közülük „mesteri” címet elért repülők, versenyek győztesei. Hírek az NDK-ból Az NDK-ban jelenleg 25 ezer munkahelyet tartanak fenn részben — vagy teljesen rokkant polgárok számára. Az ötéves terv során (1976— 1980) ezeknek a munkahelyeknek a száma állandóan növekszik. A legrégibb ilyen jellegű intézmény az NDK egészségügyi hálózatában az apoldai gyáregység (Erfurt), ahol most további 20 csökkent szellemi képességű fiatalt foglalkoztatnak majd. 1980-ig Erfurt minden kerületében épül hasonló létesítmény. • Az NDK Sport könyvkiadóban még ez évben megjelenik a „Spottréning elmélete és gyakorlata” című kisszótár. A kézikönyv az NDK Testnevelési Főiskola (DHFK) sporttudósai irányításával, sportorvosi és ágazati specialisták közreműködésével készült. Célja: „Tréning A-tól Z-ig” — a különbözőképpen definiált fogalmak egységesítése. A szótár — amely mintegy 250 kifejezést tartalmaz — három részből áll: elméleti fogalmak és szűkebb értelemben vett sportpraxis, valamint más tudományágak jelentősége egyes kiválasztott sportágakban. A szellemi vagy testi fogyatékos gyermekek képzése és nevelése az NDK mintegy 560 speciális iskolájában folyik. A pedagógusok mindenekelőtt arra törekednek, hogy a diákok befejezzék az általános iskola nyolc osztályát, ami lehetővé teszi szakmai továbbképzésüket. 1974- ben megkezdték az új tanterv és tankönyvek kidolgozását a speciális tananyag bevezetéséhez. Különös jelentőséget tulajdonítanak a kertészet, a kézimunka és háztartási alapismeretek -tanításának.
