Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

1978. október 26. tIÉPOJSÁG 5 Az ifjúsági parlamentekről Beszélgetés Varjas Jánossal, a megyei tanács ifjúsági titkárával FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Újságírók lesznek? Üjságírót is érhet meglepe­tés. Tegnap délben a Gemenc- étterem asztalánál keresték fel NDK-beli vendégünket, Uwe Wicher elvtársat Csen­dé Zsuzsa, a szekszárdi III. sz. és Reichardt Ibolya, a IV. sz. áitlános iskola VII. osztá­lyos tanulói. A Pajtásban meghirdetett pályázat nyo­mán a német újságíró ma­gyarországi élményei iránt érdeklődtek. Jól fogalmazott, ügyes kérdéseik még a sok interjút készített újságírót is próbára tették, aki meglepe­tésére és örömére most ma­ga vált interjúalannyá. Az is­kolavégzés, érettségi, egye­tem még messze van, de meg­kérdezte, nem lesznek-e a lá­nyok egyszer újságírók? Az elmúlt héten ismét kez­detét vette egy tanácskozás- sorozat. Ezek az ifjúsági parlamentek, ahol a fiata­lok immár harmadízben megbeszélik munkájukat elő­segítő, életüket könnyebbé, hasznosabbá tevő feladato­kat, lehetőségeket. A most megrendezésre kerülő fóru­mok némileg különböznek a korábhi kettőtől. Erről be­szélgettünk Varjas Jánossal, Tolna megye Tanácsának if­júsági titkárával. — Az 1971-ben hozott kor­mányhatározat előírja, hogy a munkahelyeken, és okta­tási intézményekben leg­alább kétévenként ifjúsá­gi parlamentet kell tartani. Ennek célja: az ifjúsági tör­vény végrehajtásának ellen­őrzése, a fiatalok közéleti tevékenységének fokozása, illetve az ifjabb korosztály tájékoztatása. Kettő, illetve négy évvel ezelőtt megren­dezett helyi parlamenteket magasabb szintű, végül or­szágos tanácskozás követte. Idén erre nem került sor, ugyanis a Minisztertanács, a SZOT elnöksége, valamint a KISZ KB közös határozata szerint a középszintű és az országos ifjúsági parlamen­teket ötévenként kell meg­rendezni. Ennek oka egy­részt az, hogy ma már a fia­talok gondajinak megoldása természetes folyamattá vált, jelentős része megoldódott, másrészt, hogy a nagyobb horderejű problémák meg­oldása két esztendőnél hosz- szabb folyamat. így most el­sősorban a munkahelyeken keletkezett egyedi kérdések, gondok megoldására kell megteremteni a lehetőséget. Természetesen a nagy, or­szágos horderejű problémák eljutnak országos szintig, de ezek megvitatására ma már elegendő megrendezni or­szágos tanácskozást ötéven­ként. Az ifjúsági parlament beépült szocialista demokra­tikus rendszerünkbe, mint ahogy az ifjúsági törvény végrehajtása is természetes tartozéka életünknek, s nem látványos tevékenységek so­rozata. ^ — Változás történt az if­júsági parlamentek jogköré­ben is. — Igen, ez bővült. Az if­júsági parlament állást fog­lal az ifjúsági törvény vég­rehajtásáról szóló beszámoló elfogadásában és a vállala­tok, intézmények ifjúsági célra fordítható pénzeszkö­zeinek felhasználásában. Egyetértési jogot • gyakorol az ifjúsági törvény végre­hajtásával kapcsolatos in­tézkedési terv elfogadásá­ban. Ezért a két évre szóló intézkedési tervet a vállala­tok vezetői már az ifjúsági parlament előtt kidolgozzák. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság által kiadott irányelvek tartalmazzák, hogy a fiata­lok képviselőinek milyen vállalati, munkahelyi dönté­sekbe van beleszólása, véle­ményezési-egyetértési joga. Ezek figyelembevétele is elősegítheti a parlamentek eredményesebb munkáját. — A vállalatoknál, intéz­ményekben dolgozó fiatalok létszámának különbsége igen nagy határok között ingado­zik, illetve az egyes, munka­helyeik közötti nagy távolsá­gok mennyiben befolyásol­ják a tanácskozások formá­ját? — Az ifjúsági parlamen­tek fontos alapelve, hogy minden fiatalnak biztosítani kel a részvételi lehetőséget. Ezért, ahol a fiatalok száma nagy, vagy szétszórt munka­helyeken dolgoznak, -lehető­ség van arra, hogy két lép­csőben rendezzék meg eze­ket a fórumokat. Az első szinten a fiatalok küldötte­ket választanak, akik képvi­selik őket, a'vállalati intéz­ményt ifjúsági parlamenten. Azokon a helyeken pedig, ahol csak néhány fiatal van felesleges formalitás lenne parlamentet tartani, ezért azt javasoltuk, itt a vezetők kö­töttségek nélkül beszélgesse­nek el a fiatalokkal. — Kettő, illetve négy év­vel ezelőtt nem egy alka­lommal viharos tanácskozá­sokká váltak az ifjúsági par­lamentek. Főleg a diákok fel­szólalásai voltak harcosak. Várható, hogy most, az ok­tóber 15. december 15. kö­zött megrendezendő ifjúsági parlamenteken is kialakul esetenként ilyen, az alkotó jelleget cseppet sem csök­kentő, de alapjában véve vi­haros légkör? — Tapasztalataink azt bi­zonyították, mint már mond­tam, hogy a fiatalokkal való törődés, a fiatalok jogainak biztosítása életünk minden­napos tartozékává vált. így nem számítunk arra, hogy akár a diákparlamentek is kiélezett ellentéteket hoznák felszínre. Ettől függetlenül lehet, hogy előfordulnak ilyenek. — Köszönjük a válaszo­kat. — szí — *,Sok kicsi sokra megy” T akarékossági vetélkedő Október 19., csütörtök. Ez a nap Dombóvár iskoláiban a takarékosság jegyében telt. Kettős évfordulót ünnepel­tek az OTP-sek és az isko­lába járó fiatalok. A Ta­nulók Takarékpénztára meg­alakulásának 25. évforduló­ját és a közelgő világtaka­rékossági napot. Tehát 25 éves a Tanulók Takarékpénztára. Az OTP 1953-ban vezette be az iskolai takarékosság- nak ma is élő formáját, az iskolai takarékbélyeg-moz- galmat. Mi indította a taka­rékpénztárt erre? Nem üzle­ti megfontolások. Igazolásá­ra ennek álljon itt egyetlen számadat: megyénk takaré­kos lakosságának betétállo­mánya jelenleg meghaladja a 3 milliárd forintot, amely­ből a 6,5 millió forint isko­lai megtakarítás csupán 0,2 százalékot tesz ki. Az isko­lai takarékbélyeg-mozgalom elsődleges feladata nevelési jellegű, már a kisiskolás kor­tól kezdve szoktatni a nö­vekvő embert a pénz meg­becsülésére, az anyagi ja­vakkal okosan gazdálkodó, józan beosztó életre. Termé­szetesen, nem tekinthetjük az iskolai takarékbélyeg- mozgalmat a takarékosságra való nevelés egyedül üdvö­zítő módszerének, és nem mondhatjuk, hogy ez kizáró­lag a pénzintézetek feladata. A takarékbélyeg-értékesí- tés, az „iskolabank” csupán eszköz, segítség a szülők, á pedagógusok számára, az ez- irányú nevelési feladataik megoldásához. Az elmúlt csütörtökön Dombóvár valamennyi isko­láját érintő takarékossági rendezvénysorozat zajlott le. Nagyszámú diákérdeklődő jelenlétében megrendezett takarékossági vetélkedő be­vezetőjében a városi KISZ- bizottság munkatársa rövi­den áttekintette az iskolai takarékossági mozgalom tör­ténetét, méltatta annak je­lentőségét, a takarékosságra nevelés gyakorlati hasznát, szükségességét. A vetélkedőn Dombóvár mind a hét iskolája öt-ötta­gú csapattal vett részt. A hattagú zsűri egy játékon belül, két kategóriában 'ér­tékelte az adott válaszokat, mivel általános és középis­kolás korúak teljesítményeit nem mérhették azonos mér­cével. A vetélkedő nem szű­kölködött izgalmakban és jó hangulatban. Az eredményhirdetés fo­lyamán végül is az alábbi sorrend alakult ki: A tanteremdíszítés első he­lyét az újdombóvári „József Attila” Általános Iskola sze­rezte meg, melynek tanulói — az OTP-kiadványok ízlé­ses felhasználása mellett — rendkívül gazdag rajz- és egyéb saját készítésű anyag­gal lepték meg a zsűrit. A vetélkedőn az általános iskolák közül első: Zrínyi iskola, második az Ének- Zenei Általános Iskola, har­madik az újdombóvári „Jó­zsef Attila”, míg negyedik a „Gárdonyi Géza” Általános Iskola lett. A középiskolai kategória győztese a „Gőgös Ignác” Gimnázium csapata lett, második az Apáczai Cs. Já­nos Szakközépiskola, harma­dik helyen pedig az 516-os Ipari Szakmunkásképző In­tézet végzett. VARGA ISTVÁN Az Apáczai Csere János Szakközépiskola kórusa a dom­bóvári takarékossági vetélkedő műsorában Módszervásár Szekszárdon Különleges és helyi vi­szonylatban egyedi helyet ka­pott a szekszárdi módszervá­sár is. Ugyanis első alkalom­mal rendeztek megyénkben ilyenfajta, vásárral egybekö­tött propagandistatalálkozót. A vevők megyénk politikai agitátorai, olyan fiatalok vol­tak, akik mint propagandis­ták nemcsak átadják az isme­reteket, hanem meggyőznek, s az ismeretek igazságát hir­detik. Az eladók pedig az új módszerek, új ismeretek át­adód, akik munkájukban ki­emelkedő eredményeket ér­tek el, s a meggyőzésnek sok­sok új formáját alkalmazták sikeresen. A propagiandistatalálkozó- nák a szekszárdi városi úttö­rőház adott otthont, megyénk minden zugából idesereglet- tek a propagandisták. Ahogy beléptünk az úttö­rőházba, először alig tudtuk rendszerezni a látottakat, hi­szen igazi vásári hangulat volt, kedves kavargása a szí­neknek és formáknak. Min­den jelenlevő a kezében, hó­na alatt papírokat, könyve­ket szorongatott. Egy polc előtt nagy nyüzsgés: minden­ki válogatott az ott levő anya­gokból. Ez a „nyitott polc”. Kis ízelítővel (s egyben vá­sárlási lehetőséget is nyújt­va) kivonult kis „stábjával” a Babits Könyvesbolt is. Le­hetett vásárolni szépirodalmi kiadványokat, lemezeket. Amott pedig az Ifjúsági Lap­kiadó Vállalat mutatkozott be. Középen sorakoztak a kor­szerű oktatástechnikai eszkö­zök . Írásvetítőtől kezdve a filmvetítőig és a módszertani táskáig nagyon sdk minden. Működésükről, alkalmazásuk­ról bárki felvilágosítást kér­hetett. Egyszerre négy helyen foly-' tak a bemutató foglalkozások: mindenki „ízlése” szerint vá­laszthatott a Kilián-kör, az ifjúsági vitakör, az aktivis­ták köre vagy a titkárképző tanfolyam között. Sok-sök új Ötlet, sok vérbeli propagan­dista-fogás talált itt gazdára. A nap folyamán lezajlott huszonkilenc előadás közül ízelítőnek egy pár: a rádió- kabaré és a polképzés, nő­kérdés, vezetéselmélet, mód­szertani foglalkozások, VIT­rejtvényfüzest, különböző to­tók /kitöltése, filmvetítés... És sorolni lehetne még nagyon sokáig az elhangzott bemu­tató foglalkozásokat. Délután pedig a különböző vállalatok, intézmények lát­ták vendégül a találkozó résztvevőit egy-egy vita­köri foglalkozáson. Kilenc helyen, kilenc témában tar­tottak propagandisták bemu­tatókat. Vendége volt a módszervá­sárnak Hajdú József, a KISZ Központi Bizottsága politikai képzési osztályának munka­társa, aki elismerően nyilat­kozott a napi programról. Haberschusz Erzsébet Hét vége Tengelicen KISZ-aktivisták őszi felkészítése KISZ-aktivisták lelkes csa­patát fogadta a hét végén a Tolna megyei Tanács tenge- ilici oktatási központja. A KISZ Szekszárd városi Bi­zottsága szervezésében meg­tartott kétnapos program célja az aktivisták őszi fel­készítése volt. A KISZ városi bizottsága titkárának, Herczig Ferenc­nek az irányítása alatt fel­készült csoportvezetők négy szekcióban tartottak foglal­kozásokát. A tanulmányi, érdekvédelmi, gazdasági fe­lelősi és termelési felelősi te­endőkkel, azok módszertaná­val csoportos foglalkozáso­kon ismerkedtek a hallga­tók. Jellemző volt mind a négy csoportra a gyakorlat]^ as témafeldolgozás, mely ki­emelten az aktuális felada­tokhoz kapcsolódott. A tanulmányi felelősök el­sősorban a közelmúltban megalakult tanulmányi mun­kabizottságok tevékenységé­hez, azok munkatervéhez kaptak módszertani segítsé­get. A nemrégiben létreho­zott érdekvédelmi funkció képviselői az ifjúsági parla­mentek megrendezésével, az intézkedési tervvel kapcsola­tos tudnivalókkal, a KISZ- tagok jogaival foglalkoztak. A bizonylati elv alapvető is­mérveit, a gazdasági munka pontos, tartalmi jegyeit sa­játították el a gazdasági fe­lelősök a kétnapos képzés ideje alatt. A termelési felelősök komplex módon ismerked­tek meg az akcióprogramhoz kapcsolódó tervezési mun­kákkal, valamint azok gya­korlati megvalósításával, a különböző akciók, versenyek, mozgalmak szerepével. Alapvető volt az aktivis­ták között a tapasztalatcsere, egymás munkájának a meg­ismerése. A két nap eltelté­vel minden aktivista sok-sok új , ismerettel, gazdag él­ményanyaggal távozott. Fel­adatuk az ott hallottak gya­korlati alkalmazása. XH. E. Az ifjúság a leszerelésért Az ENSZ október 31-ig tartó leszerelési hete kap­csán sajtónyilatkozatot adott Budapesten Barabás Miklós, a Demakraitikus If­júsági Világszövetség főtit­kára. — A Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség tevé­kenységének egyik fő terü­lete a békéért, a biztonsá­gért és a leszerelésért ví­vott harc — mondotta. En­nek megfelelően a DÍVSZ kezdettől fogva felkarolta az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakának kezde­ményezését, amely 1978. Október 24-e és 31-e között leszerelési hetet hirdetett. Szövetségünk még szep­temberben felhívást tett közzé a kezdeményezés tá­mogatására és körlevéllel fordult tag- és baráti szer­vezeteihez, amelyek szá­mos kezdeményezéssel já­rulnak hozzá a leszerelési hét sikeréhez. A világ ha­ladó és demokratikus ifjú­sága — amelynek legkü­lönbözőbb irányzatai az európai földrészen már számottevő sikereket értek el a békéért és a leszerelé­sért indított akciók össze­hangolásában — további konkrét lépéseket vár an­nak érdekében, hogy a po­litikai enyhülést katonai enyhülés is kövesse. Ezért sürgetik a SALT—II. egyezmény mielőbbi meg­kötését, ezért ítélik el Car­ter elnök legutóbbi dönté­sét, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy megkezdjék a neutronbomba lényeges al­katrészeinek gyártását. — A béke és a leszere­lés azonban nem lehet az európai földrész kiváltsá­ga. Az enyhülés légkörét ki kell terjeszteni a többi világrészre is. Ennek szel­lemében tett javaslatot a DÍVSZ éppen a havannai VIT-en egy olyan ifjúsági világtalálkozó összehívásá­ra, amely az enyhülés, a béke, és a leszerelés kér­déseit vitatná meg. A ja­vaslatot a VIT-en részt vevő több mint 2000 ifjú­sági szervezet képviselői kedvezően fogadták. Vár­ható, hogy a DÍVSZ soron következő végrehajtó bi­zottsági ülése, amely 1979 február elején ül össze Dortmundban, kiemelkedő helyen foglalkozik majd a leszerelés kérdéseivel. Még a végrehajtó bizottság ülé­se előtt, az idén novem­ber 18-án és 19-én Buda­pesten szeminárium kere­tében találkoznak a DÍVSZ és a Szocialista Ifjú­sági Nemzetközi Szö­vetsége (IUSY) tag­szervezetei, hogy közösen vitassák meg: mit tehetnek együtt a leszerelés elő­mozdítása érdekében. Meg­győződésünk, hogy ez a szeminárium is, mint min­den közös kezdeményezés, előbbre viszi a tartós béke, az általános és teljes lesze­relés megvalósítását a vi­lág egész ifjúságának ér- dékében — fejezte be nyi­latkozatát Barabás Miklós. Országos gyermekkönyvhét »* Először rendezi meg — de­cember 4. és 9. között a Mó­ra Ferenc Ifjúsági Könyvki­adó, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülése az orszá­gos gyermekkönyvhetet: szervező bizottsága szerdán délelőtt alakult meg a Vörös­marty téri kulturális köz­pontban. Az akció célja, hogy fel­hívja a figyelmet a gyermek­irodalom gazdag választéká­ra, s felkeltse a legfiatalabb olvasók érdeklődését a kul­túra hordozói, a könyvek iránt. Az országos gyermekkönyv­hétre mintegy nyolcvan, a fia­talok valamennyi korosztá­lyához szóló kiadvány jele­nik meg. Előadás a módszertani vásáron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom