Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
A NÉPÚJSÁG 1978. október 25. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Bekötőót helyreállítása Heil Jakab Szárazdról írta a következőket: ........Június 4-én Szárazdon két és félórás felhőszakadás után községünk főutcája teljesen járhatatlanná vált. A KPM a falu útjainak egy részét rendbe tette, de a főutcát csak részben, több helyen járhatatlan. A gyönki Közös Községi Tanácshoz fordultunk már, eredménytelenül. A KPM annak idején a sok esőre hivatkozott. Már régóta — szerencsére — jó és száraz idő van és nem csináltak az úttal semmit. Nem tudunk belenyugodni ebbe a tűrhetetlen állapotba, ami nálunk van. Itt van az őszi betakarítás és sok más egyéb, az utakon járni pedig nem lehet...” Olvasónk levelét elküldtük a KPM szekszárdi közúti igazgatóságának, ahonnan Tajnafői Sándor igazgató az alábbi választ adta: „ ... A szárazdi bekötőút helyreállításának kiviteli terveit igazgatóságunk elkészítette. A kiviteli terv az eredeti állapotnál egy igényesebb, korszerűbb burkolat építését irányozza elő. A pénzügyi és kivitelezői kapacitásfeltételek azonban a kivitelezés befejezését 1979- re teszik lehetővé. Amint ön is tapasztalhatta, a kivitelezési munkákat elkezdték, így a levélben említett gondok rövid időn belül megoldódnak ...” Szociális otthoni elhelyezés Névtelenül foglalkozunk egy problémával. Sajnos, sokan feledkeznek meg kötelességük teljesítéséről. Az alább közölt levél is ezt tanúsítja: „... Mint régi olvasójuk, kérem segítségüket. Testvéremet, akinek az élettársa meghalt, ideiglenesen befogadtam, amíg elhelyezik szociális otthonban, mert sajnos a gyerekeinek nem kell! Számot már kapott — még március 15-én — de még mindig nem hívták be. A férjem is és én is, beteg nyugdíjasok vagyunk, mi is gondozásra szorulnánk...” Olvasónk levelét elküldtük a Tolna megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya szociálpolitikai csoportjának, ahonnét dr. Tóth Rudolf csoport- vezető az alábbiakat válaszolta : „ ... Testvére szociális otthoni elhelyezéséről 1978. március 15-én értesítést adtunk, melyben jeleztük, hogy a várakozók nagy száma miatt az elhelyezésre csak későbbi időpontban lesz lehetőség. Ugyanakkor azt is .közöltük, hogy szociális otthonba saját akarata ellenére beutalni nem lehet, ezért neki magának kell kérni a beutalást. Ezzel egyidőben az illetékes községi tanácsot is meg kellett keresnünk, mert tartásra köteles és képes gyermekeit nem kötelezte gondozási díj térítésére. A szociális otthonba a bekerülés ideje általában öt-hat hónap. A bekerülésnél azonban nem lehetünk kizárólag tekintettel az időrendi sorrendre, mert az olyan személyek beutalása, akiknek nincs tartásra, gondozásra kötelezhető és képes hozzátartozójuk, elsőbbséget kell, hogy élvezzenek. Az ön testvérének három gyermeke is yan, akik kötelezhetők arra, hogy az intézetbe helyezésig édesanyjuk gondozását ellássák, vagy őt mással gondoztassák. A beutalásra várakozók száma most is igen nagy, üres férőhelyünk nincs! Tekintettel azonban arra, hogy az ön testvére már a hathónapos várakozási időt is meghaladta, előreláthatólag november • közepéig elhelyezzük valamelyik szociális otthonunkban. Addig is kérjük, nyugtassa meg testvérét a várakozási idő türelmes viselésére. Sorsát figyelemmel kísérjük és a jelzett időponton belül, lehetőségeinkhez mérten, megfelelő elhelyezést biztosítunk részére...” Árokrendezés „Panaszom a következő: Ez év június 6-án az esti órákban olyan felhőszakadás volt nálunk, hogy a házam mögött lévő — a tanács tulajdonát képező — frissen kiásott árkot annyira megrongálta, hogy ezáltal a házam állaga veszélyben van. A megyei tanácstól annak idején helyszíni vizsgálatot tartottak, de az árok rendezésével kapcsolatban semmi nem történt...” CsUprik Pál Pusztahencse Csuprik Pál levelét elküldtük a Tolna megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályra, ahonnét Si- pőcz Győző osztályvezető a következőket válaszolta: „ ... Közöljük, hogy a jelzett problémáról osztályunk tud, a műszaki, anyagi háttér megteremtése folyik. A végleges rendezésig szíves türelmét kérjük...” T elefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK A gépíró- és gyorsíró-iskolákról szóló korábbi jogszabályt módosítja az oktatási miniszter 11/1978. (X. 4.) OM. számú rendélete, amely módosítás egyébként az iskola nevelő-oktató munkájának, általános tanulmányi felügyeletének és szakfelügyeletének irányításával, az iskola fenntartására és működtetésére vonatkozó feladatok ellátásával kapcsolatos. Egyébként továbbra is az vehető fel az iskola első évfolyamára, aki az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezte vagy azzal egyenértékű iskolai végzettséggel rendelkezik, a 17. életévét a felvétel évének szeptember hó 1. napjáig nem töltötte be és a gépíró- és gyorsíró- munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi követelményeknek megfelel. Az iskolában szervezhetők alapfokú és továbbképző tanfolyamok is. Az ide történő felvételnek természetesen más feltételei vannak. (A módosító jogszabály a Magyar Közlöny idei 66. számában jelent meg.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Országos Tervhivatal elnökének 4/1978. (Tg. É. 8.) OT számú utasításra, amely a VI. ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos vállalati tervezőmunka feladatairól szól, az ezek végrehajtásávál kapcsolatos teendőket pedig — a szövetkezetekre vonatkozóan ajánlásként — az utasításhoz csatolt irányelvek jelölik meg. Külön, foglalkoznak az irányelvek a vállalatoknak a népgazdasági tervezőmunkában jelentkező feladataival, külön — megfelelő részletességgel — a vállalati középtávú tervek kidolgozásával kapcsolatos feladatokkal, ezen belül a középtávú tervek kidolgozás sának előkészítésével, kidolgozásával és jóváhagyásával. (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 23. száma.) A Kereskedelmi Értesítő idei 28. számában közlemény jelent meg az élelmiszerboltok dolgozóinak zöldség-gyümölcs felvásárlással kapcsolatos anyagi érdekeltsége tárgyában, mely közlemény szerint helyes, ha a kellő anyagi érdekeltség biztosítása érdekében a bolti dolgozók a felvásárlásért külön jutalékot kapnak. A vállalatok feladata, hogy a bolti felvásárlás fokozására ösztönző külön jutalék elszámolásának módszerét kidolgozzák. Ugyanitt jelent meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola felvételi vizsgáira előkészítő tanfolyamról és a felvételi jelentkezés rendjéről szóló tájékoztató, amelyből itt csupán arra utalunk, hogy a főiskola kereskedelmi és vendéglátóiparra tagozódik, az iskolán nappali, esti és levelező tagozat, valamint szakoktatóképző és szaktanári szak működik, a főiskola elvégzésa után és természetesen sikeres államvizsga esetén a hallgatók „Kereskedelmi üzemgazdász”, illetve „Vendéglátóipari üzemgazdász” oklevelet kapnák. Az Egészségügyi Ifjúsági Bizottság feladatáról és működéséről szól az Egészség- ügyi Minisztérium 1314/1978. (Ü. K. 24.) Eü. M. számú közleménye. A bizottság a miniszter tanácsadó, véleményező és javaslattevő szerve, amely a miniszter megbízásából egyes, az ifjúságot érintő kérdésekben ellenőrzést is végez. Megjelöli a közlemény azt is, hogy a bizottságnak elsősorban mely feladatokra kell figyelmet fordítani. (Egészségügyi Közlöny 1978. évi 24. száma.) DR DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke November 7-re elkészül A Kőfaragó- és Epületszobrászipari Vállalat vegyes brigádja felújította a Gellért-hegyen a Felszabadulási Emlékművet. A korrodált szoborelemeket védőanyaggal vonták be, s megerősítették szerkezetét. A talapzat új kőburkolatot kapott. Már befejeződött a főalak restaurálása és bontják az állványokat. A tervek szerint november 7-re elkészülnek a felújítással. A képen: A fő szoboralak talapzatát vörösrézzel borítják be. Jurij Prokopenko : Őszinteség A levelet a panaszos ügyek rovatának címezték. A feladó húsz oldalon keresztül ócsárolta a tűzrendészeti árukat gyártó vállalat hiányosságait. A megrajzolt kép lehangoló volt. Először is, a vállalat rengeteg selejtet gyártott. Másodszor, a fegyelem egyenlő volt a nullával. Harmadszor, a bürokrácia, a kritika elnyomása, a szemfényvesztés, a közös tulajdon rongálása, a só- gorság-komaság, a közömbösség végképp elburjánzott a gyárkapun belül. Ha hinni lehet a levél írójának, 'a vállalatvezetés elnézően kezelte az igazolatlan hiányzásokat, az italozást, a pazarlást; a naplopókat, a talpnyalókat viszont atyáskodva babusgatta. — Ha ennek csak tíz százaléka igaz, elő a jegyzetfüzetet és irány a vállalat! — kiáltottam. Mindenesetre, mielőtt még odafutottam volna, eldöntöttem, meghívom a levél íróját a szerkesztőségbe. Mert ugyebár az írás, az írás, de a szemtanúval beszélgetni, hogy úgy mondjam, az élő szó — ez a legfontosabb ebben az ügyben. A levélíró tekintélyt parancsoló egyéniség volt. Olyan alaposan felkészült panasza minden tételének bizonyítására, mintha ez lenne a doktori disszertációja. Az asztalon papírokat, dossziékat, kimutatásokat rakott szét. Egy óra sem tel el, és a látogatóm meggyőzött: a vállalati visszásságokat feltétlenül meg kell írni. — Mondja csak, kérem — szóltam a levélíróhoz —, ön szerint mi az alapvető oka ezeknek a vállalati bajoknak? — Az igazgató! — válaszolt keményen. — ö a bajok forrása. Tehetetlen vezető, akiből rég kihalt a felelősségérzet. — Na de az igazgatón kívül kell ott lenni még más bűnösnek is. Mit tesz például ez ellen a szakszervezeti bizottság? — Fél — válaszolt hangját lehalkítva a levélíró. — Ne haragudjon, de ez egyszerűen nevetséges. — Ha ez magának nevetséges, akkor nevessen, de a vállalat dolgozói nem nevetnek. Mert az igazgatótól függ a fizetésemelés, a prémium, az igazgató szava még a lakáselosztásnál is sokat nyom a latba Ezért hangsúlyozom én: le kell váltani az igazgatót. Akkor majd rend lesz a vállalatnál. És mindenki megkönnyebbül, felléleg- zik. — Maga is? — Én is. — Maga milyen beosztásban dolgozik? — Én vagyok az igazgató. — Hogy mondta? — Igen, ennek a vállalatnak én vagyok az igazgatója. Remélem, most már a vállalat hiányosságaival, baklövéseivel kapcsolatos megjegyzéseimet kétségek nélkül elfogadja? — Abban biztos lehet, hogy a cikket megírom. Csak az a borzasztó, hogy mindezeket maga csinálta! — Tehát a szavát adja, hogy meglesz a cikk? ... Remek! ... Akkor egészen őszinte leszek... Teljesen világos, a cikk megjelenése után engem leváltanak. És akkor kezdik törni a fejüket, hová nevezzenek ki. Tudja, a kerületünkben a káderutánpótlással bajok vannak... és éppen a jövő hónapban megy nyugdíja a sörgyár igazgatója. Magától értetődik, hogy engem küldenek a helyére. A sörgyártás, tudja, jóval csendesebb munka. Nem olyan rázós, mint ez az ezernyi robbanásveszéllyel járó tűzrendészet! Fordította: Kiss György Mihály.
