Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-24 / 251. szám
a Képújság 1978. október 24. cica mellett... Moziban Ilyen Kandúr felügyelő, azaz Lechat úr, — Claude Le- louch: Az Egér és a Macska című francia filmjének főhőse, — nem éppen feddhetetlen nyomozó, ám felettesei szemet hunynak némi ügyeskedés felett, elismerve, hogy ő a maga nemében sztár. Sztárgázsira viszont a rendőrségnek nincs kerete, semmi baj, ha a különböze- tet az alvilágtól szedi be. Az eredményes nyomozás nem mindig használ a karriernek. A felügyelőt is nyugdíjba küldik, amikor egy ügyben túl magas körökig jut el. Nem bánja, van mit a tejbe aprítani, egy bizonyos hölgynek sem kell tovább űznie ősi, ám fáradságos mesterségét, — új életet kezdhetnek együtt a régen áhított idillikus vidéki környezetben. Szerencsére beosztottjával sem szakad meg a kapcsolata. Egy ügyes manőverrel após—vő viszony- nyá változik. így semmi akadálya, hogy most már hobbiból folytassa macska nyomozását egy másik, kiderítetlen bűnügyben. Monsieur Richard, a multimilliomos építési vállalkozó és pornófilm-producer esetéről van szó. Néhány értékes festmény eltűnése és más körülmények arra utalnak, hogy valaki, az öngyilkosság látszatát keltve, megölte. Kandúr exfelügyelő közli az özveggyel: rá gyanakszik, ő az az egér, akit kergetni fog. De a túlságosan is tökéletes alibi megdöntése sehogysem akar sikerülni. Annál inkább beválnak jóslatai a rendőrség soron közvetkező húzásairól. Tettest is, indokot is varázsolnak. Szerintük egy szélső- baloldali merényletsorozat első áldozata volt Richard. A nyugdíjas nyomozó nem nyugszik, végül ki is deríti a már csak magáncélra használható igazságot. A nem fiatal, de még igen vonzó és gazdag özvegy pedig rájön a filmjegyzet címében félig idézett mondóka kétértelműségére. A nézőnék azonban az eredeti, csúfolkodó jelentés jár az eszében, mivel a macs'ka- egér játékot ezúttal, — elég lanyhán, — a rendező játsz- sza ővele: meg-;megfogja, elengedi ... Az igazi macska ezt állítólag azért teszi az igazi egérel, hogy a menekülés csalóka lehetőségére cukor szabaduljon fel szervezetében és ízesebb legyen a húsa. E film látogatóit nem fenyegeti a vércukorszint emelkedése. Az is bátran megnézheti, akit orvosa mindennemű izgalomtól eltiltott. Csak annak jelenthet kockázatot, aki az Egy férfi és egy nő-t rendező Claude Lelouch- sal remélt új találkozást. Francis Lai kísérőzenéje úgyan most is fülbemászó, de már nem feledhetetlen, és ezt a filmet nem fogjuk legalább háromszor megnézni, mint amazt — „kizárólag” abból a célból, hogy végre eldöntsük: súrolja-e a giccs határát, mint egyesek, vagy megüti a művészet színvonalát, mint mások állították. CSONTOS KAROLY Idegenforgalmi kiadványok Családom nemrégiben Mohácson járt, ami nekik szép élményeket eredményezett, nekem pedig két kis könyvet. A kettő együtt 16 forint 50 fillérbe került, tehát drágának nem mondható, mégis , említést érdemel. „Brodarics históriája a mohácsi vészről” hasonmás kiadvány a Zrínyi Kiadó jóvoltából. Néhai Brodarics István püspökben akár a hazai újságírás ősét is tisztelhetjük, méghozzá egy jószemű, kitűnő tollforgató, irigylésre méltóan jó stílusban író őst. Mi sem természetesebb mint, hogy munkáját az emlékparkban árusítják, mely (nem vitatva a „Mohács” című film igazát) akárhogyan nézzük is, nemzeti kegyhely. A másik könyv címe: „Mohács”, írója Tüskés Tibor, kiadója a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal. A birtokomban lévő példány tavaly jelent meg, immár a második, változatlan kiadás. Ez arra vall, hogy az ide látogató turisták között él az igény Mohács városának megismerésére, amely igényt ez a jól szerkesztett, forrásmunkákra is hivatkozó, elfogahatóan illusztrált útikalauz ki is elégít. Nem lehetne ezt a példát Szekszár- don is követni? (Ordas) II. Rákóczi Ferenc emlékiratai Kossuth-könyvek Évfordulós kiadványok Hét könyv megjelenése várható a Kossuth Kiadónál, a Tanácsköztársaság hatvanadik évfordulója alkalmából, a szemléltető anyagokon kívül, amelyek már megjelentek. Karikás Frigyes elbeszélés- kötetét régen hiányolják már az érdeklődők, most, A járatos ember címmel ilát napvilágot a könyv. Érdeklődésre tarthat számot az a képes album is, amelyik a Magyarország 1909—1919 címet viseli. A négyszázötven oldalon 580 kép jelenik meg a korabeli plakátokból, képzőművészeti alkotásokból válogatva. A szöveg végigvezeti az olvasót az 1918-as polgári demokratikus forradalom, illetve a Tanácsköztársaság legfontosabb eseményein. Irta és az illusztrációkat összeválogatta Siklós András. A Mit kell tudni? sorozatban is ezekről találhat az olvasó adatokat, a történelmi személyiségek életútját bemutató szócikkeket. A Tanúságtevők című sorozat legközelebbi kötetében azok a visszaemlékezések, vagy azoknak a részletei kapnak helyet, amelyek 18—19- es forradalmakra vonatkoznak. Megjelennek a kötetben azok a visszapillantások is, amdlyek az internacionalisták magyarországi tevékenységét mutatják be. A minikönyvek gyűjtői is hozzájuthatnak egy újabb darabhoz. A címe Zászlóbontás. Az eliagzodást segíti a két forradalom irodalmában egy bibliográfia. Díszkiadványfcént jelenik meg ismét a Lenin Magyar- országról című szemelvény- gyűjtemény. A szemléltető kiadványok között kapható fekete-fehér és színes plakátsorozat. 42 lapból álló portréalbum, valamint az elmúlt 60 év történetét illusztráló sorozat. A KMP megalakulásáról 36 képből álló diagyűjtemény mutatja be. Az Akadémia Kiadó az 1873-ban megkezdett Archívum Rákóczianum sorozat folytatását határozta el. Ez a vállalkozás a Rákóczi szabadságharc dokumentumait adta közre, egyrészt a fejedelem és környezetének leveleit, másrészt a függetlenségi harc diplomáciai iratait. A „Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig” című munka több szempontból is jelentős alkotás. Elsőrangú történelmi forrás a szabadságharc politikai és katonai történetéről. Kiváló szépirodalmi mű, az eleven stílus és a jó megjelenítőképesség jellemzi. A politikai gondolkodásunk máig ható tényezője, hiszen a kézirat útja bizonyítja, hogy történelmi sorsfordulóinkkor mindig a nemzeti függetlenség és szabadság egyik bibliája volt. A legújabb kutatások szerint Rákóczi emlékiratait 1717-ben a Párizs melletti Grosbois-ban, a kamanduli szerzetesek vendégházában írta. A korabeli nagyvilágot akarta tájékoztatni arról, hogy Magyarország leggazdagabb főura létére, miért fogott fegyvert az idegen elnyomás ellen, a haza szabadságáért. Részletesen elemzi az ország állapotát, és felsorolja azokat a törvénytip- rásokat, melyeket a Habsburgok elkövettek a magyar nép ellen. Leírja a szabadságharc eseményeit, de csak azokat, amiknek maga is közvetlenül vagy közvetve részese volt. bemutatja azt a hatalmas erőfeszítést, hogyan próbált reguláris hadsereget létrehozni, megteremteni a harchoz szükséges anyagi feltételeket, és megszerezni a külföld támogatását. Miközben elbeszéli az eseményeket, szenvedélyesen keresi a szabadságharc sikereinek és kudarcainak okait. Rákóczi emlékiratait az akkori művelt Európa nyelvén, franciául írta. Művét kiadásra szánta, ezért küldte 1728- ban Franciaországba. Egy 1730-as francia „lektori” jelentés a következőket írta: „Bár Ragotzki fejedelem itt nagy bölcsességet és mérsékletet tanúsít, mégis, miután az általa viselt háborúnak a magyar nemzet szabadsága volt a tárgya, s miután lehetetlen volt elhallgatnia a császári kormányzat nagyravá- gyását, igazságtalanságait és keménységét, úgy gondolom, hogy csak hallgatólagos engedéllyel és a hollandiai kiadványok formájában kellene kinyomtatni.” A mű nyomtatásban először 1739- ben, Hágában jelent meg. Magyarországon már a XVIII, században latinra fordították, de csak kéziratban terjedhetett. Az 1780-as évek nemesi ellenállásának egyik fő eszmei támasza volt, majd a reformkor politikusai merítettek belőle sokat. Magyarra elősző Benke József, Laborfalvi Róza apja fordította 1839—40-ben. A reformkori küzdelmek idején is csak kéziratban terjedhetett. II. Rákóczi Ferenc emlékiratai magyar nyelven nyomtatásban először 1861-ben jelenhetett meg. Az Akadémiai Kiadó kritikai kiadása Vas István fordításában Kovács Ilona gondozásában adta közre a művet. A kötetet Köpeczi Béla értékes tanulmánya és jegyzetei egészítik ki. KISASSZONDY ÉVA Szerdán este Jan Pospichal hegedííestje Az Országos Filharmónia bérleti hangversenysorozatának második estjét rendezik meg a mégyei művelődési központ színháztermében október 25-én, szerdán este fél nyolc órakor. A hangverseny szólistája Jan Pospichal csehszlovák hegedűművész, akit Jarmila Fackenberkova kísér zongorán. A koncert műsora a következő: Vitali: Chaconne, Ja- nacek: Szonatina, Debussy: g-moll hegedű—zongora szonáta, Wiennawsky: Scherzo tarantella, Csajkovszkij: Val- se scherzo és Dvorák: Romantikus darab. A nemzetközi Liszt hanglemez verseny idei nagydíjai Liszt Ferenc születésének 167. évfordulója alkalmából vasárnap a Zeneakadémián hangversennyel egybekötött ünnepségen adták át azolkat a nagydíjakait, amelyeket a magyar Liszt Ferenc Társaság alapított névadója, a magyar és a nemzetközi zeneirodalom kiemelkedő egyénisége műveinek népszerűsítésére és a világ hanglemezpiacán megjelent legjobb Liszt-felvételek jutalmazására. Hét ország, 14 hanglemez- gyártó cégének 23 Liszt-kiadványát nevezték a versenyre. Közülük öt részesült díjazásban. A vokális művek legjobb felvételeként a Hungaroton „Esztergomi mise” lemezét jutalmazta nagy díjjal. A zongoraművek kategóriájában odaítélt három nagy díj at NSZK-beli hang- lemezcégek nyerték: a hamburgi Deutsche Gramaphon „Vándor-énekek” című Lisztsorozata, az ugyancsak hamburgi RCA hanglemeztársaság h-moll szonáta felvétele és a münsteri Fono hanglemezcég „Liszt-ritkaságok” című lemeze kapta meg. A zenekari művek kategóriájában ugyancsak a hamburgi Deutsche Gramaphon lemeze bizonyult a legjobbnak: ezen a világhírű karmester, Leonard Bernstein vezényletével a bostoni filharmonikusok zenekara szólaltatja meg a Faust-szimfó- niát. Az ünnepi hangversenyen Kiss- Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese, a társaság .társelnöke méltatta Liszt életművének jelentőségét, ezután Kovács Dénes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora, a Liszt Ferenc Társaság elnöke adta át a dí- jákat a nyertes felvételeket készítő lemeztársaságok képviselőinek. TV-NAPLÓ A dobozba zárt „tűz” Kellemetlen ha valaki felháborodásában nem gondolja meg minden szavát. Az indulatos embernek soha nincs teljesen igaza. De ilyen bosszantó dologban, mint a karbantartás, halvérűnek lenni (!), szintén bűn. A múlt héten a televízió egy egész órát áldozott műsoridejéből a tmk-s gondoknak. Ez a hatvan, illetve kétszer harminc perc jelentős idő, ha meggondoljuk — bár a napi híradók és a Hét kivételével — nem volt ipari műsor. A szerda késő esti Kötekedő és a péntek kora esti Ipari kaleidoszkóp egyazon témát tárgyalt. Fontos dolgot. Az egész ipar rákfenéjét. A hazai javító-karbantartó munka hatékonysága a nemzetközi átlagnak alig negyede-ötöde. Gépek állnak hosszú műszakokon: nincs alkatrész, nincs munkáskéz, aki megjavítsa őket! Bemutattak jó példát is, amit érdemes követni. Megkérdeztek munkásasszonyokat, művezetőket ..., mindenki válaszolt, nyugodtan, megfontoltan, lemondóan. És ezen az utóbbin van a hangsúly. Ez volt a baj tegnap, tepnapelőtt, öt éve, tíz éve... !, akkor miért legyen „tűz” a mondandónkban. Talán változik valami? Ezek a hiányosságok ismertek. Soha nem költöttünk eleget a TERVSZERŰ MEGELŐZŐ KARBANTARTÁSRA, mindig csak a „tűzoltómunka”. „Ezt gyorsan megfoldozni, majd holnap lesz valahogy!”. A televízió jó szándékkal jelentős időt szentelt a témának. Csak az a tűz, a tenniakáró lelkesedés hiányzott minden megszólaltatottból, ami előre vinné a karbantartás helyzetét. Nem érződött a „Tegyünk már valamit”, a „Huszonnegyedik órában vagyunk”. Maholnap már több lesz a veszteségünk Stz iparban az alkatrész- hiány miatt, mint a mezőgazdaságnak a természeti csapásokból. Belenyugodtunk ebbe? Pedig a televízió csak helyet és időt tud adni a felvetéseknek — a megoldás máshol van. A műsor szerint belenyugodtunk a dologba. Hiányzott a „tűz”, a tenniakaró lelkesedés a vitá- zókból, a nyilatkozókból — és ez épp olyan baj, mint az alkatrészhiány! HAZAFI JÓZSEF Sárospataki malomkövek Sárospatakon dolgozik Európa egyetlen malomkőgyára. A közeljövőben az ipartörténeti érdekességű üzemben múzeumot rendeznek be. Rádió „Love story” „Szerelem helyett ezután a boldogságot fogom keresni. És minden áron!” — nyilatkozta a rádió szombati Húszas stúdió adásában az egyik riportalany. Hegyi Imre riporter izgalmas feladatra vállalkozott. Olyan lányokkal készített riportot, akik jópénzűnek látsz^ — vagy valóban jőpénzűek is — férfiak, főleg külföldiek befogására specializálják magukat. S a lányok nyilatkoztak a riporternek! Sőt egy rendkívül érdekes riport született „vallomásaikból”. Az előbb említett alany húszéves, egy életre szóló szerelmi csalódással a háta mögött. Legalábbis ő ezzel magyarázza jelenlegi életfelfogását. Mi az életfilozófiája? Mit jelent számára a boldogság? Jó partit szerezni. Nem számít hány éves, csúnya, vagy nem. Egy a lényeg: pénze legyen. Minél több. E célért minden áldozatra hajlandó. Éjjel kettőkor is képes lenne Pestről lemenni — mondjuk — Fonyódra, ha valaki felhívná, hogy ott jó partit lehet fogni. S ha egy férfiról már az első percekben kiderül, hogy nem elfogadható, már mehet is. Ne vesztegessék a drága időt! Egy másik riportalany aztán nem is vesztegette. Jelenleg Milánóban él. Egy olaszhoz ment feleségül. A vele folytatott beszélgetésből pedig kiderült, mit jelent feleségnek lenni „Itália kék ege alatt”. Kik valójában azok a jóképű, magas, fekete olaszok — népszerű nevükön digók —, akik a csinos magyar lányokra oly vonzerővel bírnak? Általában azok jönnek ide, magyar feleségért, akik otthon a kutyának sem kellenek •— derül ki a riportból. A milánói magyar feleség persze kijelenti — többször is —, hogy az ő házassága kivételesen jól sikerült. Milyen ez a szerencsés házasság, amitől a sárga irigység gyötri magyar barátnőit? Nem kell dolgoznia, autója van. Igaz, a férje féltékeny, s mióta kinn él — már hat éve — még nem volt Rómában. A feleség neve hallgass az olasz házasságokban. A milánói riportalanyé is ez — „bár az ön házassága kivétel” — teszi hozzá a riporter, s a hölgy helyesel. Érdemes hát a megalkuvást vállalni! ? A riport érdekes életsorsokat mutatott be, s a riporternek sikerült úgy kérdezni, hogy alanyai észre sem vették, milyen tanulsággal szolgálnak a hallgatónak. — majoros — Jövő héten a Legato című új magyar filmről írunk
