Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

6 "rt£PUJSAG 1978. október 20. SAKK Befejeződött a megyei sakkcsapatbajnokság. Mint ismeretes, ezen nyolc csapat vett részt, ahol a bajnoki cí­met a TÁÉV SK együttesé­nek sikerült megszerezni. A Dombóvári VSE gyengülése, valamint a TAÉV SK csapa­tának megerősödése afiípján már a bajnoki rajtnál várni lehetett, hogy a bajnoki cím Szekszárdra kerül. Hosszú évek óta nem volt annyi jó képességű játékos Szekszár- don, mint most a TÁÉV sakkszakosztályának van. Ennek ellenére az osztályo- zón, ahol Baranya, Somogy, és Győr megye bajnokságot nyert csapatával játszanak, nincs sok esélyük. Ezekre a mérkőzésekre november 4. és 8. között ikerül sor. Bár a TÁÉV SK sakkozói fogad- koznak, hogy mindent elkö­vetnek a sikeres szereplés érdekében, egyáltalán nem mehetnek biztosra, még messze vannak attól, hogy az NB II-be kerüljenek. Sajnos az elmúlt években az osztá­lyozókon a Tolna megyei csapatok mindig a táblázat alján szerepeltek. Most ab­ban bíznak, hogy javítanak eddigi helyezésükön, és egy kis szerencsével esetleg jö­vőre már lehet NB Il-es sakkcsapata a megyeszék­helynek, Szekszárdnak. A sakk CSB végeredmé­nye: 1. TAÉV SK 2. Domb. VSE 3. Paks 4. Szedres 5. Tolna 6. Báta 7. Decs 8. Györköny 66 — 17 14 57 — 25,5 12 50 — 32,5 8 46—38 8 41 — 40,5 8 27—57 2 18,5— 56 2 19—57 2 Kezdeti lépések az utánpótlás érdekében A pórt- és állami határozatok, intézkedések elősegítették az iskolai testnevelést, a fiatalok sportolását, a feltételek némi javulását, szemléletváltozást és nagyobb aktivitást eredmé­nyeztek az állami és társadalmi szervek tevékenységében. Vacsora utáni szabad-idő. A diákotthon folyosóit az itt lakók eleven nyüzsgése tölti meg, az egyik szobából ismert beatzene szűrődik ki, egy emelettel feljebb a tévé ké­kes-szürke fénye vibrál. Alig egy órája, hogy befejeződött a kétórás tanulószoba, a ta­karódéig pedig még jócskán van idő. A negyedik emeleten azonban csend honol, az egyik osztályteremben vagy húszán hajolnak a könyvek, füzetek fölé. A következő napi órák­ra készülnek. — Talán „túlóráznak” ezek a diákok? — kérdezem kísé­rőmtől, Dobri István tanár­tól. — Nem, ők a sportcsoport tagjai, akik később kezdték a tanulószobát — válaszolta a fiatal tanár. A beszélgetést később aztán a nevelőszobában folytatjuk. — A Szekszárdi Városi Sportiskola az 505-ös Szak­munkásképző Intézet vezeté­sével egyetértésben szeptem­ber 15-től engem bízott meg a sportiskola mellett a vezető tanári munkakör ellátásával. Ekkor kötöttünk írásos meg­állapodást. Az igazsághoz tar­tozik, hogy már az elmúlt év­ben is megkereste intézetün­ket a sportiskola, hogy a ná­lunk tanuló sportolóik diák­otthoni patronálását egy ve­zető tanárral biztosítsák. Va­lamilyen oknál fogva tavaly ez nem valósult meg. — Az újszerű kezdeménye­zés miben nyilvánul meg a gyakorlatban ? — Diákotthonunk közel öt­száz tanulója tizenöt nevelési csoportot alkot. A különböző csoportokból a húsz sportis­kolás, valamint a többi tár­sadalmi egyesületben igazol­tak — számuk egyre növek­szik — alkotják a sportcso­portot. Különböző sportágak képviselői ők, más-más az ed­zésidejük. Mindez azonban nem mehet a tanulás rovásá­ra, ezért minden este fél hét­től nyolc óráig tartjuk ré­szükre a tanulást. — Sok problémát okoznak? — Egyáltalán nem. Ezek a fiatalok nemcsak jó sporto­lók, hanem tanulmányi átla­guk is a jók közé rangsorol­ja őket. Ezután azt is megtudtuk, hogy a sportiskolások részé­re egy jelenléti füzetet rend­szeresítettek. Ebben a napi edzéseken való részvételt az edzők igazolják, melyet he­tenként ellenőriz Dobri Ist­ván. A sportiskola vezetésé­nek kérésére tájékoztatást ad a tanulók tanulmányi ered­ményeiről, esetleges problé­máiról. Kapcsolatot tart a ta­nulók osztályfőnökeivel és testnevelőtanáraival. Kíváncsi voltam a tanulók véleményére is, ezért a sport- csoportból találomra két fia­talt választottam ki. A mucsfai Jordáki Nándor elsős, mezőgazdasági gépsze­relői szakmát tanul. — Apar- hant ifjúsági csapatában fo­ciztam egy évig. Tagja voltam a járási serdülő válogatott­nak, majd meghívtak a me­gyeválogatottba is. A nyáron részt vettem a TÁÉV sport­telepén rendezett kéthetes edzőtáborozáson. Teszler Ven­del edző hívott; a sportisko­lához igazoltam. Az országos serdülőbajnokságban szereplő csapat középpályása vagyok, heti öt edzésünk van délután 15—17 óra között. Lényegesen többet és keményebben ed- zünk a sportiskolában, mint Aparhanton. Mindez elkép­zelhetetlen lenne a kollégiu­mi lehetőség, a részünkre biz­tosított tanulószoba időpont­jának kedvező megválasztása nélkül — mondta. Stefán Károly harmadéves, autószerelő lesz. — Hőgyészen sportoltam, a MEDOSZ egye­sületének labdarúgója voltam. 1977-ben igazoltam a sportis­kolához. A megyei ifjúsági válogatott kerettagja vagyok, a sportiskola csapatával az országos ifjúsági bajnokság­ban szerepelünk. Nagyon hasznosnak tartom ezt a kez­deményezést. Jövő nyáron végzek, szeretnék a Volánnál elhelyezkedni. Ha sikerül, be­iratkozom a dolgozók kétéves szakközépiskolájába és meg­próbálok a Dózsa ifjúsági csa­patában is helytállni. Az utánpótlásnevelés szem­pontjából döntő fontossággal birsei a kezdeményezés. Re­méljük, hatását néhány éven belül a szakosztályok, az egyesületek is érezni fogják. FEKETE LÁSZLÓ Megyei kézilabda-bajnokság Gólokban gazdag, élveze­tes, jó iramú mérkőzéseket hozott a megyei kézilabda­bajnokság utolsó előtti for­dulója. A Szekszárdi Sparta­cus II. női, valamint a Hő- gyészi HSC, a Simontornyai BTC és a Dombóvári Kesz­tyűgyár II. csapatára kettős feladat hárult: a 15. forduló­ban elmaradt találkozóikat is ezúttal játszották le. Iga­zán nagy meglepetés nem akadt, csupán a Paksi SE— Dunaföldvár mérkőzésen bo­rult fel a papírforma. A két szomszédvár végig sport­szerű összecsapásán a ven­dégcsapat nyert. Most sem hiányzott azonban a sportsze­rűtlenség, a Dombóvári Kesz­tyű ifjúsági gárdája négy játékossal utazott Hőgyész- re, így a találkozó elmaradt. A döntés a szövetség fegyel­mi bizottságára vár. A férfiak mezőnyében a listavezető szekszárdi és a második helyezett hőgyészi csapatnak egyaránt 34 pont­ja van. Jelenleg a Spartacus gólkülönbsége 244, míg a hő- gyészieké 215. Az utolsó for­dulóban Hőgyészen találko­zik a két együttes, jó mérkő­zésnek ígérkezik kettőjük összecsapása, amely egyben a bajnoki cím sorsát is el­dönti. Nők: Simontornya—Sz. Sparta­cus II. 17-9 (7-2). V.: Kiss, Kerekes. Végig vezetve, biz­tosan nyert a BTC. G.: Szi- ládi 9, Soós, Jobbágy, Mol­nár E., Feketéné 2—2, illetve Fritz, Dóridon 3—3, Kurcz, Wágenbach, Vörös. Dombóvár—Ozora 16-3 (9-0). V.: Mátrai. Hazai siker a kiesési rangadón. G.: Szűcs 7, Németh 5, Bódog 3, Horváth, illetve Gergely 2, Dékány. Gyönk—Mözs 9-15 (6-7). V.: Kincses E., Kincses Z. Szoros első félidő után meg­érdemelt vendéggyőzelem. G.: Szabó 6, Somogyi, Mol­nár, Puskás, illetve Fazekas- né 9, Link, Doszpodné 2—2, Szatmári, Ivánné. Dalmand—Sz. Spartacus II. 21-9 (12-5). V.: Savanyú, Szeltner. Idei legjobb telje­sítményével fölényesen nyert a pályaválasztó csapat. G.: Varga, Illés, Németh, Pálin­kás 5—5, Schmidtné, illetve Lóridon 4, Fritz 3, Mérei, Kiss. Bonyhád—Tengelic 16-6 (6-2). V.: Schalli. Szünet után döntő fölénybe került a cipőgyárj gárda. G.: Sólya Zs., Sólya E. 7—7, Komlós- né, Kelemenné, illetve Deák 4, Györki, Angyalné. Férfiak: Dombóvári Kesztyű II.— Nógrádi SE 27-30 (16-17). V.: Savanyú, Szeltner. Szoros mérkőzésen megérdemelt vendégsiker. G.: Deli 9, Eigenbróth 8, Pataki, Zenka, Balogh 3—3, Maráczi, illetve Bata 13, Czékó 6, Kiszli, Pál, Illés 3—3, Dallos 2. Simontornya—Tolna 41-15 (19-9). V.'l Agócs, Schlauch. A második félidőben össze- roppant a tolnai gárda. G.: Baranyai 14, Papp 8, Zsol­nai 5, Molnár, Cserna, Ba­logh, Szűcs 3—3, Mózes 2, il­letve Csonka 5, Kovács 4, Lesták 3, Merkl, Rózsa, Buch- müller. Gyönk—Mözs 17-34 (7-20). V.: Kincses E., Kincses Z. Sportszerű találkozón ilyen arányban is rászolgált győ­zelmére Mözs. G.: Lázár 7, János 4, Jankovics 3, Mádi 2, Potó, illetve Szászi 9, Ju­hász 7, Bagosi, Kurucz G. 4—4, Szeleczki, Herczig 3—3, Vadász 2, Kurucz Z., Bartha. Szedres—Hőgyész 20-39 (9-20). V.: Andorka, Török. A. remek formában játszó HSC fölényét gólokra váltot­ta. G.: Pusztai I., Szokodi 6—6, Pócsi 3, Molnár, Pusz­tai L. 2—2, Szukács, illetve Nándor I. 10, Gábor, Galam­bos 8—8, Tancsa I. 5, Pran- dóczki, Nándor L. 3—3, Tan­csa Gy. 2. Paksi SE—Dunaföldvár 13-15 (5-9). V.: Kiss, Kere­m kés. Rendkívül szoros küzde­lemben nyertek a vendégek. G.: Kiss 7, Wenhardt 3, Etessy, Póth, Adorján, illet­ve Szilasi 5, Mészáros L. 4, Mészáros G., Mészáros J. 2— 2, Linka, Révész. Simontornya—Sz. Sparta­cus 17-19 (12-12). V.: Kere­kes, Kiss. A döntetlen job­ban megfelelt volna a játék képének. G.: Papp, Cserna 4—4, Baranyai 3, Németh, Zsobrák 2—2, Zsolnai, Mó­zes, illetve Cziráki Z. 7, Kor­sós 5, Topa, Cziráki L. 3—3, Búzás. Hőgyész—Dombóvári Kesz­tyű II. 37-28 (21-14). V.: Hor­váth, Szabó. Gyenge véde­kezés eredménye a 65 gól. G.: Nándor I. 11, Gábor, Ga­lambos 8—8, Nándor L. 3, Tancsa Gy., Prandóczki, Tan­csa I. 2—2, Németh, illetve Pataki 9, Eigenbróth 8, Ma­ráczi 6, Balogh 3, Zenka 2. Az ifjúsági mérkőzések eredményei: Nők: Simontor­nya—Sz. Spartacus 4-16, Dombóvár—Ozora 28-1, Gyönk—Mözs 7-14, Dalmand —Sz. Spartacus 19-22, Bony­hád—Tengelic 17-8. Férfiak: Simontornya—Tolna 21-12, Gyönk—Mözs 10-30, Szedres —Hőgyész 17-9, Paks—Duna­földvár 24-7, Simontornya— Sz. Spartacus 5-35. teilen. Tudjuk azonban vala­mennyien, hogy nem ez a lényeg. LEONYID ZAGALSZKIJ (APN — KS) Erősek, gyorsak, ügyesek leszünk! Mindössze ötszáz szovjet sportoló alkotja az ország válogatott csapatait, állít fel Európa- és világrekordokat, szerez olimpiai aranyérme­ket, viszont 52 millióan spor­tolnak az országban. Ezek sportegyesületek és klubok tagjai, és olyan tömegsport­rendezvények résztvevői, amelyeket vállalati, intézmé­nyi és iskolai szervezetek bo­nyolítanak le. A Szovjetunióban a gyer­mekek már 3 éves koruktól végeznek egyszerű testgya­korlást. Az óvodában ez még nem választható el a szoká­sos játéktól. A sportfoglalko­zások valamivel később vál­nak rendszeressé: az iskolai testnevelési órákon, amelye­ket az évszaktól függetlenül heti két alkalommal tarta­nak meg. — Iskolánk a város köze­pén található — mondja Nyina Klementyeva, a moszkvai 112-es iskola igaz­gatónője — Még a múlt szá­zad végén épült lakóházak és középületek veszik körül. Mindenütt vastag kőfalak fojtogatják a kis aszfaltbur­kolatú udvarokat. Az órák után a gyerekek nehezen ta­lálnak itt olyan helyet, ahol labdázhatnának vagy kerék­pározhatnának. A fővárosunk új negyedei­ben jelenleg épülő iskolák­hoz nagy tornatermeken kí­vül szabad ég alatt létesített játékterek, gyakran valósá­gos labdarúgó- és jégkorong­stadionok is tartoznak. A mi iskolaépületünk régebbi épí­tésű. És bár kezdettől fogva van tornaterme is, ez már régen nem tudja kielégíteni minden igényünket. — Nagyon fontos és idő­szerű volt az a segítség, ame­lyet a kerületi népművelési osztálytól kaptunk — veszi át a szót Szemjon Szalmán, az iskola testnevelő tanára. Egyedül az úszómedencét is magában foglaló kéteme­letes sportépületszárny építé­sére félmillió rubelt fordítot­tak. Most már az új tornate­remben és úszómedencében tartjuk a testnevelési órákat. — Kezdődik a foglalkozás! — mondja tanítványainak Szemjon Szalmán. — Ma az V/A osztályosoknak van tornaórájuk. A tanár vezény­szavaira megkezdik gyakor­lataikat a gerendán, gyűrűn és korláton. A VI/B osztályo­sok ugyanekkor versenyt úsznak a medencében. — Az órák után tovább folytatódik a sportélet az is­kolában — mondja Szemjon Szalmán. — A sportkörök­ben és szakosztályokban bir­kóznak, vívnak, röplabdáz- nak és kosaraznak a gyere­kek. A tornaterem nem csu­pán a mi iskolánk tanulóit vonzza, a közeli iskolákból is ide járnak a fiúk. és a lá­nyok, és részt vesznek szak­osztályaink tevékenységében. Természetesen büszke va­gyok gyerekeinkre, amikor az egy korosztályúak kerüle­ti versenyein győztesként ke­rülnek ki. Végül is a sport versenyek nélkül elképzelhe­Testnevelési órán a moszk­vai 112-es iskolában Rendszeres az orvosi ellenőrzés Ki a leggyorsabb úszó? Az iskola uszodája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom