Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

1978. október 18. KÉPÚJSÁG Az 1950-es években, ami­kor a Budapest—Pécs közöt­ti 6-os út új nyomvonalat kapott, és modernizálták, Szekszárd nemcsak jobb köz­lekedési lehetőségekhez ju­tott, hanem a Deltához is. A Deltát nem kell bemutatni. A görög ABC betűjére, vagy­is egy háromszögre emlékez­tető képződmény a város be­járatánál, és bár szükségsze­rű, nem tartozik a legsze­rencsésebb kreációk közé. Az érkezőt némi parkosítás nyo­mai fogadják, a területet oly­kor kaszálják is. Mindennek nemcsak eszté­tikai jelentősége van, bár ez sem elhanyagolható. Egy ek­kora területet kihasználatla­nul hagyni luxus. Ha a park valóban park lenne, padok­kal és sétalehetőségekkel, ak­kor is kevés épeszű ember akadna Szekszárdon, aki épp a Deltába túrázna ki egy kis felüdítő sétára. Szerelmespá­rok andalgására se alkalmas, ehhez túlságosan forgalmas. Az, hogy a városszéli ben­zinkút kétes megközelíthető- ségű helyre került, kétségte­len, de ma már tény. Ami­kor a szanálások során egy városnyi régi ház tűnt el, valószínűleg lett volna elég­séges törmelék a Delta feltöl­tésére, de ma már ezen is felesleges töprengeni. A fel- töltött Delta akár egy biszt­róval kombinált Shell-szer- vizállomásnak, üzemanyag­töltőnek is elégséges helyet nyújthatott — volna. Három irányból ömlő nagy forga­lom találkozásánál ez talán nem naiv elképzelés, de nem képzelegni akartunk, hanem a tények alapján a jövőt tu­dakolni. Információinkat a városi tanács elnökhelyettesétől, il­letve rajta keresztül a KPM illetékes szakemberétől sze­reztük. A tény annyi, hogy a Bu­dapestről Szekszárdra irá­nyuló forgalomban részt ve­vők a Sió-hídon áthaladva elhagyják a 6-os utat. Ez a hely a környék egyik legin­kább balesetveszélyes csomó­pontja. Az alapelképzelés két alternatív lehetőséggel foglalkozott. 1. A Budapestről Szek­szárdra tartók egy jobbra építendő új útra térnek, mely az itt nemrég még volt, de szerencsére eltűnt sertéste­lep irányából balra kanyaro­dik, átbújik a jelenlegi 6-os alatt, és a Deltát kétfelé vágó új nyomvonalon, annak jelenlegi, Szekszárd felé le­vő csúcsa táján csatlakozik a mai útba. 2. A Sió-hídtól a Pécs felé vezető út bővül egy sávval. A Deltát ugyancsak átvágó útra felfestett jelzés tereli a forgalmat. Mindkét variáció egy helyett két újabb, kis „deltácskát” eredményez, melyek hasznosításával (par­kosításával) a, maga idején külön kell foglalkozni. A legújabb tájékoztatás szerint a „Delta-ügy” részét képezi egy nagyobb koncep­ciónak. A KPM már meg­rendelt az UVATERV-nél a 6-os útnak a székesfehérvári és siófoki elágazás közti sza­kaszára vonatkozó tanul­mánytervet, ami a jövő év végére készül el. Ez az út­szakasz a következő 5 éves terv során, tehát az 1981— 86 közötti időben 4 nyomsá­vos lesz, és a tervezőnek ezen belül kell döntenie a Delta sorsáról. O. I. Tapasztalatok az NDK-ból Más az iskola, más a szabad idő Külföldön szerzett élmé­nyeit óhatatlanul is össze­hasonlítja az ember azzal, amit itthon tapasztal. Időn­ként kifejezetten hasznos szétnézni a „szomszédban”, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy egyik gyakorlat sem ül­tethető át a másikba. Az újszerűségre, az érde­kességre csodálkozhatott rá Zsigmond Béláné is, a báta- széki általános iskola igaz­gatóhelyettese, amikor szep­tember vágén egy tanácsi de­legációval testvérmegyénk­ben, Karl-Marx-Stadtban járt. Ugyanis évek óta tagja a Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának. — Mint pedagógust elsősor­ban az iskolarendszer érde­kelt. Az NDK-ban tíz osztá­lyos általános képző intéz­ményben tanulnak a diákok. A nyolcadik osztály elvégzé­se után bizonyos szakmák — például a buszvezetésé — két év alatt elsajátíthatók. Aki főiskolára vagy egyetemre készül, az a tizedik év végén tehet érettségi vizsgát. A ti­zenkét osztályt befejezők pe­dig érettségit és szakmunkás­bizonyítványt kapnak. A túl­koros és a bukott gyerekek aránya alacsony, mindössze egy százalék. Ez arra utal, hogy a kisegítő iskolára szo­rulókat bizonyára alaposan kiszűrik. Az NDK-ban működő isko­lák sokkal nyitottabbak a tár­sadalom felé, mint a mieink. A tanulók a hetedik osztály­tól kezdődően minden héten egy napot a termelésben töl­tenek. A vállalatoknak, üze­meknek tanműhelyt kell biz­tosítaniuk, szakoktatóként pe­dig a legjobb dolgozókat kö-. telesek foglalkoztatni. Ezt az úgynevezett poli­technikai napot húsz évvel ezelőtt kezdeményezték, ép­pen Karl-Marx-Stadt megyé­ben. Először nem ment zök­kenőmentesen, de ma már or­szágos gyakorlat náluk. A fiatalok megismerkedhetnek a különféle szakmákkal, ked­vet kapnak hozzá, és ez az üzemek munkaerőhelyzeté­nek szempontjából sem kö­zömbös. A kilencedik osztály­tól termelési tanácskozáson is részt vesznek a diákok, természetesen csak hallgató­ként, de utána mindezt meg­vitatják. Köztudott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság sportolói milyen kiváló helye­zéseket érnek el a világver­senyeken. A látványos ered­mények persze csak jó bázi­son születhetnek. Az iskolák mindenütt rendelkeznek sa­ját tornateremmel, de mellet­te igénybe veszik a sport- komplexumokat is. Ezekről a sportlétesítmé­nyekről érdemes szót ejteni. Nem egy városban vállalati és állami, tehát közös igazga­tás alá tartoznak. Létesíté­sükbe és fenntartásukba kö­rülbelül kétharmados költ­séggel száll be az üzem, a sze­mélyzet pedig állami alkal­mazottakból áll. A jól felsze­relt uszodákhoz szertornára, labdajátékokra alkalmas ter­mek, tekepályák, szaunák is csatlakoznak. A komplex lé­tesítmények maximális ki­használtságát magas fokú szervezéssel biztosítják. Az üzem dolgozói, az iskolák és a város lakói beütemezett • terv szerinti időpontban ve­szik birtokukba ezeket a sza­bad idős komplexumokat. A legérdekesebb szabad idős komplexummal Zwic- kauban találkoztunk. A fe­dett uszodát, a strandot park övezi szalonnasütőkkel, sza­badtéri sakkal és futballpá- lyával. Van egy nagy térség, ahol különböző műsorokat mutatnak be, discót rendez­nek, télen pedig korcsolya­pályául szolgál. Nem marad­nak el persze a termek sem. Azt hiszem, a családi élet­re nevelésnek fontos eszköze lehet egy ilyen komplexum, hiszen a család idős és fiatal tagjai együtt tudják tölteni a hét végét... — km — Szedik a cikóriát Megkezdődött a cikória szedése a Kisalföldön. A pót­kávé alapanyagát hagyomá­nyosan termesztik ezen a vidéken. Az idén 1500 hektárt vetettek belőle. A termést a Győri Keksz- és Ostagyár jánossomorjai üzemében dol­gozzák fel. Karácsonyig ott mintegy 7 ezer tonna aszal- ványt készítenek, amelynek nagyobb részét exportálják. Korszerűsítik a munkavédelmi szabályokat Az ember védelmében BESZÉLGETÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL Magyarországon az utóbbi két évtizedben a munkakö­rülmények fejlődésével egyre jobban előtérbe került az egészség és a testi épség vé­delme, javult a munkavédel­mi tevékenység, nőtt a dol­gozók műszaki kultúrája. Mindezek nyomán csökkent az üzemi balesetek és a fog­lalkozási megbetegedések száma. Hiba volna mégis, ha nem vennénk észre némely mulasztásokat. Ezekről, va­lamint a munkavédelmi elő­írások rendszerének korsze­rűsítéséről kérdeztük Főcze Lajost, a SZOT Munkavédel­mi Osztályának vezetőjét, az Országos Munkavédelmi Bi­zottság titkárát. — Milyen nálunk jelen­leg a munkavédelmi hely­zet? — A Minisztertanács a közelmúltban tárgyalta meg a SZOT elnökségének jelenté­sét a munkavédelmi helyzet javítására hozott kormány- határozat végrehajtásának tapasztalatairól. Elnökségünk előterjesztéséből kitűnt, hogy az elmúlt évben két periódust lehetett megkülönböztetni; az első öt évben az üzemi balesetek — beleértve a ha­lálos baleseteket is — és a foglalkozási megbetegedések száma csökkenő tendenciát mutatott; ez a csökkenés ta­valy lelassult, az idén pedig megtorpant. A foglalkozási megbetegedések száma ugyan általában csökkent, ám vál­tozatlanul magas a bőrmeg­betegedéseké, és nőnek a zajártalom okozta bántalmak, s a foglalkozási fertőzéseké. Elgondolkoztató, hogy az üze­mi halálos balesetek 46 szá­zalékát (!) a járművek, 42 százalékát pedig a személyek, illetve tárgyak zuhanása okozza. A balesetek sú­lyossága tavaly is tovább nőtt, s olyan szomorú sta­tisztikát okozott, hogy — ti­zenhét év átlagában — éven­te csaknem 30 ezer ember válik üzemi baleset miatt Felmérés a munkaversenyről Terven felül adni A szocialista munkaver­seny eredményeit és hiányos­ságait vizsgálta Pakson a já­rási pártbizottság mellett mű­ködő gazdaságpolitikai mun­kabizottság. Az egész járás helyzetét felmérték a munka- bizottság aktíváinak és a há­rom nagyközségi pártbizott­ságnak a segítségével, ösz- szesen 49 termelőüzemben és hat egyéb helyen végeztek értékelő vizsgálatot. A ta­pasztalatokat megvitatta a bizottság, javaslatokat tett a mozgalom erősítése céljából. A brigádok versengése és az egyéni vállalások többsé­ge egyaránt az üzemi tervek maradéktalan megvalósítását tűzte ki feladatának, kevés esetben történt vállalás a ter­vek túlteljesítésére. Ez nem helyes program, »még akkor sem, ha a terv nehezen telje­síthető. Valamilyen pluszt kell adni akár minőségben, akár a termelékenység javí­tásában, olyan célt kitűzni, amiért valóban lehet és érde­mes vetélkedni, nem a min­dennapi kötelességteljesítést feltüntetni pluszmunkaként. Igaz, adódnak akadályok is a verseny jó kibontakozása előtt. A gazdaságpolitikai munkabizottság felmerése megállapítja: A brigádok az üzemi tervek ismeretében te­szik meg vállalásaikat. He­lyenként nehezíti a munkát az a tény, hogy egyes üze­meink — főként amelyeknek anyavállalata nem a járás­ban van — nem biztosítják az év elejére a részletes, éves termelési tervet. (Dunaföld- vári Kendergyár, paksi be­tonüzem, paksi téglagyár, költségvetési üzemek.) így nehezen ellenőrizhető, úgy­nevezett szinttartó vállalást tesznek-e a kollektívák. A mezőgazdasági szövetke­zetekben javult a mozgalom színvonala, összességében, de sajnálatos — állapítja meg a bizottság —, hogy nyomaté­kos felhívásunk ellenére, egyes üzemeink csak jelképe­sen foglalkoznak a mozga­lommal. Brigád van ugyan, de a munkája nem szerve­zett, a vele való törődés sok kívánnivalót hagy maga után a következő helyeken: kajdacsi, sárszentlőrinci, ger- jeni termelőszövetkezet, pak­si Aranykalász Tsz, dunaföld- vári Aranykalász Tsz, paksi halászati tsz. Példás ered­mények születtek a Paksi Ál­lami Gazdaságban, a bölcskei Rákóczi Tsz-ben, a pálfai Egyetértés Tsz-ben, a duna- földvári Virágzó Tsz-ben. Ezekben a gazdaságokban a brigádélettel való törődés is gondos munka, nem hagyják magukra a versenyző kollek­tívákat és az értékelés nem formális papírmunka, hanem minden a versenyszellem erő­sítését, az érdekeltség megte­remtését szolgálja. A mozgalomban bekövet­kezett javulás jelentős rész­ben az atomerőmű-építésnél kibontakozott versenynek tu­lajdonítható. Az idén össze­sen 80-nal nőtt a járásban a versenyben részt vevő brigá­dok száma, 718 fővel a bri­gádtagoké. Az atomerőmű építésénél 51 brigád alakult 587 taggal. Csaknem vala­mennyi kollektívára vonatko­zik az a megállapítás, hogy a tanulással többet kell törőd­ni. rokkantsági nyugdíjassá, já­radékossá, illetve hozzátar­tozói ellátásra jogosulttá. — Ez tehát — vázlato­san a helyzet. És mi a meg­torpanás, illetve a kedve­zőtlen jelenség oka? — Az okok összetettek. Mert miiközben a hetvenes években szembetűnően ja­vultak a dolgozók munka- körülményei, a termelő ka­pacitás növelését — nem kö­vették mindenütt megfelelő munkavédelmi intézkedések. Ennek rendszerint nem első­sorban anyagi, hanem szem­léleti okai vannak. Amint idesorolható az is, amikor a gazdasági vezető nem tekinti tevékenysége fontos részének a munkavédelmi tennivaló­kat. Nem ritka az olyan ter­melő egység, ahol a balesetek és egészségi ártalmak meg­előzése leszűkül a rendkívül kis létszámú — egy-két főnyi — munkavédelmi apparátus­ra! Nagyjából ezek az előz­mények vezettek odáig, hogy a Minisztertanács júniusi ülé­sén újabb határozatban fog­lalt állást a szükséges intéz­kedésekről. Ezek közé tarto­zik a munkavédelmi előírá­sok rendszerének korszerűsí­tése is. — Ügy tudom, a jelenle­gi munkavédelmi előíráso­kat tartalmazó Általános Balesetelhárító és Egész­ségvédő Óvórendszabályok — ÁBEÓ — jó tíz éve lép­tek hatályba... — Pontosan 13 éve. Azóta a tudományos-technikai for­radalom hatására a népgaz­daság valamennyi ágában olyan dinamikus fejlődést ér­tünk el, hogy ez már önma­gában is indokolja a korsze­rűsítést: ugyanezt sürgeti a biztonságtechnika, a munka- egészségügy, a munkaélet­tan és munkalélektan, vala­mint az ergonómia legújabb tudományos eredményei gyakorlati alkalmazásának igénye is. Végül időszerűvé teszi a kérdést számos eddig szabályozatlan terület sorsa is. — Mire irányulnak a korszerűsítési törekvések? — A munkavédelmi szabá­lyok rendszerének tartalmára és konstrukciójára. Az utób­bi a formai rendezést és rendszerezést célozza annak érdekében, hogy csökkentse a szabályozási rendszer bü­rokratikus vonásait, egysze­rűbbé, áttekinthetőbbé tegye az előírások alkalmazását. Magyarán: megszüntesse a túlszabályozást, az átfedése­ket, az ellentmondásokat. — És a tartalmi korsze­rűsítés? — Arra irányul, hogy a munkavédelmi szabályok re­ális rugalmas követelmény- rendszerré váljanak. Vegyék figyelembe a gazdasági-tech­nikai realitásokat, s ezeket egyeztessék a dolgozó ember védelmével. Más megfogal­mazásban : a munkavédelmi előírások a biztonság kérdé­sében nem tehetnek enged­ményeket, de irreális köve­telményeket sem támaszt­hatnak. A korszerűsítés célja továbbá, hogy helyt adjon a dolgozók javaslatainak, kez­deményezéseinek, s egyide­jűleg növelje az egyszemélyi vezetők felelősségét és a dol­gozók segítő, ellenőrző szere­pét a munkavédelmi kérdé­sekben. Befejezésül el kell mondanom, hogy a munka- védelmi szabályozási rend­szer korszerűsítése folyamat, nem egyik napról a másikra valósul meg. Addig is, amíg az új előírások hatályba nerfl lépnek, a jelenlegieket kell betartani. Eltérési engedélyt kérni lehet, de semmibe­venni az érvényes munkavé­delmi szabályokat azzal, hogy úgyis elavultak, már készül­nek az újak — nem szabad! NYÍRI ÉVA Szakad-e a Hidramid? A Textilipari Kutató Intézet feladatai közé tartozik új gyártmányok, új típusú nyersanyagok kidolgozása és azok gyártástechnológiáinak megtervezése, valamint az iparban való bevezetése. A Hidramid márkanevet viselő új termék szakítószilárd­ságát vizsgálják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom