Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-15 / 244. szám

1978. október 15. A hét eseményei címszavakban. Hétfő': Schmidt nyugatnémet kancellár Japánba uta­zott. — A hesseni tartományi választáson változatlan ma­radt az SPD és az FDP helyzete. — Leonyid Brezsnyev Moszkvában megbeszélést folytatott Enrico Berlinguerrel. Kedd: Lemondott az amerikai SALT-küldöttség veze­tője, Paul Warnke. — Eltávolították tisztségéből Peking polgármesterét. — Huang Hua kínai külügyminiszter Lon­donban tárgyal. Szerda: A Biztonsági Tanács elmarasztalta Washing­tont Ian Smith rhodesiai miniszterelnök látogatásának en­gedélyezése miatt. — Szárkisz libanoni elnök Husszein Jor­dániái királlyal, Asszad szíriai elnök a libanoni jobboldal képviselőjével találkozott. — Lemondott Tindemans belga miniszterelnök. Csütörtök: Washingtonban megkezdődtek az egyiptomi —izraeli különbéke-tárgyalások. — A panamai elnökvá­lasztás eredménye szerint Aristides Royo az új államfő. — Az ENSZ-közgyűlés befejezte általános politikai vitáját. Péntek: Gromiko vezetésével szovjet pártküldöttség érkezett Bukarestbe. — Véget ért az angol Korzervatív Párt kongresszusa Brightonban. — Az amerikai kongresz- szus elfogadta a 117 milliárd dolláros katonai költségvetést. Szombat: Pham Van Dong vietnami kormányfő tárgya­lásai Malaysiában. — Owen angol és Jamieson kanadai külügyminiszter Namíbiában tájékozódó eszmecseréket folytat, Vance amerikai külügyminiszter Pretoriába utazott. — összeült a konklávé az új pápa megválasztására. A hét 3 kérdése Menetrend szerint kezdődött meg Washingtonban az egyiptomi—izraeli különbéke-tárgyalás, láthatóan azt igye­keznek bizonygatni a résztvevők, még inkább pedig az ame­rikai vendéglátók, hogy minden a lehető legjobban, leg­simábban megy. Indokolt-e a washingtoni, kairói, Tel Aviv-i derűlátás? Az amerikai diplomáciát, amely egyébként valójában Vance jövő hét végi moszkvai útjára készül, pillanatnyilag még egy téma foglalkoztatja, amelynek a megvitatásába nyugati partnereit is bevonja, s ez a dél-afrikai kérdés- csopdrt. Mit keres négy miniszter és egy államtitkár Wind­hukban és Pretoriában? A héten Brüsszelből kormánybukás híre érkezett. Le­mondott Tindemans miniszterelnök, mert éppen saját párt­ja fordult ellene és a kormánynak az ország regionális fel­osztási terve ellen. Valóban 'kiújul a „nyelvháború” Bel­giumban? 1. Indokolt-e vagy csak amolyan kincstári az a derűlátás, amelyet Washingtonban, Kairóban és Tel Avivban mu­tatnak a különbéke-tárgyalások megindulásakor? Az amerikai fővárosban szigorúan zárt ajtók mögött kezdődtek el az egyiptomi—izraeli különbéke-tárgyalások. Vance amerikai külügyminiszter — úgy is mint vendéglátó, úgy is mint a tárgyalások tényleges irányítója —, azt állí­totta, hogy már az első napon sikerült haladást elérni. Per­sze, ez a magabiztos nyilatkozat éppen azt a felvetést erő­síti meg, hogy a lényegi kérdésekről már Camp David-ben döntés született. Washingtonban megkezdődtek a tárgyalások az egyiptomi— izraeli különbéke létrehozására. Képünkön: Dajan izraeli külügyminiszter, Kamel Hassan Ali egyiptomi hadügymi­niszter, a két küldöttség vezetője és Carter elnök. Washingtonban a két küldöttség köreiből és az ameri­kai házigazdákhoz közelálló körökből származó értesülések alapján a hírmagyarázók arra számítanak,' hogy két-három héten belül valamilyen megállapodás jöhet létre. Szadat elnök személyes érdeke, hogy november közepéig megtör­ténjék a megegyezés és azt az ő tavalyi jeruzsálemi utazá­sának első évfordulóján alá lehessen írni. Ezzel még job­ban hangsúlyozni lehetne az ő „történelmi kezdeményezé­sének” nagy horderejét, ez pedig nyilván személyes tekin­télyét növelhetné. Ugyancsak presztízsokok játszanak közre Carter elnöknél is: neki és a Demokrata Pártnak jól jön, ha a november elején esedékes képviselőházi és szenátusi választások előtt arra hivatkozhat, hogy a közel-keleti bé­ke felé Camp David-ben és a washingtoni hármas tárgya­lásokon megtették az első lépéseket. A moszkvai Pravda ugyanekkor megállapítja, hogy Washington az egyiptomi—izraeli alku révén is növelni akarja a maga befolyását a Közel-Keleten. Ez azonban egyáltalán nem közömbös a Szovjetunió számára, hiszen ez a térség a szovjet határok közelében terül el. A szovjet álláspont változatlan — s ez egybevág a magyar értékelés­sel is, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága a héten adott — nevezetesen: a Közel-Kelet békéjét csak a vala­mennyi érdekelt fél részvételével megrendezendő tárgyalá­sokon lehet elérni, nem pedig külön alkudozásokkal. A washingtoni tárgyalások megindulása egybe esett azzal, hogy Libanonban a tűzszünet létrejötte után a liba­noni hadsereg katonái új állásokat foglaltak el a jobbolda­li, keresztény mílicia és az anabközi békefenntartó erőik egységei között. Vasárnap külügyminiszteri értekezlet kez­dődik az arabközi erőket küldő országok között, itt dönte­A pillanatnyi tűzszünetet arra használják fel Bejrút lakói, hogy az utcai kutakból vizet szerezzenek. A városban ugyanis napok óta szünetel a víz- és villanyszolgáltatás. nek a békefenntartó erők megbízatásának meghosszabbítá­sáról. Várakozás szerint hat hónapra szólhat iaz új man­dátum, s a békefenntartó erők nagy részét továbbra is Szíria adja majd. 2. Mit keres négy nyugati miniszter és egy államtitkár a namíbiai Windhukban és a dél-afrikai Pretoriában? Beszéljenek a számok: Nagy-Britannia 7 milliárd, az Egyesült Államok több mint másfél milliárd dollár értékű tőkebefektetéssel rendelkezik Dél-Afriikában. (Rhodesiában az angolok maguk ruházták be ekkora tőkét.) A kereske­delmi forgalom a fajüldöző pretoriai rendszer tőkés vál­lalkozásai és a nyugati vállalatok, a nagy monopóliumok között ugyancsak dollármilliárdokkal fejezhető ki. Rendkívül érdekelt a Nyugat Dél-Afri'ka sorsának, jö­vőjének alakulásában. Szeretné elkerülni a forradalmi fordulatokat, amelyeket a pretoriai kormány hajthatatlan magatartása sürgethet. Az amerikai és az angol diplomá­cia — mint emlékezetes — Namíbiáról kompromisszumos rendezési tervet dolgozott ki, amelyet az ENSZ országai­nak többsége is támogat. Pretoriában, ahol egyébként „a két Botha” diktálja a politikát — Pieter Botha miniszter- elnök és Roelof Botha külügyminiszter —, megpróbálják ezt a namíbiai tervet kudarcra kárhoztatni, az eddigi Dél- nyugát-Afrikát továbbra is megtartani a Dél-Afrikai Köz­társaság mellett... A nyugati hatalmak eltökéltségének bizonyítására Pre­toriába utazik Vance amerikai, Owen angol, Genscher nyugatnémet és Jamieson kanadai külügyminiszter, va­lamint Stirn francia külügyi államititkár. Előbb egymás közt beszélik meg Dél-Afrika, Namíbia és Rhodesia ügye­it, majd a pretoriai vezetőikkel bocsátkoznak alkudozásba. Ezt megelőzően az angol és a kanadai külügyminiszter Windhukban is körülnézett. Valószínű, hogy az öt diplo­mata megpróbálja rábírni a dél-afrikai vezetőket: enged­jenek Namíbia dolgában. 3. Valóban kiújul-e a „nyelvháború” Belgiumban? Brüsszelből gyakran kopognak híreket a távírógépek: hol a NATO, hol a Közös Piac eseményeiről. Magáról a kis Belgiumról (területe egy harmada Magyarországénak), ritkábban érkeznek jelentések vagy ha jönnek is, nem kel­tenek nagyobb figyelmet. A 60-as évek legelején figyelt a világ Brüsszélre, amikor óriási gyarmatának, Belga-Kon­gónak, a mai Zaire-nek a függetlenné válása küzdel­mesen, válságosán ment végbe. Később a lakosság több­ségét alkotó flamandok és a kisebbségben levő, de törté­nelmi alapon előjogokkal rendelkező vallonok közötti „nyelvháború” keltett érdeklődést. Tizenhat hónapja folyik a huzavona a brüsszeli Tör­vény utcában, a Parlament épületében egy alkotmányre­form körül. Ezernyi módosítást szavaztak meg a flamand és vallon honatyák. (Itt kell megemlíteni, hogy az egyes pártoknak külön flamand és vallon szárnyuk van!) Tin­demans miniszterelnök a keresztényszociálisok flamand szárnyához tartozik, de épp ez a csoport jelentette ki leg­újabban az alkotmányreformról, hogy elfogadtatásának módja — alkotmányellenes. Tindemans a hetek óta lap­pangó kormányválságot nyílt válsággá tette azzal, hogy leköszönt tisztéről. Egyesek azt mondják, nem is pártja magatartása miatt, hanem azért, merít nem akarja vállal­ni a felelősséget a gazdasági nehézségekért. A tízmilliós országban több mint 300 000 munkás került az utcára. Egyetlen hónap alatt 243 vállalat ment csődbe, a kohászat, az építőipar, a textilgyártás sínyli meg leginkább a gazda­sági válságot. Épp a válság miatt nem kívánnak a pártok a külön­ben hagyományos módszerhez nyúlni, nem akarnak új vá­lasztásokat! Inkább hosszú pártközi alkudozásokra, koalí­ciós hercehurcára lehet Brüsszelben számítani. pAlfy József Olaszország, Anglia, majd Irán szerepelt a héten Huang Hua kínai külügyminiszter útitervében. Képünkön: egyik vendéglátójával, dr. David Owen brit külügyminiszterrel. Elutazott parlamenti Az országgyűlés meghívá­sára hazáinkban tartózkodott norvég parlamenti küldött­ség — élén Guttorm Hansen- nel, a norvég törvényhozás, a storting elnökével — befe­jezte hatnapos, hivatalos ma­gyarországi látogatását, s a norvég küldöttség szombaton elutazott Buda­pestről. A küldöttség búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke, va­lamint a parlament több más tisztségviselője. Ott volt Rolf Jerviing, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. A Szaljut-6 jubileuma Leszäiiäsra készülödnok Ismét kisebb jubileumot ünnepelhetnek az űrhajósok és a tervezők: a több mint egy éve Földünk körül kerin­gő Szaljut—6 űrállomás szom­baton jutott el a hatezredik fordulathoz. Az űrállomás teljes mértékben beváltotta a tervezők elképzelését, remé­nyeit. Eddig pontosan egy tu­cat űrhajósnak adott tartó­san vagy rövidebb időre ott­hont és munkalehetőséget, berendezései segítségével új, nagy értékű felfedezéseket tettek, fontos kísérleteket és elemzéseket hajtottak végre. A két kikötőhely biztosította, hogy az űrállomáson tartósan dolgozhasson a személyzet és hogy a Szaljut—6 igen gaz­daságosan működjék. A jelenlegi állandó sze­mélyzet, Vlagyimir Kovaljo- nok és Alekszandr Ivancsen- kov lényegében befejezett minden, az átrakodással kap­csolatos műveletet. A Prog- ressz teherűrhajó tartályai­ból üzemanyaggal töltötték fel a Szaljut hajtóművének és kormányzó berendezéseinek tartályait, kicserélték az el­használódott berendezéseket, műszereket, feltöltötték a „kamrát”, az űrállomás élel­miszerraktárát is. Kovaljonok és Ivancsenkov a nehéz mun­ka után, leszállásra készülőd­ve a hét végére ismét könnyí­tett programot kapott. (MTI) Fegyverkezési rekord Alig 24 órával az amerikai törvényhozás jóváhagyása után Carter elnök aláírta az Egyesült Államok eddigi leg­nagyobb összegű, 117,3 milli­árd dolláros hadügyi költség- vetését, amely az ez év októ­ber 1-én kezdődött pénzügyi évre szól. Ezzel megindulhat annak a hatalmas fegyverkezési prog­ramnak a végrehajtása, amelynek keretében egyebek között 12 milliárd dollárt fordítanak repülőgépek, 4 milliárd dollárt pedig hadi­hajók vásárlására és több száz millió dollár jut a neut­ronfegyver kifejlesztésére, gyártásának előkészítésére is. Moro utolsó interjúja A római La Repubblica szombati számában Eugenio Scalfari, a lap főszerkesztő­je teljes oldalnyi terjede­lemben számolt be arról a beszélgetésről, amelyet Aldo Moroval, a Keresztényde­mokrata Párt (DC) időköz­ben meggyilkolt elnökével folytatott, alig egy hónap­pal elrablása előtt. Aldo Moro elmondta a fő- szerkesztőnek: fő gondja az, hogy a Kereszténydemokra­ta Párt mellé „felhozzanak” egy másik politikai erőt, és így lehetővé váljék a „kor­mányzási váltó gazdálkodás”. Ebben a helyzetben ugyan­is a DC többé nem kénysze­rülne rá, hogy „minden áron” irányítsa az országot. Az „alternatív erőt” az Olasz Kommunista Pártban jelölte meg. Elutasította ugyan Berlinguer „történel­mi kompromisszumát”, de a két párt fokozatos közele­dése mellett szállt síkra. A DC és az OKP szorosabb együttműködésének három szakaszát képzelte el: az el­sőben az OKP-t bevonnák a parlamenti többségbe, a má­sodikban a kormánykoalí­cióba, a harmadikban az OKP már alternatív erőként jönne számításba. (A máso­dik szakaszt az elsőtől „nem túl távoli jövőben” képzelte el.) Római megfigyelők meg­jegyzik: a „Moro-interjú” olyan pillanatban látott napvilágot, amikor az OKP- val való parlamenti együtt­működést ellenőrző erők új­ból támadásba lendültek a Moro-vonal felszámolásáért és á februárban született „politikai képlet” megváltoz­tatásáért. Céljuk a kommu­nisták ellenzékbe szorítása és a haladás logikájával el­lentétes folyamat kikény­szerítése. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 10 ■—14 között hazánkban tartóz­kodott Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának pártmunkáskül­döttsége Josef Suvának, a KB alosztályvezetőjének ve­zetésével. A küldöttség a köz- és a felsőoktatás, vala­mint a tudományos élet párt­irányításának kérdéseit ta­nulmányozta. A delegációt fogadta Kor- nidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. (MTI) NAIROBI Dániel Aráp Moi, akit a Kenyai Nemzeti Unió (KA­NU), a kelet-afrikai ország egyetlen politikai pártja, egy­hangúlag választott meg a nemrégen elhunyt Kenyatta elnök utódjává, szombaton az ország főállamügyésze előtt letette esküjét az alkotmány­ra. A kenyai alkotmány ér­telmében Daniel Arap Moi államfő egyúttal a kormány­fői tisztséget is betölti. HANOI Pham Van Dong vietna­mi kormányfő, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Ma­laysiában, szombaton felke­resett egy Kuala Lumpurtól mintegy 100 kilométerre fekvő olaj pálma-ültetvényt. A vietnami—malaysiai eszmecsere vasárnap fejező­dik be. Hétfőn Pham Van Dong útjának következő ál­lomására, Szingapúrba uta­zik. BUKAREST Dr. Biczó Györgyöt, a Magyar Népköztársaság tá­vozó bukaresti nagykövetét szombaton délelőtt búcsú­látogatáson fogadta Nicolea Ceausescu, a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke. A nagykövet búcsúlátoga­tást tett Manea Manescu miniszterelnöknél és Nicolae Giosannál, a nagy nemzet- gyűlés elnökénél is. Ezt hozta a hét a

Next

/
Oldalképek
Tartalom