Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-21 / 223. szám
1978. szeptember 21. Képújság 3 A tomerőmű-építkezés Sok és kevés az adapter Az udvar olyan, mint tankcsata után a csatatér. A beruházás minden lehető helyen felfordulást okoz. Földhányások, alkatrészek, anyagok szerte az udvarban. Bent, az elavult munkacsarnokokban nem férnek el a nagyobb szerelvények. Az új épület pedig még nem kész. így többen kiszorultak az udvarra. A kellemes, langy- meleg most segítőtárs, kint, a szabadban egyelőre szívesebben dolgoznak az emberek. De közeleg az ősz, a szeptemberi vénasszonyok nyarában sem lehet már bízni, ismét visszaszorulnak a négy fal közé. Csere István hegesztő az egyik csarnok mögött alig látszik ki a munka mögül. Kényes feladatot bíztak rá és társaira. Az atomerőmű falcelláit hegeszti. Ezek a közel méteres szélességű falpanelok a reaktor köré kerülnek. Pontos, nagyon pontos munkát kell végezni a lakatosoknak, a hegesztőknek. — Amikor az első födémcellát átadtuk, a paksiak töviről hegyire átvizsgáltak mindent. Azt nem mondom, hogy nem találtak hibát, rpert aki dolgozik..., de azért átvették. Ezeket a varratokat röntgen első és másodosztályú vizsgálatnak vetik alá. — Csere István első osztályú hegesztő kicsit pirulva mondta ezeket. A minőségi munkához szokott szakember szerénysége ez. De ilyen munkát a tamási VEGYÉPSZER-nél még nem csináltak. Meg kell tanulni újra a szakmát, olyan embereknek. akik amúgy is „professzorok”. De melyik professzor nem tanul élete végéig? Mezőgazdasági gépszerelőként kezdte, később a VEGYÉPSZER letelepedésekor „lovagolt” át a hegesztő szakmára. 1974-ben lett harmadosztályú, négyhónapos NDK tanfolyam után letette az oktatói vizsgát, majd már itthon, Tamásiban lett első osztályú hegesztő. Kevés szakmában van olyan vizsga, mint a hegesztőknél. Nemcsak vizsga nincs, de lehetőség sem arra, hogy tovább képezze magát a szakember. Pedig a tudás elévül, ha valaki nem gondoskodik a „kondícióról”, a szellemiek karbantartásáról. A hegesztők minden héten számot adnak pillanatnyi tudásukról. Igaz, ez a hetenkénti vizsga csak az osztályos szakmunkásoknak van. Tamásiban minden pénteken próbahegesztésen vesznek részt. Előtte való nap korán fekszenek, nem fogyasztanak szeszes italt... Mert ha másnap remeg a kéz, akkor egy hétig fuccs a — Csere István esetében — 800 forintnak. Ennyit kapnak minden hónapban minősítési prémiumként. A próbahegesztést aztán műszerekkel, vizsgálatokkal ellenőrzik. — Első osztályú munka ez szakmailag, de amúgy közepes, inkább a rosszabb feladatok közé tartozik. Sokat kell bújkálni a szerkezet között. A kívülálló szerint egy csomó betonacél rendezett, de azért összekuszált, a munkásokat bosszantó munkáról van szó. Pedig itt minden hajlatnak, minden varratnak pontosan kiszámított funkciója van. — Már egyszer jártam az erőműnél, a kazánokat mi gyártottuk, akkor hegesztettem a csöveket, 1975-ben volt. Sejtem, hogy hova kerülnek ezek a cellák, de szeretném majd egyszer végleges helyükön látni őket. — Csere István hegesztő kérése azt hiszem, teljesíthető. H. J. Fotó: Gottvald Károly Csere István Felkészülés a nehéz őszre Kihasználatlan gépek, tartások m Nehéz őszre számítanak a paksi járás mezőgazdasági üzemei is, mint minden gazdaság a megyében, de a paksi körzetben a megyei átlagnál sokkal jobb a gépesítettség. Megvitatták a helyzetet, a felkészülést és a rendkívüli tennivalókat a szövetkezetek párttitkárainak járási értekezletén, ahol a járási párt- bizottság gazdaságpolitikai csoportja friss tájékoztatással is szolgált, a megyei operatív értekezlet után. A kukorica betakarításához 125 adapter áll rendelkezésre és elegendő szállító- jármű, továbbá szárítóberendezés. Átlagosan a helyzet nagyon jó a járásban: tizennégy munkanap kell a kukorica betakarításához. De az átlag úgy adódik, hogy Györ- könyben 6 nap alatt végezhetnek a tizenkét adapterrel, egy másik, sókkal nagyobb termelőszövetkezetben pedig 37 (!) nap szükséges a betakarításhoz. Ugyanitt mindössze két kombájn járja majd a táblákat, mert csak két adapterrel rendelkezik a tsz. Az átlagosnál sokkal jobb a gépesítettség ehhez a munkához Bölcskén, 19 adapterrel dolgozhatnak, 10 nap elegendő. Jó ősz, kedvező időjárás esetén is nagy erőfeszítésre lesz szükség a szövetkezetekben, hiszen a kukorica érése sokat késik és kétezer hektár őszi kalászost kukorica után akarnak vetni. A gépek — és a jó idő — teljes kihasználásához szükséges lenne a nagy teljesítményű erőgépek kettős műszakban való üzemeltetése, továbbá az, hogy töltsék fel a fűtőolaj- és a gáz- olajtartályokat. A kettős műszak rendkívül ritka, mindenütt csak nyújtott műszakokról beszélnek. A 150 lóerőnél nagyobb gépek tartása így semmiképpen nem gazdaságos. Több mint 40 ilyen gép van a paksi járás szövetkezeteiben, tehát nagyon sokat jelent a gépek célszerű használata. A gázolajtartályok járási átlagban csak félig vannak töltve, a fűtőolajtartályok pedig 70 százalékosan. Számítani lehet és kell arra, hogy a kukorica nedvességtartalma magas lesz, tehát a szárítást megállás nélkül kell végezni, ehhez pedig fűtőolaj kell a nap minden órájában. Az utóbbi években rendszerint elsőként végeztek a járás szövetkezetei az őszi munkákkal, mivel itt sok a köny- nyen művelhető talaj és aránylag sok a gép. De az idei őszön a szokásos idő: november 1. helyett csak november 15-re tudnák befejezni a kukorica betakarítását, ha mindenben gondosan járnak el a szövetkezeti vezetők, jó szervezéssel segítik a maximális gépkihasználást. A hét elejéig 60—65 százalékát végezték el közös gazdaságok az őszi vetéshez szükséges talajmunkáknak és mintegy háromnegyedét betakarították a silókukoricának. Megvan tehát az igyekezet, de nehézség is adódik jó néhány helyen, amellett, hogy rendkívüli módon torlódnak majd a teendők. Egyik gond az, hogy még nem sikerült minden gazdaságnak beszereznie az összes műtrágyát, különösen foszforból számottevő a hiány. Sinorovits István, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai csoportjának munkatársa elmondta, több helyen felismerték már azt a lehetőséget, hogy közvetlenül a Péti Nitrogénművekhez mennek műtrágyáért. A párttitkárok tanácskozásán ezt követendő példának említették, tekintettel a sürgősségre. A másik nagy lehetőség: a Szekszárdi Állami Gazdaságnak a múlt hét végén egymillió forintos készlete volt NDK gyártmányú gépek alkatrészeiből, s ezt a szövetkezeteknek eladja. A hírt rögtön továbbította a szövetkezetek politikai vezetőinek a járási pártbizottság munkatársa. G. J. Hagyományápolási, nyelvművelési törekvések Németkéren (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nemzetiséglakta falvaink- ban erőteljes az igény a nemzetiségi kultúra, hagyományok, szokások felelevenítésére. a nyelv művelésére. Hasonló aktivitás jellemző Németkér lakosságára is. A község lakosságának 45—50 százaléka német ajkú. Nemzetiségi politikánk lehetővé tette, hogy a község gyermekei német nyelvoktatásban részesüljenek. Korábban összevont tanulócsoportokban, az utóbbi években már önálló csoportokban is folyik az oktatás. Sokat jelent, hogy két szakos nevelője van az iskolának, akik közül az egyik a megyei szakfelügyeletet is ellátja. Két éve beindult az óvodában is az előkészítő foglalkozás, amitől nagyon sokat vár szülő, tanár egyaránt. Az iskolások testvérkapcsolatot tartanak fenn a lich- tentanni (NDK) iskolával. Tizenhárom tanuló cseretáborozására is Sor került már. A felnőttek körében is hódít a nyelv tanulása, a réÜj mészüzem Üj mészüzemet építenek Beremenden a lengyel szakemberek. A Polimex-Ceko nevű varsói céggel az idei budapesti nemzetközi vásáron kötött szerződést a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat valamint a Cement- és Mészművek, azzal a céllal, hogy a régi gyárat egymilliárd forint értékű modern üzem gi hagyományok átmentése. Honismereti szakkör alakult. Elsősorban a község történetének feldolgozását, munkaeszközök, játékok, dalok gyűjtését végzik. Az idősebb szülők kevés segítséget tudnak adni a gyermekek nyelv- tanulásához, hiszen jellegzetes sváb tájszólásban beszélnek, ha ugyan beszélnek. Azonban szeretnék, ha gyermekeik jó alapot kapnának az iskolában. Ök ott és abban segítenek, amiben tudnak. Táncaikat, — ha öreges mozgással is, — bemutatták, megtanították iskolás korú gyermekeiknek. Az ehhez szükséges ruhákat kölcsönadták, részben maguk készítették el. A helyi művelődési könyvtár 530 német nyelvű könyvvel rendelkezik, amelyek kölcsönzésében is jelentkezik az érdeklődés. Tavasszal az NDK televízió munkatársai látogattak a faluba. Pergett a filmfelvevő gép, a magnó orsója. Nem tértek haza üres kézzel. NAGYFALUSI ALBERT Beremenden váltsa fel. Az új mészüzem- ben évente száznegyvenezer tonna darabos meszet, száznyolcezer tonna mészhidrá- tot és hatvannégyezer tonna mészkőlisztet állítanak majd elő. A tervek szerint a szerelést 1980- ban fejezik be, s 1981- ben kezdődhet a próbaüzem. Gifllcorrepa-betcilcciritcas Heves megye több termelőszövetkezetében megkezdődött a cukorrépa betakarítása, és ezzel párhuzamosan — feldolgozása a Mátravidéki Cukorgyárakban. A képen a hatvani Lenin Mgtsz az idén hatszáz hektárról takarít be cukorrépát. (MTI fotó, Manek Attila felvétele — KS) Mezőgazdasági gépészből hegesztő Készül az atomerőmű részére a falcella
