Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-13 / 216. szám
A uÉPÚJSÁG 1978. szeptember 13. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hiánycikk Beke László hőgyészi olvasónk írta a következő levelet: „...Sok panaszt hallani a motorkerékpárok alkatrész- ellátásáról. Ezek közül legégetőbb talán a gumik hiánya. A 125-ös MZ motorokhoz sem első, sem hátsó gumik nem kaphatók. Amikor megkérdeztem Cselenkó Lászlótól, a szekszárdi járműszakbolt helyettes vezetőjétől, hogy valóban ilyen súlyos-e a helyzet, elmondta, hogy sajnos csak ritkán tudják kielégíteni az igényeket...” Olvasónk levelét továbbítottuk a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályára, ahonnét Korsós István osztályvezető az alábbiakat válaszolta: „...A levélben foglalt alkatrész, illetve gumiáruk ellátásproblémája előttünk is ismeretes. Hazánkban jelenleg csak importból származó motorkerékpárok kerülnek forgalomba. Természetesen a javításukhoz szükséges alkatrészeket és gumikat is a külföldi szállítópartnerektől szerezzük be. Az alkatrészek és gumiáruk folyamatos ellátását a külföldi szállítók biztosítani nem tudják, sem mennyiségben, sem választékban. Ez az oka annak, hogy egyes alkatrészek (akkumulátor, bowdtn, gumik, stb.) országos hiánycikké válnak. Ezzel párhuzamosan ezekre a cikkekre megnő a kereslet, mert minden motoros igyekszik tartalékot képezni még akkor is, ha erre pillanatnyilag Telefonszámunk: 129-01, 123-61. nincs is szüksége. A gumihiányon némiképpen enyhíteni lehetne, ha szakszerűen használnák a motorosok a gumiabroncsokat...” Újdonság a szülészeten Egy nagypapától kaptunk levelet az elmúlt héten? melyből részleteket közlünk: „...A minap szerdán unokámat mentem látogatni, aki pár napja született, de a lányom mondta, hogy menjek a portára és figyeljek, majd ott megmutatják a kicsit. Mi a fiammal le is mentünk. Igaz, láttunk ott két Kékes típusú televíziót, amelyen látni lehetett a babákat, de a kép és a hang teljesen élvezhetetlen volta miatt mindenki csak találgatott. Vajon melyik az én fiam, lányom?...” A levelet továbbítottuk a Tolna megyei Tanács Balassa János Megyei Kórház- Rendelőintézetének Szek- szárdra, ahonnét dr. Szent- gáli Gyula főigazgató főorvos a következő választ adta: ....Úgy gondolom, hogy k ülön nem kell szakmai magyarázatot adnom arra vonatkozólag, hogy minden erőnkkel küzdünk a csecsemőhalandóság százalékos arányának csökkentésére. Ennek eredményeként igen nagy anyagi áldozattal határozta el intézetünk vezetősége, hogy szülészeti-nőgyógyászati osztályunkat — a fertőzések elkerülése érdekében — teljesen zárttá óhajtjuk tenni. Ezért a régi kórház szülészeti várójában felszerelésre kerül minden gyógyító ágyhoz bevezetett közvetlen telefon, mely lehetőséget biztosít, hogy a hozzátartozó reggel 7 órától este 10 óráig bármely időpontban közvetlen hangösz- szeköttetést kapjon beteg hozzátartozójával. Ennek a rendszernek a másik oldala a csecsemők védelmét szolgálja, akiket egyenként televízión keresztül mutatunk meg a látogatóknak. Úgy gondolom, a fenti cél és bevezetése óta lemért eredmények orvosszakmai szempontból máris igazoltak bennünket. Tudomásul vesz- szük az olvasó azon bejelentését, hogy élesebb képet és jobb hangösszeköttetést kíván a csecsemők bemutatásánál. A jelenlegi készüléket intézetünk szakértő kollektívája meglévő, használt anyagokból állította össze, de mintegy 150 ezer forint értékben a Híradástechnikai Vállalatnál a külön erre a célra kialakított tévé és hanglánc megrendelése már megtörtént, melyet 1979. I. negyedében szállítanak le...” Földjáradék Ábrahám Józsefné Dombóvárról arról panaszkodik, hogy a Koppánymenti Egyesült Mezőgazdasági Termelő- szövetkezettől nem kapta még meg az 1977. évre járó földjáradékot. Levelét továbbítottuk a termelőszövetkezetnek, ahonnét az alábbi választ kaptuk: „...Ábrahám Józsefné földjáradékát tévesen egy azonos nevű tagunk részére számfejtettük, nevezett azért nem kapta meg ez ideig. Az ügy tisztázódott, ezért a levéllel egy időben a földjáradékot postára adtuk...” Táppénz Benke László szekszárdi olvasónktól kaptuk a következő levelet: „...1971-ben mentem nyugdíjba. Azóta is bejárok vállalatomhoz dolgozni. Ez év június 8-án kórházba kerültem és július 10-én jöttem ki. Július 16-ig a körzeti orvos kiírt. Kérdésem: jár-e nekem táppénz mind a 38 napra és milyen mértékű, hány órás munkanapot véve figyelembe?...” Levelét elküldtük a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz Szekszárdra, ahonnét Nagy Zoltán igazgatótól az alábbi választ kaptuk: ....Benke Lászlónak igazgatóságunknál iratanyaga nincs. Levelében munkahelyét nem közölte. 1978. július 24-én, majd augusztus 11-én ajánlott levélben megkerestük, hogy munkahelyét, ügye érdemi kivizsgálása érdekében velünk közölje. Leveleinkre választ nem kaptunk. Augusztus 10-én és szeptember 1-én lakásán is kerestük. Első alkalommal senkit nem találtunk otthon, második alkalommal fiatalkorú hozzátartozójával tudtunk beszélni, s meghagytuk, hogy keresse fel igazgatóságunkat. Mivel szeptember 5- ig nem jelentkezett, ügyével tovább foglalkozni nem tudunk...” A szesz jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 19/1978. (VIII. 25.) PM számú rendeleté, amely szerint a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló jogszabályban meghatározottaktól eltérően vagy hatósági engedély nélkül előállított, illetőleg a jövedéki ellenőrzés alól elvont szesz után az adótétel hektoliter- fokonként 200 Ft. Indokolatlan szeszhiány esetén hektoliterfokonként 200 Ft adójellegű bírságot kell fizetni. A jogszabály a Magyar Közlöny idei 56. számában jelent meg és szeptember hó 1. napján hatályba lépett. Ugyanitt jelent meg az oktatási miniszternek az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról szóló 9/1978. (VIII. 25.) OM számú rendelete, amely megjelöli a vizsgára jelentkezés feltételeit, szabályozza a vizsgák lebonyolításának rendjét, rögzíti a vizsgadíjakat is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 19. számában közlemény jelent meg a mezőgazdasági szövetkezeti belső ellenőrök képesítéséről és a képesítő tanfolyamról, s a közleményből az alábbiak szószerinti idézését tartjuk szükségesnek: „A termelőszövetkezetekben már működő, vagy a következőkben a belső ellenőri munkakörbe áthelyezendő dolgozók akkor láthatják el a belső ellenőri feladatokat, ha a középfokú végzettség mellett elvégzik a belső ellenőrök részére szervezett szakmai képesítő tanfolyamot, s annak tananyagából sikeres záróvizsgát tesznek.” A tanfolyamon való részvétel feltétele a középiskolai végzettség, a 22 év feletti korhatár és legalább 3 évi üzemi-ügyviteli, illetve pénzügyi-könyvelési gyaokrlat, a közleményben megjelölt esetekben még a képesített könyvelő szakképzettség is. Ugyanezen Értesítőben megjelent másik közlemény a kombájncsoportosításkor felmerülő költség megtérítéséről szól, eligazítást ad a költségek mikénti elszámolására, kimondja, hogy a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által elrendelt 50 km-es körzethatáron felüli átcsoportosítás szállítási költségét az igénybevevő megyei tanács vb. pénzügyi osztálya térítse meg a géptulajdonos gazdaság részére. A Művelődésügyi Közlöny idei 16. számában állás- foglalás jelent meg az ovodai, az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok munkaköri kötelezettségeiről. Az állásfoglalás a pedagógusok feladatait csoportba osztva szól a pedagógusok alaptevékenységéről, a munkaköri kötelezettségeik közé nem sorolható feladatokról, a társadalmi munkáról, az irányító szervek feladatairól és rendelkezik a végzett munka díjazásáról is. Ugyanitt jelent meg a Munkaügyi Minisztérium irányelve a tanulók szorgalmi időben történő közhasznú munkavégzése során alkalmazandó díjazási módszerekre, mely irányelv nem csak a tanulókat, de a pedagógusokat megillető díjazás tekintetében is eligazítást ad. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Könnyűipari Minisztérium 1/1978. szám alatt kiadott állásfoglalásaira, melyek közül itt csupán az alábbit idézzük: „A jogszabályban előírt kötelezettségét megszegő vagy munkáját szakszerűtlenül végző kisiparos iparjogosítványát az említett okból akkor lehet visszavonni, ha a kisiparos egy éven belül ismételten figyelmeztetést kapott.” (Építésügyi Értesítő f. évi 24. száma.) DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Ml VÁLASZOLUNK A kis kávéház zsúfolásig tele volt. *Az én asztalomnál megürült két hely. Odalépett egy szálas termetű, fekete hajú, zord tekintetű legény — arcán lárvamosoly, mintha ráfagyott volna. — Szabad? — kérdezte. Bólintottam. A zord tekintetű erre elment, s egy perc múlva egy lánnyal tért visz- sza. Az ifjú hölgy bájos volt; narancssárga szoknyája és fehér blúza kiemelte arányos alakját. Amikor a zord tekintetű felállt, hogy megkeresse a pincérnőt, éltem az alkalommal és rámosolyogtam a lányra. — Maga gyönyörű! — erősítettem meg szóval azt, amit a szemem amúgy is kifejezett. A lány azonban megközelíthetetlen volt. Azután visz- szatért a zord tekintetű. Két csésze kávét hozott a büféből. — Ez az alak udvarolni próbált — közölte a lány, és rám mutatott. A zord tekintetű csodálkozva nézett rám. Aztán egykedvűen megkérdezte: — A pofájába vágjak? — Ne siess — válaszolta a csodás jelenség. — Úgysem szívódhat fel! Kényelmetlenül éreztem magam. — Micsoda Casanova, mit képzel az ilyen? — folytatta a sötét tekintetű. — Milyen gügye alak, ugye? — Én is így gondolom — helyeselt a lány, kávéját szürcsölgetve. — Nézd, milyen vastag a nyaka! A zord tekintetű figyelmesen szemügyre vett: — Dehogy, a feje kicsi; lerí róla, hogy ostoba. A nyaka normális. — A nyaka vastag — ellenkezett a lány — a feje pedig normális. — Hogyhogy normális? — — háborodott fel a zord tekintetű. — Nézd csak meg, drágám: ha levágatná a haBronislaw Wawrzynkiewicz: Ismerkedés ját és leborotválná a szakál- lát — akkor semmi sem maradna belőle! — Lehet, hogy igazad van — állott rá rövid gondolkodás után a lány. — Ha le- borotváltatná a szakállát... Különben is, miért engednek be ilyen madárijesztőt a kávéházba?... — Manapság mindenkinek joga van ehhez. Egyenjogúság van — magyarázta a zord tekintetű. — Tudod, drágám, én őszintén szólva sajnálom. Az embert meg kell érteni, te pedig azt akarod, hogy kihajítsák innen... Ekkor azonban észrevettem, hogy a lány nem hallgat rá. Egyre figyelmesebben nézett rám és ráncba vonta szépséges homlokát; nyilván töprengett valamin. — Tudod — mondta váratlanul — mégis nekem volt igazam; a nyaka vastag, a feje pedig normális. — De hát az előbb magad ismerted el, drágám, hogy az ellenkezője igaz. — Nem, nem ismertem el. Te mindig be akarod beszélni nekem azt, amit a fejedbe veszel. De túllépted a határt. Ez alkalommal nekem van igazam... — Ne fecsegj mindenféle ostobaságot... — kezdte a zord tekintetű, de nem tudta befejezni. — Te undok, hitvány, nagyképű fráter! Mit képzelsz? Azt hiszed, egész életemben a te gondolataidat fogom szajkózni? Nem! Ebből elég! Azonnal takarodj innen, látni sem akarlak! A lány hangosan beszélt. Olyan hangosan, hogy minden tekintet a mi asztalunkra szegeződött. A zord tekintetű dühösen felállt, mindenki füle hallatára kijelentette, hogy soha életében nem találkozott még egy ilyen hisztériás teremtéssel, és kirohant az utcára. A lány nyugodtan itta a kávéját. Egy percre rám függesztette tekintetét és mosolygott. Ez a mosoly olyan jól állt neki... — Milyen szerencse, hogy megszabadultunk ettől a pimasz alaktól, ugye? — kérdezte majdnem gyengéd hangon. — Anna vagyok, magát hogy hívják?... Fordította: Gellért György Segít a szülőfalu Trischler Ferenc szobrász műtermében. Műtermet biztosított Trischler Ferenc szobrászművésznek — a Bólyi Mezőgazdaság! Kombinát. Szülőfalujának mezőgazdasági nagyüzeme három helyiségből álló műtermet rendezett be, ahol az ifjú művész nagyméretű szobrokat is alkothat. A képen: Trischler Ferenc munka közben. (MTI Fotó — Bajkor József felvétele — KS)
