Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-13 / 216. szám

A uÉPÚJSÁG 1978. szeptember 13. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hiánycikk Beke László hőgyészi olva­sónk írta a következő leve­let: „...Sok panaszt hallani a motorkerékpárok alkatrész- ellátásáról. Ezek közül leg­égetőbb talán a gumik hiá­nya. A 125-ös MZ motorok­hoz sem első, sem hátsó gu­mik nem kaphatók. Amikor megkérdeztem Cselenkó Lászlótól, a szekszárdi jár­műszakbolt helyettes vezető­jétől, hogy valóban ilyen súlyos-e a helyzet, elmond­ta, hogy sajnos csak ritkán tudják kielégíteni az igénye­ket...” Olvasónk levelét továbbí­tottuk a Tolna megyei Ta­nács V. B. kereskedelmi osz­tályára, ahonnét Korsós Ist­ván osztályvezető az aláb­biakat válaszolta: „...A levélben foglalt al­katrész, illetve gumiáruk el­látásproblémája előttünk is ismeretes. Hazánkban jelen­leg csak importból származó motorkerékpárok kerülnek forgalomba. Természetesen a javításukhoz szükséges al­katrészeket és gumikat is a külföldi szállítópartnerektől szerezzük be. Az alkatrészek és gumiáruk folyamatos el­látását a külföldi szállítók biztosítani nem tudják, sem mennyiségben, sem válasz­tékban. Ez az oka annak, hogy egyes alkatrészek (akkumulátor, bowdtn, gu­mik, stb.) országos hiány­cikké válnak. Ezzel párhu­zamosan ezekre a cikkekre megnő a kereslet, mert min­den motoros igyekszik tar­talékot képezni még akkor is, ha erre pillanatnyilag Telefonszámunk: 129-01, 123-61. nincs is szüksége. A gumi­hiányon némiképpen enyhí­teni lehetne, ha szakszerűen használnák a motorosok a gumiabroncsokat...” Újdonság a szülészeten Egy nagypapától kaptunk levelet az elmúlt héten? melyből részleteket köz­lünk: „...A minap szerdán uno­kámat mentem látogatni, aki pár napja született, de a lányom mondta, hogy menjek a portára és figyel­jek, majd ott megmutatják a kicsit. Mi a fiammal le is mentünk. Igaz, láttunk ott két Kékes típusú televíziót, amelyen látni lehetett a ba­bákat, de a kép és a hang teljesen élvezhetetlen volta miatt mindenki csak talál­gatott. Vajon melyik az én fiam, lányom?...” A levelet továbbítottuk a Tolna megyei Tanács Balas­sa János Megyei Kórház- Rendelőintézetének Szek- szárdra, ahonnét dr. Szent- gáli Gyula főigazgató főor­vos a következő választ ad­ta: ....Úgy gondolom, hogy k ülön nem kell szakmai ma­gyarázatot adnom arra vo­natkozólag, hogy minden erőnkkel küzdünk a csecse­mőhalandóság százalékos arányának csökkentésére. Ennek eredményeként igen nagy anyagi áldozattal ha­tározta el intézetünk veze­tősége, hogy szülészeti-nő­gyógyászati osztályunkat — a fertőzések elkerülése ér­dekében — teljesen zárttá óhajtjuk tenni. Ezért a régi kórház szülészeti várójában felszerelésre kerül minden gyógyító ágyhoz bevezetett közvetlen telefon, mely le­hetőséget biztosít, hogy a hozzátartozó reggel 7 órától este 10 óráig bármely idő­pontban közvetlen hangösz- szeköttetést kapjon beteg hozzátartozójával. Ennek a rendszernek a másik oldala a csecsemők védelmét szol­gálja, akiket egyenként tele­vízión keresztül mutatunk meg a látogatóknak. Úgy gondolom, a fenti cél és bevezetése óta lemért eredmények orvosszakmai szempontból máris igazoltak bennünket. Tudomásul vesz- szük az olvasó azon bejelen­tését, hogy élesebb képet és jobb hangösszeköttetést kí­ván a csecsemők bemutatá­sánál. A jelenlegi készüléket intézetünk szakértő kollek­tívája meglévő, használt anyagokból állította össze, de mintegy 150 ezer forint értékben a Híradástechnikai Vállalatnál a külön erre a célra kialakított tévé és hanglánc megrendelése már megtörtént, melyet 1979. I. negyedében szállítanak le...” Földjáradék Ábrahám Józsefné Dom­bóvárról arról panaszkodik, hogy a Koppánymenti Egye­sült Mezőgazdasági Termelő- szövetkezettől nem kapta még meg az 1977. évre járó földjáradékot. Levelét továbbítottuk a termelőszövetkezetnek, ahonnét az alábbi választ kaptuk: „...Ábrahám Józsefné föld­járadékát tévesen egy azo­nos nevű tagunk részére számfejtettük, nevezett azért nem kapta meg ez ideig. Az ügy tisztázódott, ezért a le­véllel egy időben a földjá­radékot postára adtuk...” Táppénz Benke László szekszárdi olvasónktól kaptuk a követ­kező levelet: „...1971-ben mentem nyug­díjba. Azóta is bejárok vál­lalatomhoz dolgozni. Ez év június 8-án kórházba kerül­tem és július 10-én jöttem ki. Július 16-ig a körzeti or­vos kiírt. Kérdésem: jár-e nekem táppénz mind a 38 napra és milyen mértékű, hány órás munkanapot véve figyelembe?...” Levelét elküldtük a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­sághoz Szekszárdra, ahonnét Nagy Zoltán igazgatótól az alábbi választ kaptuk: ....Benke Lászlónak igaz­gatóságunknál iratanyaga nincs. Levelében munkahe­lyét nem közölte. 1978. jú­lius 24-én, majd augusztus 11-én ajánlott levélben meg­kerestük, hogy munkahelyét, ügye érdemi kivizsgálása ér­dekében velünk közölje. Le­veleinkre választ nem kap­tunk. Augusztus 10-én és szeptember 1-én lakásán is kerestük. Első alkalommal senkit nem találtunk otthon, második alkalommal fiatal­korú hozzátartozójával tud­tunk beszélni, s meghagytuk, hogy keresse fel igazgatósá­gunkat. Mivel szeptember 5- ig nem jelentkezett, ügyével tovább foglalkozni nem tu­dunk...” A szesz jövedéki el­lenőrzéséről és adóztatásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénz­ügyminiszter 19/1978. (VIII. 25.) PM számú rende­leté, amely szerint a szesz előállításáról, forgalomba ho­zataláról és felhasználásáról szóló jogszabályban megha­tározottaktól eltérően vagy hatósági engedély nélkül elő­állított, illetőleg a jövedéki ellenőrzés alól elvont szesz után az adótétel hektoliter- fokonként 200 Ft. Indokolat­lan szeszhiány esetén hekto­literfokonként 200 Ft adójel­legű bírságot kell fizetni. A jogszabály a Magyar Közlöny idei 56. számában jelent meg és szeptember hó 1. napján hatályba lépett. Ugyanitt jelent meg az ok­tatási miniszternek az idegen nyelvtudás igazolására rend­szeresített állami nyelvvizs­gáról szóló 9/1978. (VIII. 25.) OM számú rendelete, amely megjelöli a vizsgára jelentke­zés feltételeit, szabályozza a vizsgák lebonyolításának rendjét, rögzíti a vizsgadíja­kat is. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő f. évi 19. számában közlemény je­lent meg a mezőgazdasági szövetkezeti belső ellenőrök képesítéséről és a képesítő tanfolyamról, s a közlemény­ből az alábbiak szószerinti idézését tartjuk szükséges­nek: „A termelőszövetkeze­tekben már működő, vagy a következőkben a belső ellen­őri munkakörbe áthelyezendő dolgozók akkor láthatják el a belső ellenőri feladatokat, ha a középfokú végzettség mel­lett elvégzik a belső ellen­őrök részére szervezett szak­mai képesítő tanfolyamot, s annak tananyagából sikeres záróvizsgát tesznek.” A tan­folyamon való részvétel fel­tétele a középiskolai végzett­ség, a 22 év feletti korhatár és legalább 3 évi üzemi-ügy­viteli, illetve pénzügyi-köny­velési gyaokrlat, a közle­ményben megjelölt esetek­ben még a képesített köny­velő szakképzettség is. Ugyanezen Értesítőben megjelent másik közlemény a kombájncsoportosításkor fel­merülő költség megtérítésé­ről szól, eligazítást ad a költ­ségek mikénti elszámolására, kimondja, hogy a megyei ta­nács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által elrendelt 50 km-es körzetha­táron felüli átcsoportosítás szállítási költségét az igény­bevevő megyei tanács vb. pénzügyi osztálya térítse meg a géptulajdonos gazdaság ré­szére. A Művelődésügyi Közlöny idei 16. számában állás- foglalás jelent meg az ovodai, az alsó- és középfo­kú nevelési-oktatási intézmé­nyekben foglalkoztatott pe­dagógusok munkaköri köte­lezettségeiről. Az állásfogla­lás a pedagógusok feladatait csoportba osztva szól a peda­gógusok alaptevékenységéről, a munkaköri kötelezettségeik közé nem sorolható felada­tokról, a társadalmi munká­ról, az irányító szervek fel­adatairól és rendelkezik a végzett munka díjazásáról is. Ugyanitt jelent meg a Munkaügyi Minisztérium irányelve a tanulók szor­galmi időben történő köz­hasznú munkavégzése során alkalmazandó díjazási mód­szerekre, mely irányelv nem csak a tanulókat, de a peda­gógusokat megillető díjazás tekintetében is eligazítást ad. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Könnyűipari Minisztérium 1/1978. szám alatt kiadott állásfogla­lásaira, melyek közül itt csupán az alábbit idézzük: „A jogszabályban előírt köte­lezettségét megszegő vagy munkáját szakszerűtlenül végző kisiparos iparjogosít­ványát az említett okból ak­kor lehet visszavonni, ha a kisiparos egy éven belül is­mételten figyelmeztetést ka­pott.” (Építésügyi Értesítő f. évi 24. száma.) DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Ml VÁLASZOLUNK A kis kávéház zsúfolásig tele volt. *Az én asztalomnál megürült két hely. Odalépett egy szálas termetű, fekete hajú, zord tekintetű legény — arcán lárvamosoly, mintha ráfagyott volna. — Szabad? — kérdezte. Bólintottam. A zord tekin­tetű erre elment, s egy perc múlva egy lánnyal tért visz- sza. Az ifjú hölgy bájos volt; narancssárga szoknyája és fehér blúza kiemelte arányos alakját. Amikor a zord tekin­tetű felállt, hogy megkeresse a pincérnőt, éltem az alka­lommal és rámosolyogtam a lányra. — Maga gyönyörű! — erő­sítettem meg szóval azt, amit a szemem amúgy is kifejezett. A lány azonban megköze­líthetetlen volt. Azután visz- szatért a zord tekintetű. Két csésze kávét hozott a büféből. — Ez az alak udvarolni próbált — közölte a lány, és rám mutatott. A zord tekintetű csodál­kozva nézett rám. Aztán egy­kedvűen megkérdezte: — A pofájába vágjak? — Ne siess — válaszolta a csodás jelenség. — Úgysem szívódhat fel! Kényelmetlenül éreztem magam. — Micsoda Casanova, mit képzel az ilyen? — folytatta a sötét tekintetű. — Milyen gügye alak, ugye? — Én is így gondolom — helyeselt a lány, kávéját szürcsölgetve. — Nézd, mi­lyen vastag a nyaka! A zord tekintetű figyel­mesen szemügyre vett: — Dehogy, a feje kicsi; le­rí róla, hogy ostoba. A nyaka normális. — A nyaka vastag — ellen­kezett a lány — a feje pedig normális. — Hogyhogy normális? — — háborodott fel a zord tekintetű. — Nézd csak meg, drágám: ha levágatná a ha­Bronislaw Wawrzynkiewicz: Ismerkedés ját és leborotválná a szakál- lát — akkor semmi sem ma­radna belőle! — Lehet, hogy igazad van — állott rá rövid gondolko­dás után a lány. — Ha le- borotváltatná a szakállát... Különben is, miért engednek be ilyen madárijesztőt a ká­véházba?... — Manapság mindenkinek joga van ehhez. Egyenjogú­ság van — magyarázta a zord tekintetű. — Tudod, drá­gám, én őszintén szólva saj­nálom. Az embert meg kell érteni, te pedig azt akarod, hogy kihajítsák innen... Ekkor azonban észrevet­tem, hogy a lány nem hall­gat rá. Egyre figyelmesebben nézett rám és ráncba vonta szépséges homlokát; nyilván töprengett valamin. — Tudod — mondta várat­lanul — mégis nekem volt igazam; a nyaka vastag, a feje pedig normális. — De hát az előbb magad ismerted el, drágám, hogy az ellenkezője igaz. — Nem, nem ismertem el. Te mindig be akarod beszél­ni nekem azt, amit a fejed­be veszel. De túllépted a ha­tárt. Ez alkalommal nekem van igazam... — Ne fecsegj mindenféle ostobaságot... — kezdte a zord tekintetű, de nem tudta be­fejezni. — Te undok, hitvány, nagy­képű fráter! Mit képzelsz? Azt hiszed, egész életemben a te gondolataidat fogom szajkózni? Nem! Ebből elég! Azonnal takarodj innen, lát­ni sem akarlak! A lány hangosan beszélt. Olyan hangosan, hogy min­den tekintet a mi asztalunk­ra szegeződött. A zord te­kintetű dühösen felállt, min­denki füle hallatára kijelen­tette, hogy soha életében nem találkozott még egy ilyen hisztériás teremtéssel, és ki­rohant az utcára. A lány nyugodtan itta a kávéját. Egy percre rám füg­gesztette tekintetét és mo­solygott. Ez a mosoly olyan jól állt neki... — Milyen szerencse, hogy megszabadultunk ettől a pi­masz alaktól, ugye? — kér­dezte majdnem gyengéd han­gon. — Anna vagyok, magát hogy hívják?... Fordította: Gellért György Segít a szülőfalu Trischler Ferenc szobrász műtermében. Műtermet biztosított Trischler Ferenc szob­rászművésznek — a Bólyi Mezőgazdaság! Kombinát. Szülőfalujának mezőgazdasági nagyüzeme három helyiségből álló műtermet rendezett be, ahol az ifjú művész nagyméretű szobrokat is alkothat. A képen: Trischler Ferenc munka közben. (MTI Fotó — Bajkor József felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom