Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 211. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. szeptember 7., csütörtök Mai számunkból VEZETÉSRŐL MINDENKINEK (3. old.) DÄNIAI SZÉP NAPOK (4. old.) „VAGYUNK AZ IFJÜ GÁRDA" (5. old.) ATOMERÖMÜ- ÉPfTKEZÉS (3. old.) Munkavédelem- embervédelem AZ ÜZEMI baleseti statisztikák mindig lehangoló olvasmányok. Július 31-ig 240 halálos baleset volt; a tavalyi év azonos időszakábán 198. Tavaly az első hét hó- r napban 25 tömeges baleset történt, az idén viszont 39. A súlyos csonkulásos sérülések száma pedig pontosan a kétszerese a tavalyinak. Különösen a mezőgazdaságban súlyosbodott a helyzet. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban 90-en haltak meg üzemi baleset következtében. A statisztikai adatokból az tűnik ki, hogy megtorpant az a hét-nyolc éve tartó folyamat, — amelyben — ha lassan is — fokozatosan csökkent a balesetek száma. Az illetékes szervek — minisztériumok, szakszervezetek — az elmúlt néhány hónapban felfigyeltek erre a jelenségre, s több ágazatban is vizsgálatot indítottak az okok kiderítésére, a megfelelő intézkedések kidolgozására és bevezetésére. A vélemények egybehangzanak abban, hogy újra erősödőben van a termelés és munkavédelem szempontjait szembeállító szemlélet. A gazdasági vezetők sok helyen úgy siettetik az exportot, a határidőket, a műszaki fejlesztést, hogy közben a munkavédelmi teendők elvégzésére már nemigen hagynak elég időt, pénzt és energiát. A BALESETI helyzet súlyosbodásának okai közé tartozik az is, hogy helyenként a munkavédelem nem tud lépést tartani a műszaki, technikai haladással. Néha azért, mert az új beruházások, fejlesztések tervezésekor, megvalósításakor rosszul értelmezett takarékosságból éppen azokból a költségekből faragnak le, amelyek a biztonságot szolgálják, illetve azért, mert szaktudásukban. szemléletben nem tudják nyomon követni a fejlődést. Vannak olyan vélemények is, hogy a szabályok egy részét tulajdonképpen meg sem lehet tartani, mégpedig két okból: először azért, mert túl sok a rendelkezés, másrészt azért, mert a szabályok egy része fölött már 4 eljárt az idő. Ezek az okok és érvek valamiképpen összefüggésben állnak a fejlődéssel. Hiszen a vállalatokkal, szövetkezetekkel szemben támasztott követelmények állandó emelkedése miatt erősödik fel időnként és helyenként az úgynevezett „termeléscentrikus szemlélet”, amely rosszalló értelemben azt fejezi ki. hogy a gazdasági vezetők és maguk a dolgozók is elfeledkeznek sok fontos dologról, egyebek közt a biztonságról is. Hosszú évek tapasztalatai azt mutatják, hogy fokozottabb felelősség- revonással, a munkavédelmi propaganda fokozásával, jobb meggyőzéssel háttérbe lehet szorítani a káros szemléleteket. MA MÁR A TERVEZŐK, a beruházók és a kivitelezők is egyre inkább felismerik, hogy a korszerű technika fokozott biztonságot követel. E felismerésben nagy szerepet játszott és játszik ma is a munkavédelmi felügyelők, szakemberek szigorúsága, s az, hogy egyre kevésbé engednek működni olyan üzemeket, gépeket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak. Ebből természetesen sok vita származik, különféle érdekek csapnak össze. A súrlódásokat egyre több helyen úgy próbálják elkerülni, hogy a munkavédelmisek részt vesznek a beruházások előkészítésében, tervezésében, figyelemmel kísérik a kivitelezést és menet közben teszik meg észrevételeiket, s ezzel is hozzájárulnak a mielőbbi befejezéshez. Néhány iparágban ugrásszerű technológiai változás ment végbe, szinte egyik napról a másikra. A mező- gazdaságban a szakosított nagyüzemi termelés elterjedése, a gépesített vegyszeres növényvédelem, a vegyiparban az üzemek automatikus irányítása, a szénbányászatban a gépesített jövesztés és szállítás, a textiliparban a vetélő nélküli szövőgép, s még hosszan foly- ' tathatnánk a sort, mind óriási fejlődést hoztak egy-egy gyár, vagy ágazat életében. A gyors technikai haladás ellenére azonban — néhány kivételtől eltekintve — évről évre javul a munkavédelmi helyzet. Az, hogy most átmenetileg romlott a statisztika, egyáltalában nem varrható a műszaki fejlődés „nyakába”. VALÖ IGAZ, hogy a munkavédelmi szabályok egy része elavult. Ezért most a Szakszervezetek Országos Tanácsa az érdekelt szervekkel együttműködve megkezdte a munkavédelmi szabályok korszerűsítését. A szabálytervezet 1979-re készül el. Kialakításánál arra törekszenek, hogy rugalmas és egyértelmű követelményeket tartalmazzon, biztosítsa a helyi megoldások, kezdeményezések lehetőségét, könnyítse meg az irányítást, a végrehajtást és az ellenőrzést, határozza meg a vezetők felelősségét, biztosítsa a szakszervezetek jog- és hatáskörének érvényesülését. Ágazati jogszabályok, szabványok, vállalati munkavédelmi szabályok, technológiai, műveleti és gépkezelési utasítások készülnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a ma még érvényben lévő szabályokat nem kell megtartani azon az alapon, hogy úgyis megváltoznak. MA TALÁN a legnagyobb gond az, hogy helyenként nincs egységben egymással a munka és a munkavédelem. Gyakran különböznek egymástól a termelés és a balesetmegelőzés felelősei szempontjai, szemléletei. Pedig a munka és a munkavédelem édestestvérek, nem is létezhetnek egymás nélkül. S az új szabályok is csak akkor lehetnek majd igazán hatékonyak, ha betartásukat az emberek védelmeként, a termelés alapvető feltételeiként fogják fel. KARCAGI LÁSZLÓ Lázár György mongóliai programja Barátsági nagygyűlés Darhanban Izsák Erika, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A hivatalos baráti látogatáson Mongóliában tartózkodó Lázár György, a Minisztertanács elnöke, szerdán délelőtt különvonattal Dar- hanba érkezett. Lázár Györgyöt elkísérte Zsambin Bat- mönh, a mongol kormány elnöke és Csojnorin Szűrén miniszterelnök-helyettes valamint D. Szaldan. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke is. Az Ulánbátortól 220 kilométerrel északra fekvő Dar- han Mongólia második legnagyobb és egyben első szocialista városa. Alapkövének elhelyezésekor, 17 évvel ezelőtt ezen a helyen 1500 állattenyésztő élt és mindössze 13 ház állt. Ma 57 ezer lakosa van, akiknek egy része korszerű lakótelepen él és a város ipari üzemeiben dolgozik. A komfortos lakások és a tíz ipari üzem — közöttük erőmű, házgyár, szénbánya, valamint könnyű- és élelmi- szeripari gyárak — egyaránt példázzák a mongol nép eredményes munkáját és a szocialista országok internacionalista segítségét. A gyárak ugyanis a KGST-országok anyagi-műszaki közreműködésével jöttek létre és szakmai tanácsaikkal működnek most is. Méltán nevezik tehát Darhant a „barátság városának”. Darhan egyébként testvérvárosa Kaposvárnak: a két város között rendszeres a személyes találkozásokra is kiterjedő kapcsolat. (Folytatás a 2. oldalon). A tanácsok és a népfront együttműködése Tegnap délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Dr. Szabópál Antal megyei tanácselnök a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról terjesztett elő jelentést. A tanácsi és a népfrontszervek együttműködésének tapasztalatairól Cajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára és dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára szá- bolt be. Az együttműködés alapjait az alkotmány és a tanácstörvény fogalmazzák meg, szabályozását pedig megyei szintű irányelv biztosítja. A korábbi, 1971-es. illetve 1976- os együttes irányelv helyébe a megyei tanács vb és a Hazafias Népfront megyei bizottsága 1978. június 20-án új megállapodást hozott létre. Az új megállapodás magában foglalja az előzőekben megjelölt feladatokat, de rögzíti a jövővel kapcsolatos teendőket is. A két szerv együttes feladatának tekinti a lakosság széles körű tájékoztatását és mozgósítását. összehangolt intézkedésekkel segítik, hogy az új lakóközösségekben mielőbb kialakuljanak a demokratikus közélet alapvető formái: a tanácsi körzetek, a népfrontszervek, lakóbizottságok. Az eddiginél fokozottabb figyelmet fordítanak a peremterületeken és a szórványosan beépült területeken élő lakosság tájékoztatására, a közéletben való részvételére. Továbbra is része az együttműködésnek a tanácsválasztások jó előkészítése, a választási szervek megalakítása, a választási agitáció és a megválasztott tanácstagok munkájának segítése. A tanácsok és a népfrontbizottságok közösen szervezik meg a tanácstagok képzését, illetve továbbképzését, a falugyűléseket. a különféle társadalmi munkákat. A megállapodás fontos rendelkezéseket tartalmaz a lakosság műveltségének emelésére, a szabad idő kulturált eltöltésére vonatkozóan is. Gondolnak továbbá a nemzetiségeik körében végzendő munkára, az egész lakosság állampolgári nevelésére, a honismereti és helytörténeti munkára, valamint a környezetvédelemre. Uj vonása az együttműködésnek, hogy az illető szervek közösen foglalkoznak a tankötelezettségi törvény végrehajtásával, a hátrányos helyzetű tanulók problémáival, a szociálpolitikai, a gyermekvédelmi, illetve család- védelmi intézkedésekkel, az egészségügyi gondozással, a köztisztasággal. Beletartozik ma már az együttműködésbe a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének támogatása is. A tegnapi megyei vb-ülé- sen harmadik napirendi pontként a Nagymányok nagyközségi Közös Tanács V. B. beszámolója hangzott el. Teleki István tanácselnök a három társközségről: Nagy - mányokról, Váraljáról, és Kismányokról adott tájékoztatást. A beszámolóhoz dr. Kutas Sándor, a bonyhádi járási hivatal elnöke fűzött kiegészítést. Ezt követően tárgyalt a megyei végrehajtó bizottság a földügyi igazgatás Tolna megyei helyzetéről, a földhivatalok munkájáról, valamint az 1979. és az 1980. évi tanácsi költségvetési tervekről. Alma-Ata Egészségügyi világkonferencia Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözölte az egészségügyi alapellátással foglalkozó világkonferenciát, amely szerdán nyílt meg Alma-Atában. A szovjet párt- és államfő üdvözletét Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Kazah Kommunista Párt KB első titkára olvasta fel. A nemzetközi fórumon a világszervezet több szakosított szerve és számos más nemzetközi és nem kormányközi szervezet is képviselteti magát. Az egészségügyi alapellátással foglalkozó világkonferencián csaknem 140 ország küldöttei vesznek részt. A magyar delegációt dr. Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter vezeti. A résztvevők között sok ismert közéleti személyiség található: így az Egyesült Államok küldöttségének élén Edward Kennedy szenátor áll. Bővül a tervezővállalat Bővítik és átalakítják a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat szekszárdi irodaházát. A mintegy hatszáz négyzetméteres új szárnyban munkatermek, tanácskozók és szociális blokkok kapnak helyet. A régi épületrész átalakítása és a bővítés hét és fél millió forint beruházást jelent. A' tervek szerint a munkálatokkal 1979 júniusára készülnek el.
