Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

1978. szeptember 6.

^PÚJSÁG 3

r

c

ft felfedezett retorika

Vezetésről mindenkinek (1.)

Szónokképzés

Ki a jó vezető ?

Névadó, házasságkötés, temetés

A forradalmi munkás-paraszt kormány 2006/1970. sz. határozata és a Művelődés- ügyi Minisztérium 15/1970. MM. számú rendelete szabályozta az állami, tanácsi szervek feladatait a névadás és házasságkötés társadalmi ünnepségét, valamint a polgári gyászszertartást illetően. A határozat felszólítja a tanácsokat, hogy gondoskodjanak a személyi és tárgyi feltételekről, felkéri a különféle tömegszervezeteket a mozgalom támogatására, elsősorban a népszerűsítés, a tájékoztatás területén.

Hol tartunk azóta?

A kérdésre egyfajta választ máris ad a tény: negyedszer rendeztek Tolna megyében szónokképzőt, az első két, néhány napos után tavaly és ebben az évben egyhetes, bentlakásos tanfolyam formájában. Tavaly és idén Domboriban nyolcvanan

gyűltek össze a Hullám-rrío- telben: üzemi aktívák, anyakönyvvezetők, tanácsi dolgozók, irodavezetők. Valameny- nyiőjükkel találkozhatunk névadón, házasságkötésen vagy gyászszertartáson, mint szónokkal. Nyugodtan nevezhetjük őket így: ők m.ár túl vannak azon a szinten, amikor mindössze ünnepi beszédnek titulálhatnánk közreműködésüket. Felfedezték a retorikát, és igyekeznek alkalmazni szabályát. Pedig nem kevés az, amire a jó szónoknak beszéde összeállításánál ügyelni kell: az egység, haladás, folyamatosság, arányosság, teljesség, befejezettség elve mellett a kidolgozás módjaira...

Az idei tanfolyamon — amely a tavalyi folytatása — is dr. Rónai Béla tanszékvezető főiskolai tanár tartotta az elméleti foglalkozásokat, délelőttönként. Délután gyakorlati stúdiumokon vettek részt két szekcióban a szónokok. Külön dolgoztak a névadók, házasságkötések, külön a temetések főszereplői. Esténként pedig színes programra került sor. ami azon’1

......• ........

D

é»éfiyi Péter

ban szoros kapcsolatban állt a tanfolyam küldetésével. így például az ünnepségeken közreműködő szavalok versenyeztek, de műsort adtak az orgonisták és egyik este be- szédmondó-versenyre került sor.

*

A beszédmondó-verseny zsűrijének elnöke fontos személyisége a családi ünnepek társadalmi rendezése ügyének. Rácz Zoltánról van szó. aki az ezzel kapcsolatos ösz- szes jelentős szakirodalom szerzője, egyébként a Népművelési Intézet csoportvezetője:

— Ennek a tanfolyamnak a legnagyobb értéke, hogy önkéntes. Évekkel ezelőtt gyakori volt, hogy egy-egy szónokképzőn csupa olyan ember gyűlt össze — parancsra —, akitől egészen távol állt

Márkus lói séf

még az érdeklődés is az ünnepségeken való közreműködésben... Nemcsak arról van szó, hogy tanuljanak meg a szónokok beszélni és tudatosan szerkeszteni beszédeiket. Erősen tudatosítaniuk kell az ünnepségek és persze, az ünnepi beszédek jelentőségét, helyét a köznapi életben — mondja Rácz Zoltán.

önkéntes alapon vett részt a szónokképzőn másik két beszélgetőtársunk, Dévényi Péter és Márkus József. Dévényi Péter:

— Pincehelyen, a nagyközségi tanácson vagyok igazgatási főelőadó. Tíz esztendeje működök közre névadókon és házasságkötéseken, szülőfalumban, Belecskán és Ke- szőhidegkúton. Ezekben a községekben dolgoztam korábban, mint tanácsi kirendeltségvezető. Mióta szónokképzőt rendeznek, én mindig eljövök. Úgy érzem, hasznát látom: ötleteket kapok, tapasztalatot gyűjtök. Bár úgy érzem, annak, aki olyan kis helyeken szónok, mint én, a legfontosabb a helyismerete, a szóban forgó személyekkel való közvetlen kapcsolat... Mégis, mindig frissebben készülnek az új beszédek, amikor a szónokképzőről hazamegyek — mondja, és a

16« Zoltán

tanfolyam egyik gazdája, Sebők Lászlóné hozzáteszi, Dévényi Péter egyéni ízű beszédei a többieknek is jó példát nyújtanak, éppen személyes hangvételük miatt.

Márkus József mozdony- vezető Dombóvárról érkezett. Huszonnégy éve dolgozik mozdonyon, és körülbelül tíz éve történt először, hogy megkérték, búcsúztassa el egyik munkatársát. Azóta rendszeresen kap ilyen megtisztelő, de nehéz és szomorú feladatot.

— Sokan vagyunk, háromezer dolgozója van a vállalatnak. Engem talán azért ismernek többen, mert SZMT- tag vagyok, a városi pártbizottság tagja, no meg régeb- bem birkóztam is... És ez olyan kérés, amit lehetetlen elutasítani, ha egyszer már vállalkozott hasonlóra az ember. Úgy vettem észre magamon, az életemet is megváltoztatta, hogy *a a véletlen temetési szónokot csinált belőlem. Másképpen kell élnem is. Az emberek tisztelnek, de el is várják, hogy aki a munkatársai végtisztességén beszél, az tisztességesen, példásan éljen — halljuk.

Egyébként Márkus József azért jár a tanfolyamokra, mert úgy érzi, itt, ilyen alkalmakkor töltődik fel a következő hosszú évre. A legutóbb kiadott Tolna megyei

ünnepibeszéd-gyűjtemény- ben egyébként három gyászbeszédét olvashatták a szakmabeli érdeklődők.

Mikor idáig értünk a beszélgetésben, Rácz Zoltán aggódva kérdezte: Vajon a beszédgyűjteményben közzé tett szemelvényeket nem rosszul használják fel?

A választ az ünnepségek résztvevői adhatnák meg, szerte a megyében. A Tolna megyei szónokok mindenesetre tiltakoznak a maguk nevében a feltételezés ellen: a szöveggyűjtemények — idén is készül egy —, csak tájékoztatásul szolgálnak. Mindenki van olyan büszke önmagára, hogy ehhez tartsa magát... -0

Fotó: kz

vezetés, a vezetők kiemelkedő szerepe a szocialista épitőmun- kában közismert. A vezetői előrelátás és a tömegek aktivitása, tudatossága feltételezik egymást. Napjainkban pedig a fejlett szocializmus építése a munka minőségében, hatékonyságában támaszt új, magasrendű követelményeket, tovább növelve a vezetők, a tudati tényezők szerepét. Céljaink elérése a kedvezőtlenebbé vált külgazdasági feltételek között hatványozott erőfeszítéseket követel. Társadalmigazdasági előrehaladásunk üteme döntően függ az átfogó célok és a konkrét feladatok helyes meghatározásától, a vezetők felkészültségétől, rátermettségétől, vállalkozó szellemétől.

Ki a jó vezető? Melyek az ismérvei, feltételei? Amióta emberi társadalom és vezető létezik, a kérdés valamilyen formában mindig megfogalmazódik. A XX. század elején kezdődött meg a vezetés rendszeres tanulmányozása. A kialakuló új tudományág a vezetők személyiségére összpontosított. Sokáig úgy tűnt, hogy a legjobb vezetői tulajdonságok leltárbavételé- vel szinte automatikusan kialakul a minta, a norma, a példa. A pozitív tapasztalatok, a jó tulajdonságok számbavételével azonban mégsem sikerült az ideális vezetőtípust megrajzolni. A kutatók ugyanis annyiféle jellemvonást jegyeztek fel és tartottak fontosnak, hogy a végén már nem lehetett velük mit kezdeni.

A jellemtanulmányozási iskola zsákutcájából hármas rendező elv felállítása révén találták meg a kivezető utat. Az első helyen az intelligenciát, a képezhetőséget emelték ki. Az intelligencia magas szintje szükséges egyébként minden kiemelkedő értelmiségi alkotó munkához. Az eredményes vezetéshez szintén nélkülözhetetlen, de nem elég. További meghatározó jellegű tulajdonság a személyiség-erő, a vitális energia. Arról van szó, hogy a jó vezetőnél a belső szilárdság párosul a meggyőzőkészséggel, az akaraterő-aka- ratátvivő képességgel. A zárkózott és a kontaktusteremtésben nehézkes ember aligha képes kellő módon másokra hatni, másokat befolyásolni. Márpedig a vezetés lényegi része ez a másokra való hatás, a mozgósítás a kitűzött célok elérésére. Végül a harmadik nélkülözhetetlen vezetői jellemvonás az önuralom, amely tudatosan a hatékony megoldások szolgálatába állítja a vezetői magatartást, a stílust, a módszert, legyőzve a személyes indulatokat.

A vezetéstudomány a legfejlettebb tőkésországokban alakult ki, s így nem nélkülözheti a megfelelő kritikai elemzést szocialista viszonyaink között. A kiváló vezetőt jellemző ismérvek között például a polgári nézetek a vele született tulajdonságokra helyezik a hangsúlyt. Szerintük az emberek vagy vezetőnek, vagy veze- tettnek születnek, s ezen életük során nem változtathatnak. Mi azokat a szerzett és elsajátítható vezetői tulajdonságokat tartjuk döntőnek, amelyek alakítására hatással lehetünk.

angsúlyozzuk a vezetés Ijjyji osztályjellegét, politi- WpJ kai meghatározottsá- l&foj gát. Valljuk, hogy nemcsak az állami és pártvezetésben van jelen a hatalmi mozzanat, hanem mindenféle vezetésnek van politikai oldala. így például a gazdasági vezetőtől is elvára juk, hogy a teljesítményen, a tárgyi hatékonyságon túl a tudatra, az emberek gondolkodására, viselkedésére, társas viszonyára is hasson. Ezért ma már nem általában a politikai megbízhatóságot, hanem a vezetés társadalmipolitikai hatékonyságát kérjük számion. Nyilvánvaló a tárgyi és a politikai hatékonyság közötti kölcsönhatás, ahogyan a vezetés szakmai és politikai követelményei között szintén szoros a kapcsolat.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos alkati adottságot, beállítottságot a vezetői alkalmasság konkrét

mérlegelésénél figyelembe kell venni. Nincsenek mindenre és mindenütt alkalmas univerzális vezetők.

— Vannak a tárgyra, a feladatra, a teljesítményre összpontosító, racionális beállítottságú vezetőtípusok.

— Más vezetők inkább az emberekhez igazodnak, a kapcsolatot teremtő, ápoló érzelmi készségeik fejlettebbek, erőteljesebbek.

— A szabályokra orientált típusú vezető a döntéseit panelekből, rutinelemekből építi fel, kiiktatva belőlük a kockázatvállalást.

Az a vezető érvényesül, aki képességeinek, adottságainak leginkább megfelelő területen tevékenykedhet. Másfajta kvalitásokat, beállítottságot igényel a vezetőtől a gazdasági, a kulturális-tudományos, a társadalmi-politikai élet, az államigazgatás vagy a fegyveres testület. Nagyon fontos, hogy minden vezető adottságainak leginkább megfelelő területen dolgozzon. A szükséges vezetői képességek kifejlesztésének lehetnek korlátái s így esetenként elkerülhetetlen a vezetők mozgatása, átirányítása képességeiknek megfelelő területre.

Ki a jó vezető? Már eddig is nyilvánvaló tehát, hogy a válasz nem egyszerű. Még egy további lényeges befo- - lyásoló tényezőről szólunk: a kollektíváról. A vezetővel, mondjuk a műhelyfőnökkel szemben más követelményt támaszt a brigádvezető, mást a segédmunkás, a párt- vagy a szakszervezeti bizalmi, megint mást az üzemvezető és így tovább.

úlönösen a kollektíva /Mini szerepe jelentős a ve- sJSí zet°i erények kibonta- Miia koztatásában. Mert a vezető és a beosztott kapcsolatában nem egy kapura megy a játék. A kollektíva éppen olyan aktívan vesz részt a vezetés folyamatában, mint maga a vezető. A vezető hat a kollektívára, a kollektíva pedig a vezető személyére, módszerére, stílusára.

(Folytatjuk.)

KOVÁCS JÓZSEF

M zomoncozomester

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

Krätschmer László 1953. június 15-től dolgozik a „LAMPART” ZIM bonyhádi gyárában.

— Milyen beosztásokban volt eddig?

— Tizenhárom évig zománcoztam, két évig fűtő, hat évig művezető voltam a zománcozó műhelyben, majd műszaki előkalkulátor lettem, most árügyi előadó vagyok.

— Szabad idejében otthon zománcozott díszműtárgyakat gyárt. Hogy kezdte ezt el?

— Sokat törtem a fejemet rajta, hogy a többi emberhez hasonlóan szabad időmben olyan tevékenységet folytassak, ami kitölti az időmet, örömöt okoz nekem és nem utolsósorban egy kis hasznot is hoz. Ebben az időszakban történt, hogy egy lakatos barátom lemezből kézzel formált körülbelül 30 centi hosszú cipőkanalat hozott hozzám, hogy azt zománcozzam be. Ezt a cipőkanalat egy egyszerű mintával kidíszítettem. Ez annyira megtetszett, elhatároztam, hogy bármilyen körülmények között, építek egy kis zománcozóműhelyt, ahol különböző zománcozott díszműtárgyakat gyárthatok eladásra.

— Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, mit kellett csinálnia?

— Elsősorban le kellett tenni a zománcozó-mestervizsgát. Be kellett vezetni a házba a háromfázisú áramot, és a szeneskamrát át kellett alakítani műhellyé. Ez az előkészítés három évig tartott.

— 'Először a mestervizsgát tette le. Mikor?

— 1971-ben. Erre azért volt szükség, hogy kiválthassam az ipart. Munkám nem szolgáltatás jellegű, hiszen új termékeket állítok elő.

— Mi volt a legelső munkája?

— Az Etelka étteremnek 60 hamutálat készítettem. Ezután a KIOSZ részére csináltam egy nagyobb szabású táblamunkát. Fokozatosan megterveztem és felépítettem a vázagyártást. A munkához a szerszámokat és eszközöket saját magam terveztem és készítettem, illetve a későbbiek során vásárlásokkal bővítettem a gyártóeszközöket. A vázák gyártásánál minden műveletet kézi munkával készítek el.

— Itt a műhelyben látok még az előbbi termékeken kívül dohányzókészletet és szép színes zománcozott kis bográcsokat is. Ez a legújabb termék?

— Igen. Valahol láttam egyszer kis bográcsot. Elhatároztam, hogy én is készítek mini díszbográcsot állványra felszerelve. A nyersgyártás előkészítése befejeződött, most a zománcozás technológiáján dolgozom.

— Ahhoz, hogy olyan zománcozott díszműtárgyakat gyárt, amelyek formájukkal, színükkel alkalmasak modern lakások díszítésére, alapvetően fontosnak tartom a több éves zománcozói gyakorlatot

— Tizenhárom év alatt, amíg zománcoztam a gyárban, sok esetben kellett más munkaterületeken is dolgoznom. A zománcozás minden munkafázisát megismertem és gyakorlatilag elsajátítottam.

— Mikor szokott égetni g kemencében?

— Általában vasárnap gyújtok be. Ilyenkor 10—14 órát égetek. Ehhez körülbelül három hét alatt készítem elő a gyártmányokat. Itt gondolok a nyersmunkára, a zománcozáshoz való előkészítésre, zománcozásra, dekorálásra.

— A műhely három kisebb helyiségből áll. Egyedük építette fel?

— Sok barátom van, aki segített ebben is és a szerszámok elkészítésében is, amit ezúton még egyszer nagyon köszönök. Nagyon sokan voltak olyanok, akik nem hitték el; képes vagyok műhely építésére, ahol ezt mind meg tudom csinálni. Ez csak megsokszorozta erőmet, hogy célomat minél előbb elérjem.

RUMV ERNŐ

Dr. Rónai Belő előadásán