Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-05 / 209. szám
1978. szeptember 5. ÍÍÉPÚJSÁG 3 Orvosok falun Szekszárdi Skála Nyitás 1979 második negyedévében Jól összehangolt munka Az áruház földszintjén lényegében befejezték a vezetékek szerelését, az álmennyezet elkészítése a következő munka Sokan úgy tartják, a körzeti orvos a falu lelkiismerete. S hogy milyen ez a lelkiismeret, mennyire őszinte és mennyire tükrözi a valóságot, az sokban múlik az orvos kapcsolatteremtő képességén és környezetformáló erején. A falusi körzeti orvos számára ugyanis két lehetőség adott: vagy beilleszkedik fenntartás nélkül a község már kialakult tradicionális közösségébe és életformájába (vállalva annak minden előnyét és hátrányát) vagy megpróbálja a rábízott emberek szemléletét és életvitelét úgy formálni, ahogy azt ő helyesnek találja társadalmi és egészségügyi szempontból. Ez utóbbi kétségtelenül nehezebb. Szép számmal vannak falusi körzeti orvosok, akik szociográfiákat készítenek, felmérik és keresik a bajok okait és indítékait, mert fogékonyak a társadalmi jelenségekre. A szakorvosi rendelő- intézetek és kórházak orvosaival szemben előnyben vannak, hiszen naponta megfordulnak a családi otthonokban, s közvetlen tapasztalják azokat a szociális körülményeket, melyek eleve meghatározói lehetnek betegségeknek vagy lelki sérüléseknek. Ezekután kézenfekvő a kérdés: Könnyű vagy nehéz falun körzeti orvosnak lenni? Mindenesetre más. mint városban. De szűkítve a kört, más-más minden megyében és más minden községben is, hiszen a helyi adottságok mindenhol mások. S a különböző körülmények között is minden orvos a maga szakmai felkészültségétől, etikai és emberi magatartásától függően másként látja el feladatát. Hazánkban a vásárolt kötöttáruk egy lakosra jutó évi átlagmennyisége jelenleg 1.30 kg körüli, ami a korábbi évekhez viszonyítva számottevő emelkedés. Számításba véve az importot is — nem látszik túlzottnak az a célkitűzés, hogy a vásárolt mennyiség egy lakosra jutó hazai átlaga 1980-ra 1,45 kg-ra növekedjék. E célt szolgálta a Könnyűipari Minisztérium legutóbbi helyzetfelmérése is, amelynek tapasztalataira alapozva a legfontosabb tennivalókról A járási hivatal tanácskozó- termében tartotta esedékes ülését Tamásiban a nagyközségi közös tanács. A testület az ügyrendnek megfelelően előterjesztett napirendek megtárgyalása után tekintette át Liziczai Imre albi- zottsági elnök beszámolója alapján a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét, illetve a tanács gyermek- és ifjúság- védelmi albizottságának 1977-ben végzett munkáját. Az előterjesztés vitáját követően a nagyközségi közös tanács felkérte albizottságát arra, hogy folytasson vizsgálatokat a gyermekeiket egyedül nevelő szülők környezetében, különös tekintettel a tartásdíjak fizetésére, illetve a tartásdíj-fizetési kötelezettségek elhanyagolására. Szükségesnek vélte a testület azt is, hogy a bizottság vegye fel a kapcsolatot az iskolák igazgatóival, hogy a jövőben a veszélyeztetett kiskorúak felkutatása és nyilvántartásba vétele, megsegítése már Falun nincs szakrendelés, ezért a körzeti orvosnak kell enátni a gyermekbetegeket is, több közegészségügyi és járványügyi feladatokkal kapcsolatos tennivalójuk, mint városi kollégáiknak, s ahol nincs patika, ők kezelik a kézi gyógyszertárat is. A tanácsok előtt ők képviselik a körzeti egészségügyi szolgálatot. A tanácsok viszont — s ez a lakosság érdeke is — támogatják a körzeti orvosok munkáját: rendelőket építenek, felújítják, biztosítják a lehető legkorszerűbb felszerelést. (Tolna megyében például EKG-berendezéssel látják el a rendelőket.) Korszerű orvoslakásokat építenek — a fiatal diplomások számára, talán ez a legnagyobb vonzerő —, így kedvező körülményeket teremtenek a letelepülésükhöz. ÚJ ÜGYELETI RENDSZER Ebben az ötéves tervben országos szinten megoldották az ügyletek rendszerét is. Azelőtt a falusi orvos éjjelnappal készenlétben volt, hiszen rázörgethették az ablakot este tízkor és hajnalban háromkor is, hétköznap csakúgy mint ünnepnap. Úgy jellemezték a körzeti orvosok ezt az időszakot, hogy „kötetlen a munkidejük”. s ez a meghatározás nem is állt messze az igazságtól. Tavaly viszont megszületett az új ügyeleti rendszer, amely szerint a legközelebbi járási, városi, megyei szakrendelőkből vagy kórházakból telefonon vagy URH segítségével hívhatnak a községekbe orvost, sürgős esetekben. S az úton lévő orvos az autóban ugyancsak URH-n veszi az újabb hívásokat. Ahol ez még nem megvalósítható, továbbra is a körzeti orvosok látják el az ügyeletet külön díjazintézkedési terv készült. Ennek fő célkitűzése a megfelelő fonalellátás biztosítása. Időben kell gondoskodni arról, hogy az ez évi, összesen 15 500 tonnáról 1980-ra várhatóan 17 000 tonnára növekvő termeléshez elegendő és megfelelő minőségű alapanyag álljon rendelkezésre. A gyártás hazai fejlesztésével egyidejűleg az ez évi 2900 tonnás kötöttáruimportot 1980-ra a tervek szerint 3100 tonnára növelik. (MTI) óvodás korban elkezdődhessék. "Rudas György igazgató arról adott számot, hogy az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételei miként alakultak az általános iskolában és az óvodákban. Mint azt a tanács megállapította: az általános iskolában és az óvodában dolgozók élet- és munkakörülményei megfelelőek. Tovább csökkent a képesítés nélkül dolgozók számaránya. Az oktató-nevelő munka feltételeinek javítása érdekében a tanács utasította a szakigazgatási szervet olyan intézkedés megtételére, mely iskolabusz beállításával lehetővé teszi a rácvölgyi iskola tanulóinak bekörzetesí- tését. Szükségesnek ítélte a nagyközségi közös tanács az általános iskola napközis konyha kapacitásának fejlesztését, hasonlóképpen azt is, hogy megtörténjenek a szükséges lépések a még üresen álló nevelői állások betöltésére. va. Eddig a szolgálati kötelességük volt. A körzeti orvosok leglényegesebb feladata az alapellátás és a megelőzés. Betegség- cso'portok szerint nyilvántartást vezetnek a községek lakóiról, akiket időnként behívnak kontrollvizsgálatokra. Tehát nem csupán a gyógyítással, hanem betegségmegelőzéssel is foglalkoznak. A körzeti egészségügyi szolgálat feladata a betegek felkutatása, a gondozásra szorulók folyamatos megfigyelése, valamint ellenőrzik az állapotukra ható környezetet. Ezért is fontos, hogy a körzeti orvosok állandó kapcsolatban legyenek a rendelőintézetekkel és kórházakkal, így figyelemmel kísérhetik oda beutalt betegeik további sorsát, kiket hazatértük után a megfelelő ellátásban részesíthetnek. BETÖLTETLEN ÁLLÁSOK 1952-ben létesült a körzeti egészségügyi szolgálat. Ma 3092 körzeti orvos dolgozik az országban, közülük 2191 vidéken. A legtöbb betöltetlen állás Borsod, Szabolcs, és Békés megyében van. Viszonylag jobb a helyzet Baranyá- nyában, Csongrádban és Pest megyében. Az orvost váró falvak betöltetlen állásai arra utalnak, hogy az orvosok körében még nem oldódott fel teljesen — az egyre kedvezőbb körülmények ellenére sem — a vidékkel, pontosabban a vidéki életformával szemben tanúsított előítélet. Noha a körzeti egészségügyi szolgálat az utóbbi 10 év alatt az ország minden részében sokat fejlődött, s ma már orvosi körökben is egyre ritkábban illetik „istenhátamögötti’ jelzővel a vidéki orvosi pályát. ÁGH TIHAMÉR Magyar-szovjet belkereskedelmi együttműködés Az állami kereskedelemben idén előirányzott 7,3 millió rubel értékű szovjet áru 83 százalékára, a 6,9 millió rubel értékű magyar fogyasztási cikkeknek pedig a 74 százalékára jött létre szállítási megállapodás — könyvelték el eredményként a magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport közelmúltban tartott évközi ülésén. A megbeszélésen intézkedtek a még hiányzó tételek pótlásáról, sőt a forgalom további fejlesztéséről is. A tárgyalások eredményeként, túlteljesítve az előirányzatot, az idei választékcsere — exportban és importban egyaránt — eléri a 7,8 millió rubeles forgalmat. Egyeztetve az 1979. évi együttműködés lehetőségeit, árulistáit, jövőre együttesen 16 millió rubel értékű árucserét tartottak reálisnak. Jó tíz esztendeje egyre jobban segíti a belföldi áruellátást a magyar—szovjet belkereskedelmi választék- csere, amelynek értéke 1970 óta mintegy másfélszeresére növekedett. A forgalom — főleg az utóbbi években — a szövetkezeti kereskedelem közvetlen kapcsolatainak erősödésével fejlődött nagyobb mértékben, a szövetkezeti szektor ma már a választékcsere 55— 60 százalékát bonyolítja le. A kölcsönös cserében a forgalom 12 százalékát az élelmiszerek, 4 százalékát a ruházati cikkek teszik ki. Választékcserében szerzünk be az év végéig egyebek között 1,4 millió rubel értékű Ju- nosty televíziókészüléket, 300 tonna zománcedényt, 140 000 asztali evőeszközkészletet, 150 000 rubel értékű mező- gazdasági szerárut, 175 000 karórát, 37 000 kerékpárt, 4 millió szárazelemet. AZ ÁRUHÁZ építése addig volt látványos, amig a falakat húzták, amig a harmadik szintre értek az építők. Most, hónapok óta, belső munka folyik. S ez a Skála Áruház úgy néz ki, akkora a rumli, hogy az ember nem akarja elhinni, hogy a jövő év második negyedében megnyitja kapuit vásárlói előtt... A múlt hét csütörtökjén népes bizottság kereste fel az áruház építését. A tájékozódás volt a fő cél, illetőleg ahol szükséges operatív intézkedést tenni, hogy a belső szerelés folyamatos és gyors legyen. Dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökének helyettese, Somi Benjamin MESZÖV-elnök, Korsós István megyei kereskedelmi osztályvezető. Galambos József, a MÉSZÖV műszaki ellenőre, Piroska Gergely, az áruházépítés műszaki ellenőre. Kovács Frigyes, a szekszárdi ÁFÉSZ igazgatósági elnökének helyettese, Mikó- czi György, az áruház igazgatója, Sánta Alajos építés- vezető, Schwéber Márton művezető mint szemlebizottsági tagok végigjárták az áruházát. A pincében kezdték a szemlét, igen előrehaladott a fűtő- és hűtő- berendezés szerelése. Itt van a helyszínen a szovjet gyártmányú mozgólépcső, amelyet októberben kezdenek felszerelni. A földszinti részen, ahol majd az élelmiszerosztály lesz, azaz ABC jellegű üzlet, a fűtési és vízvezetéki csövek szerelése folyik. Az álmennyezet szerelését rövidesen elkezdhetik, hiszen a csöveket már mind beépítették, úgyszintén a szellőztető berendezést is. Készen van a két lift aknája, ezekben novemberben kezdik a szerelő munkát, miután a liftek is már a helyszínen vannak. Az első emeleten, ahol majd iparcikkeket árusítanak, a légtechnikai berendezés szerelése van folyamatban, itt készítik a dolgozókat szolgáló öltözőket, étkezdét és az oktatótermet. A második emeleten is a szerelők dolgoznak, jó ütemben folyik a munka. Az összes alumínium szerkezet, üveg, amely az áruházat borítja majd mind a helyszínen van. A Kecskeméti Fémmunkás Vállalat az épület gépészeti alkatrészét leszállította. Dolgoznak az Országos Szakipari Vállalat szerelői is, és rövidesen felvonulnak a pécsi yiLGÉPSZÖV munkásai. Úgyhogy az év hátralévő hónapjaiban legalább hét vállalat munkásai összehangoltan szerelik az áruház belsejét. Sajnos a tetőn nem lesz terasz. A tervezés előtti időszakban megírtuk lapunkban, hogy a legfelső szinten presszó és terasz is lesz, módosult a terv, így csak ételbár és a dolgozók étkeztetését szolgáló étterem lesz a harmadik emeleten. Dr. Kálmán Gyula tájékozódott az irányban is, hogy a jövő évi nyitásra hogyan szervezik a személyzetet. Megnyugtató válaszokat kapott: terv szerint folyik a különféle osztályok és eladóterek munkásainak, vezetőinek válogatása. Készül az áruház környékének rendezési terve is. Eszerint a parkolóhelyek számát szeretnék növelni, hiszen más nagyáruházaknál is az autóval érkező vásárlók okozzák a legtöbb gondot. Itt súlyosbítja a helyzetet, hogya ma már semmire nem használt szabadtéri mozi elfoglalja a nagy területet. Amennyiben ezt a vázszerkezetet nem bontják le, úgy igen nagy költségbe kerül majd olyan közlekedési, parkolási, beállási terület létesítése, amely nagy tehergépkocsikat, kamionokat is tud fogadni. Jelenleg a szabadtéri mozi sorsa még bizonytalan, pedig sürget az idő, hiszen az áruház nyitására a környéket rendezni kell, s amikor a néhány, földszintes öreg házat szanálják, el kell tüntetni a szabadtéri mozit is, amelyet összedőlése és felépítése után éveken át semmire nem használtak. Egyébként az idén az áruházát nyolcvanszázalékos készültségi fokra tudják építeni. Jövőre jobbára már csak a Keripar berendezését kell beállítani, illetőleg áruval feltölteni az áruházat. Az áruk érkezése egyébként az év végén már várható. Éppen ezért úgy akarják az építők a belső munkát elvégezni, hogy az áru fogadására legyen hely. A Szekszárdi Skála Áruház a kisebb zökkenők ellenére is jó ütemben épül, s minden bizonnyal a jövő év májusában vagy júniusában megnyitják. Azt mindenképpen el akarják kerülni, hogy a nyitás után még dolgozzanak a különböző szinteken a szerelők. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: GOTTVALD KÁROLY Növekszik a kötöttáruimport Tamási Gyermek- és ifjúságvédelem, óvodai és iskolai ellátás A légtechnikai berendezést szerelik a második emeleten
