Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-28 / 229. szám
1978. szeptember 28. KÉPÚJSÁG 3 Szállítás - csúcsforgalom I. Gazdaságtalan termelés és export ¥ Mit, mennyit, hova, mivel ? Felvétel Szekszárd város központjában, láthatjuk, hogy a tehergépkocsikon alig van valami A népgazdaság szállítási ágazatában így ősz táján mindig fokozottan előtérbe kerül a sok éves gond: az év utolsó négy hónapjában akar „mindenki mindent szállítani”, s a korábbi évek erőfeszítései ellenére, hogy elő- és utószállítást is kellene végezni, most derül ki; lassan haladunk. Sok ága-boga van, miért nem haladunk e fontos témában előre. Csak néhány: a kő- és kavicsbányák nem rendelkeznek megfelelő depókészlettel; a készletnövekedés miatti terhek nem szűntek meg; romlott a rakodógépek üzemképessége; a vállalatok középtávú tervei sok esetben bizonytalanok, ezért nem fogadnak előre árut, anyagot. Végezetül a közutat, és a vasútállomásokat ismerő ember csak azt veszi észre, hogy rendkívüli mértékben megnövekedett a forgalom. A közúton kiváltképpen, hiszen a MÁV hatvan kilométeren belül nem vállal fuvart. Tehát méginkább növekszik a közutak terhelése, következésképpen a Volán feladata. Az őszi szállítási igények kielégítésére a MÁV és a Volán felkészült. Gondosan szerkesztett tervekben rögzítik, milyen árut szállítanak, mikor kezdik és fejezik be a fuvarozást, azt is egyeztették, hogy a feldolgozó üzemek hogyan fogadják, illetőleg a termelők mikor kezdik a termény beszállítását, betakarítását a szántóföldekről. Végeredményben a korábbi évek statisztikai számadataiból tudjuk meg, hogy idén ősszel mennyi árut hova, milyen járművel kell eljuttatni. Ugyanis még a szállítási bizottságnak nincsenek pontos adatai az elszállítandó áruk mennyiségéről és milyenségéről. Adódik ez abból, hogy legtöbb mezőgazdasági üzem már rendelkezik olyan járműparkkal, amely a saját feladata ellátására elégséges, ugyanakkor a tanácsi — és minisztériumi vállalatok megyei üzemei is folyamatos üzembiztonságuk érdekében kiépítettek egy olyan fuvarozási rendszert, amely az anya- vállalat és a helyi üzem közötti áru- és nyersanyagforgalmat tökéletesen lebonyolítja. Ebből következik az is: a vállalatok túlbiztosítják magukat, több a kapacitásuk, mint a szállítási igény. Ezért fordul elő, hogy néhány mázsás terheléssel futtatnak nagy tehergépkocsit Szekszárd—Budapest, Simon- tornya—Budapest, Dombóvár—Budapest viszonylatban, hogy csak a legjellemzőbbekre utaljunk. Köztudott, hogy volt egy olyan rendelet — ugyan ma is érvényben van — amely szerint a közületi teherszállító járművek kötelesek bejelentkezni, ha üresen mennek a fővárosba a megyeszékhelyről, vagy ha Pestről üresen jönnek a megyeszékhelyre. Ezt a jelentkezési kötelezettséget senki nem tartja be. Éppen gazda- ságtalansága miatt. Furcsán hangzik, de ez a jónak ígérkező rendelet nem csökkentette az üres fuvarkilométerek számát, sőt legálissá tette. Példa: az egyik szekszárdi vállalat annak rendje, s módja szerint beküldte tehergépkocsiját a Volán menetirányításához. Kapott szállítási feladatot, a kocsi dél körül ért föl Budapestre, mire lerakodott, nem tudták fogadni ott. ahonnan vállalatának kellett volna az árut felrakni. Pesten töltötték az éjszakát, csak másnap teljesítették a fuvart. Másik példa: a szekszárdi ipari szövetkezet teherautója bejelentkezett a fővárosban — addig volt feladata — és onnan elküldték áruval Debrecenbe, Debrecenből Nyékládházára, onnan Gyöngyösre, Gyöngyösről Hatvanba, Hatvanból Pestre. Egy hét után ért haza, annyi órát teljesítve, hogy a sofőr a hónapra esedékes munkaóráját letudhatta, a vállalat pedig autó nélkül maradt, — fogadhatott a Volántól kocsit — ha kapott. A szállítási szervezési intézkedések jók, azonban az volna szükséges, hogy minden vállalat a határozatok minden pontját tartsa be. Ez képtelenség. Hiszen el kellene rendelni hazánkban egy bizonyos nullaórát, amely időponttól mindenki a rendeletek szerint dolgozna — annak ellenére, hogy biztos vagyok benne, ez az ideális állapot maximum csak egy hétig tartana. így aztán kénytelenek vagyunk minden ősszel értekezletek tucatjait tartani a szállítási feladatok elvégzéséről — valamint riportok elemző írások sokaságát megjelentetni. Mint ahogy e sorozatunkat is abból a célból írjuk, hogy valamit segítsünk az őszi csúcsforgalom óriási feladatainak megoldásában. Következik: Nem elrettentő — de valós példák. PÁLKOVÁCS JENŐ Külföldi vendégeink LENGYEL SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG HÖGYÉSZEN Gázprogram Palack kétmillió konyhában (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Kedden délután lengyel szakszervezeti küldöttség látogatott, Czelaw Banach- nak, a lengyel pedagógus- szakszervezet főtitkárhelyettesének vezetésével Hő- gyészre. A delegáció tagja volt Adam Cywka, Bielsko- Biala megye szakszervezeti titkára. Magyar részről megjelent dr. Voksán József, a pedagógus-szakszervezet főtitkára és Kedves Henrik megyei titkár. A látogatás célja volt, ismerkedni a magyar pedagógusok munkakörülményeivel. A tapasztaltakkal kapcsolatos kérdésre a lengyel vendégek így válaszoltak: — Nagyon örültünk, hogy a hőgyészi iskola vezetője nemcsak a sikerekről beszélt, hanem őszintén feltárGÜNTER STRAUBE Tegnap délelőtt megyénkbe érkezett Günter Straube, a klingenthali járási párt- bizottság titkára. A két megyei pártbizottság közötti megállapodás értelmében szeptember 26. és október elseje között előadói körúton vesz részt és e közben természetesen megismerkedik megyénkkel is. Tegnap délután Günter Straube a Szekszárdi Bútoripari Vállalatot látogatta meg. ta nehézségeiket is. Különösen azt csodáltuk, hogy a hőgyésziek milyen jól össze tudják fogni ezt a nagy iskolát. Tetszett a lengyel küldöttség tagjainak, hogy Hőgyé- szen sok a fiatal nevelő, hogy itt viszonylag rövid időn belül lakást kapnak, s bérük is — országos szinten — a legmagasabbak közé tartozik. Arra a kérdésre, hogy a körzetesítés miatt nálunk nem maradt-e irányítás nélkül a kis községek művelődése? — a helybéliek elmondták, hohgy ez Hőgyész környékén nem okozott fennakadást, hiszen a nevelők többsége továbbra is korábbi lakhelyéről jár tanítani a hőgyészi iskolába. BEKE LÁSZLÓ ELÖADÓKÖRÜTJA Ma délelőtt az oktatási igazgatóság munkájával ismerkedik és előadást tart az iskola nappali tagozatos hallgatóinak „A pártszervezetek munkájának fejlődése a klingenthali járásban, különös tekintettel az offenzív politikai, ideológiai tömegmunkára” címmel. Délután az Aranyfürt Termelőszövetkezetbe látogat Karl- Marx-Stadt megyei vendégünk. KAREL HAVATY BONYHÁDON Karel Havaty, a csehszlovákiai politikai főiskola docense — egyhetes magyar- országi előadókörútja során — tegnap Bonyhádon tartott előadást. A vendéget reggel Mátyás István, a városi pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a városban folyó pártmunka időszerű kérdéseiről. Ezt követően a csehszlovákiai előadó meglátogatta a zománcgyárat. Délután párttitkárok, vezető propagandisták és gazdasági vezetők számára tartott előadást Karel Havaty, a Csehszlovák Kommunista Párt időszerű gazdasági célkitűzéseiről. Előadásában a fejlett szocializmus építésének csehszlovákiai feladatairól szólt. Az év végéig még több mint háromezer lakást látnak el vezetékes gázzal, ezzel az idén az országban megközelítően 37 ezer háztartás kapcsolódik be a gázhálózatba. A Nehézipari Minisztériumban és az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél elmondták, hogy a gázprogram sikeres végrehajtása nyomán már 115 település háztartásai kapnak vezetékes gázt. Ez évben az országos gázvezeték-rendszer hálózatának több mint 100 kilométeres bővítésével egész sor további városban, községben térhetnek át erre a korszerű energiaforrásra. Az év végétől mintegy 388 ezer lakásban fűthetnek vezetékes gázzal. Jelentősen gyarapodott — az idén eddig mintegy 92 ezerrel — a palackos gázzal ellátott háztartások köre is. így most már néhány ezer híján kétmillió háztartásban használják a palackos gázt. Az idén több mint száz új cseretelepet kapcsolnak be az ellátásba. Ezzel több mint 2500 cseretelep működik majd az országban, s megszűnnek a korábbi sorban állások, várakozások a gázpalackok cseréjénél. A tervek szerint 1990-ig valamennyi 500 lakosnál nagyobb településen kiépítik a cseretelepeket. Fejlesztik majd a házhoz szállítást is. Egészségnevelés közös erővel A jövőben az eddiginél jobban összehangolja egészségnevelő, felvilágosító munkáját a Magyar Vöröskereszt és az Országos Egészségnevelési Intézet. Az iskolákban, a falvakban, a városokban, a különböző munkahelyeken ezekben a hetekben állítják össze az őszi—téli egészség- ügyi előadások programját, s megkezdődött már a velük kapcsolatos szervezőmunka is. Az egészségügy társadalmi munkásai jelentős segítséget nyújtanak az állami egészségügyi szolgálatnak. Felhívják például az érintettek figyelmét a különböző szűrő- vizgsálatokon való részvételre, a védőoltások jelentőségére, a környezetszépítés fontosságára. A Vöröskereszt az elkövetkező hónapok egészségnevelő munkájának középpontjába a többi között a túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, valamint a mértéktelen dohányzás elleni küzdelmet állítja, s továbbra is nagy figyelmet fordít a csecsemőgondozási és elsősegélynyújtó tanfolyamokra. Az Országos Egészségnevelési Intézet tevékenységének középpontjában egyebek között a magas vérnyomás megelőzése, a helyes táplálkozási szokások kialakítása és a mozgás, a testedzés népszerűsítése áll. A különböző témakörök a legtöbb esetben kapcsolódnak egymáshoz, ezért sok helyütt közösen hirdetik meg az előadásokat, tanfolyamokat és együtt hívják az érdeklődőket azok meghallgatására. Különösen hatékony propagandát kívánnak kifejteni az egészségügyi tanácsokra legjobban rászoruló rétegek, például a cigány lakosság körében. Az állami és társadalmi egészségnevelők előadóknak orvosokat, védőnőket, pedagógusokat kérnek fel. HP cselekvés varat magéra Az MSZMP KB 1977 októberi határozata ismételten felhívta a figyelmet a termelési szerkezet korszerűsítésére és a gazdaságtalan export visszaszorítására. A kormány, az illetékes minisztériumok intézkedési terveket dolgoztak ki a határozat végrehajtására. Korai lenne ezeket értékelni, mert az ilyen feladatokat nem lehet kampányszerűen megoldani. Arra a kérdésre kell választ keresni, kialakult-e már olyan módszer, követelményrendszer, amellyel a termékek gazdaságossági sorrendjét megnyugtatóan meg lehet határozni, létrejött-e olyan érdekeltségi és ösztönzési rendszer, amely a vállalatokat a gazdaságtalan export- termelés megszüntetésére készteti? Hazánkban az 1950-es évek derekától végeznek gazdaságossági számításokat. Sok fajta gazdaságossági mutatót dolgoztak már ki és használnak, de nincs olyan, amely a termékszintű gazdaságosság megbízható mérésére és vállalatok közötti összehasonlítására alkalmas. Az export gazdaságosságára — az adott keretek között — szinte tetszés szerinti sorrend állítható fel, mert a vállalatoknak az általános költségeik felosztásában nagy szabadságuk van. Ez óhatatlanul felveti annak lehetőségét, hogy a vállalatok konzerválják a gyártmányszerkezetet, megvédjék egyes termékeik „gazdaságosságát”. A vállalatok legfontosabb gazdasági mutatója a jövedelmezőség. Ha az adott termék- és exportszerkezet nyereséget biztosít, nem fűződik különösebb érdek a kevésbé jól fizető, vagy gazdaságilag előállítható termékek felkutatására, még kevésbé gyártásuk megszüntetésére. Több okból sem. Amíg az eladók piaca érvényesül a népgazdaságban, addig majd minden iránt van és lesz kereslet. A gazdaságtalan termelés megszüntetése ellen gyakori érv a vállalatok „ellátási felelőssége”. A gazdaságtalanul gyártott cikkekre is van belföldi szükséglet, az ilyen termékeket a hazai gyártás megszűnését követően importálni kellene. Igen ám, de ehhez devizára van szükség, s emellett zökkenő- mentesen kell átállni az importra. Egyik sem egyszerű. Közismert, hogy időben mindig van különbség a gyártás megszüntetése és az import között és ez gyakran átmeneti áruhiányt okoz, ami jó érvnek tűnhet a meglévő termelési szerkezet védelmében. De az sem kétséges, hogy adott külgazdasági egyensúlyi helyzetünkben a pótlólagos import nagy teher. A gazdaságtalan termelés és export megszüntetése, általában a termékszerkezet módosítása bizonyos beruházásokat is igényel. A vállalatok a beruházási piac fe- szítettsége mellett erőforrásaikat inkább a látványosabb fejlesztési célokra használják fel és az előbbire kevesebbet áldoznak. A gazdaságtalan export visszaszorítását — akarva- akaratlanul — az export ösztönzése, az állami visszatérítés is akadályozza, lassítja. Ezért a jövőben a gazdaság- irányításnak arra kell törekednie, hogy a szakágazati állami visszatérítés ne nyújtson ösztönzést a gazdaságtalan exportnak. A legkirívóbb gazdaságta- lanság esetén nem szabad visszariadni az exporttilalomtól sem. Erre azonban csak akkor van mód, ha a visszaszorítással új export- lehetőségek is keletkeznek. A gazdaságtalan export visszaszorításáról különböző fórumokon sokat beszélnek, de a tettek még váratnak magukra. Kétségtelen, hogy ez a feladat nem oldható meg egyik évről a másikra, de az is igaz: nem lehet csupán várni az abszolút megbízható mérési módszer kidolgozására — ennek az új árrendszer is feltétele — s addig minden maradjon a régiben. W. I. Pari Nemzetiségi küldöttgyűlés Német nemzetiségi küldött- gyűlést tartottak kedden este Páriban. A helyi és a meghívott községek — Tamási és Iregszemcse — vezetőin kívül részt vett az ülésen és felszólalt Réger Antal, a Magyar-» országi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, országgyűlési képviselő is. A résztvevőket Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára tájékoztatta a megyénkben élő nemzetiségiek életéről. A hozzászólók, itt is, mint a többi küldöttválasztó gyűlésen, a német nyelvoktatás és nemzetiségi kultúra ápolásának fontosságáról, az e területeken elért eredményekről és hiányosságokról szóltak. Tizenhétezer tonna pvc Befejezéshez közeledik a pvc-fóliát gyártó új üzemrészt építése a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat nagytétényi gyárában. Az üzem a Borsodi Vegyi Kombinátban előállított pvc-port dolgozza fel és évente tizenhétezer tonna lágy pvc-fóliát gyárt majd. Szerelik az NDK gyártmányú gépeket
