Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-03 / 208. szám
G^PÚJSÁG 19*8. szeptember 3.----------------------------------------t ankönyvek, különösen az új tankönyvek hosszú ideje foglalkoztatják a közvéleményt. Egy nappal a tanévnyitó előtt igazán időszerű beszélni róluk, pontosabban az évről évre visszatérő témáról, a tankönyvellátásról. A tanítás megkezdésekor nem egy pedagógusnak okozott már gondot, hogy a később érkező tankönyv miatt nem tudott a beütemezett terv szerint haladni. A lelkiismeretesebb diáknak és szülőnek azon főtt a feje, hogy melyik felsőbbévestől szerezhető be a hiányzó könyv, akár kölcsön, akár végleg. Persze, ha némely nebulón múlott volna a dolog, akkor csakis „sohanapján” fut be a szállítmány az iskolába... Az idén vajon hogyan alakul a helyezt? Az általános iskolákban szokás szerint az évnyitó előtti héten, az igazgató által kijelölt napokon árusítják a tankönyveket. A szekszárdi I. számú iskolában az első délelőttön gyerekek és szülők toporogtak a sorban várva arra, hogy tankönyvhöz jussanak. Ekkor még a megyeszékhely szárdon, ez körülbelül 150 ezer forinttal lesz több a tavalyi összegnél. Az általános és a középiskolákon kívül a főiskolát — immár két évfolyammal — és a gyakorló iskolát is ellátják. A növekedésben az is szerepet játszik, hogy a tavalyinál- több elsőst fogadnak az álalános iskolákban. A főiskolások saját jegyzetboltjukban vásárolhatják meg a tanulmányaikhoz szükséges könyveket, mivel szeptember első felében fióküzlet nyílik a főiskolán. Egész évben a hallgatók rendelkezésére állnak: tankönyvekkel, jegyzetekei, módszertani és szépirodalmi kiadványokkal. Ami a tanévkezdést illeti: az általános iskolákban a tankönyvárusítást végző pe- dagógugosk a forgalom három százalékát kapják jutalékul, a középiskolákban ez a jutalék kétszázalékos. Előfordul, hogy az igények előzetes felmérése, valamint a tényleges szükséglet nem esik egybe, ilyenkor utórendelést adhatnak le az iskolák a hiányzó könyvekre, vagy — ha éppen felesleg mutatkozik — azt visszaszállítják a könyvesboltba. így aztán gyakran a városon belül is megoldható a többlet és a hiány kiegyenlítése, az újabb igények kielégítése. A már említett szekszárdi könyvesboltban évközben is megvásárolhatók a tankönyvek, lévén e célra kijelölt üzlet a megyében. Nézzük most azt a bizonyos húsz százalékot, vagyis azokat a tankönyveket, amelyek csak az évnyitóra érkeznek meg. Köztudott, hogy az általános iskolák alsótagozatos osztályaiban, továbbá a szakközépiskolákban számos új tankönyv lép életbe az 1978—79-es tanévtől. Elsőiskoláiban a könyveknek mindössze nyolcvan százaléka volt kapható, a fennmaradó húsz százalék pedig ígéret formájában létezett. Őszintén reméljük, hogy mire ezek a sorok a nyomdából kikerülnek, a biztosra mondott ígéret valóra válik, és az évnyitón, valamint az első tanítási napon minden általános és közép- iskolás megvásárolhatja a tankönyveit. Milyen út vezet odáig? Az iskolák tankönyvfelelősei áprilisban mérik fel a várható igényeket és a listát elküldik a könyvesboltokba. Szekszárdon a száz- hatvan lakásos ház földszintjén lévő könyvesbolt — a Művelt Nép Kkönyvter- jesztő Vállalat 481. számú boltja — a megye többi részén pedig az ÁFÉSZ-köny- vesboltok foglalkoznak a tankönyvek megrendelésével és elosztásával. A szekszárdi könyvesbolt augusztus 10-én vette át az első, Budapestről érkezeti, konténeres szállítmányt. Augusztus 20-ig az 505-ös számú szakmunkásképző intézet biztosította a raktár- helyiséget. A húszadika utáni szállítmányokat a könyvesbolt raktárában kellett elhelyezni, illetve kiszállítani az iskolákba. Ebben az évben tankönyvekből előreláthatólag egymillió • forint értékű forgalmat bonyolítanak le Széksorban ezek a tankönyvek alkotják a később érkezők listáját, főleg a szűk nyomdai kapacitásból adódóan. Szülők és nevelők megnyugtatására közöljük, hogy az illetékesek szerint nem kell félni a mennyiségi hiánytól, valamennyi tankönyvből elegendő a készlet, legfeljebb pár napos késés fordulhat elő. Helyes és jól bevált gyakorlat, hogy szeptember elején a tankönyvekkel együtt a kötelező és az ajánlott szépirodalomhoz tartozó könyveket is kiszállítják az iskolákba. Ha már szeptemberben gondolnak a diákok a későbbi időkre, akkor az iskolai könyvtárak megrohamozása nélkül is elolvashatják ezeket a regényeket, elbeszéléseket. Eddig csupa vásárlásról esett szó, pedig nem mindenhol ez a módja a tankönyvellátásnak. A megye legnagyobb iskolájában, a szekszárdi 505-ös számú Ady Endre Ipari Szakmunkás- képző Intézetben év elején szétosztják a közismereti és a szakmai tankönyveket, év végén pedig összegyűjtik. Ez volt tehát a helyzetkép a tankönyvellátásban a nyári szünet utolsó hetében. A megye valamennyi diákjának azt kívánjuk, hogy ne csak a tankönyvellátásuk, de a tanulásuk is zavartalan és eredményes legyen! — km — István József Holnap kezdődik a tanév. Uj korszak kezdődik ezzel a hatéveseknek, de az elmúlt hónapokétól eltérő, komolyabb program várja a többi diákot is. Ehhez, a tanuláshoz, milyen feltételeket biztosítottak a megye iskoláiban, lesz-e elegendő tanterem, s általánosságban, hogyan változtak az embert formáló munka, az oktatás tárgyi és személyi feltételei a most kezdődő tanévre? — kérdeztük István Józsefet, Tolna megye Tanácsának elnökhelyettesét. — Iskoláink felkészültek az új tanévre. Az intézmények festését, mázolását befejezték, a nagytakarításokat néhány helyen még végzik. E munkáknál jól hasznosították az intézmények személyi állományához tartozó karbantartókat. A legtöbb intézményben ésszerűen szervezték meg a technikai dolgozók nyári munkabeosztását. Helyenként társadalmi segítséggel valósult meg a helyreállítás, a takarítás, az iskola vagy óvoda karbantartása, csinosítása. A felújítások és bővítések nagy többsége is megvalósult a megyében a tanévkezdésre.- A szekszárdi II. számú iskola bővítését szolgáló tizenkét tanterem felépült. Az új szárny szeptember 6-án ___________________________ i génybe vehető. A megyeszékhelyen ugyanakkor az építkezések egy része késik. A Pázmány téri iskola felújítása néhány nap késéssel fejeződik be. A város egyik legnagyobb gondja, hogy a II. számú iskola napközis konyhája csak októberben, az étterem és a melegítő- konyha szeptember végére készül el. Addig 700 gyermek étkeztetését más oktatási intézményekben kell megoldani. Az elavult és életveszélyessé vált Béla téri iskola helyett építendő nyolc faház felállítása is csak a tanév második felében fejeződik be. Iregszemcsén az eredetileg szeptember 1-re tervezett diákotthon és napközis konyha átadására előreláthatóan csak decemberben kerül sor. A cigány gyermekeket addig autóbusz szállítja naponta a körzeti központba. A dalmandi iskola felújítási munkáiból a vizesblokk elkészítése és a tetőjavítás szeptember-október hónapban fejeződik be. Az óvodák, iskolák többsége az új tanévre megszépülve, frissen meszelt falakkal és festett ajtókkal várja növendékeit. Az iskolaudvarok és gyakorlókertek zömmel a gyermekek társadalmi munkája révén váltak, vagy válnak rövidesen rendezetté és széppé. Iskoláink, úttörőcsapataink a tanulók közvetlen munkájával törekednek arra, hogy az iskolaépületek közvetlen környezete is esztétikus és nevelő hatású legyen. A személyi feltételek is csak komoly tervező- és szervezőtevékenységgel biztosíthatók az új tanévre. Ebben jelentős feladat hárul a megyei, a városi és járási művelődésügyi osztályokra és a munkáltatói joggal rendelkező igazgatókra. Az alsó fokú oktatás eredményességét gátolja a képesítés nélküli tanítók magas száma, a szakképzett pedagógusok krónikus hiánya. Korábbi intézkedéseink következtében (osztályok összevonása, élet- és munkakörülmények javítása, stb.) megállt a több évig tartó fokozatos romlás a pedagógus munkaerőellátásban és a tavalyi évtől kezdődően bizonyos javulás állt be. A jövőben segít a gondok megoldásában, hogy a Tolna megyei óvónőket a Garay János Óvónői Szakközépiskolában, a tanítókat a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatán képezzük. 1979-től kezdődően már csak olyan képesítés nélküli nevelők, maximum egyévi alkalmazásához járulunk hozzá, akik vállalják a náppali tagozaton történő továbbtanulást. Reálisan számolunk azzal, hogy belátható időn belül megszüntetjük a megyében a képesítésnélküliséget, illetve csak helyettesítésekre engedélyezünk alkalmazást szoros kivételként, elsősorban kis településeken lévő iskolákban. A személyi gondok megoldását segíti, hogy a megye bér- gazdálkodásában országosan is figyelemre méltó előrelépés történt. Jelenleg a megye valamennyi oktatási intézményében az egy dolgozóra jutó havi átlagbér országosan a legmagasabb. A fel nem használt bérkeret az országban nálunk a legalacsonyabb. Most szeptemberben új iskolai dokumentumok lépnek életbe az általános iskolák és a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák első osztályaiban. Itt megújult tartalommal indul a nevelőmunka. Az új dokumentumok tartalmukban és követelmény- rend'szerükben jobban kifejezik a társadalom igényeit. Az eddigieknél reálisabb feltételeket biztosítanak a nevelőmunkának. Teljesebben és egységesebben közvetítik az általános és a szakmai műveltséget. Uj alapokon fogalmazzák meg az iskolák és a pedagógusok feladatait. Ezek bevezetése sokrétű, alapos előkészítést igényel. Legfontosabb a pedagógusok felkészítése a megváltozott szemléletet igénylő, felelősségteljesebb munkára. E felkészítés a bevezetés ütemének megfelelően, azt mindig időben megelőzve folyik központi, megyei, tantestületi szinten, illetve a szakmai munkaközösségekben. Megyénkben a pedagógiai vezetők felkészítése a tanév-előkészítésbe ágyazva, a nevelők felkészítése a tanévi munkarendbe illesztve és tanév végi tanfolyamokon történt meg. Az új dokumentumok szellemének elsajátítását, a testületek szemléleti és cselekvési egységének kialakítását hatékonyan segítik az e célra készített központi kiadványok, valamint a megyei pedagógiai napok oktatáspolitikai és szakmai rendezvényei. A felkészítés eddigi tapasztalatai általában kedvezőek. Az új dokumentumok a pedagógusok körében ismertekké válnak a bevezetés előtt. Alapvető kérdésekben tájékozottan kezdenek az új tantervek bevezetéséhez. A pedagógusok a szükséges segítséget az igazgatóktól, tanulmányi és szakfelügyelőktől, valamint a szakmai munkaközösségek vezetőitől megkapják. A járási, városi és megyei munkaközösségi foglalkozások megteremtik a bevezetés során jelentkező problémák megbeszélésének, a tapasztalatok kicserélésének lehetőségét. — sz 1 — ele (iiil/m bben az évben is túlC \ jutottunk a nehéz ara- ? táson. Az újságok ha- sábjairól eltűntek az aratókat bemutató riportok, tudósítások. Nem vitatható, nehéz volt. De tudjuk, minden év aratásának megvolt a maga nehézsége. A szervezés, az átgondolt gépátcsoportosítás, a minden kedvező percet kihasználni akarás, a különböző időben érő növények vetése — és az összefogás mindig átsegített a munka nehezén. Úgyszólván minden esztendőben — az aratás megkezdésekor — hol erre, hol arra panaszkodunk, de a jól végzett munka őszinte öröme tölt el beosztottat és vezetőt egyaránt, amikor a munka gyümölcse, a jó minőségű gabona a raktárba kerül. Az aratási-betakarítási gondokról készített összefoglaló jelentést a megyei törvényhatósági bizottság részére a megye alispánja 1940. augusztus végén. Ö is panaszkodott az aratás nehézségeire, de egészen más okai voltak a megpróbáltatásnak, mint napjainkban. Idézzük magát az alispánt: „A munkásviszonyok a gazdák szempontjából igen kedvezőtlenek voltak a katonai behívások miatt. Az aratási munkák csak a legnagyobb nehézségek mellett történhettek meg. Az aratásra hazaérkezett katonák sem tudták kihasználni szabadságidejüket az esős napok miatt. E munkák időben való elvégzésére a kötelező munkasegítség és honvédelmi munkaszolgálatosok kirendelése vétetett igénybe több helyen. Nagy munkáshiány mellett a napszámbérek magasak. A kukoricatörés és -behordás időben való elvégzése igen nagy gondot fog okozni a gazdáknak, ha a munkásviszonyok nem változnak. Előreláthatólag itt is csak a kötelező munkasegítséggel és honvédelmi munkaszolgálatosok igénybevételével lehet majd a munkák időrevaló elvégzését biztosítani”. Tudjuk, nem javultak a „munkásviszonyok” — sőt, romlottak. 1941 tavaszán Magyarország a Jugoszláviával kötött „örök barátsági szerződés” ellenére — a fasiszta Németország oldalán, megtámadta déli szomszédunkat, s ezzel végleg belekeveredve a háborúba, a munkások százezreit küldte a frontra éveken át. Évről évre valóban nehezebb lett az aratás. Ezeknek az éveknek aratásai voltak az igazán nehezek. Az egyre rosszabbodó viszonyok miatt fokozatosan nőtt azoknak száma, akik szervezkedtek a fennálló rend megdöntésére. Gyorsan nőtt az aktív és passzív ellenállásban részt vevők száma. A fasiszta rendszer megtett mindent annak érdekében, hogy az elégedetlenséget megtorolja, a szervezkedést felszámolja. A megye alispánja 1942. augusztus 29-én jelentést küldött a belügyminiszternek arról, hogy a megye területéről hány embert internáltak. Idézzük a jelentést: „Tisztelettel jelentem, hogy Tolna vármegye területéről, Szekszárd kivételével 1942. augusztus hó 1-én összesen 20 személy állott rendőrhatósági őrizet (internálás) alatt és 25 személy állott rendőrhatósági felügyelet alatt. A fentieken kívül 9 személy volt román nemzetiségű, rendőrhatósági őrizet alatt (internált), míg a rendőrhatósági felügyelet alatt állók közül román nemzetiségű nem volt. A 9 román nemzetiségű internált közül Nagyméltóságod értesítése szerint 8 egyén áttétetett Románia területére. A hét egyik szomorú története, hogy a gyászos Mohács után Szulejmán szultán úgy határozott, hogy Buda felé nyomul előre. Naplójából tudjuk, hogy 1526. augusztus 31-én „az élve elfogott gyaurokat összegyűjtötték és lefejezték, körülbelül 2000 embert. A papnak (Tömöri Pál érsekről van szó — a szerk.) és több bégnek feje is a dívába hozatott. Szeptember 1-én intézkedett, hogy az elesett magyarok holttestét szedjék össze, s egy közös sírba temessék el.” Szeptember 3-án érte el a mai Tolna megye határát Szulejmán szultán. Erről a naplójában ezeket írta: „Miután a várost, melyben egy palota is volt, felgyújtották, megindult a sereg, s ikindi idején ért az állomásra. Megindult a padi- sah is. Amint egy tavon — melynek vize a ló faráig ért — átkeltek, ott szálltak meg. Mivel csak egy helyen volt egy kis híd, s az igás jószágok átkelésére nem volt alkalmas hely, ma a seregnek csak tizedrésze kelt át.” Szekszárdnak is gyászos emléket hagyott a szultán. Szeptember 4-én (akkor ez keddi napra esett) így rögzítette az eseményeket naplójában: „A táborban kihirdették, hogy egész seregben lévő hitetlen férfiakat hányják kardélre, az asszonyokat pe- dik ne adják el, hanem bocsássák szabadon. Ezért tehát nagyon sok gyaurnak vágták le a fejét. Azután az a tilalom adatott ki, hogy senki ne menjen portyázni. A padisah lóháton ment. A csausok és mások körül emberek rendeltettek, hogy a győzelem örömhírét megvigyék Ruméliába, Anatóliá- ba, Szíriába... stb”. * A bátai bencés szerzetesek menekültek a török elől. Két nappal a török odaérke- zése előtt, 1526. szeptember 1-én leltárba vették azokat a miseruhákat, templomi felszereléseket, amelyeket magukkal vittek. A rakomány igen gazdag volt. Olvassunk bele a leltárba: „Először is van két színarannyal szőtt miseruha, amelyet Mátyás király adott... Van még két bőven aranyozott bíborszínű miseruha, amelyeket szintén Mátyás király adományozott. Van egy kamuka miseruha bőven bearanyozva, ez Geréb Péter özvegyének adománya... Van még négy miseruha, amelyeket Mátyás király fia, János vajda adott. Van egy vörös színnel kevert fekete színű bíbor miseruha, amelyik ugyan nincs aranyozva, de egy kereszt van ráhímezve tiszta aranyból, ezt nagyságos Török Imre adományozta... Van egy nagybársonynak nevezett miseruha, ami nincs bearanyozva, de a keresztje arany és drágakövekből van, kiszében arannyal szőtt, ezeket ,Nagy Ágoston bátai polgár ajándékozta... Van egy másik vörös színű bíbor miseruha, amelyik ugyan nincs bearanyozva, de a keresztje teljes egészében arannyal van átszőve, Kinizsi Pál özvegye adta ezt... Van egy másik kamuka nevű tiszta arany miseruha, amelyet Imre nádor adott... Van még két miseruha, amelyek közül az egyik lila színű, a másik pedig vörös színű. de • nem aranyozottak, ezeket GaraL Jób adományozta...” int ismeretes, a bátai bencés monostor sokak által ismert kegyhely volt. Sokan zarándokoltuk ide, s fogadalmuk teljesítésének jeleként felajánlották ajándékaikat Bálának. A hallatlan értékű kinccsel sikerült a török elől elmenekülni. K. BALOG JÁNOS Diákok cs könyvek