Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-22 / 224. szám
A tÉpÚJSÁG 1978. szeptember 22. A közművelődés kérdései Látogatás a bölcskei művelődési házban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Egyre gyakrabban' hallom és olvasom, hogy a művelődési házak kihasználatlanok, sokszor nem gondoskodnak Olyan programról, amellyel állandó látogatókra tehetnének szert. Mi a helyzet a bölcskei művelődési házban? Erről kérdezzük Kovács György, igazgatót. — A művelődési ház az elmúlt évadban jó programot nyújtott a község ifjúságának. Földesi János kiváló népművelő vezetésével ifjúsági néptánccsoport kezdte meg működését, amely az általános iskola tanulóiból alakult. Műsorukon mado- csai táncok szerepeltek, amivel nagy sikert arattak. Két fesztiválon is felléptek, a Duna menti folklórfesztiválon, valamint Tolna megye képviseletében Nagyatádon. Az együttes fejlődése biztató, csakúgy, mint a többi szakköré. — Ezek szerint több szakkör is működik? — Igen. Élővilág-, helytörténeti-, fotó-, valamint labdarúgó-szakkör. Ezek igen intenzív munkát folytatnak. Mellettük működik még az ifjú könyvbarátok klubja is. A szakkörök szervezése és vezetése pedagógusok irányításával történik, hiszen tagjaik általános iskolások. — Milyen kulturális programot biztosítottak a szakkörök működése mellett? , — Szerződésünk volt a Népszínházzal, amely ifjúság' előadással jött Bölcskére.' Vendégünk volt a KISZ Központi Művészegyüttese. Kiállításaink közül megemlítem az Ady-kiállítást. Mi adtunk és adunk helyet ebben az évben is a Zeneiskolának, s biztosítjuk a tárgyi feltételeket a zongoraoktatáshoz. — A felsoroltakból kitűnik, hogy többnyire általános iskolások részére szerveztek programot. Mivel vonzzák a község lakóit? — Ami említésre méltó, a KRESZ-tanfolyam, amelyet mi szerveztünk. — Valóban hasznos dolog, de úgy érzem, kevés, hiszen a ma művelődéspolitikája megkívánja, hogy a lakosság minél szélesebb körét vonjuk be a művelődésbe. Mit tesznek ennek érdekében? — Vannak ilyen irányú terveink , amelyeket a közeljövőben kívánunk megvalósítani. Ilyen a lányok-asszo- nyok klubja, és a szocialista brigádok működtetése. Ez utóbbi a Rákóczi Mg. Tsz, valamint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozóiból tevődne össze. — Ügy látom, a művelődési ház bővelkedik szakkörökben és klubokban. — Ez valóban így van, de azért nem kell csak jót írni! — szól figyelmeztetően. A tények, tények. Amit eddig nyújtottak a fiataloknak, elismerésre méltó. Közművelődésünk azonban megköveteli, hogy a társadalom minden rétegéhez eljusson a kultúra. Ebben nagy feladat vár erre a művelődési házra is. El kell érni, hogy érdekes, változatos programmal várják a község minden lakóját. BÁRKAI FERENCNÉ Kis nemzeti galériák vidéken Kis nemzeti galériát alakítanak ki Baranya, Borsod, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Vas megye múzeumaiban. Amint a Kulturális Minisztérium múzeumi osztályán elmondták, ezekben a múzeumokban gazdag, országos jelentőségű műgyűjteményt létesítettek az utóbbi ívtizedekben, s gyűjtik a XIX—XX. századi képzőművészeti alkotásokat, néhol a XVIII. századiakat is. így nemcsak egyes nagybecsű alkotásokat ismertethetnek meg a vidék lakosságával, hanem áttekintést nyújthatnak a magyar képzőművészet hosszabb időszakáról, művészeti irányzatairól is. A jövőben ezekben a múzeumokban elsősorban az országos jelentőségű gyűjteményt gyarapítják, a többi megyei múzeum viszont főleg helyi jellegű műveket gyűjt. Az országos és a megyei múzeumi szervek meghatározzák a megyei múzeumok gyűjtőkörét. Arra törekednek, hogy a nagyértékű alkotások összefüggő gyűjteményekbe jussanak, s ne egymagukban álljanak a kis múzeumokban. Ez év végéig elkészítik az ajánlást, amelynek alapján kialakíthatják a vidéki múzeumok profilját. Az iparművészet legifjabb ága, az ipari formatervezés vidéki bázisainak létrehozását is ösztönzi a' minisztérium. Bács-Kiskun megyében a kerámia prototípusok gyűjtőhelyén például szilikát- triennálékat rendeznek a következő évtől. Két kép a képzőművészeti világhétről A képzőművészeti világhét első budapesti eseményeként a Józsefvárosban a Vas utca 15/A. számú ház udvarán megnyílt a főváros első szabadtéri galériája. Az elhanyagolt udvaron kertet alakítottak ki, amelyet szobrok és térplasztikák díszítenek, ezeket időnként cserélik majd. Vácott a Madách Imre Művelődési Otthonban az utcák és terek kultúráját bemutató kiállítással egy- időben divattörténeti bemutató vonult végig a város utcáin. Felvételünk a Vas utcai szabadtéri galérián készült ♦ ] épszerű-e a házasság intézménye? Miért foglalkozik egyre több szociológus és demográfusba szocialista országokban is a család változásainak feltárásával, a jelenségek értékelésével? — A kérdéseket azok az időszerű problémák vetik fel, melyek összefüggésben vannak társadalom- és gazdaságpolitikánkkal: a szocialista társadalom tervszerű építésével. A család a mindenkori társadalmi átalakulásokat követve, formájában, belső viszonyaiban, struktúrájában állandóan változó történeti jelenség.- Fejlődésének egyes szakaszaiban a társadalmi hatások következményei jobban érzékelhetőek. Napjainkban a polgári, tradicionális jellegű kötelékektől, formáktól elszakadva viszonylag rövid idő alatt kell (kellene?) megalapozni szocialista életmódunkat. E változások marxista szociológiai kutatásai kiterjednek a magyar családok szerkezetének, ösz- szetételének vizsgálatára, a több generációjú család- háztartások fennmaradásának jelenségeire, a hagyományos családformák lassú kihalásának és a mai családokat kialakító alapvető társadalmi-gazdasági erők hatásának elemzésére. Továbbá a magas válási arányszám — a házasságok és családok bomlása — nálunk is indokolja e jelenségek elméleti magyarázatának kidolgozását, mely szintén a szociológusokra vár. A LEGMEGFELELŐBB EGYÜTTÉLÉSI FORMA Nyugaton — de nálunk is — találkozhatunk olyan nézetekkel, melyek felvetik a családi kötelékek válságát, sőt az egyén szabad fejlődésének, képességei kibontakoztatásának gátjává kiáltják ki a család intézményét. Évtizedek óta tartó vita kavarog a család állítólagos hanyatlása körül, azonban az emberek többsége ma is ezt az együttélési formát választja. Ahol az állam — legyen az szocialista vagy kapitalista — tudatos társadalompolitikát folytat, ott a családok támogatását szorgalmazzák. Hazánkban az 1973. évi párt- és kormányhatározat nyomán hozott népesedés- és szociálpolitikai intézkedések a monogám család erősítését célozzák, mivel a mai szocialista társadalomban ez a legmegfelelőbb együttélési és gyermekellátási, -nevelési forma. Bár Magyarországon a házasságkötések magas száma és aránya arra enged következtetni, hogy a lakosság nagy többsége a házasságot fogadja el a párkapcsolat formájaként, mégis az utóbbi időkben némi lanyhulás vehető észre a házassági „mozgalomban”. A demográfiai évkönyvek adataiból kitűnik, hogy míg 1930-tól 1960-ig a házasságkötési gyakoriság minden korcsoportban emelkedett, addig 1970-től az utóbbi nyolc évben csökkent a házasodási hajlandóság, különösen az elvált férfiak körében. A változás egyik lényeges oka a legalizálás nélküli tartós párkapcsolatok arányának növekedése. A házastársak összes számához viszonyítva Budapesten 3,6 százalék, vidéken 2,4—2,2 százalék az élettársak aránya. Ennek demográfiai téren egyelőre negatív következményei is lehetnek, mivel a közfelfogás a házasságon kívüli gyermekellátást elítéli. A magas hazai válási arányokat nézve viszont előnyös oldaláról is felfogható ez a jelenség: vehetjük próbaházasságként, amelyek felbomlása nem okoz a volt partnereknek akkora megrázkódtatást, mint a válás, s legtöbbször a kapcsolatból nem is származik gyermek, akit legdrámai- abban érint a szülők elválása. HÁZASPÁROK — GYERMEK NÉLKÜL Természetesen nincs okunk aggodalomra, mert az utóbbi 30—40 évben a családot létrehozó házasság intézménye nem veszített népszerűségéből. A legújabb népesedésstatisztikai adatok szerint a 20 éves és idősebb férfi népesség 77, a női népesség 69 százaléka házas családi állapotú. Hazánkban a családok száma 2 millió 891 ezer, és 8 millió 697 200-an tartoznak kötelékeibe. A családok 56,1 százaléka gyermekes házaspár, tehát ez a leggyakoribb családforma. Szembetűnő azonban az előző két nép- számláláshoz viszonyítva a gyermek nélkül élő házaspárok számának és arányának növekedése. A jelentős emelkedés (1949-ben 15,8 százalék, 1970-ben már 33,7 százalék) azonban főként a népesség elöregedésével magyarázható. Figyelmeztető és az urbanizáció következményeivel magyarázható jelenség az úgynevezett csonka családok (egy szülő és gyer- meke-gyermekei arányának növekedése. A mai magyar családok összetételének vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági-társadalmi jellegzetesség, mely szorosan összefügg a szocialista társadalom kialakulásával: a házas nők munkavállalása a változások egész sorát indította meg a magyar családok életében, s ma már két vagy több keresővel rendelkező család a gyakoribb típus. TANULMÁNYOK A VÄLTOZÖ CSALÁDRÓL Már a családok összetételéből is látható, hogy a társadalom legkisebb közösségi sejtje az utóbbi időkben nem tudja betölteni reprodukciós funkcióját, azaz: a szaporodás, a gyermekvállalás kevés a népesség utánpótlásához. Ez társadalmi probléma, de nem jelenti a család intézményének válságát. Bár a háromgyermekes család az ideál, a társadalomnak éppolyan értékes közössége lehet a két- vagy egygyermekes, sőt a gyermektelen család is. Népesedéspolitikánk — s ezen belül a családjog — az alapvető életkörülmények, lakás- viszonyok javításával, szociális juttatásokkal elősegíti a család intézményének erősödését. rre utalnak a hazai B családkutatások is, melyekről áttekintést ad- lüäiäi nak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban megjelent tanulmányok: A változó család című könyv szerzői, valamennyien az MTA Szociológiai Kutató Intézet munkatársai. A kötetet Cseh-Szombathy László állította össze. (H. A. Találkozók (TUDÓSÍTÓINKTÓL) Nyugdíjastalálkozót rendezett a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A találkozón 104 idős ember — jórészt alapító tagok — hallgatták Fáth Lajos nyugdíjas tsz-elnök beszámolóját az eddig elért eredményekről és a távlati célkitűzésekről. A beszámoló után a jelenlévők megválasztották küldötteiket, akik a nyugdíjasok érdekeit képviselik majd. A találkozó az új major megtekintésével és rövid határjárással fejeződött be. H. J. * A nyári szünet után szeptember 18-án találkoztak a városi szocialista brigádklub tagjai a Babits Mihály művelődési ház klubpresszójában. A nyáron szerzett élmények felelevenítése után Deli Erzsébet klubvezetővel közösen megbeszélték a jövő feladatait. A legközelebbi foglalkozást október 2-án tartják, amikor megnézik Mattioni Eszter kiállítását is. N. J. * Kismama-találkozó volt Szekszárdon az Óra- és Ékszeripari Vállalatnál, amelyen 21 kismama és 30 apró gyermek vett részt. Az első találkozót 1976-ban rendezték, s azóta lassan már hagyománnyá válik ennek a kis családias összejövetelnek a megrendezése. A IV. számú Általános Iskola kis műsorral kedveskedett a megjelenteknek. G. Gy.-né A divattörténeti bemutató Vácott
