Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-22 / 224. szám

71ol p; önyvtár Világ proletárjai, egyesüljetek I AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 224. szám ÁRA: 0,80 Ft ÍÍCJS. szeptember 22., péntek Mai számunkból ÜJÍTÓMOZGALOM A VAZKERÁMIABAN (3. old.) A BŰVÖS SZEMŰ BAJADÉR ÉS MÁS ELRAGADTATÁSOK (5. old.) MEGLEPETÉS A SZEDRESIEK GYŐZELME PAKSON («. old.) jő ősz Ígérkezik GYÖNK HATÁRÁBAN (3. old.) A rugalmasság titka A vállalati gazdálkodás rugalmassága a világ minden táján a versenyképesség első számú felté­tele. Ez a rugalmasság nagyjából azt jelenti, hogy a vállalat mindig képes gyártmányválasztékát, ára­ik szállítási határidőit, és fejlesztési programjait a piaci igények szerint alakítani, még akkor is, ha ezek gyakran és gyorsan változnak. Vagyis képes gyorsan átvenni és alkalmazni a műszaki haladás új eredményeit, bevezetni akozat a termelésbe, felhasználni a gyártmányok konstrukciójához. Kissé eltúlozva a rugalmasság követelményét, még azt is állíthatjuk, hogy a világpiacon eredmé­nyesen tevékenykedni óhajtó vállalatnak az állan­dó változás állapotában kell lennie: szüntelenül új termékeket indítani, régieket megszüntetni, a gép­parkot aránylag rövid időközönként felújítani, ki­cserélni, a gyártási eljárásokat folytonosan korsze­rűsíteni, s persze mindezzel együtt a vállalati belső irányítási szervezetet is szüntelenül racionalizálni. A vállalati rugalmasság tulajdonképpen techno­lógiai feladat: hiszen nem a „felépítménynek” kell elsősorban alkalmazkodni — hanem a gyártmá­nyoknak. Nálunk a vállalatok egy részénél — többnyire éppen a nagyobb vállalatoknál — a belső felépí­tés nemegyszer eleve gátja a rugalmasabb gazdál­kodásnak. Például az, hogy egy-egy nagy vállalat 6—8—12 gyáregysége lényegében külön-külön dol­gozik. mindegyik készterméket állít elő, a gyártás első fázisától az utolsóig saját „kebelében” végezve minden szükséges teendőt. Egyébként emiatt — emiatt is — a nagy gyá­rak többsége óriási gyártmánylistával rendelkezik, s ha egy-egy új terméket bevezetnek, többnyire egyetlen régit sem „húznak ki” a listáról. Ezért egyre nagyobb kapacitásokat működtetnek, ám, ennek a kapacitásnak egyre nagyobb részével régi terméket gyártanak. Ez a 6—8—12 — egyre több készterméket ki­bocsátó — gyáregység nehezen mozdítható, térít­hető le a megszokott munkamenetről, illetve a leté- rítésükhöz egyszerre nincs is elég pénz. Nem is le­het valamennyi régi terméket kicserélni, s ehhez a gyártókapacitást korszerűsíteni egyszerre, mind­egyik gyáregységben. Igazuk van azoknak, akik a vállalatok egy ré­szének gyökeres technológiai átszervezését sürge­tik, s nem csak a szabályozók, a pénzügyi feltéte­lek stb. módosítását. Javaslatuk lényege, hogy ne 8—12 késztermék-kibocsátó gyáregysége legyen egy-egy vállalatnak, hanem esetleg csak kettő-há­rom. És persze ezzel együtt a termékskálának is szűkülnie kell, a gyáregységek pedig ne kész gyárt­mányokra, hanem különféle technológiai feladatra, vagy részegységek gyártására szakosodjanak. Az egyik telephely például csak fessen, a másikban helyezzék el a vállalat összes sajtológépét, a har­madik lehet a forgácsoló gyáregység, a negyedik esetleg csak kötőelemeket gyártson, és így tovább. És mindegyik kiszolgálná az összeszerelő gyáregy­séget. Vagyis az egész vállalat lényegében egy zárt ciklusú futószalaghoz válna hasonlóvá — szakoso­dott munkahelyekkel, gyáregységekkel. Ezáltal koncentrálni lehetne a beruházásokat, a fejlesztési összegeket, nem kellene a pénzt állan­dóan szétaprózni, s így egymás után valóban kor­szerű központi sajtoló, forgácsoló stb. üzemet le­hetne kialakítani, amelyek képesek kitűnő minő­ségű munkát végezni, nagy termelékenységgel és gyorsan változtatni is a részterméket, a résztech­nológiát — ha az szükséges. Ilyen szervezettel megteremthető lenne az a termelési színvonal, gyártási kultúra, technológiai szervezet, amely a szükséges rugalmasságot meg­alapozhatja a vállalatoknál. Változtatni kell-e ehhez például a szabályozó­kat vagy az árrendszert? Igen. Feltétlenül. Azért, hogy a vállalatok az eddiginél jobban rákénysze­rüljenek a rugalmas gazdálkodásra, arra, hogy azon törjék a fejüket, hogyan lehetnének rugal­masak. Erre az imént vázolt vállalati belső techno­lógiai szervezetre azonban mindenképpen szükség van, s az előrelátó vállalat önmaga fog hozzá a megszervezéséhez. GERENCSÉR FERENC Ma nyílik az őszi BNV illést tartott a Minisztertanács A hazaiakkal együtt 31 or­szágból és Hongkongból ösz- szesen 1449 kiállító — 995 magyar és 454 külföldi — vesz részt a pénteken nyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, a fogyasztási cik­kek ötödik alkalommal meg­rendezett szakosított nagy­szabású bemutatóján — je­lentette be a HUNGEXPO csütörtöki sajtóbemutatóján Hamvai Istvánná, a BNV igazgatója. A szocialista országokból a tavalyinál több kiállító hozta el áruit, újdonságait, termékei ott vannak minden árucsoportban. A legnagyobb résztvevő közülük ezúttal is a Szovjetunió, amelynek öt külkereskedelmi egyesülése 2200 négyzetméteren vonul­tatja fel gazdag áruválaszté­Több százezer berlini lát­ványos, parádés fogadtatás­ban részesítette csütörtökön a schönefeldi repülőtéren és a repülőtértől az NDK legfon­tosabb vendégei számára ven­dégházul szolgáló nieder- schönhauseni kastélyig veze­tő, mintegy 30 kilométeres út­vonalon Valerij Bikovszkij ezredest, a Szovjetunió két­szeres hősét és Sigmund Jähn alezredest, az NDK első űr­hajósát. A szovjet—NDK kö­zös űrprogram résztvevői fel­adatuk teljesítése után a Szovjetunióból érkeztek a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. A Szojuz—Szaljut program két űrhajósával együtt érke­zett Berlinbe Vlagyimir Sa­kát. A fejlett tőkés országok­ból egyéni kiállítók érkeztek, egyedül Svájc óraipara vo­nul fel kollektív bemutatón. Kilenc fejlődő ország között több éves szünet után ismét megjelent hivatalos és kol­lektív kiállítással Algéria, Irak és Kolumbia. Első ízben hivatalos kiállítója az őszi vásárnak Banglades, Líbia és Törökország. A hazaiak legnagyobb ki­állítója a könnyűipar. 183 vállalat és szövetkezet 101 bemutatójával. Megközelítő­en egyenlő arányban vesznek részt a vásáron a kohó- és gépipar, a nehézipar és az élelmiszeripar üzemei. A BNV a pénteki nyitást követően 13 órától fogadja a vendégeket. talov űrhajós altábornagy, a Szovjetunió kétszeres hőse, s megismerkedhetett Berlin az NDK űrhajóstartalékával, Eberhard Kollner alezredes­sel is. Bikovszkijt és Jáhnt a re­pülőtéren az NDK párt- és állami vezetői fogadták, élü­kön Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnö­kével. Jähn alezredes jelen­tést tett Erich Honeckernek a Szojuz—Szaljut űrprogram maradéktalan teljesítéséről. A két űrhajós — Erich Hone- cker társaságában — nyitott gépkocsin mintegy 2 és fél óra alatt tette meg a repülő­térről a szálláshelyükre veze­tő utat. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Mongol Népköz- társaságban tett hivatalos ba­ráti látogatásról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vet­te a beszámolót. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgazda­ság ez évi fejlődésének ta­pasztalatairól, s javaslatot tett a jövő évi népgazdasági terv előkészítésének felada­taira. A pénzügyminiszter az ez évi pénzügyi helyzet várható ala­kulásáról, valamint az 1979. év állami költségvetése ki­dolgozásának feladataira tett előterjesztést. A munkaügyi miniszter a munkaügyi hely­zetről és a munkaügyi gaz­dálkodás egyes aktuális kér­déseiről számolt be. A kor­mány a jelentéseket és az előterjesztett javaslatokat jó­váhagyta. A közlekedés- és postaügyi miniszter javaslatára a kor­mány megtárgyalta és elfo­gadta a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól szóló jelentést. A nehézipari miniszter je­lentést tett a földgázfelhasz­nálás központi fejlesztési programjának 1977. évi vég­rehajtásáról. A kormány jó­váhagyólag tudomásul vette a jelentést és a további megva­lósítást elősegítő javaslatokat. A Minisztertanács az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­kének előterjesztése alapján jóváhagyta a csongrádi víz­lépcső beruházási javaslatát. Az igazságügyminiszternek és a Minisztertanács Titkár­sága vezetőjének előterjeszté­se alapján a kormány rende­letet alkotott a gazdasági ágazati irányítás továbbfej­lesztéséről. Az igazságügy-miniszter beszámolt a tartós földhasz­nálati jog és az állami elővá­sárlási jog alkalmazásának tapasztalatairól. A kormány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a fővárosi ipar­kitelepítésekre vonatkozó ha­tározatok teljesítéséről szóló beszámolót. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelenté­sében összegezte az újító­mozgalom helyzetének és fej­lesztési lehetőségeinek vizs­gálati tapasztalatait. A Mi­nisztertanács a jelentést el­fogadta és felhívta az érde­kelt szerveket a jelentésben feltárt tapasztalatok haszno­sítására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Berlin ünnepli az űrhajósokat Betakaritas előtt - fajtabemutató Tegnap délelőtt Szekszár- don tartottak kukoricater­mesztési tanácskozást a KSZE növénytermesztési rendszer szervezésében. A partnergaz­daságok szakembereinek dr. Váczi Dániel, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet főmunkatársa tartott előadást a szekszárdi műve­lődési házban a fajtaellátott­ság helyzetéről. Bevezetőjében röviden vá­zolta a termesztés idei tapasz­talatait, illetve a jelenlegi terméskilátásokat. A megyé­ben és országosan is kedve­ző a kukorica állapota. Az előzetes termésbecslések sze­rint ebből a kultúrából a ter­vezett termésátlag betakarít­ható. Az időjárás még módo­síthatja az eredményeket, a szokottnál nagyobb mérték­ben befolyásolhatja a betaka­rítást, mert az érés késésben van, magas a nedvességtarta­lom. A jelenlegi időjárás mel­lett a rövid tenyészidejű faj­ták mutatják a legjobb ered­ményeket — nedvességtartal­muk harmincöt százalék kö­rüli. Ez és a többi éréscsoport — ha dér vagy fagy nem ká­rosít — naponta fél százalék vizet is veszíthet, így a beta­karítás jövő hónap elején megindulhatna. Általánosságban megálla­pítható, hogy a termesztés megtorpanása ellenére a hib­ridelőállító intézetek újabb jó tulajdonságú hibridekkel bő­vítették a vetőmag választé­kát. A Vetésterület számot­tevő csökkenése mellett a megtermelt árukukorica mennyiségének apadásához hozzájárult az is, hogy az egyes hibridek biológiai érté­ke és a termesztés technoló­giájának színvonala nincs mindig szinkronban. Vagyis az egyes fajtákban rejlő ter­mőképesség a termesztés hiá­nyosságai miatt nem érvénye­sül a kívánt mértékben. Az OMFI kísérleti adatait száz­nak véve, az egyes hibridek termőképességét átlagosan — országos adat — 54 százalék­ban realizálják, vagyis, amit teremhetne — a legoptimáli­sabb körülmények között — annak durván csak felét pro­dukálja. Ez a tény meghatá­rozza a tennivalókat a ma­gasabb termésátlagok elérése érdekében. Fajtaellátottság tekinteté­ben említésre méltó, hogy az országban köztermesztésben 45 hibrid van forgalomban. Éréscsoport szerint jelenleg a korai és a kései fajták vá­lasztéka mondható jónak, korszerűnek, de lassú javulás van például a vetésterület harminc százalékán termesz­tett FAO négyszázas éréscso­portban is. Ezzel a fajta- összetétellel a fejlődés lehe­tősége adott. A kutatóknak további feladat a termőképe- sebb fajták előállítása, bár ezen a vonalon ugrásszerű emelkedésre nincs mód. Az előadás és az azt kö­vető hozzászólások után a szakemberek a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság kajmádi ke­rületében megtekintették a negyvenkét külföldi és hazai hibridekből álló kísérleti par­cellákat. — st — Kukoricaszemlén Kajmádon

Next

/
Oldalképek
Tartalom