Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-20 / 222. szám
A KÉPÚJSÁG 1978. szeptember 20. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kötelesség Név nélkül közlünk részleteket egy levélírónk „panaszából”. ....Édesapám nálunk lakott. A nyugdíját minden hónapban megkapta, de nem adott a konyhára pénzt, inkább elitta vagy másnak adta. Amit csak tudtam, elkövettem, hogy jobb útra térítsem, de hasztalan. A tudtom nélkül ment be a tanácshoz és kérte, hogy vigyék szociális otthonba. A tanács már csak akkor küldött értesítést, amikor a papírjai készen voltak. Hárman vagyunk testvérek, de a másik kettő nagyon szabadkozik, mert ők nem akarnak fizetni. A legidősebb nővéremet felmentették, a másik meg nem akarja, hogy ő is fizessen, csak én egyedül...” Válaszunk a következő: Családjogi törvényünk szerint: „A tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban le- származói kötelesek eltartani.” Az ön által mellékelt iratokból kitűnően egy már 1976-ban készült környezet- tanulmány szerint édesapja, a leányával és annak családjával él, de teljesen egyedül. Nem főznek, nem mosnak rá. Ilyen körülmények között került sor a három gyermekét felnevelő apa szociális otthonban történő elhelyezésére. A 4/1972 (IV. 16.) Eü. M. számú rendelet szerint „a szociális intézményekben a gondozásért gondozási díjat kell fizetni. A gondozási díjat az intézménybe történő felvétel napjától kell megállapítani. A gondozási díjat a gondozottnak kell megfizetnie. Ha erre nem képes, a gondozási díjat — vagy a teljes gondozási díjból a gondozott által meg nem fizetett összeget — a gondozott tartásra köteles és képes házastársa, illetőleg gyermeke vagy szülője köteles megfizetni.” Kimondja ugyanez a jogszabály azt is, hogy több egy sorban kötelezhető hozzátartozó esetében a gondozási díj teljes összegét vagy hiányzó részét a hozzátartozók jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján kell megállapítani. Az adott ügyben megállapítást nyert a gondozási díj összege, megállapítást nyert, hogy édesapja nyugdíjából mekkora összeg fordítható gondozási díjra, s a különbözet megfizetésére kötelezték Önt és egyik testvérét, miután másik testvére személyi járadékot kap. Az édesapja nyugdíjából levonható összegen felül fizetendő 228 forint gondozási díjat akként osztották meg, hogy abból 128 forintot önnek, 100 forintot pedig másik testvérének kell havonta fizetnie, s ez a jelentéktelen — 28 forintnyi megkülönböztetés a vagyoni, jövedelmi viszonyaik különbözőségéből adódik. A kiegészítést is az intézménybe történő felvétel napjától kell fizetni. Meggyőződésünk, hogy amennyiben ön édesapjának az intézménybe történt beutalását követően érdeklődött volna édesapja ellátásáról és arról, hogy önnek milyen összeggel kell ehhez hozzájárulnia, ezt akkor közölték volna, s így hátralék nem gyűlt volna össze. A fizetendő összeget egyébként sem most közölte először az eljáró állam- igazgatási szerv, hanem már jóval korábban. A korábbi határozatot azonban testvérei megfellebbezték, s míg az eljárás folyt, a kiegészítő gondozási díjat senki sem fizette. Mindezeken túlmenően megjegyezzük még: tanácskérő levele szerint jövedelmük havi 3800 forint. Ilyen körülmények között havi 128 forint talán még jut az önt felnevelő, most idős édesapjára is... Kötelesség nélkül, emberségből öt éve kezdődött. A feleségem megbetegedett, agyérelmeszesedése lett. Ekkor én 78 éves voltam, s a magával tehetetlen beteg gondozása az én dolgom volt. Mindezt tudta Imre Jánosné, s önként vállalta, hogy az ebédünket mindennap elhozza. Feleségem három éve meghalt, azóta én vagyok beteg. Az ebédhordás öt év óta nem szakadt meg, pedig közben Imre Jánosné hat hétig kórházban volt, de mindig akadt, aki az ebédemet elhozta. Jött a férje, ha ő el volt foglalva, a fia, vagy a menye, vagy az unoka. Egyszóval, az egész család részt vállalt abból, hogy rajtam segítsen. Mindezt egy-egy köszönömért. Most is csak annyit tudok mondani, hogy köszönöm. Nagy Lajos Dombóvár, Bartók Béla u. 4. Vásárlói panasz Gutái Lászlóné írt Alsótengelicről. „...Július 13-án a szekszárdi vasudvarnál vásároltam két darab 200 literes új, horganyzott olajoshordót, darabonként 750 forintért, mivel a TITÁN újságon keresztül hirdette az olcsóbb hordók árusítását. Amikor a két hordó árát kifizettem, a házhoz szállítást is kifizettem. Akkor az eladó azt ígérte, hogy a következő héten a megvásárolt árut hazaszállítják, de ez csak ígéret maradt. Vártam jó két hetet, a hordók még mindig nem jöttek meg. Akkor telefonon érdeklődtem és azt válaszolták, hogy utánanéznek és intézkednek. Hosszúnak találtam az utána- nézést és a vasudvar irodáján személyesen érdeklődtem augusztus 15-én. Feljegyezték az adataimat és azt ígérték, hogy azon a héten megkapom a hordókat, de ez még mind a mai napig csak ígéret maradt. A hordók kellenének, de úgy látszik, az elvállalt szállítások nem sürgősek..” Olvasónk levelét továbbítottuk a Tolna megyei Népbolt Vállalathoz, ahonnét Horváth János igazgatóhelyettes és Lőwi Vilmos osztályvezető az alábbiakat válaszolta : ,,..A megküldött panasz- bejelentés alapján megállapítottuk, hogy a panasz jogos, melyet azonnal elintéztünk és szeptember 4-én a panaszos a hordókat megkapta, valamint értesítésünket a panasz jogosságáról. A mulasztást elkövető ellen felelősségre vonást alkalmazunk. A panasz elintézésének meggyorsítása érdekében javasoljuk, hogy boltjaink munkájával kapcsolatos panaszbejelentéseket először vállalatunk vezetőivel közöljék, és amennyiben panaszuk így sem nyerne elintézést, forduljanak a sajtó, vagy egyéb szervek felé. Megköszönjük szíves 'közreműködésüket és a jövőben is kérjük a boltjaink munkájával kapcsolatos bejelentéseket szíveskedjenek velünk közölni...” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Krúdy-szobor Szófiai könyvvásár Nyíregyházán, a Krúdy Gyula Gimnáziumban az író születésének 100. évfordulója alkalmából avatták fel Borbás Tibor szobrászművész alkotását Krúdy Gyula bronz mellszobrát. A képen: a művész munka közben. Rákóczi tér Yerres-ben A Párizs környéki Yerres városban, ahol II. Rákóczi Ferenc száműzetésének egy részét töltötte, vasárnap egy belső teret neveztek el a fejedelemről — itt áll majd a jövőben II. Rákóczi Ferenc emlékműve, amely eddig az út mentén kapott helyet. Az ünnepségen dr. Szigeti Pál, a Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet díszelnöke és Lucas Yerres-i polgármester mondott beszédet. Megjelent Veress Péter, a Magyar Népköztársaság -párizsi nagykövete. (MTI) Szófiában hétfőn 31 ország kiadóinak részvételével megnyílt a hagyományos őszi nemzetközi könyvvásár. Az idei kiállításon 31 ország 86 könyvterjesztő vállalata 566 kiadó több, mint 20 ezer könyvét mutatja be. Képzőművészeti világhét A vásár legnagyobb kiállítója az idén is a Szovjetunió, amelynek anyagában a nagy író születésének 150. évfordulója tiszteletére kiemelt helyet foglalnak el Lev Tolsztoj művei. Először állít ki a szófiai könyvvásáron Kanada és Líbia. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A képzőművészeti világhét alkalmával sok helyen rendeztek kiállítást. Szekszárdon, a TÁÉV-nél Farkas Pál szobrászművész, Csete Ildikó textiltervező és Kun Éva keramikus munkáiból nyílt tárlat a vállalat központi irodaépületében. A kiállítást dr. Szilágyi Miklós, a Béri Balogh Ádám Múzeum igazgatója nyitotta meg. A kiállító művészek közül Csete Ildikó és Farkas Pál volt jelen a megnyitón. Az egyik helyiségben Csete Ildikó és Kun Éva közös kiállítása kapott helyet. Itt a sokszínű, sokarcú népművészet tárul elénk. Több ez a kiállítás annál, mint a népi motívumok tételes másolása: a művész, Csete Ildikó egyéni formanyelvvel, ám a népművészet jellegét nem sértve varázsolja a textíliákra a megőrzött népi motívumokat úgy, hogy az a mindennapok művészetévé váljon: függönyök, térítők, szalvéták formájában. S hogyan illeszkednek ebbe a képbe Kun Éva keramikus alkotásai? Ügy, hogy színben is, formában is egységes egészet alkot a kerámia és a textil. A kissé vaskos étkészlet, teáskészlet, a vázák, hamutartók szinte atmoszférát teremtenek. A művészek 4 Sárköz népművészetét dolgozták fel, annak formakincsét alakították, formálták, mintegy „átfogalmazták” a mai ember igényeinek megfelelően. Pár lépéssel arrébb Farkas Pál szobrászművész alkotásai láthatók. Szuggesz- tív erővel hat a látogatóra az öregasszony című kompozíció, s a Dózsa-fej sem csupán arcot, szemet, szájat ábrázol. Több annál. Éppúgy, mint a kiállított érmek között a Kodály-érem. Ha kilépünk a teremből, a folyosón a vállalat építkezéseit reprezentáló fotók kísérik végig útunkat az előcsarnokba, ahol maketteken láthatók a már elkészült, vagy most épülő középületek — természetesen a TÁÉV kivitelezésében. A sok fotó Tóth László vállalati dolgozó keze nyomán született. A kiállítás szeptember 24- ig, 8-tól 18 óráig látható. HABERSCHUSZ ERZSÉBET A szakmunkás kéR :;: pesítésű fizikai dolly: lozók felsőfokú ta- V? nulmányairól szóló ív korábbi szabályozást módosítja a Minisztertanács 1026/1978. (VIII. 29.) határozata, amely biztosítja, hogy a példamutató magatartást tanúsító fiatal, szakmunkás képesítésű, fizikai foglalkozású dolgozók — az e célra szervezett előkészítő tanfolyam elvégzése és sikeres felvételi vizsga alapján — felsőoktatási intézmény nappali, esti és levelező tagozatán továbbtanulhassanak. Az előkészítő tanfolyamokról az oktatási miniszter és a munkaügyi miniszter 10/1978. (VIII. 29.) OM— MüM számú együttes rendeleté rendelkezik, megjelöli a tanfolyamra küldés feltételeit, — ezek között szerepel többek között az aktív közösségi-politikai magatartás tanúsítása — kimondja, hogy a vállalat a vizsgák időtartamára jelöltjeit a munkavégzés alól felmenti, részükre átlagkeresetet, utazási és szál" lásköltséget biztosít, a tanfolyam hallgatói tandíjat nem fizetnek, s a vállalat a tanfolyamon használt jegyzetek költségét is átvállalhatja. A tanfolyam ideje alatt a hallgató munkaviszonya fennáll, a kötelező foglalkozáson való részvételre a vállalat szabad időt biztosít, s erre az időre az átlagkeresetet, valamint a tanfolyami foglalkozásokon való részvételhez szükséges utazási költséget is megtéríti. A munkaügyi miniszter 11/1978. (VIII. 29.) MŰM számú rendelete a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hall- .gatók helyzetének rendezéséről szól, kimondja, hogy a munkáltatónak a hallgatóval tanulmányi szerződést kell kötnie, s összegszerűen jelöli meg a hallgatónak — tanulmányi eredményétől függően — havonta fizetendő pénzbeli támogatást, és 'kimondja azt is, hogy „ha a hallgató a tanulmányait követően a vállalatnál nem lép munkába, vagy a szerződésben meghatározott időtartamot rom tölti le, vele szemben a vállalat az addig nyújtott támogatás 30 százalékának megtérítését követelheti. Ha a hallgató a meghatározott időtartamnak csak egy részét tölti le, megtérítési kötelezettsége ehhez aránylik.” A fenti jogszabályok a Magyar Közlöny f. évi 57. számában jelentek meg, s kihirdetésük napján (1978. augusztus 29.) hatályba léptek, a nappali tagozaton tanulmányaikat már folytató hallgatókra vonatkozóan azonban, tanulmányaik befejezéséig, a korábbi jogszabályok rendelkezései az irányadók. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a kohó- és gépipari miniszter 4 1978. (VIII. 29.) KGM számú rendelete a minőségszabályozás és -ellenőrzés oktatásáról, valamint a minőségellenőrzést végző dolgozók képesítéséről, a jogszabály melléklete feltünteti a képesítéshez kötött minőségellenőrzési munkaköröket és azt is, hogy az egyes munkakörökben foglalkoztatottaknak milyen fokozatú szakvizsgát kell letenniük. A Művelődésügyi Közlöny idei 17. számában hivatalos közlemény jelent meg a közgazdasági továbbképzésről, mely képzés elméleti, gazdasági szakértői és vállalatgazdasági tagozaton történik, a közlemény megjelöli azt is, hogy az egyes tagozatokra kik, milyen feltételek mellett és mely időpontban jelentkezhetnek. DR. DEÁK KONRÄD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Élete követendő példa Hetven éve született Házi Árpád A magyar forradalmi munkásmozgalom történetében nem egyedüli az olyan család, mint a Házi testvéreké. A Bihar megyei Komádiból származó Házi Árpád két testvérével együtt arany betűkkel írta be nevét a társadalmi haladásért küzdők névsorába. Házi Ferenc, Házi Károly és Házi Árpád egy igen szegény, hatgyermekes szabósegéd fiaiként nőtt fel, árván és nagy nyomorban. Fiatal koruktól kezdve osztályrészükül jutott a nélkülözés és a kemény munka. Házi Árpád már 12 éves korától szabótanoncként kereste szűkös kenyerét. Az 1920-as évek elején mindhárman kubikosmunkán dolgoztak a Viharsarokban. A munkabér emeléséért sztrájkot szerveztek és terjesztették a Magyarországi Szocialista Munkáspárt — a KMP legális, fedőszerve — röpcéduláit. Házi Árpádot két bátyja vonta be a munkásmozgalomba. Budapestre költözése után a párt 100" (i című folyóiratának szavalókórusain, más, titokban szervezett kulturális rendezvényeken és a természetjáró baloldali munkások összejövetelein ismerkedett a kommunista tanokkal. Fontos szerepet vállalt sztrájkok, tüntetések szervezésében. Részt vett a Vörös Segély munkájában. Fiatal kora ellenére a fővárosi szakszervezeti mozgalom ismert személye lett. 1930-ban felvették az illegalitásban küzdő kommunista párt (KMP) tagjainak sorába. A következő évben a délpesti kerületeket — Ferencvárost, Csepelt, Kispestet, Erzsébetet — magába foglaló városrész pártbizottságának titkára lett. Először 1933-ban vette őrizetbe a rendőrség. Korán megismerte tehát a Horthy-rendszer rendőri módszereit és börtöneit. A rendőri megfigyelés és a letartóztatás veszélyének ellenére folytatta pártmunkáját! Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék vezetőségi tagja és a Szociáldemokrata Párt tagja, majd annak vezetőségi tagja lett Kispesten, a kommunista párt utasítására. 1942-től illegalitásba kényszerült és innen szervezte az egyes gyárak, üzemek ellenállási csoportjait. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt pestlőrinci titkára, egyben a Pest megyei Nemzeti Bizottság elnökségének tagja lett. 1945 áprilisában nevezték ki Pest megyébe alispánnak. Ezt a tisztét 1949-ig, a tanácsok megalakulásáig látta el. 1946-tól volt a párt legfelső vezető testületének tagja. 1949—1951-ben az Állami Ellenőrzési Központ vezetője, 1951 áprilistól 1952 novemberig belügyminiszter, 1952 novembertől a Minisztertanács elnökhelyettese, majd 1955-től az állami ellenőrzés minisztere volt. Az ellenforradalom után az MSZMP I. kerületi szervezetének munkájába kapcsolódott be, majd a Pest megyei pártbizottságon dolgozott. Súlyos betegsége miatt 1964-ben nyugdíjba kényszerült. Számos magas kitüntetést; a Kossuth-díjat, a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, a Szocialista Hazáért Érdemrendet és még más kitüntetéseket mondhat magáénak. A párt következetes harcosa 62 éves korában, 1970. november 13-án hunyt el Budapesten. VIDA SÁNDOR
