Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-02 / 207. szám
1978. szeptember 2. A község története mintegy hetvenéves múltra tekint vissza. Zichy Miklós földbirtokos családjának kihalása után a környező birtokokat felparcellázták és pár holdas birtoktestenként eladták. A szájhagyomány szerint Gindly Urbán marhakereskedő, a császári hadsereg szállítója a kincstár fizetésképtelensége miatt kapta jelentős birtokait a környéken. Az ő révén lett a környék földesura a Bezerédj és Csapó család is. Tcnge- lic — mint önálló község — 1907. január 1-én alakult meg. Ekkor kapott jegyzőséget. A fejlődésnek induló település lelekszáma már az 1930-as években elérte a 3500-at, ami a község mai lakószámának felel meg. A felszabadulást 1944. december 1-én érte meg a község. A földosztás után 820 parasztcsalád jutott földhöz. A Petőfi Termelőszövetkezet 1949. szeptember 17-én alakult, 52 taggal. Tengelici emberek Tanulni, tanulni... — Nem vagyok tősgyökeres tengelici, de már amikor még csak udvaroltam ide, már akkor is tetszett ez a község. Szép fekvése miatt és azért, mert barátságosak, békések az emberek. — Amikor 1975-ben elkezdtem a tanácselnöki munkát, ebben a községben még nagyon kísértettek a múlt nem éppen dicsérendő hagyományai. A termelőszövetkezettel és a különböző társszervekkel nem volt semmiféle összhang, kialakult munkakapcsolat. Nekem is nagy ugrás volt a faddi téesz üzem- gazdászi állásából elfogadni a tanácselnöki széket. A ten- geliciekkel nem volt bajom. Hamar befogadtak. Igaz, az első években még a Kürti Karcsi — apósom — veje voltam számukra, de ma már itt is „a Báli Jóska” vagyok. — Talán, ha az első időkben is olyan jó kapcsolatunk van a társszervekkel, mint most, előbb tudtunk volna, ha nem is országra, de megyére szóló eredményeket felmutatni. Mert egy-egy társadalmi munkánál nem elég a lakosság akarása, azt meg is kell szervezni. — Néhány éve még homokos földutak voltak itt szinte minden utcában. A lakossággal együttműködve egyik legfontosabb feladatunknak a szilárd útburkolatok építését tekintettük. Amikor eldöntjük, hogy melyi utca útépítése következik, utcagyűlésre hívjuk az ottlakókat, elmondjuk, hogy mit kérünk, milyen munkák élvégzését várjuk az utca lakóitól. A tanács megveszi a szükséges anyagokat, a termelőszövetkezet adja az erőgépeket, az utca lakói pedig a munkaerejüket. — Tavalyelőtt egy lakosra 764 forint társadalmi munkaérték jutott. Ezzel az eredménnyel a községek kategóriájában elsők lettünk. Tavaly már 1128 forintos eredmény kellett az első helyezéshez. Az idén talán még több, de eltökélt szándékunk, hogy megint elsők leszünk. — Ha elkészülnek az utak, minden energiánkat a járdaépítésekre fordítjuk. Elmondta: Báli József tanácselnök. Az iskolában nagy csend és tisztaság fogad. Az alsó folyosón most végzik az utolsó simításokat. Kezdődhet a tanítás. Illés Antal iskolaigazgató elmondta, hogy az idei tanévre 44 elsős kisdiákot írattak be. Két első osztályt indítanak, ami azt jelenti, hogy egy-egy osztályban 22 gyerek lesz. Az elmúlt tanévben 34 nyolcadikos mondott búcsút az iskolának. Mind a harmincnégyen tovább tanulnak. Fel is vettek mindenkit, egy tanuló kényszerül másik pályát választani, egészségügyi okokból. A faluból Lukács Juliannát az ELTE-re. Huber Lídiát a tanárképző főiskolára, Töricht Tibort műszaki főiskolára vették fel. Takarékosság számokban A község lakói takarékos emberek. Erről tanúskodnak a betétkönyvben egyre növekvő összegek, és az új betétkönyvek. A takarékszövetkezetben Hollósi János, a szövetkezet vezetője — egyben a Hazafias Népfront helyi elnöke is — adott tájékoztatást a takarékosság helyzetéről. A takarékszövetkezetnél 17 millió 868 ezer forintot helyeztek kamatozó betétkönyvbe a község lakói. Szőlőhegy — tavaly nyitottak takarékbegyűjtő pénztárat — egymillió 604 ezer forinttal növeli az előbbi összeget. Ehhez még a postán elhelyezett 10 millió forintot kell hozzáadni. A 17 megyei takarékszövetkezet között a tengelici — amelyhez három közigazgatási terület tartozik — össz- tevékenységét tekintve a hetedik helyen áll. Betétnövekménye alapján pedig a harmadik helyen. Rossz a televízió özvegy Zsíros Ferencné kalauzol el az öregek napközi otthonába és mutat be Cseh Istbánnénak, aki kisegítő vezetője az intézménynek, és elmondja, hogy tizenkilencen járnak az otthonba, s kapnak napi kétszeri étkezést. Van egy kis kertjük, amit ők gondoznak. Ma azt beszélik meg, hogy mi történt otthon vasárnap. Nagyon sokat kézimunkáznak, Adorján Béla bácsi olyan szépen dolgozik, felveheti a versenyt akármelyik szépen kézimunkázó asszonnyal. Szeretnek ide járni, most is hamarabb telik az idő és arra is van lehetőség, hogy a mosnivalót elhozzák, megszárítsák és kivasalva vigyék haza. De van egy problémájuk is: rossz a televíziójuk. Javítani nem lehet, mert nincs hozzá alkatrész. Elkelne egy új készülék... Takarítás a bölcsődében Az 1950-es évek közepétől van bölcsődéje a falunak. Jelenlegi helyén 1970. augusztus 20. óta üzemel. Tágas, zöld pázsittal borított udvarát szomorúfűzek teszik hangulatossá. Amikor ott jártunk, a bölcsőde vezetőjét, Sarok Jánosnét és munkatársait nagytakarítás közben találtuk. A gyerekek egy hétig — amíg a munka tart — nem jönnek. Zsivajuk szeptember 4-től tölti be ismét az épületet. A bölcsőde negyven férőhelyes, de az idén negyvennégyen vannak. Minden jelentkezőt fel tudnak venni. Az intézmény felszereltsége kielégíti az igényeket. Évente ötezer forintot fordítanak játékvásárlásra. A szülői munkaközösség, a termelő- szövetkezet és az általános iskola is segítséget nyújt. Főleg játékok készítésében és javításában. Tizenhárom dolgozója van a bölcsődének. Az intézmény vezetője és a szakácsnő már húsz év óta itt van. Jövőre öt fővel gyarapodik a törzsgárdatagok száma. Jó a kapcsolat az óvodával. Az óvodás korba lépő gyermekekkel meglátogatják az óvodát s mire a gyermekek átkerülnek, már nem ismeretlen a magasabb „osztály”. Az óvodában három csoportban kilencven gyermek van. 120 százalékos a kihasználtság. Az óvoda is gyakorlatilag minden jelentkezőt fogad. Legfeljebb azok kérelmét utasítja el, akik második gyermekükkel vannak GYES-en, s így egyébként is otthon vannak. Az óvoda fontos szerepet játszik az iskolaélőkészítésben. Vegyesbolt a kastély mellett A felső-tengelici Benyovsz- ky-kúria körötti 116 holdas park védett terület. Olyan értékes fakülönlegességeket találhatunk ott, mint a kétszázezer forintos eszmei értékű indiai borókafenyő. A festői szépségű park rendbehozatalán a gyulaji erdészet már két éve dolgozik. * Jó a termelőszövetkezet szakember-ellátottsága. A tizenhárom felsőfokú végzettségű téesztag között megtaláljuk az üzemgazdászt, az állatorvost, a jogászt, az építészt és a különböző ágazatokat irányító mezőgazdasági szakembereket. Mellettük tizenöt technikus irányítja a közvetlen munkát. A szakmunkások létszáma kilencven. * Az utóbbi időben jelentősen javult a község közlekedése. Míg azelőtt szinte kizárólag vonattal hagyták el községüket a tengeliciek, ma már naponta hét autóbuszjárat érkezik és távozik a faluból. * Két saját autóbusza van a Petőfi Termelőszövetkezetnek, amelyeket a munkásszállítás mellett kirándulásokra is felhasználnak. A sok belföldi kirándulás mellett tavaly három turnusban 130 téesztag járt külföldön. A jutalomutazásokon Jugoszlávia, Románia és Lengyelország nevezetességeivel ismerkedtek meg a csoportok tagjai. * A község lakóinak jólétét az is kifejezi, hogy a tengeliciek 290 személygépkocsi után fizetnek adót. Az adóköteles motorkerékpárok száma 120, de emellett nagyon sok kisebb köbcentiméterű motorral ellátott jármű közlekedik a tengelici utcákon. A termelőszövetkezet üzemi konyháját bárki igénybe veheti. Egy ebéd ára 14,50 Ft. Az ebédből jut a szociális otthon lakóinak is. Általános vélemény, hogy jó ebédet főznek a téesz üzemi konyháján. * Sok bejáró, kétlaki munkás é^ Tengelicen. Olyanok, akik a szekszárdi üzemekben — a bőrdíszműben, a műszergyárban, a BHG-nál, vagy a ME- ZÖGÉP-nél dolgoznak — este pedig otthon, a háztájiban tevékenykednek. * A község történelmében nagynevű családok, a régi földesurak neveit ma már csak utcanevek őrzik Tengelicen. Megtalálhatjuk a Bezerédj, a Csapó utcát éppúgy, mint a Zichy, vagy Gindly egykori földesurakról elnevezett utcákat. A sajtó népszeriisége A tengelici emberek szeretnek újságot olvasni. Legnépszerűbb a Tolna megyei Népújság: 470 példány jár a faluba. A népszerűségi listán található még a Nők Lapja, Képes Újság, Rádió- és Televízió Újság. Mindegyikből kétszáz feletti példány érkezik. A Szabad Földnek 160 előfizetője van. Kedveltek a divatlapok is. A Magyarországgal, a Tükörrel és a Ludas Matyival együtt a középmezőnyben helyezkednek el. A motorok és az autók számának növekedését mutatja, hogy az Autó-Motort nyolcvanan fizetik elő. Legkevesebb előfizetője a Figyelőnek van: mindössze három. Postásremény A posta három kedves dolgozója — Bencze Istvánná, Beda Józsefné. Kolonics Zsuzsa — már nagyon várja, hogy új épületbe költözzön. A/ jelenlegi hely kicsi és szűk. Az alapvető szociális helyiségek is hiányoznak. A növekvő forgalommal — különösen délelőtt — egyre nehezebben birkózik a posta. A telefonszolgáltatás is hagy kívánnivalót a rossz telefonközpont miatt. Az új épület mindezt orvosolhatja. Igaz, a tervek még nem készültek el, de az épület helye már megvan. Várnak és reménykednek a postások. Felső-Tengelicen körülbelül harminc család él. Ellátásukat egy vegyesbolt biztosítja. Bölcsföldi József boltvezető megmutatja birodalmát. A kicsi helyiségben megfelelő áruválaszték várja a kedves vásárlót. Még gyermekkonzerv is kapható. — Mindenből egy keveset rendelek — mondja a boltvezető, aki állandóan figyelemmel kíséri, mi van fogyófélben. Ezeket aztán megrendeli, hogy az ellátás folyamatos legyen. Előfordul olyan eset, hogy nem azt küldik, amit kért. Pirosarany helyett például mustárt kapott. Hatvan üveg szörp helyett pedig 12 doboz szörppel lepték meg. Ezek kissé bosszantó dolgok. A áruellátás ennek ellenére sem rossz. Kenyér mindennap kapható. A vevők előre megmondják, kinek mennyi kell, s aztán mindig legalább két kenyér rátartással rendel. A bolt havonta mintegy hetvenezer forintos forgalmat bonyolít le. Mindenki a háztájiba! Talán a fenti jelszót adták ki Tengelicen? Tény, hogy a helyi termelőszövetkezet háztáji bizottságának elnöke. Halász Sándor lélegzetelállító adatokat tud. Mint elmondotta, a téeszta- gok évi bevételének hetven százaléka a háztájiból kerül ki. Az idén már kétezer hízott sertésre szerződtek a tengelici gazdák. Van olyan család, amelyik negyven hízót nevel. A hízókért tavaly több mint hatmillió forintot kaptak a téesztagok. A malacokról már nehezebb számszerű adatokkal szolgálni, mert nagy részük szabad piacra kerül. Van olyan porta, ahol az ólban hat anyadisznó röfög. A bikahízlalás kezd visszaesni a községben. Az idén már csak hetven hízott bikára szerződtek. Annál többet és többen foglalkoznak gyógynövénytermesztéssel. Legtöbben majoránnát termelnek. Természetesen a kerti növények is előkelő helyet foglalnak el. A háztájikban hét hektáron termelnek fű- szerpaprikát, tizenegyen uborkát. Tengelici magazinunk összeállításában közreműködött Pordán Jánosné, Komáromi Zoltán. Tamási János és Majoros István. Munkatársaink szeptember 4-én Sárszentlőrincre látogatnak, következő magazinunk szeptember 9-én jelenik meg.
