Tolna Megyei Népújság, 1978. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

7 ' ix JiKL.Út XXVIII. évfolyam, 206. szám ARA: 0,80 Ft 1978. szeptember 1., péntek Mai számunkból SZEDIK A DOHÁNYT (3. old.) A VÁSÁRLÁSOK HULLÁMZÁSA (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSÉI HARMINCÉVES AZ ÁLLAMI MOZI (4. old.) (5. old.) 1 amiből többet tetetne importálni AZ UTÓBBI IDŐBEN — nem utolsósorban az Élet és Irodalom cikkeinek és a televízió műsorainak jóvoltából — ismét az érdeklődés középpontjába kerül­tek a magyar találmányok. A görgős eke, az „elromol- hatatlan” lift, az égési sebek fájdalmát megszüntető ke­nőcs esetét már milliók ismerik az országban. A sike­res, de valahol elakadó, a hasznosításig esetleg el sem jutó hazai kutatások mellett azonban vannak kevésbé látványos, de gazdasági szempontból legalább ilyen je­lentős veszteségei is a fejlesztő tevékenységnek. Ilyen a máshol már kitalált és onnan olcsóbban beszerezhető gyártási eljárások felesleges hazai „újrafelfedezése”, de ilyenek a gyakorlat számára nem,, vagy csak gazdaság­talanul hasznosítható kutatások is. Az egyoldalú mű­szaki szemlélet, amely figyelmen kívül hagyja a piac követelményeit, a torz kutatói felfogás, amely a kül­földi kutatási eredmények hazai alkalmazási lehetősé­geinek vizsgálatát magához méltatlannak találja, ma gyakori és jellemző. NYILVÁNVALÓ, hogy a termelés és tudomány mainál harmonikusabb kapcsolata esetén sem lenne mód a gyártásfejlesztést csak hazai tapasztalatokra alapozni A kutatási eredmények hasznosításában a legnagyobb országok sem képesek az önellátásra. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben terjed a licenc- és know-how- vásárlás gondolata. Mindkettő közös jellemzője: a mű­szaki ismeret átadója a vásárlót olyan helyzetbe hoz­za, hogy az a szerződésben szereplő terméket képes le­gyen a megállapodásnak megfelelő módon gyártani, il­letve valamilyen technológiát vagy szervezési mód­szert eredményesen felhasználni. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ebben az évben kidolgozta a licencforgalom növelésére vonat­kozó irányelveit. E szerint a külföldi ismeretek meg­vásárlása —, ha az a beruházási lehetőségekkel és a ha­zai lehetőségekkel összhangban történik — az esetek többségében olcsóbban, gyorsabban és biztonságosab­ban teszi lehetővé korszerű termékek gyártását és érté­kesítését, mint a saját erőből történő fejlesztés. A li- cencben ugyanis rendszerint nemcsak műszaki, hanem szervezési és piaci ismeret is megtestesül. A hazai ku­tató-fejlesztő kapacitást úgy használhatjuk fel legha­tékonyabban, ha mindazt az ismeretanyagot, melyre szükségünk van, és amely külföldről ésszerű feltételek mellett megszerezhető, megvásároljuk, a hazai kutató- kapacitást pedig jelentős részben ezeknek az ismere­teknek kiválasztására, mielőbbi továbbfejlesztésére for­dítjuk. Csak szűkebb területen — ahol adottságaink és hagyományaink a legfejletteb országok megközelítését is reálissá teszik — célszerű önálló kutatást és fej­lesztést folytatni. AZ OMFB IRÁNYELVEI szerint a nagy erőkon­centrációt igénylő feladatok (például központi fejlesz­tési programok) esetében a licencvásárlási döntést a vállalatinál magasabb szinten kell meghozni, ez eset­ben is ösztönözni kell azonban a vállalatok vállalkozó kedvét. A szűkebb területet érintő fejlesztések esetében a vállalatoknak kell eldönteniök, vásárolnak-e, s ha igen, milyen licencet. Természetesen előzőleg széles körű informálódásra van szükség, így értékelni kell a megszerezhető licenceket műszaki szempontból, a be­vezetés feltételei, a szükséges beruházások, a külkeres­kedelmi érdekek stb. szerint. Különös figyelmet kell fordítani a hasznosítás szakaszát befolyásoló tényezők­re, az adaptáláshoz szükséges időre és az elavulás vár­ható időpontjára. A megállapodásban nemcsak a továbbfejlesztési eredmények folyamatos átadását, hanem a licencadó- val való fejlesztési együttműködést is célszerű kikötni, ebben már a hazai fejlesztők is szerephez juthatnak. Ily módon lehetőség van arra, hogy fenntartsuk pozí­ciónkat, illetve felzárkózzunk a szakma élvonalához. A LICENCVÁSÁRLÁS — reális lehetőség a hazai kutatásoknál magasabb színvonalú tudományos ered­mények termelésben való felhasználására. Az azonban, hogy a lehetőséggel miképpen élnek a vállalatok, at­tól is függ, hogy gazdaságirányítási rendszerünk to­vábbfejlesztésével sikerül-e elterjeszteni a vállalkozói magatartást. Zajszintkísérlet a Szaljut-6-on Tanácsülés Szekszárdon Pedagógusok» ifjúság, közbiztonság Elsősorban orvosi-biológiai kísérletek szerepeltek napi­renden csütörtökön a Szal- jut—6 űrállomáson, ahol va­sárnap este óta dolgozik az állandó személyzet mellett Bikovszkij és Jähn nemzet­közi űrkettőse, ezek a kísér­letek elsősorban számukra jelentenek feladatot, végre­hajtásukban azonban részt Tegnap délelőtt Szekszár­don tartotta elnökségi ülé­sét a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa. Megtárgyal­ták Molnár Lajos KPVDSZ megyei titkár előterjesztésé­ben a „Jelentés a kereskedel­mi szolgáltatás helyzetéről, a kereskedelemben dolgozók élet- és munkakörülményei­ről” című anyagot. Elfogad­ta.. az SZMT jogsegélyszol­gálati bizottsága működési szabályzatát, valamint tájé­koztatót hallgattak meg a két elnökségi ülés között végzett munkáról. Az építők megyebizottsá­gának titkára, Morhauser Ádám „Az irányító tevékeny­ség, a munkaidő-kihasználás, a munkafegyelem helyzete a TÁÉV-nél és a TOTÉV-nél” címmel terjesztett elő" jelen­tést. A jelentésben a két vál­lalat munkájáról többek kö­zött a következők szerepel­tek: „A munka meggyorsítá­sa érdekében mindkét válla­lat megszünteti a nagy lét­számot igénylő hagyomá­vesz a harmadik hónapja dolgózó Kovaljonok és Ivan- csenkov is. A viszonylag egyszerűnek tűnő kísérletek közé tartozik például az úgynevezett audio­próba, amelyek keretében a zajszintet, illetve annak az űr­hajósokra gyakorolt hatását vizsgálják. nyos lakásépítést. Áttértek a házgyár jellegű poligonépí- tésre, valamint alkalmazzák az Qutinbrd típusú alagútzsa- lús technológiát." A munkaerőhelyzet elemzé­séből kitűnt, hogy mindkét építőipari egységnél létszám­problémák vannak, nagyobb lett a munkaerőmozgás. Ta­valy a TÁÉV-hez 704 fizikai dolgozó, a TOTÉV-hez pedig 530 munkás lépett be, ugyan­akkor mindkét vállalatnál ennél többen mondtak fel. A munkaviszonyukat megszün­tető dolgozók a kilépés oka­ként a lakóhelyhez közeleb­bi munkahelyet jelölték meg legtöbbször. A létszámhiány elsősorban a szak-szerelő iparban, az asztalos, a vas­betonszerelő szakmában szá­mottevő. A munkafegyelem mind­két vállalatnál javult. A fe­gyelmi ügyek száma csök­kent, ez szervezettebb mun­kának. a jobb munkahelyi vezetésnek, de főleg a szo­cialista brigádok /íevelő te­vékenységének köszönhető. Tegnap délután ülést tar­tott Szekszárd város Taná­csa. amelyen megjelent Csá­szár József, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Adri­án Zsigmond megyei rendőr- főkapitány. Az ülésen dr. Ne- dók Pál elnök jelentést ter­jesztett elő a lejárt határ­idejű tanácshatározatak vég­rehajtásáról, a vb által tett fontosabb intézkedésekről és határozatokról, valamint az interpellációkra adott vála­szokról. A tanács az 1977- ben hozott, a továbbiakban intézkedést nem igénylő ha­tározatokról a jelentési köte­lezettséget megszüntette. Dr. Bősz Endréné vb-tit- kár az alsófokú oktatási in­tézmények oktató-nevelő munkájának személyi felté­teleiről. a pedagógusok élet- és munkakörülményeiről szá­molt be. Az 1972-es oktatás- politikai párthatározat szel­lemében, a központi és a me­gyei intézkedések révén je­lentősen javultak a pedagó­gusok életkörülményei, nö­vekedett anyagi és erkölcsi megbecsülésük mértéke. To­vábbi feladatot jelent a pe­dagógusok munkakörülmé­nyeinek javítása, az intéz­mények zsúfoltságának meg­szüntetése. Az ifjúsági törvény 1971- ben született. Végrehajtásá­nak tapasztalatait, a hét év során elért eredményeket, a jelen és a jövő teendőit dr. Nedók Pál tanácselnök is­mertette. A városi tanács a városi KISZ-bizottsággal kö­zösen igyekszik megterem­teni a fiatalok tanulásához, képzéséhez, munka- és la­káskörülményeihez szüksé­ges feltételeket, segítik az ifjúság közéleti tevékenysé­gét, a szabad idő hasznos és kulturált eltöltését. Szekszárd közrendjéről és közbiztonsági helyzetéről Szabó László, a városi és já­rási rendőrkapitányság veze­tője tartott beszámolót. Az országos és a megyei hely­zethez hasonlóan Szekszár­don is szilárd a közbizton­ság, az állampolgárok túl­nyomó többsége nem vét a törvények ellen. A lakosság számának növekedéséhez vi­szonyítottan a bűncselek­mények száma csökken. Az elmúlt évek során nem vál­tozott a bűnözés szerkezete, a legtöbb bűneset vagyon el­leni bűncselekmény. Napirendi pontként szere­pelt a tanácsülésen az igaz­gatási és jogi tanácsi bizott­ság munkájáról szóló beszá­moló is. A tanácstörvény alapján a bizottság javaslat- tevő, véleményező, előkészítő, összehangoló és ellenőrző szerve a tanácsnak. E funk­ciók közül — a feladatoktól függően — hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe. A csütörtök délutáni szek­szárdi városi tanácsülés be­jelentésekkel és interpellá­ciókkal zárult. SZMT A munkaerőhelyzet az építőiparban Megyei számítóközpont létesül Tegnap aláírták a megállapodást Tegnap a megyei tanács székházában ünnepélyes kül­sőségek között aláírták a Tol­na megyei Statisztikai és Szá­mítóközpont létesítéséről szó­ló megállapodást. Részt vett az aláíráson dr. Gyugyi Já­nos, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabópál Antal a megyei tanács elnöke dr. Pesti Lajos, a KSH elnök- helyettese, dr. Nedók Pál, a városi tanács elnöke. * Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága és a Tolna megyei Tanács V. B. kezdeményezé­sére, a VI. ötéves tervidő­szakban elektronikus szá­mítóközpont létesül a megyé­ben lévő gazdasági egységek, intézmények adatfeldolgozá­si, számítástechnikai felada­tainak végzésére is. A megyei számítóközpont létesítésére kötött megálla­podást gondos felmérő mun­ka előzte meg. Az előzetes felmérés alapján már a léte­sítmény üzembe helyezésekor jelentős feldolgozási igény­nyel jelentkezik az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat, a húskombinát, az OTP megyei igazgatósága, a MÉSZÖV, va­lamint megyénk több állami gazdasága. Az épülő megyei számító- központ helyét Szekszárdon a Honvéd, Wesselényi, Vas­vári utcák által határolt — jelenleg még beépített — te­rület északi részén jelölték ki. Ebben az épületben nyer majd elhelyezést a KSH Tol­na megyei Igazgatósága is. A számítóközpont üzemel­tetésével a KSH Számítás­technikai és Ügyvitelszerve­ző Vállalatot bízzák meg. Megyénk új intézményének előreláthatólag 160 dolgozója lesz. Az épület építési költ­sége 40 millió forint, a szá­mítógép és a kiegészítő be­rendezések költsége pedig 95 millió forintot tesz ki. A be­állítandó számítógép típusa az igényektől függően ké­sőbb kerül meghatározásra. Valamennyi létesítéssel kap­csolatos költséget központi költségvetésből a KSH és a SZÜV biztosít. A beruházás hatékonyságának biztosításá­ra az üzemelés első évében 12 millió forint, ezt követően 16 millió forint, a harmadik évtől kezdődően évi 22—24 millió forint árbevételt kell majd az épülő számítóköz­pontnak elérni. Tolna megye else, kizárólagosan bérmun­kás számítógépes szolgálta­tást végző számítóközpontja 1982 első félévében kezdj meg üzemelését. Az addig hátralévő időben nagyarányú szervező munka folyik a megrendelő válla­latoknál és intézményeknél A számítóközpont építésével egyidőben kiképezik annak ieendő munkatársait és a megrendelők szakembereit is A létesítendő számítóköz­pont jelentős intézménye lesz megyénknek. Technikai és szellemi hátterénél fogva a számítástechnikai kultúra széles körű terjesztésének alapbázisa lesz. Tevékenysé­ge várhatóan nagyban előse­gíti a központi számítástech nikai fejlesztési kormány- program megyei feladatainak megvalósítását, ezáltal válla­lataink, szövetkezeteink és intézményeink vezetési és in­formációrendszerének korsze­rűsítését, gazdálkodási ered­ményeinek további javulását. SZÜLE LÁSZLÓ . Az idáirás pillanatai ; _____,_____________;_________I

Next

/
Oldalképek
Tartalom