Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
1978. augusztus 20. Képújság 3 A szövetségi kongresszusok előtt Nemzetiségek Tolna megyében A közművelődésben dolgozók kitüntetése Nemzetiségi politikánk alapjait pártunk következetes internacionalista politikája, politikai, gazdasági és • kulturális fejlődésünk, a szocialista demokrácia mind teljesebb érvényesülése határozza meg. A magyar és a nemzetiségi dolgozók testvéri együttműködése, az egész nép, az egész nemzet szocialista egysége megvalósulásának is része. Alkotmányunk egyértelműen leszögezi, hogy „a Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek, vagy nemzetiségek szerint, a törvény szigorúan bünteti. A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét.” A nemzetiségi szövetségek működési szabályzata értelmében az idei őszön a szövetségek összehívják soron következő kongresszusukat. A kongresszusok küldötteit küldöttválasztó gyűléseken jelölik ki a résztvevők. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége kongresz- szusának Tolna megyei küldötteit kilenc körzetben választják meg szeptemberben, a megyénkben csupán Medinán élő szerbek képviselői a dunaújvárosi küldöttválasztó gyűlésen vesznek részt. A küldöttválasztó gyűlések előkészületei folynak. Ennek a munkának, és egyáltalán az egészséges nemzetiségi politikának, Tolna megyében különösen nagy a jelentősége, hiszen megyénk jellegzetesen nemzetiségi megye. Talán nem érdektelen néhány szót szólni arról, hogyan alakult ki megyénk nemzetiségi térképe. Már a török hódoltság alatt jelentős számban települtek erre a vidékre szerbek. A Rákóczi-szaba'dságharc idején jelentős részük visszatelepült a Balkánra, megyénkben csak szórványtelepülések maradtak. Az ittmaradottak zöme is visszatelepült Jugoszláviába a húszas évek elején. Jelenleg csak Medinán élnek szerbék, számuk ma már nem éri el a százat sem. Annál több a megyénkben élő német, számuk hozzávetőlegesen 16 ezer. Eleik Németország legkülönbözőbb területeiről települtek elsősorban az őshazájukhoz hasonló termőtalajú völgységi és hegyháti területekre. Érdekes, hogy a Medinán élő szerbeknél messze na-' gyobb a hagyományokhoz, vagy az anyanyelvhez való ragaszkodás, sőt a nemzetiségi öntudat, mint a lényegesen nagyobb számú németségnél. Mivel a községben anyanyelvű iskola nem működik, sokan Pécsre és Pestre küldik gyerekeiket bentlakásos délszláv iskolákba. A más anyanyelvű magyar állampolgárok, a magyarokhoz hasonlóan, aktív tagjai az adott terület társadalmi életének. Részarányokról tulajdonképpen nem is lehet beszélni, mert arányokat senki sem tart számon, minden ember megítélésénél csak a képesség, az alkalmasság számít. Mégis érdemes fölemli- teni, hogy például Bonyhá- don a műszaki és termelőszövetkezeti vezetők húsz, az iskolaigazgatók mintegy harminc százaléka német. Németeket, szerbeket egyként megtalálni minden szerv és szervezet vezető testületéiben és tagjai sorában. A zömmel németek lakta községekben — értelemszerűen — német a tanácstagok többsége, de arra is van példa, hogy adott községben egyfajta ember- csoport alkotja valamennyi vezető testület úgyszólván egészét, s ez lehet úgy, hogy csupa német a magyar településen, vagy éppen fordítva. A nemzetiségi kérdésben elért legnagyobb eredménynek azt könyvelhetjük el, hogy nem bőrszíne, beszédje, szokásai szerint ítélik meg hazánkban az embert, hanem annak alapján, mire képes, mire alkalmas, hol tudja legjobban hasznosítani tehetségét. Már az óvodákban is folyik nyelvoktatás, nevezetesen hat óvodában, tizenegy csoportban. A gyerekek száma 230 körül mozog. Iskoláink közül 24-ben oktatnak anyanyelven (nemzetiségi anyanyelven). Az igények egyre nőnek, nem kellett tíz év, hogy megduplázódjék az. igény. A legutolsó adatunk tavalyi, ekkor majdnem háromezren vettek részt nemzetiségi nyelvoktatásban. Ez az általános iskolai tanulólétszám tíz százaléka. A középiskolákban természetesen biztosított a német nyelv oktatása, második nyelvként. Két nemzetiségi népi együttes, három német kórus, három hagyományőrző népdaléneklő csoport, három gyermekcsoport és négy zenekar működik ma megyénkben, állandó jelleggel, az itt élő nemzetiségiek körében. A legnagyobb létszámú a pári hagyományőrző népi együttes, negyvenegy taggal. A nemzetiségi rendezvények közismertek megyénk egész lakossága előtt. Közöttük a legeredményesebb a „Reicht brüderlich »die Hand“ tehetségkutató verseny volt, de kiemelkedett a sorból a. karl-marx-stadti színház szekszárdi vendégszereplése is. A testvérkapcsolatok ápolása már-már hagyományos, ez részben Tolna megye Karl- Marx-Stadt megyével ápolt kapcsolatában, részben a Szek- szárd—Becsej kapcsolatban csúcsosodik ki. Az egyéni kapcsolatok természetesek, szinte nemzetközi „jövés- menés”-nek nevezhetnénk az óhazában élő és a magyar- országi németek, vagy szer- bek között. Persze ez fordítva is igaz, hiszen megyénk nemzetiségi állampolgárainak idegenforgalma elsősorban az NDK és Jugoszlávia felé irányul. Amint a bevezetőben említettük, szeptemberben kerül sor a kongresszusi küldöttek megválasztására. Megyénk összesen 35 küldöttet delegál, közülük nyolcán máris országos vezetőségi tagok. A következetes, elvi alapokon nyugvó, internacionalizmus nemzetiségi politikánkban is szép eredményeket hozott. Ezek pártunk egyetemes politikájának szerves részei. Mindezek nyomán megállapíthatjuk, hogy Tolna megye nemzetiségi lakossága egyetért az MSZMP politikájával. Alapvetően biztosítottak a feltételei annak, hogy az itt élő németek, szerbek nemzetiségi mivoltukat megőrizzék, szokásaikat, hagyományaikat, kultúrájukat ápolják, mindezzel gazdagítva az egyetemes magyar kultúrát, egész magyar hazánkat. LETENYEI GYÖRGY Évek óta hagyomány, hogy a közművelődésben kiemelkedő eredményeket elérő dolgozókat augusztus húszadika alkalmával kitüntetik. Szombaton, a megyei művelődési központban tartott ünnepségen, amelyen a megye köz- művelődésének irányítói, köztük dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára, Péti Imre, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára és István József, a megyei tanács elnökhelyettese is részt vett, hetvennégyen részesültek valamilyen elismerésben. ' Budapesten, a központi ünnepségen vette át a „Kiváló népművelő” kitüntetést Föl- desi János nyugdíjas tanácselnök, a madocsai népi együttes vezetője. Szocialista kultúráért kitüntetésben tizennégyen részesültek. Bella Margit, a tamási járási könyvtár-igazgatója a könyvtár avatásakor, Baranyai László, a kölesdi általános iskola közművelődési igazgató- helyettese, Bucher Flórián, a TIT Tolna megyei szervezete politikai munkatársa, Dér Miklósné, a megyei művelődési központ igazgatóhelyettese, Farkas Mária, a paksi járási könyvtár könyvtárosa, Halmos József né szakfelügyelő, a pedagóguskórus szervező titkára, Kövesdi Mihály sióagárdi nyudíjas, naív festő, Martinék József nyugdíjas tanár, festőművész, dr. Németh Pálné, a megyei művelődési központ népművelője. Ozorai Gábor dombóvári technikus, fotószakkör-veze- tő, Ressz Antalné, a tolnai kulturális intézmények szakmaközi egyesülésének könyvtárosa, Staub Ferenc, németkéri ^ festőművész, özv. Szilágyi Gyuláné, kurdi művelődési. ház • igazgató és a Szekszárdi «Néptáncegyüttes pedig tegnap, vették át a kitüntetést. Első ízben osztották ki a „Kiváló munkáért” járó kitüntetést, amelyet megyénkben tizenöt művelődési dolgozó kapott meg: Bárd Flórián nyugdíjas, művelődésügyi osztályvezető-helyettes, a felnőttoktatási szakbizottság vezetője, Bognár Jenőné, a bá- taszéki általános iskola igazgatóhelyettese, dr. Imreh Csa- nádné, a megyei könyvtár könyvtárosa, Kalmár Géza, a moziüzemi vállalat mozigépésze, Kiss István, a megyei művelődési központ népművelője, Krassay Gyula, a fad(TUDOSÍTONKTÖL) Optimális környezetben bonyolították le a Szekszárdi Állami Gazdaság házi szántóversenyét. Tapasztalt traktorosok ültek a K—700-asok- ban, s a lóerők versenye mellett a rutinosság játszott fontos szerepet. A verseny elindítása előtt Gödé Hubert, a gazdaság főagronómusa elmondta, hogy a verseny célja a szántási technológia javítása, magasabb szintre való emelése. — A növénytermesztésnek, s azon keresztül természetesen az állattenyésztésnek a talajelőkészítés az alapja, eL sősorban a szántás. A kilenc tagból álló zsűri éppen kilenc pontban rögzítette a végrehajtandó feladatokat. A zsűri elnöke, Kovács József, a Szekszárdi Állami Gazdaság termelési igazgató- helyettese volt, aki a verseny befejeztével értékelte a tapasztalatokat. — Bár mindenütt ilyen minőségű szántással találkoz> hatnánk az ország egész teAz első ízben átadott „Kiváló munkáért” kitüntetés di művelődési ház igazgatója, Lendvay Konrádné váraljai nyugdíjas, tanító, könyvtáros, Lóridon Ilona, a megyei könyvtár könyvtárosa. Mi- cheller József né, a dombóvári városi klubkönyvtár könyvtárosa, Minárovits Károly, a magyarkeszi művelődési ház klubkönyvtárosa, Németh Antal, a megyei művelődési központ dekoratőre, Noé Zoltán, a tamási művelődési központ karbantartója, Pin- ezési Lászlóné, a nagydorogi községi könyvtár könyvtárosa, Stirli Márton, a bonyhádi filmszínház mozigépésze, Szi- ládi Istvánné, a simontor- nyai nagyközségi könyvtár vezetője. A Babits Mihály Emlékplakettben Solymár Imre közgazdász és Vendel-Mohay Lajosné muzeológus részesült. Tolna megye kiváló népművésze idén Antal András- né kétyi népdalgyűjtő, Dunkel Lehelné lengyeli szövő, és id. Soós Ferenc, a mado- csasi népi együttes tagja lett. r' A VI. Duna menti folklór- f'esztival és a sárközi lakodalom szervezésében, rendezésében való közreműködésért tizenhármán részesültek jutalomban. A tiszteletdíjas népművelők közül idén huszonnyolcán kaptak elismerésül jutalmat. rületén, mint itt — mondta az igazgatóhelyettes. - A pontok összegezésével, a zsűri egyöntetűen Marosi István kajmá- di traktorost hozta ki győztesnek. Marosi István 1000 forint pénzjutalomban, valamint könyvjutalomban részesült. Egyben benevezték a szeptember 8-án Hartán megrendezésre kerülő országos szántóversenyre is. Valamennyi résztvevő könyvjutalmat kapott, amelyet Kovács József nyújtott át. A háziverseny elérte célját — mondta az igazgatóhelyettes, és részletezte azokat a tényeket, amelyekben a jövőben változást kell hozni. Hangsúlyozta a keresztbe vetés fontosságát, amely a szántási technológia színvonalának egyenes függvénye. Kiemelte a versenyzők lelkiismeretességét és kérte a dolgozókat arra, hogy a jövcL ben is legalább ekkora akarással, hozzáértéssel végezzék gyümölcsöző, szép munkájukat. SÁRKÖZI JÁNOS Szívesen látott vendége volt megyénk németlakta községeinek Günter Deicke NDK-beli költő, Vörösmarty német fordítója. Házi szántóverseny Vinkovciból gyakran látogat hozzánk az ottani népi együttes A nemzetiségek által lakott községek könyvtáraiban mindenütt megtalálhatók a német, vagy szerb-horvát nyelvű könyvek. A pári német táncegyüttes
