Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

1978. augusztus 20. Képújság 3 A szövetségi kongresszusok előtt Nemzetiségek Tolna megyében A közművelődésben dolgozók kitüntetése Nemzetiségi politikánk alapjait pártunk következe­tes internacionalista politiká­ja, politikai, gazdasági és • kulturális fejlődésünk, a szo­cialista demokrácia mind tel­jesebb érvényesülése hatá­rozza meg. A magyar és a nemzetiségi dolgozók testvéri együttműködése, az egész nép, az egész nemzet szocialista egysége megvalósulásának is része. Alkotmányunk egyértelmű­en leszögezi, hogy „a Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok bármilyen hátrá­nyos megkülönböztetését ne­mek, felekezetek, vagy nem­zetiségek szerint, a törvény szigorúan bünteti. A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség szá­mára biztosítja az anyanyel­vén való oktatásnak és nem­zeti kultúrája ápolásának lehetőségét.” A nemzetiségi szövetségek működési szabályzata értel­mében az idei őszön a szövet­ségek összehívják soron kö­vetkező kongresszusukat. A kongresszusok küldötteit kül­döttválasztó gyűléseken jelö­lik ki a résztvevők. A Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetsége kongresz- szusának Tolna megyei kül­dötteit kilenc körzetben vá­lasztják meg szeptemberben, a megyénkben csupán Medi­nán élő szerbek képviselői a dunaújvárosi küldöttválasztó gyűlésen vesznek részt. A küldöttválasztó gyűlések előkészületei folynak. Ennek a munkának, és egyáltalán az egészséges nemzetiségi politi­kának, Tolna megyében kü­lönösen nagy a jelentősége, hiszen megyénk jellegzetesen nemzetiségi megye. Talán nem érdektelen né­hány szót szólni arról, ho­gyan alakult ki megyénk nemzetiségi térképe. Már a török hódoltság alatt jelentős számban települtek erre a vidékre szerbek. A Rákóczi-szaba'dságharc idején jelentős részük visszatelepült a Balkánra, megyénkben csak szórványtelepülések marad­tak. Az ittmaradottak zöme is visszatelepült Jugoszláviá­ba a húszas évek elején. Je­lenleg csak Medinán élnek szerbék, számuk ma már nem éri el a százat sem. Annál több a megyénkben élő német, számuk hozzávető­legesen 16 ezer. Eleik Né­metország legkülönbözőbb te­rületeiről települtek elsősor­ban az őshazájukhoz hasonló termőtalajú völgységi és hegyháti területekre. Érdekes, hogy a Medinán élő szerbeknél messze na-' gyobb a hagyományokhoz, vagy az anyanyelvhez való ragaszkodás, sőt a nemzetisé­gi öntudat, mint a lényege­sen nagyobb számú német­ségnél. Mivel a községben anyanyelvű iskola nem mű­ködik, sokan Pécsre és Pest­re küldik gyerekeiket bent­lakásos délszláv iskolákba. A más anyanyelvű magyar állampolgárok, a magyarok­hoz hasonlóan, aktív tagjai az adott terület társadalmi éle­tének. Részarányokról tulaj­donképpen nem is lehet be­szélni, mert arányokat senki sem tart számon, minden ember megítélésénél csak a képesség, az alkalmasság szá­mít. Mégis érdemes fölemli- teni, hogy például Bonyhá- don a műszaki és termelő­szövetkezeti vezetők húsz, az iskolaigazgatók mintegy har­minc százaléka német. Néme­teket, szerbeket egyként megtalálni minden szerv és szervezet vezető testületéiben és tagjai sorában. A zömmel németek lakta községekben — értelemszerűen — német a tanácstagok többsége, de ar­ra is van példa, hogy adott községben egyfajta ember- csoport alkotja valamennyi vezető testület úgyszólván egészét, s ez lehet úgy, hogy csupa német a magyar tele­pülésen, vagy éppen fordít­va. A nemzetiségi kérdésben elért legnagyobb eredmény­nek azt könyvelhetjük el, hogy nem bőrszíne, beszédje, szokásai szerint ítélik meg hazánkban az embert, hanem annak alapján, mire képes, mire alkalmas, hol tudja leg­jobban hasznosítani tehetsé­gét. Már az óvodákban is folyik nyelvoktatás, nevezetesen hat óvodában, tizenegy csoport­ban. A gyerekek száma 230 körül mozog. Iskoláink közül 24-ben oktatnak anyanyelven (nemzetiségi anyanyelven). Az igények egyre nőnek, nem kellett tíz év, hogy megdup­lázódjék az. igény. A legutol­só adatunk tavalyi, ekkor majdnem háromezren vettek részt nemzetiségi nyelvokta­tásban. Ez az általános isko­lai tanulólétszám tíz százalé­ka. A középiskolákban ter­mészetesen biztosított a né­met nyelv oktatása, második nyelvként. Két nemzetiségi népi együt­tes, három német kórus, há­rom hagyományőrző népdal­éneklő csoport, három gyer­mekcsoport és négy zenekar működik ma megyénkben, ál­landó jelleggel, az itt élő nemzetiségiek körében. A leg­nagyobb létszámú a pári ha­gyományőrző népi együttes, negyvenegy taggal. A nemzetiségi rendezvé­nyek közismertek megyénk egész lakossága előtt. Közöt­tük a legeredményesebb a „Reicht brüderlich »die Hand“ tehetségkutató verseny volt, de kiemelkedett a sorból a. karl-marx-stadti színház szekszárdi vendégszereplése is. A testvérkapcsolatok ápo­lása már-már hagyományos, ez részben Tolna megye Karl- Marx-Stadt megyével ápolt kapcsolatában, részben a Szek- szárd—Becsej kapcsolatban csúcsosodik ki. Az egyéni kapcsolatok természetesek, szinte nemzetközi „jövés- menés”-nek nevezhetnénk az óhazában élő és a magyar- országi németek, vagy szer- bek között. Persze ez fordít­va is igaz, hiszen megyénk nemzetiségi állampolgárai­nak idegenforgalma elsősor­ban az NDK és Jugoszlávia felé irányul. Amint a bevezetőben emlí­tettük, szeptemberben kerül sor a kongresszusi küldöttek megválasztására. Megyénk összesen 35 küldöttet delegál, közülük nyolcán máris orszá­gos vezetőségi tagok. A következetes, elvi alapo­kon nyugvó, internacionaliz­mus nemzetiségi politikánk­ban is szép eredményeket ho­zott. Ezek pártunk egyetemes politikájának szerves részei. Mindezek nyomán megálla­píthatjuk, hogy Tolna megye nemzetiségi lakossága egyet­ért az MSZMP politikájával. Alapvetően biztosítottak a feltételei annak, hogy az itt élő németek, szerbek nemze­tiségi mivoltukat megőrizzék, szokásaikat, hagyományaikat, kultúrájukat ápolják, mind­ezzel gazdagítva az egyete­mes magyar kultúrát, egész magyar hazánkat. LETENYEI GYÖRGY Évek óta hagyomány, hogy a közművelődésben kiemel­kedő eredményeket elérő dol­gozókat augusztus húszadika alkalmával kitüntetik. Szom­baton, a megyei művelődési központban tartott ünnepsé­gen, amelyen a megye köz- művelődésének irányítói, köztük dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára, Péti Imre, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára és István József, a megyei tanács el­nökhelyettese is részt vett, hetvennégyen részesültek va­lamilyen elismerésben. ' Budapesten, a központi ün­nepségen vette át a „Kiváló népművelő” kitüntetést Föl- desi János nyugdíjas tanács­elnök, a madocsai népi együt­tes vezetője. Szocialista kul­túráért kitüntetésben tizen­négyen részesültek. Bella Margit, a tamási járási könyvtár-igazgatója a könyv­tár avatásakor, Baranyai László, a kölesdi általános is­kola közművelődési igazgató- helyettese, Bucher Flórián, a TIT Tolna megyei szervezete politikai munkatársa, Dér Miklósné, a megyei művelő­dési központ igazgatóhelyet­tese, Farkas Mária, a paksi járási könyvtár könyvtárosa, Halmos József né szakfelügye­lő, a pedagóguskórus szerve­ző titkára, Kövesdi Mihály sióagárdi nyudíjas, naív fes­tő, Martinék József nyugdíjas tanár, festőművész, dr. Né­meth Pálné, a megyei műve­lődési központ népművelője. Ozorai Gábor dombóvári technikus, fotószakkör-veze- tő, Ressz Antalné, a tolnai kulturális intézmények szak­maközi egyesülésének könyv­tárosa, Staub Ferenc, német­kéri ^ festőművész, özv. Szilá­gyi Gyuláné, kurdi művelő­dési. ház • igazgató és a Szek­szárdi «Néptáncegyüttes pedig tegnap, vették át a kitünte­tést. Első ízben osztották ki a „Kiváló munkáért” járó ki­tüntetést, amelyet megyénk­ben tizenöt művelődési dol­gozó kapott meg: Bárd Flóri­án nyugdíjas, művelődésügyi osztályvezető-helyettes, a fel­nőttoktatási szakbizottság ve­zetője, Bognár Jenőné, a bá- taszéki általános iskola igaz­gatóhelyettese, dr. Imreh Csa- nádné, a megyei könyvtár könyvtárosa, Kalmár Géza, a moziüzemi vállalat mozigépé­sze, Kiss István, a megyei művelődési központ népmű­velője, Krassay Gyula, a fad­(TUDOSÍTONKTÖL) Optimális környezetben bo­nyolították le a Szekszárdi Állami Gazdaság házi szántó­versenyét. Tapasztalt trakto­rosok ültek a K—700-asok- ban, s a lóerők versenye mel­lett a rutinosság játszott fon­tos szerepet. A verseny el­indítása előtt Gödé Hubert, a gazdaság főagronómusa el­mondta, hogy a verseny cél­ja a szántási technológia ja­vítása, magasabb szintre való emelése. — A növénytermesztésnek, s azon keresztül természete­sen az állattenyésztésnek a talajelőkészítés az alapja, eL sősorban a szántás. A kilenc tagból álló zsűri éppen kilenc pontban rögzí­tette a végrehajtandó feladato­kat. A zsűri elnöke, Kovács József, a Szekszárdi Állami Gazdaság termelési igazgató- helyettese volt, aki a verseny befejeztével értékelte a ta­pasztalatokat. — Bár mindenütt ilyen mi­nőségű szántással találkoz­> hatnánk az ország egész te­Az első ízben átadott „Ki­váló munkáért” kitüntetés di művelődési ház igazgatója, Lendvay Konrádné váraljai nyugdíjas, tanító, könyvtá­ros, Lóridon Ilona, a megyei könyvtár könyvtárosa. Mi- cheller József né, a dombóvári városi klubkönyvtár könyv­tárosa, Minárovits Károly, a magyarkeszi művelődési ház klubkönyvtárosa, Németh Antal, a megyei művelődési központ dekoratőre, Noé Zol­tán, a tamási művelődési központ karbantartója, Pin- ezési Lászlóné, a nagydorogi községi könyvtár könyvtáro­sa, Stirli Márton, a bonyhádi filmszínház mozigépésze, Szi- ládi Istvánné, a simontor- nyai nagyközségi könyvtár vezetője. A Babits Mihály Emlék­plakettben Solymár Imre közgazdász és Vendel-Mohay Lajosné muzeológus része­sült. Tolna megye kiváló nép­művésze idén Antal András- né kétyi népdalgyűjtő, Dun­kel Lehelné lengyeli szövő, és id. Soós Ferenc, a mado- csasi népi együttes tagja lett. r' A VI. Duna menti folklór- f'esztival és a sárközi lakoda­lom szervezésében, rendezé­sében való közreműködésért tizenhármán részesültek ju­talomban. A tiszteletdíjas népművelők közül idén hu­szonnyolcán kaptak elisme­résül jutalmat. rületén, mint itt — mondta az igazgatóhelyettes. - A pontok összegezésével, a zsűri egyön­tetűen Marosi István kajmá- di traktorost hozta ki győz­tesnek. Marosi István 1000 forint pénzjutalomban, vala­mint könyvjutalomban része­sült. Egyben benevezték a szeptember 8-án Hartán meg­rendezésre kerülő országos szántóversenyre is. Valamennyi résztvevő könyvjutalmat kapott, ame­lyet Kovács József nyújtott át. A háziverseny elérte cél­ját — mondta az igazgatóhe­lyettes, és részletezte azokat a tényeket, amelyekben a jö­vőben változást kell hozni. Hangsúlyozta a keresztbe ve­tés fontosságát, amely a szán­tási technológia színvonalá­nak egyenes függvénye. Kiemelte a versenyzők lel­kiismeretességét és kérte a dolgozókat arra, hogy a jövcL ben is legalább ekkora aka­rással, hozzáértéssel végezzék gyümölcsöző, szép munkáju­kat. SÁRKÖZI JÁNOS Szívesen látott vendége volt megyénk németlakta közsé­geinek Günter Deicke NDK-beli költő, Vörösmarty német fordítója. Házi szántóverseny Vinkovciból gyakran látogat hozzánk az ottani népi együt­tes A nemzetiségek által lakott községek könyvtáraiban mindenütt megtalálhatók a német, vagy szerb-horvát nyelvű könyvek. A pári német táncegyüttes

Next

/
Oldalképek
Tartalom