Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

A rfePÚJSÁG 1978. augusztus 12. Mi lesz a művelődési házzal? A címben foglalt kérdést nagyon sokan teszik fel Pin­cehelyen. közülük nagyon sokan keserűen és bizalmat­lanul. A sok szóbeszédet el- öszlatni, ezzel a kérdéssel bővebben foglalkozunk. Elő­ször önmagunkat idézve: 1966 június 11-én, tehát 12 éve ezt írtuk: „Az omlófélben roskadozó művelődési házat le kellett bontani, így átmenetileg kul­túrotthon nélkül maradt a nagyközség.” Tartós átmenet volt. Tolna megyei Népújság, 1978. má­jus 5.: „ ... ami leginkább közér­dekű. az a kultúrház kérdé­se. Nagyon lassan készül, pe­dig úgy hírlik, hogy a pénz is megvan rá. De még semmi mozgás nincs. Csak a tégla­halmok állnak ott.” Rosszul hírlik, nincs meg rá a pénz, azaz pontosabban nincs meg a teljes, szükséges összeg. Pály Dezső tanácsel­nök ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: — Az eredeti tervek sze­rint a művelődési ház fel­építése 5 millióba került vol­na. A tényleges összeg 8 és fél millió, amiből ha ezt-azt el is hagyunk, például be­tonjárda helyett egyelőre csak salakozunk, akkor is marad 7,3 millió. A pénz egy része együtt van, saját erőnk révén éppúgy, mint a külön­böző szervek — így elsősor­ban a termelőszövetkezet — felajánlásából és a „4 nap Pincehelyért” mozgalom ré­vén bejött összegből. Az épít­kezés megkezdése azon mú­lik, hogy a budapesti Fém­munkás Vállalat az év végi határidőig szállítja-e a meg­rendelt vázszerkezetet. Ha igen, 1979 december 31-ig át­adjuk a művelődési házat. A teljes befejezéshez megyei kölcsönt szándékozunk igény­be venni. A „4 nap Pincehelyért” mozgalom minden elis­merést megérdemlő volt a maga idején, de szervezésével nem lehetett minden rend­ben. Szita István nyugdíjas tsz-tag rendelkezésünkre bocsájtotta 1976 novemberi egyéni elszámoló lapját. Benne egy levonás nyoma: „Felajánlás 105 forint”. Ő ugyan nem ajánlott fel sem­mit, véli. Nincs igaza, mert a termelőszövetkezet küldött- közgyűlése annak idején el­fogadta, hogy minden tag 4 napi keresetét adja a fontos, közös célra, tehát a levonás jogos volt A küldöttközgyű­lés határozatait azonban a küldötteknek mindenkivel is­mertetniük kell! Visszatérve a művelődési házra, az úgynevezett kettős rendeltetésű lesz. 36x18 mé­teres nagyterme tornaterem­nek is használható. Ezt az elgondolást csak helyeselni lehet, a teremmel a pincehe­lyiek két legyet ütnek egy csapásra. Még egyszer a nagyközségi közös tanács el­nöke: A ház építési feltételeiről és határidejéről már szólot­tám. Minden bizzalmunk a Fémmunkás Vállalatban van ... A magunk részéről igyek­szünk ezt a bizalmat a Fém­munkás Vállalat illetékesei­vel is tudatni... Napköziben Egy partizánakció 1848-ban a pincehelyiek kellemetlen órákat okoztak Róth császári tábornok sze­kerész és utánpótló csapatai­nak. A fő erő elvonulása után ugyanis partizánakciót haj­tottak végre, megtámadták a faluban maradt erőket. Ma­guk sem sejthették, hogy ez­zel a tettükkel akarva-aka- ratlan hozzájárultak az ozo­rai diadalhoz. A megdühö- dött tábornok viszont vissza­fordult, ágyúztatta és fel­gyújtotta a falut és kemény hadisarcot vetett ki. (Adalék a korabeli állattenyésztés színvonalára. A sarc 24 ökör­ből, 6000 birkából, 300 akó borból és 2000 pengőforintból állt.) Ez a megállás viszont hozzájárult ahhoz, hogy Róth nem tudott a horvát fő erők­kel egyesülni, amiből oksze­rűen következett az o’zorai diadal. Halak - szárazon A helyi horgászok joggal aggódtak időszakonként a falu határában lévő tavukért. A halaknak köztudomásúan nem tesz jót, ha víz nélkül maradnak, márpedig itt nem­egyszer fenyegetett ez a ve­szély. A tavat tápláló forrás vízhozama se tökéletes, de a nagyobb baj az volt, hogy hőség idején a gáztöltő telep innen nyerte a hűtővizet. Azt, hogy a magas fokon tűz­veszélyes telepen szükség van hűtésre, senki nem vitathat­ja. A tanácson azt a tájékoz­tatást kaptuk, hogy ez a kér­dés megoldódik. A gáztöltő a Kapósra települ és így a hor­gásztó halai nem maradnak szárazon. Életveszély! Az elmúlt vasárnap dél­után 10 percet töltöttünk forgalomszámlálással a kór­ház melletti autóbusz-meg­állónál. Ennyi idő alatt 35 gépkocsi, 3 teherautó, 1 au­tóbusz, 6 kerékpár, 2 motor- kerékpár és 1 fogat haladt el erre. Többségük csak mini­málisan korlátozva sebessé­gét. Pincehelyen veszélyes, sőt olykor életveszélyes a közlekedés. A faluban három éles kanyar van, ez és a vas­bolt melletti a legveszélye­sebb. A balszerencsés helyre épített autóbuszváró cseppet sem javít a helyzeten, ugyan­is ha benn áll egy jármű, a kanyar még áttekinthetetle­nebbé válik. Sebességkorlá­A szeszkérdés A nagyközségnek még a neve is bortermelésre utal. Van Pincehelyen pince épp elég és kitűnő szőlősgazdák nemkülönben. Nem is ők okozták a legtöbb fejtörést a nagyközségi tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülé­sén részt vevőknek, hanem a bögrecsárdák, a nehezen le­leplezhető, de mindenhogyan jogosulatlan szeszmérők. A munkahelyek — állapította meg a vb — a kelleténél ke­vésbé élnek az alkoholszon­dázás lehetőségével, noha kel­lő számú szonda rendelkezés­re áll. Elhangzott az a véle­mény is, melynek az ország­ban egyre szélesebb körben adnak hangot. Eszerint az úgynevezett „9 órás” rendelet szentelt víznél se ér többet, — 2 millió 600 ezer darab 11 kilós és 200 ezer 22—33 kilós gázpalackot töltöttek tavaly az itteni töltőállomá­son. — Túltettek önmagukon a község lakói a társadalmi munkában. Tavalyi ilyen te­vékenységük értéke 774 ezer forint volt, az idei év első felében már felül járnak az 1 millió forintos összegen. — Pincehely alighanem a megyének orvosokkal „leg­jobban ellátott” települése. A nagyközségben 15 orvos dol­gozik, közülük azonban 13-an a kis, 88 ágyas kórház há­rom osztályán, a sebészeten, szülészeten és belgyógyásza­ton. — A gáztöltő telepiek érté­kes újítása a tartály vagon- palásthűtő berendezés, ami­nek különösen a kánikulai napokban látták nagy hasz­nát. — Október 3-án lesz tíz éve, hogy az általános isko­lai diákotthon megkezdte működését. — 30 millió 800 ezer fo­rintra rúg a falubeli takaré­koskodás gyümölcse. Ekkora összeget őriznek különböző betétformákban a postán és a takarékszövetkezetnél. Hogy otthon mennyit, arról természetesen nincs adat. — 144 személygépkocsi volt magántulajdonban a legutol­só adatgyűjtés idején Pince­helyen. — A nagyközségi tanács 18 rászorulót részesít úgyneve­zett teljes összegű, havi 940 forintos szociális segélyben. Pincehelyi urasom cap Az a szekszárdi, aki a pin­cehelyi vasárnapra kíváncsi, jól teszi, ha azzal kezdi, hogy nem hallgat a megyeszék­hely Volán-forgalmistájára. Ebben az esetben ugyanis azt a felvilágosítást kaphatja, hogy a reggel 8-as autóbusz Szakályban eléri a vonatot, mellyel Pincehelyre juthat. Nem éri el, mert a vonat teljes menetrendszerűséggel egy fél órával korábban el­megy, amiből kellemetlen komplikációk származnak. (Főleg 30 C fok hőségben.) Ha viszont már eljutott Pin­cehelyre, akkor a legutóbbi vasárnapon a következő idő­töltések közt választhatott: 1. elment templomba, 2. megnézte a nem túl ma­gas színvonalú Enying—Pin­cehely labdarúgó-mérkőzést, 3. kiült egy padra napozni, 4. egész nap kocsmázott. Utóbbi lehetőséggel na­gyon sokan éltek, de egyálta­lán nem jókedvükben. Egybe­hangzóan állították, hogy csak jobb híján teszik, mert egyszerűen nincs hová men­niük. 5. lehetőségnek még ott van a mozi. Mindez így együttesen szervesen kapcsolódik a nem létező művelődési ház témá­jához és aláhúzza annak fon­tosságát. A járókelő estefelé viszont furcsa nyüzsgésre figyelhet fel. Egy cseppet sem első osztályú úton fiatalok tucat­jai tartanak a sötétbe bur­kolózott egykori Csehfalvy- kúria felé. A kerítések mö­gül kutyák acsarognak fá­juk. Ezzel mit sem törődve, gazzal övezett gyalogösvény­re térnek és megkerülik az ódon épületet. Innen szolgál a pincebejárat, melyben hangulatos klub működik és ahonnan egy tyúklétrára em­lékeztető alkalmatosságon, egy szépen berendezett klub­szobába is el-, azaz fel lehet jutni. A helyiség a fiatalok társadalmi munkáját és a Vörösmarty Termelőszövet­kezet áldozatkészségét dicsé­ri. Vajha az egész épület ilyen, vagy hasonló hasznos célt szolgálna! VI Pincehely a tamási járás jelentős települése. A szorosan vett nagyközség — társközségek nélküli — területe 5015 hektár. Lakosainak száma 1870- ben 3106 volt. A legmagasabb lélekszámot 1949- ben érte el 4009 fővel. Az utolsó népszámláláskor 3425 személy élt Pincehelyen, 6,3 százalékuk kül­területen. Pály Dezső tanácselnök adatai szerint napjainkig a lakosságszám 3130-ra apadt. A kere­sők 18 százaléka ingázik. Legnagyobb munkaadó a Vörösmarty Termelőszövetkezet, a gáztöltő telep és a Volán. Pincehely 1971. április 30-án kapta meg a „nagyközség” rangot. Az 5-Ö1 számú önkiszolgáló bolt sokáig épült a falu közepén, de most egyike o legforgalmasabb pontoknak. Reggelenként az előtte lévő teretske valóságos társadalmi találkozóhely. Pincehelyi magazinunkat Kcmcnczik Gitta segítségé­vel összeállította Ordas Iván. A fényképeket Ko­máromi Zoltán készítette. Munkatársaink augusztus 14-én, hétfőn FELSÖNÁNÁRA látogatnak. Következő ma­gazinunk augusztus 19-én jelenik meg. Az öregek napközi otthonában jó a hangulat és barátságos a körülmények Röviden Jtr MEH-panasz Schranz István olvasónk (Pincehely, Kossuth Lajos utca 75.) panaszolja: — Néhány hónapja pa­naszt tettem a MÉH vállalat megyei központjánál a si- montornyai — területileg ide illetékes — hulladékfel­vásárló eljárási módszerei iránt. Erre még csak válasz­ra se méltattak, pedig jóval elmúlt 30 napja. Mivel szer­kesztőségük székhelyén van­nak, szíveskedjenek meg­érdeklődni, miért nem vála­szolnak, engem anyagilag is érintő panaszomra. Olvasónk kívánsága sze­rint, ezúton érdeklődünk. tozást elrendelő táblát nem láttunk. amíg a boltokban meg nem tiltják a korai szeszárusítást, — A televízió-előfizetők száma 749. A község madártávlatból

Next

/
Oldalképek
Tartalom