Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-06 / 184. szám
8 Képújság 1978. augusztus 6. Csillagász műholdak Bolygószomszédain^ légköri összetételére vonatkozó eddigi ismereteink legtöbbje a Tőidről végrehajtott spektroszkópiai megfigyelésekből származik. A mesterséges holdak és űrhajók segítségével lehetővé vált azonban a bolygók légkörének a legmodernebb analitikai eszközökkel való közvetlen „helyszíni” elemzése. Az űrprogramok egyik célja a bolygók légköri adatainak a gyűjtése. A légkör összetételének ismerete ugyanis nemcsak a bolygók múltbeli történetére és fejlődésére ad útmutatást, hanem közvetlen bizonyítékot szolgáltat az esetleges élőlények jelenlétére vagy hiányára is. A spektrométer beállítása a Csehszlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetében (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Régi törekvésük a csillagászoknak, hogy információt szerezzenek a távoli égitestekről. E célra az égitestek fényéből nyert színképet tanulmányozzák. A fényt ugyanis mindig atomok bocsátják ki, azonos fizikai körülmények között pedig minden atom a rá jellemző, meghatározott fényt sugározza. A hidrogénatom által kisugárzott fény színképe tehát mindig más, mint a vasé, vagy egyéb elemé: a spektroszkóppal felbontott csillagfény tehát elárulja a fényforrás anyagi összetételét. Az izzó állapotú ritka gőzök és gázok vonalas színképet bocsátanak ki, sötét alapos fényes .vonalak jellemzik a színképet. Az egyes elemeknek megfelelő, rájuk jellemző vonalak helyzete alapján meg lehet állapítani egy égitest kémiai összetételét. A vizsgálatból levonható következtetések még akkor is pontosak, ha a csillag vagy csillagrendszer fénye évszázadokig vagy akár évmilliókig volt úton, míg a spektroszkópba érkezett. Nem a fényforrás távolsága a döntő ugyanis, hanem az a fontos, hogy elég erős fény gyűljön össze a spektroszkóp számára. Régen ezért a spektroszkópot távcsőre szerelték, hiszen minél nagyobb volt a távcső tükre, vagy lencséje, annál több fényt gyűjtött össze. A rakéták és műholdak korában azonban a csillagászat is közelebb került az égitestekhez. Igaz, hogy a műholdak 10---20, esetleg néhány száz kilométer magassága elenyésző a Nap és a csillagok távolságához képest. Óriási előny azonban, hogy ezzel elhárul az ilyen jellegű megfigyelések legfőbb akadálya, a légkör. Ma már igen nagy számú műholdas spektroszkópiai adat gyűlt össze a közelebbi és távolabbi szomszéd bolygókat felépítő anyagokról. Csehszlovák kutatók az automatikus vezérlésű Inter- kozmosz műhold számára készítettek spektrométert. Tudomány a Lengyel Népköztársaságban A népgazdaság szolgálatában ■ lengyel tudomány és technika jelenlegi kutatóbázisát 89 egyetem és főiskola, a Lengyel Tudományos Akadémia 66 intézete, 113 tudományos kutatóintézet, 24 központi laboratórium, valamint a központi hivatalokhoz és tárcákhoz tartozó 128 fejlesztőkutatóközpont alkotja. Az iparban szintén a műszaki, technológiai és tervezőirodáknak, valamint a műszaki bázis egyéb létesítményeinek fejlett hálózatával rendelkezik. A Lengyel Népköztársaságban fejlesztési és kutató tevékenységgel összesen kb. 1500 intézmény foglalkozik, s ezek 290 ezer főt foglalkoztatnak. A tudományos-műszaki tevékenységet irányító legmagasabb kormányszerv a Tudományos, Technikai és Felsőoktatási Minisztérium. # KORSZERŰ BANYÁSZKODÁS A népgazdaság időszerű és távlati szükségleteivel kapcsolatos kutatómunkában kétségtelenül az első helyen kell említeni a tudomány hozzájárulását a lengyel hyersanyagbázis fejlődéséhez. Lengyelországban a legutóbbi harminc év geológiai feltárásai azonban számottevő mértékben gyarapították a nyersanyagkincset. Három évtized során a vegyipari nyersanyagok sok új, értékes telepet fedeztek fel: kő- és barnaszenet, földgázt, ként, rézércet, vas-, cink- és ólomércet, kálisót, stb. E felfedezések nyomán jött létre egy sor új iparvidék, a lub- lini szénmedence, a legnica— glogowi rézbányavidék, a tar- nobrzegi kénbányászati és kénfeldolgozó körzet, stb. Az új felfedezésekkel párhuzamosan fejlődik — a tudomány segítségével — a bányaipar is. Az új és régi bányák gépesítése és automatizálása nyomán fokozódik a termelékenység, s ezzel együtt a bányamunka biztonsága. A megoldások korszerűségét példázza a SIER- SZA bányában bevezetett szénszállító rendszer: a kifejtett szén automatizált szállító rendszeren, a föld mélyéből egyenesen az erőműbe kerül; kézi munkára itt csak üzemzavar esetén kerülhet sor. A lengyel bányászat jelentős tudományos eredményei közé tartozik a városok és ipari üzemek alatti széntelepek föld alatti kiaknázása is felületi bányakárok keletkezése nélkül. z a módszer lehetővé tette több mint 50 millió tonna szén kinyerését. Ma már eredményesen alkalmazzák a rézbányászatban is. Érdemes még megemlíteni, hogy a szénporrobbanás megelőzésének lengyel módszerét már bevezették a legtöbb angol bányában; s ez a világ számos országában már sok bányász életét mentette meg. GÉPIPARI ÚJDONSÁGOK A lengyel népgazdaság fejlődése szempontjából különösen nagy jelentőségűek a gépiparral kapcsolatos tudományos-műszaki kutatások. A tudománynak döntő szerepe volt abban, hogy a népi Lengyelországban ez az iparág megsokszorozódott és újakkal gazdagodott (nagy teljesítményű energiaipari gépek és berendezések, hajógyártás, vegyipari berendezések, papíripari gépek, elektronika, számítógépek, mérő- berendezések, automatizált gépek és berendezések.) A lengyel hajógyártásban önálló és eredeti módon dolgozták ki a különböző típusú és nagyságú halászhajók gyártását, amelyeket ma számos ország vásárol. Épült Lengyelországban több különleges rendeltetésű hajóegység is, hidrográfiai és más kutatóhajók, halfeldolgozó anyahajók, tartályhajók, vegyszerek és cseppfolyósított gázok szállítására, faáruszállító hajók. A tudományos kutatómunkának köszönhető a fém- megmunkálás jelentős előrelépése is. E téren a legkiemelkedőbb lengyel eredmények a következők: a főtengely-kovácsolás új módszere, a lengőmatricás sajtológép megépítése és az új sajtolási technika kidolgozása, az automatikus „Hydo- mat” többfunkciós sajtológépsorok kidolgozása. A tudományos kutatások megnyitották az utat a számjelvezérlésű szerszámgépek, valamint a többfunkciós manipulátorok, az ún. „ipari robotok” gyártása felé is. hetvenes évek elején a t«p Lengyel Népköztársa- Ságban a tudományos iäiiail kutatásokat a korszerű igényeknek megfelelően átszervezték és lényeges anyagi támogatásban részesítették. A legfontosabb társadalmi-gazdasági problémákra kiterjesztették a kutatási kormányprogramokat, amelyeken — tárcabeli hovatartozásuktól függetlenül — tudományos munkacsoportok dolgoznak. Ilyen programok megvalósításán tevékenykednek a szén ésszerű felhasználása és feldolgozása, a villamosítás, az építő- és építőanyagipari, a vízgazdálkodás, valamint a rossz indulatú daganatok leküzdése terén. PROGNÓZIS 2000-RE Különösen fontos szerepet tölt be a Lengyel Tudományos Akadémia Kutatási és Prognóziskészítő Bizottsága — rövidebb nevén a „Lengyel 2000” Bizottság, — amelyben kiemelkedő tudósok és gyakorlati-gazdasági szakemberek tevékenykednek. Elemzik a mai Lengyel- országban lezajló társadalmi és gazdasági folyamatokat, meghatározzák a további fejlődés és a fejlett szocialista társadalom alakításának prognózisait. Most folyik a munka a Lengyel Egyesült Munkáspárt által a hetvenes évek második felére kidolgozott országfejlesztési program megvalósításán. Ez a program új, nagyobb feladatokat állít a lengyel tudomány és technika szakemberei elé is, s a tudomány és technika újabb, jelentékeny anyagi támogatást kap.. A program tág teret nyit minden tudományág előtt, lehetővé teszi újabb jelentős eredmények elérését a szocialista ha2a szolgálatában. (Interpress—KS) Mesterséges gyémánt A mesterséges gyémánt elterjedése az iparban ugrásszerű minőségi fejlődést je_ lent, sőt technológiai fordulópontot is. Alkalmazásának lehetőségeit ma még nem is tudjuk teljesen felmérni, annyi azoban bizonyos, hogy az iparban „gyémántkorszak” kezdődik. A fémiparban, különösen a gépiparban, az autógyártásban és a repülőgépiparban az öntöttvas az acél- és színesfém alkatrészek gyártás ma már gyémánt nélkül elképzelhetetlen. Gyémánt marókéseket, köszörűket, csiszolókat, fényezőket alkalmaznak minden olyan esetben, amikor nagyon kemény anyagú részeket, belső felületeket, sima furatokat kell pontosan és tisztán kidolgozni. De jó eredményeket értek el a bányászatban is a mesterséges gyémánt egyik változatának az alkalmazásával. Az építőiparban a mesterséges gyémánt fel- használásával könnyebbé vált a terméskőből készülő épületelemek kiképzése, valamint a csempék csiszolása speciális gyémántcsiszolókkal. Az optikában, a rádió- technikában, az elektronikában, a kozmikus technikában egyre nagyobb mértékben alkalmaznak olyan anyagokat, mint az optikai, a technikai és a mesterséges üveg, a kerámia, a drágakő, a féldrágakő, a ferrit, a félvezetők, stb. Ezek többnyire olyan nehezen megmunkálható anyagok, amelyeket elsősorban az jellemez, hogy igen keményekés ellenállóak, ugyanakkor azonban törékenyek is, már a legkisebb feszültségkoncentráció esetén is gyakran eltörnek, szaporítva a selej- tet. A gyémánt felhasználásával szerkesztett szerszámgépek ezen a téren is fordulatot hoztak. A gyémánt — nem is olyan régen még csak a természetes gyémánt — legnagyobb felhasználói közé tartoznak az órákat és más precíziós műszereket készítő gyárak, amelyek rubint, zafírt és más hasonló féldrágaköveket használnak fel, s amely anyagokat keménységük miatt csak a gyémánt segítségével lehet mesterségesen megmunkálni. A Szovjetunióban a cipőgyártásban is alkalmaznak mesterséges gyémántot: a természetes bőr és a műbőr ragasztás előtti csiszolásában, valamint a bőr- és a gumitalpak, sarkak kidolgozásában használt gyémántdobok és korongok több mint százszorosán tovább tartanak, mint a korábbi szerszámok. A mesterséges gyémánt gyártásánál magas nyomással rendezik át az anyag elektronszerkezetét, többek között a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai Intézetében kidolgozott módszer segítségével. 320 méter mélységben Az épülő Márkus-hegyi szénbánya építői — az eredeti határidő előtt kilenc hónappal — befejezték az ország leghosszabb, ezerhatszáznegy ven méteres lejtős aknájának mélyítését. Háromszázh úsz méteres mélységben vízszintes irányban folytatják tovább a munkát. Az új bánya — elkészülte után — a Bicskei Hőerőművet fogja ellátni barnaszénnel. A képen: új eljárással, betonozással készül a támfal. (MTI fotó, Tóth Gyula felvétele — KS) Mikrobiológia és műemlékek Tíz évvel ezelőtt kezdte meg munkáját Szófiában, az országos műemlékvédelmi intézetben a mikrobiológiai laboratórium. Feladata, hogy a művészeti alkotások biológiai eredetű károsodását megakadályozó megfelelő restauráló anyagokat és eljárásokat kísérletezzen ki. A Grigorov professzor vezetésével itt dolgozó kutatók munkásságának eredményét első ízben a kazanliki trák sírbolt feltárásánál alkalmazták. A 2300 éves világhírű hellenisztikus falfestmények különböző mikroorganizmusok okozta károsodásai ellen Grigorov professzor és munkatársai vették fel a harcot. Szovjet tapasztalatok hasznosításával am- móniumsókat alkalmaztak a falfestmények egy részének — amely erre rászorult' — restaurálásánál. A leghatékonyabbnak eddig a KWTEROL-A nevű ammóniumsó bizonyult. Az ezzel kezelt sérült helyeken ez a vízben jól oldódó készítmény megöli a gombákat és elejét veszi a további pe- nészesedésnek. A színeket károsító penészfajták további fiziológiai és biokémiai aktivitását eredményesen gátolja meg az új bolgár szernek már 0,5—1 százalékos oldata is. A tudósok az ország húsz különböző műemlékében védik az új eljárással az ősi művészet emlékét őrző falfestményeket, többek között az ivanovói barlangtemplomokban a Veliko Tirnovo-i, neszebári, arbanasszi templomokban, hogy megmentsék ezeket a pusztulástól. Az erdők kincse Mongóliában az erdők 15 millió hektárnyi területet foglalnak el Jelenleg két és fél millió köbméter mennyiségű gömbfát használnak fel hazai ipari célokra, illetve exportálnak. A fafeldolgozó ipar 1970 és 1975 között 46 százalékkal növelte termelését. A most folyó tervidőszakban — az erdők kincsének ésszerű hasznosításával — még ennél is magasabbra emelik a mércét: a fafeldolgozó vállalatok előreláthatólag 70 százalékkal növelik meg korábbi teljesítményüket. Elektronikus szórásszabályozás A bulgáriai Tolbuhinban idén tavasszal minden pneumatikus vetőgépre felszerelik a Kedr elnevezésű elektronikus szórásszabályozó berendezést. A készülék gondoskodik arról hogyegy-egy hektárra optimális mennyiségű gabona kerüljön, ami a jó termés egyik legfontosabb előfeltétele. A vetőgépek egyenetlen munkája miatt a vetésterület 15—20 százaléka eddig kihasználatlanul maradt. A Czorsztyni tenger Czorsztyn körzetében vadregényes környezetben óriási vízgyűjtő épül. A víztároló terve már fél évszázaddal ezelőtt is felmerült, de akkor a természet- védelmi szakemberek ellenezték, bár a vízügyi szakemberek már akkor úgy vélték, hogy éppen e vízgyűjtő megépítésével lesz gazdagabb a táj, anélkül, hogy ártana a környezetnek. A terv megvalósításának elhúzódásában nagy szerepe volt annak is, hogy az érintett körzetben két, műemlékekben rendkívül gazdag falu Van, Frydman és Debno — utóbbiban látható a világ egyik legértékesebb műemléke, egy gótikus fatemplom. A problémák időközben megoldódtak: a két falut magas földsánccal védik meg az esetleges' vízelöntéstől. A .czorsztyni tenger” felépítése mellett szólt az is, hogy a tárolóban még tiszta, az ipar által nem szeny- nyezett vizet lehet gyűjteni, éspedig nem kis mennyiségben. A tároló űrtartalma 240 millió köbméter. S ez körülbelül egytizede a százegynéhány, a Lengyel- országban ma meglévő víztároló együttes űrtartalmának. A tároló előnyei közé tartozik, hogy teljes biztonságot nyújt az árvizek ellen amelyekkel egyébként a Dunajec sok esetben milliárdos károkat okoz. A víztároló erőműve 90 megawattos teljesítményű lesz, a partokon számos üdülőközpont épül. A tároló segítségével megvalósítható a „Visztula hajózási terv” is, amelynek célja, hogy a Visztula szintjének magasabbra emelésével a folyót állandóan hajózhatóvá tegye. A mesterséges gyémánt kristályszerkezetének a modellje
