Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-04 / 182. szám
1978. augusztus 4. KÉPÚJSÁG 5 Vendégszereplés A művészet nyelve nemzetközi ...Apámuram a bütykösből irdatlanul sok bánatot ihatott, mert kishiján meghasad a síive leánya lagzijában. Anyámasszony kötényének csúcske is sűrűn ér a szeméhez, bezzeg a leányzó vidáman virgonckodik ifjú férje- ura oldalán... ...Hófehér ruha, tornyos koszorú, büszke fejtartás, méltóságteljesen libbenő tánclépések, lírai hangulat... Lakodalmas ez is, az is. Az előbbi színpadképet a Karl-Marx-Stadt megyeiek műsorából láthattuk, az utóbbi a tamboviak programjában szerepelt. Testvérmegyéink együttesei a VI. Duna menti folklórfesztiválon mutatták be a közönségnek szű- kebb pátriájuk népművészeti hagyományait. Alekszandr Vasziljevics Popovicsev, a Tambov megyei „Ivuska” énekzene és néptáncegyüttes művészeti vezetője: — Együttesünk tíz éve alakult, ma már kétszáz tagot számlál, valamennyien szakmunkásképző intézetekben tanulnak. Ez azt jelenti, hogy maximálisan három évig táncolhatnak, énekelhetnek nálunk, amit később a különféle üzemi csoportokban folytatnak. — Önök már sokfelé felléptek külföldön. Milyen tapasztalatokkal térnek haza? — Turnéztunk Bulgáriában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Romániában, Dániában, Norvégiában, Finnországban, Svédországban, Angliában. — A magyar közönségnek élvezet bemutatkozni, rendkívül szívélyesen fogadnak bennünket, legyen szó akár egy építőtáborban rögtönzött koncentről, akár színpadi szereplésről. Én már másodszor vagyok Tolna megyében, először 1973-ban jártam itt. Örülök, hogy régi ismerőssel is találkozhatom, Szabadi Mihállyal, a Szekszárdi Néptáncegyüttes vezetőjével. Sokan emlékszünk visz- sza szívesen Tambovban a szekszárdi táncosokra. A tánc nyelve nemzetközi, s ez különösen jól jön a szakmai tapasztalatcserénél. — A sikert tekintve sem mellékes. Méltán kaptak vastapsot az önök akrobatikus táncai. Feltűnt, hogy a sokadik, fárasztó produkció után is frissek, lendületesek voltak a táncosok, az erőnlétük kitűnő. Sportolnak talán? Nagyezsda Novikova és Viktor Scseglov, az együttes két tagja elneveti magát: — Nem sportolunk. Maga a tánc az egyik legnehezebb sportág. Hetente négyszer tartunk három és fél órás próbát, a közönség elé lépés tulajdonképpen ünnep számunkra. — Milyen gyakran „ül ünnepet” a népművészet Tambov megyében? A kérdésre Valentyina Ivanovna Szazikina, a Tambov megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője válaszol : — Nálunk központi párt- határozat segíti a népművészeti tradíciók ápolását. Célunk, hogy valamennyi iskolának, üzemnek legyen folklórcsoportja, méghozzá sajátos arculattal, vagyis ne utánozzák a nagy együtteseket. Hiszen a ma is élő népművészet oly gazdag! Az anyag gyűjtése és feldolgozása szervezetten folyik, minden korosztályt igyekszünk bevonni népművészetünk megőrzésébe. A különféle szintű fesztiválok jó lehetőséget teremtenek az eredmény lemérésé- hez. így történik ez az NDK- ban is. A cikk elején idézett vidám vogtlandi lakodalmassal a német együttes ebben az évben aranyérmet nyert a suhli ünnepi játékokon. Az együttes tagjai Zwickauban élnek, a csoportot egy üzem munkásai és egy zeneiskola tanárai, diákjai alkotják. ,A pengetős zenekar több mint hat éve muzsikál együtt, a folklóron kívül klasszikus zenét is előadnak. A másik Karl-Marx-Stadt megyei együttes, a Willi Kaltofen művészeti csoport kizárólag a népi örökséggel foglalkozik. Dalaik az Érchegység szépségéről, a régi bányászéletről, a munkáról szólnak. Mindezt azon a közös nyelven mondják el, aminek orosz megnevezése: iszkussztvo, németül úgy hangzik: Kunst, magyarul úgy hívjuk: művészet. KOVÁCS MÁRIA Szekszárd, Regöly, Bony- hád, Mözs... Mafilmes teherautók, lámpákat cipelő, kábeleket húzogató férfiak jegyzőköny. vekkel bíbelődő lányok, halkan beszélgető emberek. Filmforgatás, felhajtás nélkül. A bámészkodók meg sem érkeznek, nem leselkedik senki a szereplők után, autogrammot sem kérnek tőlük. Talán nem is adnának, nem jár rá a keze a tsz-elnöknek, a könyvelőnőnek, a megyei főorvosasszonynak és a többi tökéletesen hétköznapi foglalkozású és megjelenésű embernek, akik vállalták, hogy közreműködnek Szalai Györgyi és Dárday István új, a filmgyár és a televízió közös vállalkozásával készülő filmjében. Most éppen Mözsön dolgoznak : a termelőszövetkezet irodaházában az elnök Reflektorpróba szobájában forgatnak néhány jelenetet. A „gazda”, Arany István — más jelenetekben ő is szerepel — a folyosóról figyeli a szobájában zajló eseményeket: — Őszintén szólva talán tíz éve voltam utoljára moziban, meglepett Dárdayék filmterve. Olyon dologra készülnek ,ami több lesz' valami szórakoztató két óránál, ez a véleményem, és ez az, amiért vállalkoztam rá, hogy szerepelek és amiért az irodámat is átadtam — mondja. — Az emberek persze nem tudják, hogy valójában milyen film készül és mulatnak rajtam — nevet, de azért egy kicsit bosszús is. Szalai Györgyi és Dárday István előző filmjei — mindkettő jelentős alkotás — egyszerre vizsgálták a társadalmi folyamatok mechanizmusát és az egyének viselkedésének mozgató, rugóit. Aki látta a filmeket, Koltai Lajos a kamerával Dárday István tudja, hogy az azonos szándék mennyire különböző műveket eredményezett. A Harcmodor szándéka sem kisebb: a társadalmi cselekvést vizsgálja, a rendezők szerint ezúttal ismét másképpen, mint az előző két film. Hát ebben működnek közre Arany István és a többiek... Az események egy öregek számára készülő szociális otthon létesítése körül bonyolódnak. A történet kezdetekor az már eldöntött, hogy az otthon elkészül — a harc nem e körül folyik. A csatározás inkább a „mellékes körülményekét” érinti, a harcmodor természetesen minden érintettnél más. Milyen, és miért olyan, amilyen? Ez majd a filmből derül ki, amire szereplői is roppant kiváncsiak. Nemcsak azért, mert magukat is viszontlátják majd a filmvásznon. A film teljes történetét egyikőjük sem ismeri, hiszen a Harcmodornak sem készült szabályos forSzázhétmillió a takarékban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nem először, remélhetőleg nem is utoljára tudósítunk megyénk lakosságának takarékossági eredményeiről. Méltattuk a takarékbetétállomány növekedését több szempontból; értékeltük a globális eredményeket, vizsgáltuk az OTP, a takarék- szövetkezetek és a Posta tevékenységét külön-külön és együtt, elemeztük a takarék- betét fejlődését a lakossági bevételek alakulásával összefüggésben — a július 23-i lapszámban éppenséggel a háztáji állattenyésztéssel kapcsolatban — ideje tehát, hogy az ifjabb korosztály, megyénk fiatalsága is sorra kerüljön. Miért fontos, hogy az ifjabb nemzedék takarékossági hajlandóságát, szokásait vizsgáljuk? Alapvetően azért, hogy képet kapjunk arról: milyen szemlélettel, takarékossági érzékkel rendelkezik ifjúságunk, hogy fog a felnövő generáció javainkkal gazdálkodni, ha majd vállára veszi a családi, munkahelyi gazdálkodás felelősségét. Számaink tükrében a kép biztató. Amire vonatkozóan adatok pontosan kimunkálhatok voltak, az iskolai takarékbélyeg mozgalom és az ifjúsági takarékbetét. Megyénkben az iskolai takarékbetét-mozgalom fejlődő tendenciát mutatott az elmúlt évben. A megelőző évekhez képest ez 10,6 százalékos emelkedést, összegében több mint 6,5 millió forintot képvisel. Látszólag szerény ez az összeg, de gondoljuk meg, hoev 5—10 forintos apró megtakarításokból tevődött össze. A 10,6 százalékos emelkedés méltó az évfordulóhoz, mivel az OTP Tanulók Takarékpénztára idén 25 éve végzi a legfiatalabbak megtakarításainak összegyűjtését és a tanulóifjúság takarékosságra nevelését. Illő e helyen is köszönetét mondanunk mindazon pedagógusoknak, akik nem mindig könnyű munkájuk mellett a takarékmegbízotti teendőket is ellátják és segítik a takarékpénztári feladatok megoldását. Az ifjúsági takarékbetéttel már korábban is foglalkoztunk. Legyen szabad azonban megemlíteni néhány adatot, mely a 14— 30 éves korú fiatalok takarékossági szemléletét jellemzi. Megyénkben 1978. június végén 13 359 fiatal takarékoskodott az ifjúsági betét útján. Ez a szám 17 százalékos szervezettséget és közel százegymillió forint ifjúsági betétállományt tükröz, ami az országos számok figyelembe vételével előkelő helyezést jelent, de még távolról sem mondhatjuk, hogy nincs több tennivalónk. A takarékosság fontosságát nem szükséges ismételten hangsúlyoznunk, hiszen megyénk lakosságának 3 milliárd forintot megközelítő betétállománya elég bizonyítéka a takarékos szemléletnek, de állandó feladat fiataljainkat is rávezetni, ránevelni az anyagiakkal való józan és beosztó gazdálkodásra. VARGA ISTVÁN Nyári ' ifjúsági esték Javában tart a nyári ifjúsági esték rendezvény- sorozata a régi vármegye- házán. A szabadtéri előadások átka, az eső eddig még elkerülte az eseményeket, tehát az időjárás is segítette a színvonalas műsor szervezőit: kedd esténként négy-ötszáz fiatal látogatja a programokat. Legutóbbi híradásunk óta két együttes szórakoztafta az ifjúsági esték közönségét. Előbb a Continental együttes lépett fel Karda Beátával. Bár a csoport — ebben a felállásban is — jó formáról tett bizonyságot, a fiatalok körében valószínűleg népszerűbb a nerri szólóénekesként, hanem az együttes tagjaként szereplő énekes. Erre példa az eheti est együttese: Kati és a Kerek perec. Ez utóbbi együttes tavaly az év meglepetése volt, nem tudni az idén mennyire viszik, hiszen még csak az- év felénél vagyunk. Mindenesetre — talán műsorunk nyúlfarknyi rövidsége miatt — csak az eddigiek látszottak bizonyítottnak: újat a szekszárdi közönség nem kapott. Szólni kell még a műsort kísérő diszkóról. Herczeg István, jól látja el feladatát, mindig színvonalas ze- néjű, friss számokat tartalmazó lemezeket játszik. A jövő kedden ’a Tűzke- rék együttes lép fel. — st — A főorvosasszony és az elnök jelenete gatókönyve. (Az előzőeknek sem.) Nincsenek szerepek, csak szereplők, akik a jelenetekben azt mondják, ami saját, személyes véleményük. * Mözsön, az elnök irodájában az egyik érdekelt tsz elnöke és a megyei főorvosasszony (civilben is azok) vitatkozik. Az egész megye megmozdult „Különleges” lapszámunk, szintén filmszereplő A reflektoroktól iszonyú melegre fűtött szobában harapós párbeszéd folyik. Először körülményesebb, „tak- tikázós” a vita, a technikai hiba miatti ismétléskor rámenősebbek a felek. És persze, mindkét alkalommal egészen más szavakkal per. lekednek... ső filmjük egy részét is Tolnában forgatták. A visszatérés nem véletlen: a film szempontjából alkalmas környezet és körülmények mellett annak a megértésnek és segítőkészségnek szól amelyet Dárday István azúton is köszön mindenkinek. A forgatás befejezését a VIRÁG F. É. hónap végére tervezik. Dárday Istvánék egyébként el- Komáromi Zoltán felvételei Munkamegbeszélés. A kép jobb oldalán Szalai Györgyi.
