Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

1978. augusztus 4. Képújság 3 Pombori Ne szennyezzük a már amúgy sem tisztát A fadd-dombori holt Duna-ág vízminősége köztudottan nem a leg­jobb. A víz ma még —> megfelelő intézkedések­kel támogatva — képes öntisztulásra, amely a fürdést, horgászást to­vábbra is lehetővé teszi üHnnm Ammoniatartalom ; Folyó Duna sodrában: 0,17 százalék. Dombori holt Dunábanj 0,13 százalék. Oxigéntelítettség: Folyó Duna sodrában: 81,3 százalék. Dombori holt Dunában: 115 százalék. dásának. Ezek a növények aztán elkorhadnak és bemo­sódnak a vízbe. A magas vízállás elősegíti a beisza. polódást is. A szükséges vízmennyiség pótlására elegendő, amit a paksi főcsatorna szállít. A számítások szerint ősztől ta­vaszig a főcsatorna másfél méter vízemelkedést biztosít a dombori holtágban. Most a víz felfrissítésére a vízügyi igazgatóság szakem­berei egy szivornyát építet­tek, amely arra hivatott, hogy megfelelő magas vízállásnál az élő Duna vizét beemelje a faddi holtágba. Semmi két­ség a jó szándék iránt, ellen- ban az eredmény már koránt­sem ígérkezik jónak. A KÖJÁL szakemberei a próbaüzemelés időszakában méréseket végeztek az élő Duna vizének megítélésére és a kapott eredményeket össze­hasonlították a dombori ada­tokkal. A vízvétel az élő Duna sod­rásában történt, ahol a víz feltehetőleg tisztább, mint a partközeiben vagy különö­sen az árterületen. A követ­kező eredmények születtek: (Az összehasonlítás miatt kö­zöljük a dombori eredménye­ket is.) Colifertőzöttség: Folyó Duna sodrában: 160/milliliter. Dombori holt Dunában: 2/milliliter. Fekálcoli: Folyó Duna sodrában: 24/milliliter. Dombori holt Dunában: 0,2 milliliter Baktériumszám ; Oxigénfogyasztás: Folyó Duna sodrában: 4,5 százalék. Dombori holt Dunában: 8.6 százalék. Foszfáttartalom: Szervetlen: A folyó Duna sodrában: 84 milligramm/m8. összes: A folyó Duna sod­rában 171mg'm3. Dombori holt Dunában: szervetlen nincs, összesen: 99.6 mg/ms. Beszédes számok. Vitat­kozni velük nehéz mert té­nyeket tükröznek. Tényeket, amelyek arra figyelmeztet­nek: bár megépült, ne he­lyezzék üzembe a szivor­nyát! Szennyezett vizet ve­zetni az amúgy sem egé­szen tiszta vízbe, nemhogy javítana, de vétkesen rom­boló lenne. A dombori víz tisztasága máris vitatható, ha most tovább növeljük az amúgy is magas foszfortar­talmat, a baktériumok szá­mát emeljük, sőt, még sal- monellát is importálunk, veszélyeztetjük a fürdés le­hetőségét. Mindebből egyenesen kö­vetkezik, más útját kell ke­resni a víz felfrissítésének. Folyó Duna sodrában: 810 000 milliliter. Dombori holt Dunában: 800/milliliter. (Százszoros különbség!) A folyó Dunában három salmonellatörzset is találtak. Ezek: Salmonella bovis mor- bificans, salmonella Manhat­tan és salmonella gallinari- um. Mindhárom emberre is ártalmas. A dombori holtág­ban ezidőszerint salmonella nincs, az élő Dunában viszont már találtak, a többi között nemrégiben a soroksári Du- na-ágban, amiről a magyar sajtó annak idején hírt is adott. Itt kell elmondani azt is — amivel a víz barátai nem értenek egyet, de inkább a szakembereknek higgyünk és ne a laikusoknak —, hogy a magas vízállás nem feltét­lenül jó. A dombori víz ese­tében egyenesen rossz. A kö­vetkezők miatt: A magas vízállás a vi. szonylagos mély meder mel­lett nagy területen sekély vízfelületet hoz létre. Ez a sekély víz hamar felmeleg­szik, kedvez a nem kívána­tos vízi növények elszaporo­A paksi főcsatorna vize nem szennyezett. Szennye- zettségi foka messze alacso­nyabb a jelenlegi dombori vízénél. Csak a felületes szemlélő hiszi, hogy az üdülők és a horgászok érdekeit nehéz összeegyeztetni. Sőt igenis könnyű. Mindkét fél tiszta vizet szeretne. Nos, abban, hogy a víz minősége már je­lenleg sem kifogástalan, a horgászok is ludasak. (A félreértések elkerülésére: ezt egy horgász írja.) Hoz­závetőlegesen kétezer hor. gász látogatja többé-kevés- bé rendszeresen ezt a vi­zet. Ha mindegyik horgász évente csak tíz kiló (és ezzel igazán nem mondtunk so­kat) etetőanyagot szór a víz­be, az húsz tonna. Ugye mi­lyen elképesztően nagy mennyiség? Ez az anyag, akár úgy, hogy elfogyasztás nélkül elbomlik, akár úgy, hogy a halak anyagcsere- termékeként kerül a vízbe, foszfort termel. Aztán híz­nak tőle az algák, a mosza- tok, hízik a hínár, majd dühöng a fürdőző és dühöng a horgász. Tiszta vízben fü­rödni is kellemesebb, több halat is lehet fogni, mert az éhes hal jobban kap a csalira, mint a jóllakott. A teljes és nagyon hosszú távra szóló meg­oldás a meder kikotrása lenne, a felesleges iszap eltávolítása. Ez bizonyo­san sokba kerülne, do véleményünk szerint megérné, mert Dombori most már nem egysze­rűen holt Duna-ág, nem egy a sok közül, hanem megyénk és messze kör­nyék szép, rangos üdü­lőtelepe. LETENYEI GYÖRGY Milyenek a bátaiak? Ismerkedünk Bátával. Kora reggel van. Szamaras kocsi szalmá­val döcög. Nyulat tolnak tragacson az át­vevőhelyre. Sorban állnak a lángossütőnél, autóbusz fékez a megállóban. Báta kezdi és éli életét. Mi pedig a bátaiakat kérdezzük: — Milyenek a bátai emberek? Sümegi István, meghökkenve a kérdés­től, nyújtja a bal kezét. A jobb megsé­rült. Szégyenlősen a kabát alá dugta. A szavakat keresi. Homlokát ráncolva, alig észrevehetően mozdul a fején a kalap. — őszinte — nyújtja a szót — becsüle­tes, kötelességüket tudó magyar emberek! — fogalmazza meg végül a választ. Vörös Mihályné csupa mosoly, csupa me­sélő kedv. Mesélne ő most is hosszan a bá- taiakról, de a válasz csak egymondatos le­het. így hát egy kicsit bajban van. — Dolgos, nagyon szorgalmas, mesélő kedvű, a szépet, a jót szerető nép a bátai! A kapukon, ablakokban kiírások. Az egyik kapun ez olvasható: „Uborka, ká­poszta, új krumpli, cirmos zöldbab, hagyma kapható”. Fejes István ÁFESZ-igazgatósági tagot is meglepi a kérdés, de azért gyorsan kész a válasszal. — A bátai nép mindenütt megállja a he­lyét: a munkában, a társadalmi munká­ban, az állampolgári kötelezettségek teljesí­tésében. A tanácselnök, Sükösdi Ferenc így sum­mázza a véleményét:-— Szorgalmas, becsületes, áldozatkész emberek. Se a férfiak, se a nők nem fél­nek a munkától, aiz asszonyok, ha szüksé­ges, még permeteznek is. Szűcs András már nyugdíjas, az utcán álldogál, örül, hogy beszélgethet, de a rö­vid mondatot ö sem szereti. Hosszabb be­szélgetés után végül is megfogalmazza, hogy szerinte milyenek a bátai emberek. — Dolgozni is, mulatni is szeretnek. Per­sze, minden a maga idején. Nem keverik össze a dolgokat — teszi hozzá. Balázs Vince bácsi, fiatalosan ugrik le a kerékpárjáról, és amikor elhangzik a kér­dés, rátámaszkodik a biciklire, elgondolko­dik, majd így kezdi: — Jó, dolgos emberek! Jó beszélgetők, szeretik a társaságot! A községen kombájnok dübörögnek ke­resztül. A Szigetbe mennek, befejezni az aratást. Báta éli hétköznapi életét. Mi pe­dig járjuk a falut, beszélgetünk, keressük, kutatjuk a választ a kérdésre: milyen a bátai ember? Estére úgy érezzük: reménytelenül nehéz megtalálni a kérdésre az egyértelmű vá­laszt. (Lapunk holnapi számában közöljük bá­tai magcczin-összeállításunkat.) Tévéműszerek Tolnáról A Tolnai GÉM Ipari Szö­vetkezet évek óta bővíti gyengeáramú termékeit. Ezek a jövőben még nagyobb mértékben a híradástechni­kát szolgálják. Még az idén elkezdik a Wobbler scope el­nevezésű berendezés gyártá­sát, mely fekete-fehér tele­víziókészülékek javításához használható sokoldalú mű­szer lesz, jövőre pedig az audió komplex-generátor gyártásának beindítása sze­repel a szövetkezet program­jában. Ez a szerkezet szintén a híradástechnikai berende­zések — rádiók, erősítők, magnetofonok — javításához nyújt igen nagy segítséget. Már sorozatban gyártják a Miniscope elnevezésű uni­verzális oszcilloszkópot, s a kisképcsöves video-monitort. Az utóbbi ipari tv-láncok fontos eleme. Képünkön: Schaller József a Wobbler scope gyártását készíti elő. Fotó: Szepesi Lakasepítesi program A most formálódó második 15 éves lakásépítési prog­ramban az eddigi elképzelé­sek szerint a lakások mint­egy 60 százalékát lakótelepe­ken, többszintes házakban építik meg. A városfejlesz­tésben az eddiginél jobban számolni kell a lakótelepe­ken élők természetes mozgás­igényének kielégítésével, az ehhez szükséges létesítmé­nyek megtervezésével, elhe­lyezésével is. A már felépí­tett lakótelepek többségén ugyanis kevés a szabad terü­let, ennélfogva túlzsúfoltak a játszóterek és játszókertek, s nem különülnek el eléggé a pihenésül szolgáló parkoktól. A túlzsúfoltság nehezíti a parkok gondozását, fenntar­tását, nem beszélve a gyak­ran károsodó növényzetről, amelyet évről évre" pótolni kell. Alapvető körülmény, hogy a fiatalabb korosztályok és a felnőttek számára is megte­remtsék a megfelelő környe­zetet az egészséges testmoz­gásra. Éppen olyan nagy szükség van a tizenévesek sportterületeire, mint a kis­gyermekek játszókertjeire vagy a felnőttek sétányaira, pihenőparkjaira. E feladatok megoldására az illetékes mi­nisztériumok és intézmények közös pályázatot hirdettek, amelynek alapvető célja komplex, kísérleti játszókért létesítése. A pályázóknak a korcso­portonként elkülönített já­tékkertek, játszóhelyek, stb. megépítéséhez szükséges szerkezeteket, sok variációs felhasználására lehetőséget nyújtó elemcsaládot kell ter­vezniük, amit nagyüzemi mó­don, gazdaságosan* állíthat­nak elő. Az elemek több cél­ra legyenek alkalmasak, így támfalak, lépcsők, lépcső­sorok, tér- és útburkolatok, vízmedencék, kútmedencék, homokozók, mászórácsok, ár­nyékoló szerkezetek, stb. építésére is. A szerkezeti elem készülhet fából, fémből, mű­anyagból, hagyományos épí­tőanyagokból, csak az a kö­vetelmény, hogy feleljen meg a tartós igénybevételnek és az esztétikai elveknek. Leendő szakmunkások Meglepetéseket nem ho­zott, jobbára az utóbbi évek átlagának megfelelően ala­kult az első éves szakmun­kástanulók idei felvétele. A demográfiai feszültség eny­hülése nyomán ugyan 2200- zal többen végezték el most az általános iskolát, de a szakmunkásképzésre jelent­kezők összlétszámúban ez a kedvező változás mindössze 200 főnyi növekedéssel járt. Hasonlóan a korábbi évek­hez, most is többen, mintegy 68 ezren jelentkeztek a szak­munkásképző iskolákba, kö­rülbelül 16 százalékkal meg­haladva a létszám-előirány­zatot. Túljelentkezést főként az autószerelőknél, továbbá egyes kereskedelmi, vendég­látóipari és ruházatipari szakmákban tapasztaltak. Ugyanakkor még most sem pályáztak felvételre a meg­kívánt létszámban a bányá­szati, kohászati szakmákra, valamint az építőgép-szerelő, gépi forgácsoló, lakatos, szer­számkészítő, szerkezetlaka­tos, a vegyi-, a papír-, a nyomda- és az építőipari szakmacsoportokban. Az úgynevezett hiányszak­mákban — amelyekben kü­lönösképp sürgető az után­pótlás — ez évre 7 százalék­kal növelték a felvételi elő­irányzatot, a jelentkezők szá­ma azonban ez idáig még az előző évi szinten maradt. így még lehet jelentkezni vájár­nak, hengerésznek, forrasz­tárnak, öntőnek, vasbeton­készítőnek, tetőfedőnek, tí­márnak, cipésznek, valamint a cipőgyártó és az élelmiszer­tartósító szakmákra. A Ganz Villamossági Művek óbudai gyárában nagyfe­szültségű szakaszoló- és megszakító berendezéseket gyár­tanak. Ezeket elsősorban a hazai távvezetékek és erő­művek építésénél használják fel, de már szállítottak be­lőlük Peruba is. A képen: a próbateremben ellenőrzésre készítik elő a nagyfeszültségű megszakítókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom