Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-04 / 182. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 182. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. augusztus 4., péntek Mai számunkból NE SZENNYEZZÜK A MÁR AMÜGY SEM TISZTÁT (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSÉI (4. old.) A DOMBÓVÁRIAK sikerének záloga (6. old.) FORGATJÁK A HARCMODORT (5. old.) Hétköznapi munkaverseny HA VALAKI FELLAPOZZA a Közgazgasági Kislexikont, annak 223. oldalán — munkaverseny, szocialista munkaverseny címszó alatt megtudhatja: a dolgozók önkéntes alkotó kezdeményezéséről van szó, melynek célja az üzemeik előtt álló feladatok jobb végrehajtása, a gazdasági eredmények növedése érdekében. Kitűnik még: „a versenyfeladatoknak összhangban kell lenniük a népgazdaság legfőbb célkitűzéseivel”.- Miért idéztük e lexikonban rögzített definíciót? Mindenekelőtt azért, mert a munkaverseny helyéről és szerepéről megannyi vita volt. Alighanem egyes korábbi, a lényeget torzító, formális vonások, kétes értékű eredmények hatására, sokan megkérdőjelezték eme „önkéntes alkotó kezdeményezés” gazdasági — még pontosabban szólva: közgazdasági — mivoltát. Tény: a klasszikus közgazdaságtan nem ismerte a munkaversenyt — akárcsak az újítómozgalmat, vagy a szocialista brigádokat —, ám a dolgozók felajánlásait a vállalati-népgazdasági tervek végrehajtásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni. A brigádoknak viszont figyelembe kell venniük az idézett mondatot: összhangban a népgazdaság legfőbb célkitűzéseivel. EME ÖSSZHANGOT AZÉRT hangsúlyozzuk nyomatékosan, mert a feladatok helytelen értelmezése néha kétségkívül többet árt, mint használ. Kiváltképp korábban sokan úgy vélték: akkor szolgálják legjobban vállalatuk érdekeit, ha többet termelnek. Ha a csapágygyártók több csapágyat, az alkatrész-készítők több alkatrészt, a gépipariak több gépet szerelnek össze, munkálnak meg, s juttatnak vállalatuk késztermékraktárába. Függetlenül attól, hogy a gyárnak, a megrendelőknek — a népgazdaságnak — szükségük van-e a termékekből a tervben szereplőknél többre. így aztán a jó szándék, a dolgozók erőfeszítése nem járt igazi haszonnal, sőt: olykor indokolatlanul gyarapította a raktárakban heverő készleteket. Az utóbbi évtizedben ritkaság számba megy, ha ilyen felajánlásról hallunk. A népgazdasági célkitűzések széles körben ismertek, s a szocialista brigádok tagjai, vezetői, az üzemi verseny felelősök jól tudják: a mennyiségnél elsődleges a minőség, s a pazarlás kétszeres vétek akkor, amikor a népgazdaság egyensúlyi helyzete mindenütt takarékosságot parancsol. Eleinte sokak számára szokatlannak tűnt, ha egy munkáskollektíva csupán annyit ajánlott feli: „teljesítjük tervünket”. Pedig a nagymérvű fluktuációk időszakában, mikor is mind több helyen okozott gondot a munkaerő- hiány; a kooperációs lazaságok, az anyagellátási zökkenők, az akadozó szervezés közepette gyakorta az is már-már bravúrnak számított — s mitagadás: esetenként bravúrnak számít ma is —, ha a termék a vállalt határidőre elkészül. A „teljesítjük tervünket” tehát korántsem jelentéktelen vállalás. ÖNMAGÁBAN TERMÉSZETESEN KEVÉS. De aligha van olyan üzem, üzemrész, szocialista brigád, amely megelégedne ennyivel. Versenyszerződésükben jobbára az is szerepel, hogy az eredményes munkát újításokkal, az időalap jobb — kapkodásmentes — kihasználásával segítik; ügyelnek arra, hogy minél kevesebb anyag menjen veszendőbe, tovább csökkentik a selejtet: javítják a minőséget. így volt ez három esztendeje, Magyarország felszabadulásának 30. évfordulója, majd tavaly, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított jubileumi munkaverseny hónapjaiban. Valóban kiemelkedő, tetszetős eredmények keltettek figyelmet. Méltán szerepelt a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről szóló — az idén februárban megjelent — jelentésében: „A fejlődés üteme az ágazatok többségében gyorsabb volt az előző évinél. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Az elért eredményekhez hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére széles körben kibontakozott szocialista munkaverseny.” AZ ÉVFORDULÓKON TÜL VAGYUNK; 1978 az ötödik ötéves tervidőszaknak sem nyitó, sem pedig záró esztendeje — mihez kötődjék hát az idei munkaverseny, mi legyen a cél, amelynek érdekében újabb felajánlások születnek? Január táján sok helyütt hangzott el e kérdés, s nem egy vállalattól érkeztek jelzések: „alábbhagyott a munkaverseny lendülete”. Szerencsére e megtorpanás időleges volt csupán. Kitűnt: a munkaverseny folyamatot jelent — ismételjük: a népgazdaság legfőbb célkitűzéseit szolgálja —, azt pedig az 1978. évi terv is rögzíti: „teljesítése mindenkitől felelősségteljes, odaadó munkát követel”. Immár túl az esztendő derekán, kiderült az is: az év eleji versenyfelajánlások értéséről, közös gondolkodásról tanúskodnak. HÉTKÖZNAPI MUNKAVERSENY lenne az idei? Meglehet. Ám a népgazdaság teendői is hétköznapiak. Igaz, olyan hétköznapokat élünk, amikor a feladatok mind nagyobbak, bonyolultabbak, s teljesítésükhöz mind kevésbé alkalmasak a tegnapi módszerek. FÖLDES TAMÁS Befejezték az aratást Északra mennek a kombájnok A megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei befejezték a búza aratását. A gépek kapacitása lehetővé tette volna, hogy tizenöt nap alatt végezzenek a betakarítással, de gyakran kellett tartani kényszerpihenőt az esőzések miatt, így tizenkilenc napig tartott a legfontosabb nyári mezőgazdasági munka. A kedvezőtlen időjárás, a helyenként megdőlt gabona nehezítette az aratást, de a kombájnosok, tehergépkocsik vezetői, a szárítókezelők, az aratás vezető szakemberei jó munkát véSimon Pál nehézipari miniszter meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Pjotr Nyeporozsnij, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere. A budapesti tárgyalásokon áttekintik a Vinnyica—Albertirs.. geztek, a szokásosnál is nagyobb gondossággal, energiával dolgoztak a földeken. Ennek köszönhető, hogy időben magtárba került az idei kenyérgabona, amely a becslések szerint a tavalyi jó átlagtermést hozta. A tegnapi és a mai nap folyamán ötvenkilenc termelőszövetkezeti és tizennégy állami gazdasági kombájn, valamint harmincegy szállítójármű indult útnak az ország északi területei felé, hogy segítsen a Heves megyei gazdaságoknak az aratásban, hiszen ott később érik a gabona. közötti 750 kilovoltos távvezeték és a paksi atomerőmű építésének helyzetét, s megbeszélik a távlati atomerőműépítési programunkkal összefüggő együttműködés időszerű kérdéseit. A szovjet miA MÁV soron kívül vállalta a szállítást, így időben érkezve a gépek sokat tudnak segíteni az aratás hajrájában. A kombájnok után a földeken folyamatosan végezték a szalma betakarítását: ennek zömét bálázták. A búzaterület nyolcvanöt százalékáról lekerült a szalma. Felénél tart a tarlóhántás Ezeknek a területeknek egy részét már el is vetették. Másodvetésként mintegy háromezer hektárt vetettek a gazdaságok, főként takarmány- növényeket. niszter megtekinti a 750 kilovoltos távvezeték és a paksi atomerőmű építési-szerelési munkálatait, továbbá a magyar energetikusok részére előadást tart a szovjet energetika jelenéről és távlatairól. (MTI) Magyar felszólalás Genfben A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a Magyar Nép- köztársaság genfi állandó ENSZ-képviselője. A magyar ENSZ-delegátus többek között megállapította: meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén elért vívmányok megőrzéséhez és elmélyítéséhez elengedhetetlen, hogy a leszerelésben is új és jelentős eredményeket érjünk el. Mind a leszerelés, mind a nemzetközi légkör további javítása szempontjából a legnagyobb jelentőséget a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásoknak tulajdonítunk. A leszerelési bizottság munkájában a nukleáris leszereléssel kapcsolatos kérdéseknek kell elsőbbséget biztosítani. A bizottság — javasolta a magyar nagykövet — kezdjen tárgyalásokat a neutronfegyver eltiltásáról a nyolc szocialista ország, köztük a Magyar Népköz- társaság által ez év tavaszán benyújtott szerződéstervezet alapján. Magyar-szovjet energetikai megbeszélések Címerezőgép-bemutató Gyorsabb a munka - Jobb a húzóhengeres gép - Kevesebb a költség arról győződhettünk meg, hogy ezt a munkát is lehet gépesíteni. A szabadszállási termelőszövetkezet gyártotta UC jelű utócímerezőn a munkásnők állnak és a gép vontatja az állványt, amely hidastraktorra van szerelve, s a munkát változatlanul kézzel végzik. A továbbfejlesztett, illetőleg a teljesen más szisztéma szerinti gépek — Versa-Trac 6100 — levágják a sorok hegyét, de ez után még kézi erőre is szükség van, az állványos gépen végig kell menni a földön, a sorok között. A húzóhengeres megoldás látszik a jövő gépének. Ezt amerikai és kanadai cégek hozták el. A Balthes-gép hat soron halad, a hidastraktort egy VW- autómotorral hajtják, illetőleg csak az olajszivattyút, amely hidromotorok révén mozgásba hozza a járószerkezetet és a húzóhengerpárokat is. A szembe forgó hengerek közé elmés szerkezet tereli a címerezendő kukoricát és a henger kitépi a hegyét, a címerét. Az állítható magasság, valamint a négy kerék külön-külön való meghajtása minden terepen járóvá teszi a gépet. S külön érdekessége, hogy megfelelő adapterekkel több növény munkáit el lehet a gépről, illetőleg a géppel végeztetni... A kanadai cég képviselője annak a reményének adott kifejezést, hogy ha sikerül magyar mezőgazdasági gépT gyártó céggel kooperációban a Balthes-t gyártani, akkor a szükséges mennyiséget igen rövid idő alatt Magyar- országon lehetne gyártani. A címerezőgépek, főleg a húzóhengeresek, a jelen lévő szakemberek tetszését megnyerték. A hordszékes címerezőgépnek nem nagy jövőt jósolnak, mint ahogy nem tetszett az apasorokat kivágó gép sem, elsősorban balesetveszélyessége miatt. Ugyanis a hidastraktorról a meghajtott vágószerkezet szabadon mozoghat... Hazánkban valamivel több mint ötvenezer hektáron termesztenek hibridkukoricavetőmagot. Tegnap az érdekeltek, tizenhárom gazdaság, több kutatóintézet, fajta- nemesítők, külkereskedelmi cégek részére rendeztek címerezőgépekből bemutatót Dalmandon. Az állami gazdaságba közel kétszázan jöttek el a sokat ígérő bemutatóra, itt Vas István igazgató adott ismertetőt részben a gazdaságról, részben a kukoricatermesztésről. Lakatos Csaba, a KSZE növénytermesztési rendszer igazgatója elmondotta, hogy tájékozódni akarnak, egyben propagá- torai lenni a címerezés gépesítésének. A kukoricatermesztés a mag előállításával kezdődik, az pedig köztudott, hogy a címerezés manapság nagyon munkaigényes és ezért is szerveztek rá KlSZ-építőtáborokat, illetőleg ha az időjárás nem a tervezett módon jött be, hogy tudniillik az év elején az iskolákkal megállapodott időre nem érett cí- merezésre a kukorica, nagy gond volt a vetőmag termesztése. S futkosni kellett munkaerőt szerezni. Nem is szólva arról, hogy a címerezés nehéz fizikai munka.. Egész nap a sorok között haladva, a dolgozónak a kukorica címerét egyenként kell kihúzni. í A bemutatón egy NSZK, francia, kanadai, amerikai és magyar gépet mutattak be. A DÁG hibridkukoricaföldjein egyébként az idén már nyolc címerezőgép dolgozott, helyettesítve több száz diákot, alkalmi munkást. A gépeket Lamberti Ottó, a DÁG főmérnöke mutatta be. A tegnapi gépbemutatón A hordszékes gépnek mindössze az az előnye, hogy a dolgozónak nem kell a sorok között menni Ez a gép már szinte tökéletes munkát végez. Egy műszakban 15—20 hektáron címerez. ■
