Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

- Könyvtár Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXVIII. évfolyam, 202. szám ÁRA: 1,— Ft 1978. augusztus 27., vasárnap Genf Befejeződött a világkonferencia Húszoldalas nyilatkozat és akcióprogram elfogadásával szombaton a hajnali órákban befejeződött a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elle­ni genfi konferencia. ' A konferencia két doku­mentuma egyebek között ki­mondja: — az apartheid a fajüldö- zás legszélsőségesebb formá­ja, bűntett az emberiség el­len, veszélyezteti a világ bé­kéjét és biztonságát, — az ENSZ-meghatározta szankciók szigorú betartásá­val még jobban el kell szige­telni a fajüldöző rezsimeket, a kormányoknak gondoskod­niuk kell arról, hogy a nem­zetközi monopóliumok elán­jának Pretoriának és Salis- bury-nek nyújtott támogatá­suktól, az Afrika déli részén élő népek kizsákmányolásá­tól és a térség természeti forrásainak kihasználásától, — a konferencia felszólít­ja a Biztonsági Tanácsot, hogy hozzon kötelező érvé­nyű szankciókat Rhodesia és Dél-Afrika ellen, — minden ország tiltsa be zsoldosok toborzását és kül­dését a fajüldöző rendsze­reknek. Az értekezlet elítélte a faj­üldöző dél-afrikai rezsim és a cionista izraeli állam egyre növekvő kapcsolatait — ki­emelten gazdasági és katonai területeken — és figyelmez­tet a két ország nukleáris té­ren is megvalósuló együtt­működésére. Mély aggoda­lommal szólt a Palesztinái nép tragédiájáról és megbé­lyegezte Izraelt az elfoglalt arab területek népeivel szem­ben alkalmazott diszkrimi­nációért és elnyomó politiká­ért. A dokumentumok szorgal­mazzák, hogy az összes álla­mok vállaljanak szolidari­tást az elnyomott népekkel és felszabadítási harcukkal. Felhívja a figyelmet'a fasisz­ta és az újfasiszta csoportok aktivizálódására. Szükséges­(Folytatás a 2. oldalon.) GYORS ÉS KÖNNYŰ RAKODÁS (3. old.) A’MUNKA MELLETT TANULNAK (3. old.) A NÉPFRONT ÉS A TELEPÜLÉS- FEJLESZTÉS (3. old.) TÖMÖRI, BÜSZKE VEZÉR... (4. old.) PIHENŐBEN (4. old.) ÉS MELLÉ A NEVÉT... (5. old.) AN—8 — AZ AEROFLOT ÜJONGA (8. old.) KÜLKERESKEDELMÜNK FÉLÉVI MÉRLEGE (9. old.) ÚJRA REFLEKTORFÉNYBEN A SZÉN (9. old.) A 34. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6. old.) EGY HATÁROZAT „UTÓÉLETE” (7. old.) KLUB A JUDIT-TORONYBAN (9. old.) A SÁRKÖZ-KUTATÁS KEZDETEI (11. old.) A SZOVJET TÁRSADALOM STRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSA (8. old.) TUDOMÁNYOSAN MEGALAPOZOTT GÉPRENDSZEREK (8. old.) Wroclaw üzenete A háborús szenvedésektől lábadozó Európa közepén 1948. augusztus 25—28. között üléseztek a nyugat-lengyelországi Wroclawban a világ ha­ladó értelmiségének legjobbjai. Arról a ma is ége­tően fontos kérdésről tanácskoztak, hogy az értel­miség miként járulhat hozzá a béke megvédésé­hez, a tevékeny és termékeny nemzetközi együtt­működéshez, az imperializmus törekvéseinek meg­fékezéséhez és letöréséhez. Méltán nevezhetjük a wroclawi kongresszust az értelmiség hadüzeneté­nek a békét fenyegető imperializmus ellen. 45 országot képviselt a mintegy ötszáz kül­dött. Ott voltak minden országból azok, akiknek könyvei, színdarabjai, képei, kompozíciói nemcsak szívet-lelket gyönyörködtetnek, hanem biztatást és fegyvert adnak ma is a sötétség erői elleni küzde­lemhez, akiknek kutatásai, felfedezései előbbre viszik az emberiséget az elmaradottság elleni harc­ban. E 30 év előtti értelmiségi kongresszust nyu­godtan nevezhetnénk a halhatatlanok találkozójá­nak is, hisz a résztvevők között az emberiség kul­túrtörténetének olyan nagyságai jelentek meg, mint Martin Andersen Nexő, ^ablo Picasso, Solo- hov, Ehrenburg, Fagyejev, Louis Aragon, Jorge Amado, Irene Joliot Curie, Eluard, az ellenállás költője, Vercors, az angol tudós Julien Huxley, a canterbury érsek, Anna Seghers. A húsz tagú magyar küldöttség vezetője a nagy marxista gondolkodó, Lukács György volt. Tagjai között foglalt helyet Czóbel Béla, Déry Ti­bor, Bóka László, Erdei Ferenc. A wroclawi műegyetem nagytermében össze­gyűlt értelmiségi kongresszust Ivaczkievicz lengyel író nyitotta meg (aug. 25-én de. fél 11-kor.) A kongresszus egyik fő tanulsága ma is az, hogy az értelmiség olvadjon be a dolgozó osztá­lyok békéért folytatott küzdelmébe, mert nem küzdhet elszigetelten a békéért. Találkoztak a kongresszuson keresztény papok és ateisták. Az alapvető- kérdésekben azonban megegyeztek. Nem kívánták a vélemények teljes egyformaságát, de az imperializmus gyűlöletében egységesek voltak. Ez a gyűlölet a szeretetből fakadt, az emberiség és a kultúra szeretetéből. Lukács György kongresszusi szavai mába mu­tató érvényűek: „Az új fasizmus elleni ideológiai harchoz tisztánlátás szükséges. Az értelmiségnek tudnia kell, hogyan állunk, merre tartunk, mit te­gyünk a fejlődés befolyásolása érdekében. Az ér­telmiség válaszúton van. Választhat: a barbariz­mus tehetetlen áldozata lesz-e, mint a 20. száza­di német értelmiség, vagy pedig az új világ előké­szítője, mint a 18. századi francia értelmiség és a 19. századbeli orosz intelligencia. Meggyőződé­sem, hogy az értelmiség az utóbbi utat választja.” Ilja Ehrenburg azt hangsúlyozta, hogy a kul­túra nemcsak könyvtárakat, múzeumokat jelent, hanem új alkotásokat is, bátor előretekintést. Csak az újat, a fejlődést szerető emberek lehetnek a kultúra igazi védői, mert a kultúrát nemcsak meg­tartani kell, hanem folytatni is. „Azt mondják: ha a fegyverek ropognak, hallgatnak a múzsák. Én azt mondom: a múzsáknak beszélniük kell, hogy a fegyvrek ne ropogjanak többé.” A jelenlévőkön kívül azok is hitet tettek a béke mellett — levélben, táviratban, üzenetben —, akik nem lehettek jelen a kongresszuson. Mint Howard Fast, Einstein, Caldwell. A kongresszus ülésén az egész világ előtt fejezte ki sajnálkozását Picasso amiatt, hogy Pablo Neruda nem lehet je­len Wroclawban. Nerudát a chilei hatóságok üldö­zik, tartózkodási helye ismeretlen. Picasso határo­zati javaslatot terjesztett elő, amelyben a kong­resszus csodálatát, szeretetét és együttérzését fe­jezte ki Pablo Neruda iránt és elítéli a chilei fa­siszta kormány magatartását... A kongresszus határozata kimondta: „Mi a kultúra, a tudomány és a művészet területén dol­gozó férfiak és nők 45 különböző országból gyűl­tünk össze Wroclaw lengyel városban, hogy szól­junk a világ értelmiségeihez. Emlékeztetünk arra a halálos veszélyre, amelyben csak nemrég forgott az emberi kultúra.” VIDA SÁNDOR wv"t" ------igg-------———————- —............................; - .......|—1—|—|—-----j----|—g------------------------------j-----s---mm——~ ' Néhány hete vették birtokukba ar olvasók Tamásibon oi új járási könyvtárat. Itt késtült képriportunk az' ötödik oldaton látható. ÜJ TANTERMEK — FAHÁZAKBAN (7. old.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom