Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

1978. augusztus 24. Képújság s Történelmi visszatekintő maiaknak Igv csináltuk _ Egy „történelmi” felvétel: a dombóvári gimnazisták ba­rackot szednek a gyapai gyümölcsösben, 1966 nyarán A jovo szakemberei FIATALOK FIATALOK FIATALOK Második vonal - második nemzedék? A nyári ifjúsági esték kap­csán érdemes szót ejteni egy kialakulóban lévő jelenségről. Mint eddig, most is második vonalbeli együttes lépett fel — ezúttal a volt Tauruszos Balázs vezette Korái — és jó játékkal mutatkozott be. (Bár húsz forint beugróért ezt jog­gal várhatja a jegyet váltó.) Ha már a pénznél tartunk, látnivaló, hogy a nagyobb és befutottabb, vagyis a futta­tott együttesek árnyékában azért is nehezen bontakozik ki az utánpótlás, mert a sze­relések már nem a száz vat- tos cuccnál tartanak, hanem százezrekbe kerül a minimá­lis beruházás, és ezt nem mindenki tudja összehozni a kezdéshez. A másik indok, amit Bródy az eredeti zenész­felhalmozódásnak nevez, ök bejutottak abba a bizonyos körbe. Feloszlanak, újjáala­kulnak bandák, de új arcot ritkán látni közöttük. És a fiatalok? Hol vannak azok, akik a beatkorszak kezdetén még a lábost húzták az utcán, s aztán felnőve megvették'a sok ezer gitárt és belecsöp­pentek a rock szubkultúrába. Bizonyára vannak köztük is nem kevésbé tehetséges zené­szek, mint a jelenlegi élvo­nalban lévő együttesekben. Nos ők, úgy tűnik az úgyne­vezett második vonalbeli cső-' portokban bontogatják szár­nyaikat. Ezek egy részét lát- hattuk-hallhattuk, és nem egy kiválóan képzett zenész, ösz- szekott csoport, néhol saját hang mutatja, váltás készülő­dik vagy legalábbis színese­dik a paletta. (Szerencsére a hanglemezgyártó vállalat vál­lalkozott a feladatra, hogy ezeket az együtteseket is se­gíti — egyre több kevésbé is­mert zenekarral készül hang­lemezfelvétel.) Persze mindez nem megy közönség nélkül. A jelek sze­rint ez is megvan. Azok, akik valamikor a hatvanas évek végén az Illés koncerten heje- hujáztak, ma már tisztes családapák — ez természete­sen nem gátolja őket abban, hogy továbbra is élvezzék Szörényi játékát. Ám a mai tizenéveseknek talán — jól­lehet szintén élvezettel hall­gatják — túl kész, túlontúl kiforrott az LGT, a Fonográf, stb. ök inkább a P. Mo­bil, a Piramis vagy a Ko­rái koncertjein sivalkodnak. Az ő arcukat, zenéjüket még alakíthatják a saját igényeik­nek megfelelően. És ez már, ha nem is egy másik nemze­dék, de egy másik korosztály zenéje, közönsége lesz, ha ugyan már nem az. — steiner — Az ifjúsági mozgalom 1957-es újjáéledése és az az­óta eltelt több mint 20 év sok felejthetetlen emléket adott a mozgalomban részt vevő fiataloknak. Az itt kö­vetkező események jó része ma már történelem. De ez a történelem a mai KISZ- eseknek segítséget adhat a jobb munkához. IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓK „A megyében az elmúlt fél év alatt jelentős sikere­ket értünk el az ifjúsági mozgalomban. Ezt bizonyít­ják a többi között a német­kéri, a gerjeni, a dombó­vári, a szekszárdi, a decsi, a nagydorogi, az ozorai és a gyönki ifjúsági találkozók is. amelyeken több mint tíz­ezer fiatal vett részt.” (Rész­let a megyei KISZ-bizottság állásfoglalásából). Az ifjú­sági mozgalom megalakulá­sakor nagy szerepük volt ezeknek a találkozóknak. Az ellenforradalom utáni ideoló­giai zűrzavart az együttes beszélgetéseken próbálták tisztázni. A tapasztalatszer­zés is cél volt: máshol hogy csinálják? Az 1957-es esztendő ezen­kívül még a munkaverseny beindítását is eredményezte. Egyre több üzemben alakult ifjúsági brigád. Ebben talán a vasutas fiatalok álltak az élen. A bátaszéki fűtőház fiataljai a VIT tiszteletére versenyt indítottak és 350 tonna szenet takarítottak meg. A KISZ-isták kezdemé­nyezték a megyében a cséplő­csapatok versenyét, melyben 13 község fiataljai vettek részt. De a Bonyhádi Zo­máncgyár, a Simontornyai Bőrgyár munkásfiataljai is versenyeztek egymással. A szervezésben az elsőséget a dombóvári fűtőház szerveze­te vitte el. ök május 1. tisz­teletére a gépek jobb kihasz­nálására, a gazdaságos szál­lításra, a menetidő csökken­tésére, a vagonfordulók gyor­sítására tettek vállalást. A november 7-re rendezett versenyben már 11 brigád, ezen belül kilenc mozdony­brigád és két műhelybrigád versenyzett az első- helyért. Az országos értékelésnél vé­gül a dombóváriak bizonyul­tak a legjobbnak. Ezek a szervezések létkér­déssé váltak. Az ország gaz­dasági életét gyorsan kellett megindítani, s ebben a fiata­lok sokat tehettek. Tettek is. ÖNKÉNTES SEGÍTÖBRIGÁDOK Az alábbi soroknál figye­lembe kell venni, hogy a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése akkor még nem tör­tént meg. A KISZ első értekezletén fogalmazódott meg, hogy ala­kítsanak ifjúsági önkéntes segítőbrigádokat a fiatalok. A visszhang jó volt. Medinán egy 18 tagú csapat alakult és a falu parkosítását, valamint tisztán tartását vállalta. A bonyhádi területi szervezet 25 fős brigádja azokat a szü­lőket segítette, akiknek gyer­mekei katonai szolgálatot teljesítettek. Év végére a megyében majd minden köz­ségben alakultak ilyen kol­lektívák. A szekszárdi járás­ban 6 arany-, 14 ezüst- és 39 bronzjelvényt, a gyönki járásban pedig 45 jelvényt adtak át. A KISZ első országos ér­tekezletén a Tolna megyei fiatalok javasolták a követ­kező jelszót: „Ültess annyi fát, ahány éves vagy!” Az értekezlet természetesen el­fogadta a javaslatot és olyan határozatot hozott, hogy 100 millió fa elültetését vállalja a KISZ. A paksiak javasol­ták, hogy indítsanak fásítá­si hónapot, a sárszentlőrinci fiatalok fásítási versenyre hívták ki a paksi járás KISZ-eseit. Ugyanennek a felhívásnak a hatására indult a „Virágzó Tolna megyéért” mozgalom. A legjobb ered­ményt a gyönki gimnazisták érték el. Divattá vált a ver­seny. A mezőgazdaságban 16 munkacsapatban 215-en, az állami gazdaságok ifjú trak­torosainak versenyébe 56-an neveztek. A Juhéi Állami Gazdaság 41 fiatalja 81 hold földön gazdálkodott. Harminc hold kukorica kapálását vé­gezte el a simontornyai Kos­suth Tsz ifjúsági munkacsa­pata. A gépállomások trakto­rosainak versenyén 196, a termelőszövetkezetek kuko­ricatermelő versenyében 399, a silózóbrigádok versenyé­ben 188 fő vett részt. KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY Az ifjúsági mozgalom szervezése azonban nem ment zökkenőmentesen. Vol­tak viták, problémák. De végül alig két év alatt már olyan mozgalom alakult ki, hogy joggal lehetünk büszkék az akkori „tinikre”. Az MSZMP VII. kongresz- szusára már olyan erős és hatékony mozgalmak alakul­tak ki, melyek az ifjúsági szervezet történetének méltó lapjai. A megye ipari üzemeiben 80 ifjúsági brigád 1774 tag­gal dolgozott. A mezőgazda­ságban 53 munkacsapat, 11 silózóbrigád vett részt a munkában. Ebben az évben sok érdekes akcióval gazda­godott a KISZ. Az „Ifjúság a szocializmusért” próba, a „Falusi ifjúsági szövetkeze­tek továbbfejlesztése, a me- gyeszerte beindult politikai oktatások. A kulturális ve­télkedők szinte megmozgat­tak mindenkit, összesen 4 ezer induló volt a Szabó Er­zsébet kulturális szemlén, melyből 220 művészeti cso­port és 320 szavaló. Ez azért is lényeges, mert akkor még nem volt Mindenki Iskolája. Ki mit tud? 1959. július 31-én új szín-' folttal gazdagodott a moz­galom, megalakult az Ifjú Gárda Szekszárdon és a lé­nyege az volt, hogy a rend­őrökkel közösen járőröztek a városban és figyeltek a szó­rakozóhelyeken a rendre. De nézzük a sport területét. Az 1959-es jelvényszerző ver­senynek csak az első három helyezettje is sok fiatalt vo­nultatott fel. Az első helyei a bonyhádi járás szerezte meg 2381, második a dombó­vári járás 1901 és harmadik a szekszárdi járás, ahol 1535 fiatalt mozgattak meg. A KISZ történelme gaz­dag eseményekben. Sok olyan rendezvény volt az első években, melyre joggal lehe­tünk büszkék. De ez a múlt is arra kötelezi a mai fiata­lokat, hogy a régi, sikeres akciókat felhasználva dolgoz­zanak tovább. H. J. A csehszlovák oktatási-ne- veLési rendszer továbbfej­lesztési terve rendkívül nagy figyelmet szentel a szakmun­kástanulók oktatásának. Az idén a prágai építőipari üze­mek szakmunkásképző kö­zépiskolájában például 107 építőipari, gépipari és elekt­rotechnikus tanuló fejezte be érettségivel tanulmányait, s aki kívánta, és természete­sen sikeres felvételi vizsgát tett, az főiskolán vagy egye­temen képezheti tovább ma­gát. Az új oktatási nevelési rendszer nagy vívmánya, hogy minden tehetséges szakmunkástanuló előtt nyitva állnak a felsőoktatási intézmények kapui. „A társadalom fejlődése, a tudományos és műszaki ha­ladás — mondotta a prágai szakmunkásképző középisko­la igazgatója, Vojtech Bayer — széles körű és alapos szakképzettséget igényel. Az ifjúság nevelési iránya ezért hosszú távon az univerzáli­san képzett munkás-szakem­ber felé, aki képes lesz meg­felelően hasznosítani szak­tudását és ügyességét min­denütt.” Több tucat eszterga fölé figyelmes fiú- és leányarcok hajolnak. Mellettük fémáll­ványokon bonyolult tervraj­zok — a zöldfülűek úgy ta­nulmányozzák még, mintha ábécés könyvet olvasnának. A gépeket hajszálnyi pontos­sággal szabályozzák be, a gyártmány a legkisebb elté­résre is rendkívül érzékeny. A diákok valamennyien a prágai építőipari üzemek szakmunkásképző középisko­lájának másodikos hallgatói. Ebben a műhelyben a két- hengeres kompresszorok for- gattyútengelyei készülnek, s a látogató számára hamar feltűnik, hogy a fiatalok milyen jól tudnak ívfénnyel és lánggal hegeszteni. A jövő szakemberei ők. A Csehszlovákiában most még kísérleti alapon folyó, új szakmunkásképzési forma lehetővé teszi, hogy több szakmában jártas, operatív szakemberek kerüljenek ki az iskolákból, akik rugalma­san tudnak alkalmazkodni a műszaki fejlődés követelmé­nyeihez. Az univerzális kép­zés már az első évfolyamon megkezdődik, s a diákok ta­nulmányaik utolsó szakaszá­ban szakosodnak. Az ifjúság szakmunkás hivatásra való felkészítésének új terve és annak formaságoktól mentes besorolása a második ciklu­sú iskolarendszerben azt a célt szolgálja, hogy a mun­kás-utánpótlásnak maximá­lis műveltséget nyújtson Csehszlovákiában. (Orbis — KS) VIT SUCHY A kislány másodéves szakmunkástanuló A jövő szakmunkásainak a tervezéshez is alaposan érte­niük kell FELHIUAS A KISZ Tolna megyei Bi­zottsága, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa, a Tolna megyei Tanács V. B. az Általános Fogyasztási Szövet­kezetek Tolna megyei Szö­vetsége, és a Tolna megyei Szövetkezeti Bizottság a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából „Ki Minek Mestere?" megyei szakmai-politikai ver- télkedőt hirdet: — élelmiszerelárusító, — anyagmozgató, targonca- vezető, — számítástechnikai gép­kezelő, — asztalos szakmunkás szakmában dolgozó fiatalok részére. A vetélkedőre jelentkezhet minden fiatal aki: — szakmunkásképesítéssel rendelkezik, — még nem töltötte be a 30. életévét, — jelenleg is a szakmájá­ban dolgozik. A vetélkedő a szocialista munkaverseny szerves része, célja elősegíteni a fiatalok szakmai és politikai ismere­teinek gyarapodását, bemu­tatni a szakma szépségét, je­lentőségét, a korszerű techno­lógiákat és módszereket. A verseny felmenő rend­szerű. 1978. szeptember 4.5-ig munkahelyi szinten? 1978. október 15-ig járási­városi szinten. 1978. október 31-ig megyei szinten kerül megrendezésre. Az üzemi, gyáregységi, szö­vetkezeti versenyre jelentkez­ni lehet a KISZ-alapszervezet vezetőségénél. A területi ver­senyre az alapszintű verse­nyen helyezést elért, fia­talok nevezhetők a KISZ járási-városi bizottságai­nál 1978. szeptember 15-ig. A megyei versenyre a területi versenyen legjobb eredményt elért 3 fő fiatal nevezhető 1978. október 15-ig. A megyei döntőn a ver­senyzők elméleti és gyakorla­ti felkészültségükről adnak számot, a szakmai ismeretek korszerű követelményeinek megfelelően. Politikai felkészültségüket időszerű kül- és belpolitikai események és a KISZ politi­kai képzés anyagának isme­rete alapján mérjük le. Díjazás: I—III. helyezett: belföldi jutalomút, tárgyjutalom, oklevél. IV—VI. helyezett: tárgyjutalom. emléklap. Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa Tolna megyei Szövetkezeti Bizottság Tolna megyei Tanács V. B. Általános Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetsége KISZ Tolna megyei Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom