Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-22 / 197. szám
a -Képújság 197S. augusztus 22. Moziban Játék és dráma TV-NAPLÓ Holló a hollónak Amikor 1961 tavaszán meghalt Sarkadi Imre, még nem töltötte be negyvenedik évét. Bármennyire igyekezünk is szépíteni a tényt, tragikus és oktalan halála nem befejezett, hanem kettétört egy életművet. Természetesen hiábavaló azt kérdezni, hogy mit vitt magával, mégis azt kell mondanunk, torzó maradt a Sarka- di-életmű, mert pályáját szemlélve csak azt lehet mondani, művészete a kezdeti bizonytalan lépésektől — még a Gál János útja című regényét is ide kell sorolni — egyre magasabbra emelkedett, s az utolsó művekben (Gyáva, Oszlopos Simeon, Elveszett paradicsom) már, tiszta fényben rajzolódott ki klasszikussá érlelődő tehetsége. A Holló a hollónak fiatalkori^afkotás, s nemcsak a mindig tisztelt mestert, Móricz(Zsigmondot idézi, hanem a korábbi példákat is, legjobban Mikszátot, s ha van ebben a történetben derű, akkor\jaz feltétlenül Mikszáthé. Móricz keményebben fogalmazóit, társadalomkritikája élesebb volt, s regényei, novellái fordulópontjában kerülte az ilyen anekdotikus elemeket. Mert mégis csak anekdotába illik, hogy az ifjú és lázadó állatorvos képviselői mandátumát Gömbös „fiatalítási” szándéka dönti el, abban az időben a képviselői helyek elosztása egészen másként történt, elég csak Bajcsy-Zsilinszky tarpai harcára emlékeztetni, amit olyan érzékletesen írt meg Féja Géza. Ez inkább Katánghy Menyhért világa, s arra példa, hogy a fiatal Sarkadi miként próbálta eszközeit, s mit szűrt ki a valóságból. Inkább hangulata van, mint drámai ereje, s Thurzó Gábor, a tv- adaptáció készítője joggal beszél arról, hogy „az író vázlatosan érezteti mondanivalóját”. De azért mégis csak jó téváfilm a Holló a hollónak, annak ellenére, hogy Thurzó Gábor is szemmel láthatóan ingadozott a Mikszáth-féle Tisztelt Ház! típusú anekdota és a történet mélyebb társadalmi mondanivalóját rejtő cselekménye között. Ami megvalósult, nem egyértelmű, s inkább a nemes szórakozás kategóriájába illik, annak viszont ugyancsak megteszi. Legfeljebb a túl hosszúra nyúlt expozíciót kell kifogásolnunk, amely a kelleténél lassabban mozdította meg a cselekményt. Horváth Tibor rendezése helyenként kifejezetten drámai, s néhány szép színészi alakítást is fel kell jegyeznünk, amilyen Gyabronka Józsefé, Mádi Szabó Gáboré, s feltétlenül ide tartozik a kitűnő parasztfigurák sora. CSÁNYI L. Akvarell-biennálé Montreál, az 1976-os olimpiai játékok színhelye. Az első képsorok még a téli — behavazott — stadiont mutatják, a hideg ellenére folyik az építkezés ... aztán a következő snitten kavargó színek, feszült várakozás a nyüzsgő stadionban, és fellobban az olimpiai láng, kezdődik a nagy nyári játék. Erről forgatott dokumentumfilmet Jean-Claude Lab- recque és rendezőtársai. Néhány, nagy párharcot ígérő versenyszámot és versenyzőt választottak ki. Például az öttusát, és ebben a magyar csapatot, mint az egyik esélyest. Esélyest a lovaglásig, ahol Kancsal bukása jelenti a drámai fordulatot. A remény újra megcsillan a vívás után — kizárják a szovjet csapatot. Úszás és futás következik végkimerülésig és ájulásig. Utána pedig a díjkiosztás és a harmadik hely. A bronz is csillog, mondják, valamint azt is: „a részvétel a fontos, nem a győzelem”. A televízió csak a győztesek kitörő örömtáncát közvetíti a világ négy tája felé, de a dokumentumfilm kamerái a kulisszák mögött Vasárnap délelőtt magyar hét kezdődött a Stuttgart melletti Sindelfingenben. Az eseménysorozatot a város tanácsa a Kulturális Kapcsolatok Intézetével együtt rendezte. A városháza modern épületében dr. Dieter Burger főpolgármester meleg szavakkal köszöntötte a rendezvény résztvevőit. A megnyitó után a szolnoki Tisza Táncegyüttes adott ízelítőt tudásából. A gazdag program már szombaton megkezdődött. A városi könyvtár nagyterméazokat is mutatják, akik milliméterekkel maradtak le, ezredmásodperccel lassúbbak, akik leverik a lécet, akik elbuknak, és fájdalmas arccal fekszenek a tartánon, de ki figyel oda, mikor a többiek a cél felé rohannak. Ök az érdekesek, tőlük kell az autogram és a nyilatkozat, mert győzni szép, győzni jó, győzni nagyszerű, és a film szinte szuggerálja, hogy győzni kell is. A vereség kuben megnyílt Pászthy Edit képzőművész tér- és faltex- tília-kiállítása. A komoly zene kedvelői a Takács-kvartett tolmácsolásában Haydn, Brahms és Bartók műveit hallhatják. Szabó Magda írónő saját műveiből tart felolvasóestet, Halász Előd pedig a mai német nyelvű irodalom magyarországi fogadtatásáról számol be. A magyar hét keretében filmbemutatót, fotókiállítást, beat-koncertet, főzőtanfolyamot és szakmai vitákat is tartanak. dare, és ezen nem segít az sem, hogy mondhatja, ő a vi- lák második legjobbja. Az elsőnek fény, ünneplés, virágok, arany, a másodiknak ezüst és némi sajnálkozás. Egy ezredmásodpercért túl nagy különbség, embertelenül nagy. Játék és misztérium, ahol a háttérben leselkedni még így — kamerával is — érdekes és tanulságos. Táncosaink Finnországban Vasárnap, a Ferihegyi repülőtérről tíznapos finnországi vendégszereplésre indult a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese. A száztagú együttes — ének-, zene- és tánckar — hét előadást tart öt városban, Turkuban, Tamperében, Hamelinnában, Lahtiban, Helsinkiben. A tervek szerint a finn fővárosban kétszer lépnek színpadra, bemutatják produkciójukat a Finlandia palotában, a hagyományos helsinki fesztiválon is. Rádió Tíz perc külpolitika A hetenként néhány alkalommal jelentkező Tíz perc külpolitika című rádióműsor általában csemege a külpolitikai kérdések iránt érdeklődők számára. Aki pénteken 22 óra után sem kapcsolta ki a rádióját, ebben az adásban Benda László jegyzetét hallgathatta meg a szociáldemokrata mozgalom új törekvéseiről. Amikor 1951-ben a Szocialista Internacionálé — a szociáldemokrata pártok nemzetközi szervezete — megalakult, benne a harmadik világnak alig volt képviselete. Nem is lehetett, hiszen ipari munkásság nem lévén, szociáldemokrata pártok sem voltak ezekben az országokban. Az iparosodás előrehaladásával azonban a harmadik világ országaiban is alakulnak szociáldemokrata pártok, és csatlakoznak a Szocialista Internacionáléhoz. A nyugateurópai szociáldemokrata mozgalom pedig — főleg a hetvenes években — maga is elősegíti a mozgalom terjedését. Napjainkban Afrikában szeretne minél több hívet szerezni. Nem nehéz megmagyarázni, miért. A Szocialista Internacionálé a Nyugat trójai falova szerepét játssza e térségben a szocialista országok ellensúlyozására, a kommunista mozgalom visszaszorítására. Így például Anvar Szadat Szociáldemokrata Pártról Nemzeti Demokrata Pártra módosított politikai szervezete révén igyekszik rákapcsolni a szociáldemokrata mozgalomra. A műsor tehát a kapitalista világ törekvéseinek, térnyeréseinek egyik módszerét villantotta fel a volt gyarmati országokban. Az egri Gárdonyi Géza Színház üvegcsarnokában vasárnap megnyílt a hatodik országos akvarell-biennálé. Mint a megnyitón elmondták, a biennálét az idén minden korábbinál szélesebb körben hirdették meg: a Képzőművészeti Alap valamennyi tagját felkérték a részvételre. Ennek eredményeként hetven művész több mint 300 alkotásából válogatta ki a zsűri azt a 110-et, amely végül is helyt kapott a kiállításon. Figyelőmre méltó a fiatal művészek nagyszámú jelentkezése. A kiállítást egy hónapon át tekinthetik meg az érdeklődők. — st — Következő jegyzetünket a Jó nevű senki c. tűmről írjuk.----------------------------------------------------------__--------------------------------------------------------M agyar hét az NSZK-ban 2. liülf eusz szerelmes kalandjainak se szeri, se száma, Zeusz ■ í felesége Héra, tőle való Hébé, Eileithüia és Árész. The- l misz, Uranosz lánya is számos gyerekkel ajándékozta meg. Nászukból születtek a hórák, Eiréné, Eunomia, Diké, valamint a moirák, Klothó, Lakheszisz és Atroposz. Dio- néval való nászából született Aphrodité, Okeanosz lányától, Eurünométól a khariszok, Sztüxtől Persephoné, Mnémoszuné- től pelig a kilenc múzsa, név szerint Kalliopéí Klió, Melpome- né, Euterpé, Erató, Terpszikhoré, Urania, Thaleia, Polümnia. Maradjunk még csak Zeusznál. Meg vagyon írva, hogy egyesült Métisszel, bár a lány folyton megváltoztatta alakját, mert félt az isteni öleléstől. Nem is alaptalanul, mert midőn teherbe esett, Zeusznak eszébe jutott Géának, Uránosz feleségének jóslata, amely szerint a születendő gyerek a mindenség ura lesz. Zeusz tehát nem késlekedett, egyszerűen lenyelte Méliszt. A szülés ideje elérkezvén Prométheusz, egy más legenda szerint Hephaisztosz fejszével fejbe csapta az istent, mire teljes fegyverzetben kiugrott fejéből Pállasz Athéné. Még mindig van mondanivalónk Zeuszról. A mítosz úgy tudja, hogy Asztéria, Koiosz leánya, fürjjé változott és a tengerbe vetette magát, hogy ne lehessen Zeuszé. Létónak viszont nem voltak ággályai, most azonban Héra, a megcsalt feleség bőszült fel, végigkergette Létót )fez egész földkereségen. Létó vágre Délosz szigetén világra hozhatta Artemiszt és Apollont. A családi kapcsolatok egyre bonyolultabbá válnak. Zeusz és Hübrisz fia volt Pán, akitől Apollon megtanult jósolni, s a Püthon kígyó megölése után elfoglalta a jóshelyet. Itt találkozott Titüosszal, Zeusznak és Elarénak fiával. Elaréval viszont az történt, hogy Zeusz, félve Héra haragjától, a föld alá rejtette, s itt született Titüosz, aki erőszakoskodni próbált Létóval, ezért sújtotta Apollon haragja. Az istenek is sújtották a vakmerőt, mert a Hádészban, az alvilágban, büntetésül griffek falták a szívet. De a görög mitológia teremtette meg az egyik legemlékezetesebb szerelmespárt, Orpheuszt és Euridikét is. Orpheusz anyja Kalliopé múzsa, apja egyes források szerint maga Apollon. Midőn egy kígyó halálra marta Euridikét, Orpheusz feleségét, a gyászoló férj utána ment az alvilágba, s megkérte Plutont, hogy engedje vissza a földre. Az alvilág ura azzal a feltétellel engedett a kérésnek, hogy amíg haza nem érkeznek, nem szabad feleségére pillantania. Orpheusz azonban nem tudta megállni a próbát, s Euridiké visszafordult az alvilágba. A legenda egyébként azt jegyezte fel róla, hogy szavára megindultak a kövek és a fák. Az ő nevéhez fűződnek a Dionü- szosz-misztériumok. s halálát is ez okozta, a mainaszok, Dio- nüszosz mámortól őrjöngő női kísértői szétszaggatták. Van még szerelmes történetünk, mindet nem is tudjuk elmondani. Klió múzsa, Zeusz leánya, szemrehányást tett Aphroditének, amiért beleszeretett Adóniszba, Aphrodité, a szerelem istennője bosszúból halálos szerelemre gyújtotta Kliót, Magnész fia, Pierosz iránt. Az ő fiúk Hüakintosz, akiért Thamürisz epekedett, az első, aki férfi létére férfiakat szeretett. Hüakinthosz szép fiú lehetett, ugyanis Apollónnak is megtetszett. Thamürisznek viszont a nők is tetszettek, mert zenei versenyre hívta ki a kilenc múzsát, azt ígérve nekik, ha győz, valamennyit magáévá teszi. Az ember azt hinné, hogy a múzsák meghatódtak a reménységtől és sportnyelven szólva „lefeküdtek”, de éppen nem, legyőzték Thamüriszt és büntetésül megfosztották hangjától és szeme világától, ha csak nem kell másra gondolnunk. framétheBsz története Tarka világ, de a görög mitológiának más hangja is van. Költőibb is, magasztosabb is. Talán a legszebb Prométheusz története. De előbb lássuk a kezdeteket. URANOSZ CSALADJA Kezdjük a dalt immár Helikon múzsái nevével! — mondja Hésziodosz nagy költeménye, az Istenek születése első sorában, kezdjük hát mi is a hagyományos invokációval, hisz az emberiség egyik legmozgalmasabb, s tegyük hozzá, legha- tátosabb mítoszát igyekszünk összefoglalni. Kezdetben volt a megszemélyesített Khaosz, a sötét és formátlan semmi, ebből vált ki — hogy miként, arra nincs magyarázat — Gaia vagy Géa, a Föld, felső és alsó részre osztva a látható világot. A Föld fölé Uranosz borult, a csillagos ég, s miután már jelen volt Érosz is, a szerelem, kettőjük nászából születtek a százkezű óriások, a küklopszok, akiknek csak egy szemük volt. Hésziodosz (i. e. 700 körül élt) bővebben meséli el a kezdetet: Elsőnek Khaosz jött létre, őt követte Gaia, a „szélesmellű föld” és Erosz, „ki a legszebb a haláltalanok közt”. Khaoszt gyermeke • Erebosz, a sötét éj és a nappal. Gaia először méltó párját hozta a világra, a csillagos égboltot, hogy mindent ez beborítson és legyen Uranosz! áldott istenek égi lakása. Uranosz azonban megrémült csúf gyermekeitől s a Tartaroszba, az alvilágba hajította őket. A Tartarosz a végső mélység, az alvilág legalsó pontja, mely annyira van a Földtől, mint a Föld az égtől. Uranosz és Gaia gyerekei a titánok is, ezek valamennyien fiúk, szám szerint hatan, köztük a legfiatalabb Kronosz. Lányaik a titaniszok, ezek heten vannak. Gaia azonban megharagudott Uranoszra, amiért a Tartaroszba vetette első gyerekeiket, s szövetkezett a titánokkal, hogy álljanak bosszút. Kronosz, a legfiatalabb, sarlót ragadott, s ezzel levágta apja szemérmét. Uranosz kiömlő véréből születtek az Erinnüszek. a bosszú istennői. Alléktó. Tisziphoné és Magaira. A titánok lázadása sikerrel járt: Uranoszt megfosztották hatalmától, testvéreiket felhozták az alvilágból, s Kronosz vette át a hatalmat. Kronosz Rheát vette feleségői, azonban szörnyű jóslatot hallott: saját gyereke fosztja meg a hatalomtól. Kronosz tehát cselt eszelt ki, ha ugyan cselnek nevezhetjük meglehetősen barbár tettét: gyerekeit sorra lenyelte, és pedig Hestiát, Dóméiért, Hérát, Hadészt és Poszeidont. Rheának nem volt más hátra, amikor újra gyereket várt, Kréta szigetén bújt el Kronosz elől, s mikor megszületett Zeusz, bepólyált egy követ, s azt adta át Kronosznak. A telhetetlen isten befalta a követ, Zeusz pedig titokban növekedett, készülve arra, hogy átvegye apja hatalmát. Ebben Okeá- nosz titán lánya, Métisz, az „Ész” is segítette, ugyanis megmérgezte Krónoszt, amitől kihányta a lenyelt gyerekeket. Most Zeuszon volt a sor, hadat indított Kronosz és a titánok ellen. Tíz évig tartott a harc, s Gaia azt jósolta, azé lesz a győzelem, aki kiszabadítja a Tartarosz foglyait. Hésziodosz így folytatta: S megszabadulva a jótettért élt bennük a hála, így nékik adták azt, amit addig Gaia dugott el: dörgést, mennykövet, ég villámát, füstösen égőt; ebben bízva vette hatalma alá a világot. A mítosz pontos adatokkal szolgál: Zeusznak a küklopszok a villámot készítették, Hadész kapta a láthatatlanná tévő sisakot, Poszeidon a háromágú szigonyt. A harc megremegtette a világot, s a győzelem után természetesen Kronosz és a többi titán került az alvilágba, a győztesek pedig így osztozkodtak: Zeuszé lett az ég, Poszeidoné a tenger, Hadészé az alvilág. Kialakult tehát a világ, berendezkedhettek az istenek. »»gym11 ym Hésziodosz arcképe egy Trierben talált mozaikon. III. század.
