Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
1978. augusztus 20. «ÉPÚJSÁG 11 Ujváry Lajos falfestménye Hőgyészen A hőgyészi tanács megbízásából Üjváry Lajos festőművész ,aiki az év jelentős részét a szomszédos Csicsón tölti, nagyméretű falfestményt készít a tanács házasságkötő termébe. — Nagyon lelkiismeretesen készültem erre a jelentős feladatra — mondja Új- váry Lajos. — Számos vázlatot csináltam, majd elkészítettem a kép színvázlatát. Ezután láttam hozzá a kartonhoz, ami már az eredeti méretekben készül. Festő számára igazán szép megbízatás, hisz a kép 26 négyzetméter, s ekkora felületet élettel megtölteni valóban festői feladat. Munkámat meghatározza a hely és alkalom: Hőgyészen vagyunk, tehát a községet kell érzékeltetni, ugyanakkor direkten utalni kell az alkalomra is, hisz házasságot kötő párok állnak: majd a kép előtt. — Nem túl sok a megkötöttség? — Miért lenne baj az? A reneszánsz vagy a barokk mesterek ugyancsak tematikus feladatot kaptak, a kérdés inkább az, hogy a festő képzelete hogyan idézi fel ezt az eseményt, de úgy, hogy akik itt megfordulnak, a kép emlékét is magukkal vigyék. A kép secco technikával készül, tehát ellentétben az al fresco-val nem nedves, hanem száraz falra kerül a kép, amelynek szénvázlata már ott áll a hőgyészi házasságkötő terem falán. A szénvázlat pontos, részleteiben is kidolgozott, s a mellette álló színvázlattal jól érzékelteti hogy miként mutat majd. — Nagyon sok minden köt Hőgyészhez, de az egész megyéhez is — mondja Űj- váry Lajos. — Tolnai vagyok, s örülök, hogy visszakerülhettem megyémbe. Egy okkal több, hogy maradandó emléket hagyjak magam után. De még nagyon sok munka van hátra, az idén el sem tudok vele készülni. A szénvázlat rövidesen kész, akkor egy kicsit pihentetem, s csak tavasszal fejezem be. Festő számára ekkora falkép igazi erőpróba. S azt szeretném, ha örömére szolgálna mindenkinek, aki megfordul majd ebben a teremben. A színvázlat és a karton arról tanúskodik, hogy Üjváry Lajos nagyon jelentős alkotásával gazdagodik Hő- gyész és. az egész magyar művészet. cs. A karton központi alakjai A kép jobb oldali része Fotó: Király Sándor palota épületében felavatták a Budapesti Történeti Múzeumot; falai között egy évtizede megnyílt a Vármúzeum is, ahol megtekinthetők az ásatás eredményei. Négy évvel ezelőtt nagy szenzációról adtak hírt a lapok: Zolnay László régész ásatás közben páratlan leletre bukkant: gótikus szobrok, torzók nem is sejtett darabjaira. A tudósítások egyre több töredékről, torzóról, egész alakos szoborról szóltak. Végül egyértelműen megállapították, hogy európai viszonylatban is páratlan, tárlatnyi középkori szobor pihen a föld mélyében. Muzeológusok, régészek, restaurátorok munkájának eredményeképpen ebből az anyagból nyílt meg 1976 tavaszán „A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai” című, átfogó kiállítás. Az alagsori előcsarnokban makettek, alaprajzok, képek, fotók szemléltetik a palota csaknem ötszáz éves alakulását. Mátyás király függőkertjének alépítménye, Nagy Lajos király palotájának szobortorzói, ~a Zsigmond- korabeli palota épségben feltárt, háromboltozatos helyisége, valamint homlokzat-, árkád-, kútrészlete, a Nagy Lajos-, Zsigmond-, Mátyáskorabeli figurális kályhacsempék, s az ezekből rekonstruált díszkályha, a palotában egykor működött kerámiaműhely darabjai, dísz- és konyhaedények, majolikák, címerek, a Mátyást és Beatrixet ábrázoló fehérmárvány dombormű: az összkép hűen idézi föl a palota reneszánszkori pompáját. Az Anjou-palota alapfalai-, ra épült átjáróban, és az egykori királynők lakosztályához tartozó gótikus nagyteremben állították k; a világi tárgyú szobrokat amelyek lovagokat, főrangú nőket örökítettek meg; a Nagy Lajos által építtetett alkápol- nában pedig az egyházi alakok kaptak helyet. A több emeletnyi mélységű pincelabirintus még sok titkot tart magában, de számosat már sikerült megfejteniük a kutatóknak, s a felszínre hozott leletek tükrében mind tisztábban látjuk, milyen magas színvonalú településfejlesztők, építők, művészek éltek e helyen sok évszázaddal ezelőtt. PERELI GABRIELLA A budai várpalota - Múlt és jelen nagyszabású udvari ünnepélyekre alkalmas, 70-szer 18 méteres dísztermet. Akkoriban épült a Vár erődrendszere, amelynek jó része megmaradt. Mátyás uralkodása hozta meg a palota fénykorát: az udvarába meghívott olasz mesterek keze nyomán Mátyás palotájának reneszánsz pompája évtizedekkel megelőzte a közép- és nyugateurópai országokét is. A Várat ezerféle megpróbáltatás érte: török uralom, villámcsapás-előidézte lőportárrobbanás, Buda visszafoglalásának ostroma. Mária Terézia építkezései miatt lebontották a középkori palota utolsó maradványait is. Csak a múlt század végi bővítéskor kerültek ismét napvilágra azok a kőfaragványok, tárgyi emlékek, amelyek.hírt hoztak a palota régi szépségéről. A II. világháború lerombolta a palotát. Ezután 1948 —63-ig helyreállítással kapcsolatban 26 holdnyi területen kutatták fel a középkori királyi palota maradványait, Gerevich László vezetésével; ekkor bukkantak elő ismét a középkori épületek alapfalai, és — jobb állapotban — az ezeknél is mélyebben épülteké. Töméntelen épületelem, dísz, tárgyi emlék feltárása után, Gerő László tervei szerint, 1967-ig helyreállították a boltozatos helyiségeket, a gótikus nagytermet, az alká- polnát, a királypincét. Az időközben újjávarázsolt VárA budai Vár említésére az ember képzeletében a Halászbástya körvonalai tűnnek fel, majd a várpalota, és a várnegyed jól ismert részletei. Pedig a Vár nemcsak e szembetűnő és közismert látványosságokból áll hanem tör- ténelmet-kultúrhistóriát őrző tárház is. Az a — napjainkban a tenger szintjétől 160 méter magasan elterülő —, két kilométer hosszú, és 750, illetve 370 méter széles fennsík, amelyre a ma ismert Várnegyed épült, a pleisztocénben alakult ki. Az alatta húzódó — tíz kilométeresre becsült — barlangrendszert forrásvíz vájta a mészkőbe; ugyanaz a forrásvíz, amely a Várhegy egykori felszínén csillogó tavat is táplálta. A pincék — e jórészt természetes képződmények — védelmet nyújtottak az őskor, s a legújabb kor emberének is. A török korban betemetett középkori barlangpincéket 1930—40 között megtisztították, hogy bombabiztosakká alakítsák ál (itt állta ki Buda második világháborús ostromát sok ezer ember); s ekkor lelt rá a félmillió éves hévizes barrosának alapjait IV. Béla király fektette le a tatárjárás után; s 1250 előtt a királyi palota magja is elkészült. ZSig- mond király — aki 1387-től kereken ötven esztendeig tartó uralkodása alatt cseh király és német császár is volt — a budai Vár jelentőségének növekedésével egyidőben kialakította a palota középkori tömbjét is, s abban a A királyi vár a rondellával Gion Cristoforo Romano Beatrix (1490) Részlet a kápolnából langkutakra Kadic Ottokár geológus, aki mint Zolnay László régész, a Vár avatott kezű kutatója írja, kétemelet mélységű, kettős pincékre, paleolitkori leletekre is rátalált. (A földtörténeti-régészeti emlékek a Szentháromság utca 2. alatti múzeumban kaptak helyet.) Az ország középkori főváGion Cristoforo Romano Mátyás (1490) U JM MŰVÉSZÉT Borsos Miklós A kert A tihanyi múzeumban Borsos Miklós rajzainak A kert címmel nyitott kiállítását tekinthetik meg a látogatók. Kilencvenhét rajz a kert élményeiről, a felhők járásáról, a madarak életéről, a növények erőfeszítéséről, a magtól a csíráig — valamennyi az őszinte élmény átköltése. A kiállítás az első eset, hogy a művész azonos témájú kisplasztikáit is bemutatják. „A kert istennő alakja, a ,Primavera\ a kert tavaszát, az élet kezdetét zengi.” B. I. Kertész I. Primavera
