Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

lol i,

. -Orix i onyvtai

XXVIII. évfolyam, 196. szám ÁRA: 1,50 Ft 1978. augusztus 20., vasárnap

Alkotmány napi nagygyűlések

Népünk bízik szocialista céljainkban

Onnepi beszédet mondott: Németh Károly, Sarlós István* Győri Imre

Alkotmányunk ünnepének előestéjén ünnepi gyűlést tartottak szombaton Zalaegerszegen, Debrecenben és Békéscsabán. Zalaegerszegen Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Debrecenben Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront főtitkára, Békéscsabán pedig Győri Imre, a Központi Bizottság titkára tartott ünnepi beszédet. A beszédeket rövidítve közöljük.

Augusztus 20. — mint hangoztatta — sok vonatko- ___2--------------------1 zásban ünnep a mi számunkra. Ünnep, mert államalapító királyunk, I. István emlékét idézi, ünnep, mert jólesően szólhatunk arról, hogy biztosítva van jövő évi kenyerünk, ünnep, mert a munkás—paraszt szövetség jelképe, és végül ünnep azért is, mert ehhez a naphoz kapcsolódik első szocialista alkotmányunk törvénybe iktatása.

— Sok okunk van arra, hogy ünnepeljünk, de minden oka visszavezethető a számunkra legfontosabb tényezőre: az ember hasznos és jövőt formáló tevékenységére. Minden, ami az ember újat teremtő munkája révén jön létre, őt magát az embert dicséri, az embert, az alkotót, aki a XX. században eljutott oda, hogy a világ egy jelentős hányadán nemcsak az alkotás, hanem ezzel egy időben a társadalom életének megszervezése és irányítása is mindennapos kötelességei közé tartozik.

A szónok ezt követően, a szocialista viszonyok között kialakult nemzeti egység előzményeivel foglalkozva, emlékeztetett: a munkásosztály forradalmi harcai során mindig arra törekedett, hogy a parasztság és az értelmiség elfogadja és vállalja a vele közös fellépést az emberibb életért. E törekvés sikere is és a történelem sorsfordulói is mindig megkövetelték, hogy a munkásosztály többek között függetlenségi és háborúellenes programmal bővítse ki munkáért és jogért folytatott csatáját.

Ez volt forradalmi múltunk öröksége és ez lett a fel- szabadulás utáni sikerek záloga is. Soha nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a független Magyarország első éveiben a munkásosztály fellépése volt a legnagyobb sikerek forrása, s a mindennapok győzelmeinek biztosítékát a széles körű népi összefogás adta. így volt ez a kenyércsaták az újjáépítés az „Arccal a vasút felé” mozgalom idején — de ez volt az alapja annak is, hogy hatékonyan és gyorsan sikerült szétosztani a parasztok között a földet és sikerült államosítani az üzemeket.

A jelszó kommunista volt, a cél azonban össznépi érdekek megvalósulását ígérte, s ezért a gondolat valóra váltói között ott voltak a párttagok mellett a párton- kívüliek is, ott voltak a munkások, a parasztok, a tudósok, a művészek, a tisztviselők egvaránt. A helyzet ma is ugyanez. A párt által kitűzött célok, feladatok végrehajtásában együttműködnek materialisták és vallásos emberek, a magyarok és a hazánkban élő nemzetiségiek, a gyárak és a termelőszövetkezetek dolgozói egyaránt — hangsúlyozta Sarlós István.

Népünk munkája, helytállása, szocialista elköte------------------------------------ lezettsége a záloga annak, hogy

t

ársadalmi rendszerünk, a dolgozó nép hatalma, a proletárdiktatúra rendszere szilárd — hangsúlyozta Németh Károly Zalaegerszegen. — Méltán lehetünk büszkék az elvégzett munkára, amelynek eredményeként a XI. kongresz- szus óta eltelt időszakban is előrehaladtunk a szocializmus építésében.

A népgazdaság fejlesztésének feladatait, amelyek a korábbi évekénél nagyobbak és bonyolultabbak, általában teljesítettük, ötéves tervünk időarányos céljait, legfőbb előirányzatait elértük, illetve megközelítettük. A magyar népgazdaság alapjai szilárdak. Népünk életkörülményei a nehezebb gazdasági feltételek ellenére is javultak, bár az életszínvonal emelkedésének ütemét a reális lehetőségekhez igazodva valamelyest mérsékelnünk kellett. Nem csökkentettük viszont, hanem növeltük a lakásépítést, a kommunális beruházásokat, országosan és összességében javítottuk az áruellátást,

— Ami az idei első félév gazdasági fejlődését illeti: ennek alapján arra lehet következtetni, hogy a magunk elé tűzött célokat a legtöbb területen elérhetjük. Az ipari termelés a tiszteletet érdemlő erőfeszítések eredményeként a tervezettet valamelyest meghaladó mértékben, 6,4 százalékkal nőtt. A termelés növekedése a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Kedvező, hogy azok az iparágak fejlődtek gyorsabban, amelyek célkitűzéseink szerint is fejlesztendők. A mezőgazdaság is teljesítette időarányos feladatait. A gazdag termés, amely fedezi hazai szzükség- leteinket és a terveinkben szereplő exportra is lehetőséget nyújt, biztonságban van.

— Kötelességünk — folytatta Németh Károly —, hogy reálisan szemléljük a helyzetet, ezért rá kell mutatni munkánk fogyatékosságaira is.

A párt intézkedései a nagy átfogó célt, népünk élet- színvonalának védelmét, émelését, a szociálpolitikai, társadalmi, kulturális feladatok megvalósításához szükséges anyagi bázis szélesítését szolgálják.

Gondolkodásunkat, munkánkat is ezekkel a magasabb követelményekkel kell összhangba hozni. A gazdasági egyensúly helyreállítása, az életszínvonal rendszeres

emelése megköveteli, hogy határozottabban lépjünk előre a gazdasági hatékonyság, a versenyképes export fokozásában. Ebben jelentős szerepet kell betöltenie elsősorban a termelési szerkezet korszerűsítésének és a gazdasági szabályozás ezt is segítő továbbfejlesztésének. Üzemi és nép- gazdasági méretekben mozgósítsuk belső tartalékainkat, mindenütt használják ki jobban a korszerű gépeket, tegyék szervezettebbé a munkát, gazdálkodjunk jobban az anyaggal, energiával és nem utolsósorban az élőmunkával. Sürgető feladat, hogy közös erővel megoldjuk az ország munkaerejének lehető leggazdaságosabb hasznosítását. Ha a helyzet megköveteli, sehol sem szabad visszariadni a munkaerő ésszerű átcsoportosításától sem üzemen belül, vagy éppenséggel az üzemek és a népgazdasági ágazatok között.

Céljaink valóra váltásának legfőbb feltétele adott. A párt Központi Bizottságának az az alapvető következtetése, hogy a XI. kongresszus óta nehezebbé vált feltételek ellenére fő politikai irányvonalunkon, az V. Ötéves tervben megjelölt gazdasági céljainkon változtatni nem kell, megegyezik népünk tapasztalataival is. A párt, a kormány, a nép egysége, egyetértése pedig mindig úrrá lett a gondokon. Ezután is így lesz.

Pártunk politikájának,

alkotmányunk kimondja: hazánk, a Magyar Népköztársaság mint a szocialista világrendszer része fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal, a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a.világ valamennyi népével, országával — hangsúlyozta ünnepi beszédében Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. — A nemzetközi színtéren végzett tevékenységünkben mindenekfelett az /crérel bennünket — folytatta —, hogy együtt a Szovjetunióval, szövetségeseinkkel, összefogva minden haladó, békeszerető erőyel, mindazokkal, akik a biztonság növelése, a béke érdekében készek cselekedni, végleg elhárítsuk egy új világháború lehetőségét. Ez a mi külpolitikánk alapvető célja. Abban, hogy az elmúlt három évtizedben földrészünkön nem dúlt háború, s a helsinki konferenciával történelmi lépést tettünk előre az európai biztonság és együttműködés fejlesztéséért, döntő szerepe volt a testvéri szocialista országok közössége növekvő erejének, egységének, egyeztetett külpolitikájának, a társadalmi haladás és a béke összefogott erőinek, s fontos szerepük volt a realitásokkal számoló, józanul gondolkodó polgári politikusoknak is.

— A Helsinkiben elért megállapodások után mindazok, akik ellenezték a kibontakozást, akik nem hívei a nemzetközi enyhülésnek, aktivizálódtak és ellentámadásokat indítottak. A reakciós, szélsőséges elemeket és a jelentős befolyással rendelkező monopoltőkés csoportok agresszív köreit láthatóan.aggasztja a nemzetközi helyzet stabilizálódása, az enyhülési politika erősödése és kiterjedése.

Igyekeznek gáncsot vetni az enyhülés híveinek, nagyra- törő és rendkívül költséges fegyverkezési programot hirdettek meg, a nem létező „szovjet fenyegetés” meséjére hivatkozva akarják népeikkel és a világ közvéleményével elfogadtatni az egyre növekvő katonai terheket. Ezek a körök nem veszik figyelembe a nemzetközi realitásokat. Attól sem riadnak vissza, hogy nyomást próbáljanak gyakorolni a Szovjetunióra, a szocialista országokra. Makacs kísérleteik ellentétben vannak a Helsinkiben aláírt megállapodásokkal. Lépéseikkel — amelyek saját partnereik körében is zavart keltenek — nem állíthatják meg az enyhülésért való küzdelem rendíthetetlen folytatását.

— Mi a jövőben is azért fogunk harcolni, hogy az enyhülés folytatódjék. Továbbra is készek vagyunk kölcsönösen előnyös alapon sokoldalúan fejleszteni kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Bízunk abban, hogy az erőviszonyok realitására támaszkodó józan fellépéssel, minden békeszerető erő aktív, céltudatos összefogásával le tudjuk, le fogjuk küzdeni az enyhülési folyamattal szemben emelt akadályokat.

— A nemzetközi helyzet előtérben álló kérdéseinek felelős áttekintéséhez is fontos és érdemi hozzájárulást jelentett Kádár János és Leortyid Brezsnyev elvtársak krím- félszigeti, immár hagyományos megbeszélése. A találkozón kifejtett álláspontok szellemében meggyőződéssel valljuk: ma különösen fontos a szocialista közösség egységének erősítése, az enyhülés eredményeinek megvédése és továbbfejlesztése, a fegyverkezési hajsza megfékezése. Elítéljük a világpolitikai légkört mérgező nemzetközi tényezőket, az imperializmus kalandorságra hajló erőinek mesterkedését és a kínai vezetők politikáját, amely nemcsak akadályozza a meglévő feszültséggócok felszámolását, hanem új konfliktusok szítására törekszik. Szolidárisak vagyunk a Vietnami Szocialista Köztársasággal, amelyre most a maoista nol i ti ka durva nyomása nehezedik. A magyar nép a nehéz harcokban győzedelmes, hős vietnami nép mellett áll.

— A találkozó — amelyen jelentős figyelmet szenteltek a magyar—szovjet együttműködés kérdéseinek — újólag demonstrálta pártjaink, országaink, népeink egységét. A Szovjetunió megbízható szövetségesként és igaz barátként áll mellettünk a harcban és az építőmunkában. Ügyünk és utunk közös a Szovjetunióval. A magyar— szoviet barátság elevenen él népünk szívében, áthatja társadalmunkat — zárta ünnepi beszédét a Központi Bizottság titkára.

Jó napot, Parlament!

(Riport a 7. oldalon.)

Mai számunkból

PROMÉTHEUSZ TÖRTÉNETE (4. old.)

KÖTELEZNI KELL? (5. old.)

KENYÉRSÜTÉS (5. old.)

LUKACS TÁBORNOK — A SZÍNIGAZGATÓ (8. old.)

A GYÁRÓRIÁS EGÉSZSÉGVÉDELME (8. old.)

FAGYASZTÁS A SZEMBEN

(12. old.)

NEMZETISÉGEK TOLNA MEGYÉBEN (3. old.)

A KÖZMŰVELŐDÉSBEN DOLGOZÓK KITÜNTETÉSE (3. old.)

KI ÁRULNA SZÖVŐSZÉKET?

(4. old.)

A TERMÉS ALAPJA A VETŐMAG

(9. old.)

ÉLET A SIVATAGBAN?

(9. old.)

A SZOVJET LÉGIERŐ NAPJÁN

(9. old.)

MILYEN EMBER LEHETETT ISTVÁN KIRÁLY?

(10. old.)

MINDENFÉLE

UTAZÁSOK

(10. old.)

ŰJVÁRY LAJOS FALFESTMÉNYE HÖGYÉSZEN

(11. old.)

A BUDAI VÁRPALOTA — MÜLT ÉS JELEN (11. old.)

A SZÁMÍTÓGÉP SZÓISMERETE

(12. old.)