Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

4 «ÉPÚJSÁG

1978. augusztus 16.

ÖN KÉRDEZ

Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71

Jogos észrevétel

Szabó Gézáné és Sóvári Teréz szekszárdi olvasóinktól több kérdést is kaptunk. A kisdorogi kisvendéglőre és a bonyhádi Béke étterem gyorskiszolgáló bisztrójára panaszkodnak. Levelüket továbbítottuk a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályra, ahonnét Korsós István osztályvezető a következőket válaszolta:

„Az osztályunkra vonatkozó részt kivizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy a kisdorogi vendéglátó egység berendezése, felszereltsége a III. osztályú követelményeknek megfelel. Az árukínálatot illetően viszont jogos volt az észrevétel. Ez ügyben megkerestük a bonyhádi ÁFÉSZ-t, mint üzemeltetőt és a szakmai hiányosságra felhívtuk figyelmüket. Ha visszatér szabadságról az egység vezetője, reméljük, megfelelő árukínálatot teremt szendvicsből, virsliből, konzervfélékből, fagylaltból, stb, a lakosság legnagyobb megelégedésére.

A bonyhádi Béke étterem gyorskiszolgáló bisztróját is megvizsgáltuk. Vizsgálatunk idején a tisztasággal elégedettek voltunk. 12.30-kor pár vendég ebédelt, a kiszolgálás megfelelő volt. Esetenként- előfordul, hogy kevesebb személy van a büfében —; betegség, szabadság miatt —, ilyenkor viszont lassúbb a kiszolgálás.”

Komoly zenei lemezek

Levele további részében azt kérdezi Szabó Gézáné és Sóvári Teréz, hogy miért olyan kicsi a választék Szekszárdon komoly zenei lemezekből? Miért nincs Szekszárdon önálló lemezbolt, megfelelő komoly zenei választékkal?

Ebben a kérdésben a Tolna megyei Népbolt Vállalat az illetékes, ahonnét Horváth János ig. helyettes és Lőwi Vilmos osztályvezető az alábbi választ küldte:

,,Szekszárdon a 35. számú villamossági boltunkban forgalmozunk hanglemezeket. Beszerzéseinket a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajánlatai és kedves vásárlóink igényeinek mesz- szemenő figyelembevételével eszközöljük.

Úgy érezzük, hogy a reneszánszát élő hanglemezforgalmazás feltételeit lehetőségeink szerint biztosítjuk, melyet bizonyít boltunk 350 ezer forintos hanglemezkészlete is

Vállalatunk hosszú távú terveiben szerepel Szekszárdon egy csillár- és hangszerbolt nyitása, addig, amennyiben kedves olvasójuk lemezigényét boltunkban nem tudnánk kielégíteni, ajánljuk a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak a városban lévő két könyvesboltját, ahol teljes választékban kaphatók komoly zenei lemezek. Ezenkívül lehetőség van arra, hogy a levélíró bekapcsolódjon a lemezposta akcióba,

melynek keretében 12 napon belül az országban megjelent lemezek megkaphatok.”

Táppénz

Nagy Lőrinc zombai olvasónk írta a következő levelet:

„1978. április 26-tól vagyok tüdőbeteg, jelenleg 1978. május 18-tól kórházi kezelés alatt állok, a megyei kórház tüdőosztályán. Két kiskorú gyermekem van. Betegségem előtt a Hőgyészi Állami Gazdaság nagytormási üzemegységében dolgoztam, mint sertésgondozó. Keresetem általában 4200—4500 forint körül volt. Ezen a munkahelyen 1978. január 2-től dolgozom. 1978. április 26-tól való betegállományba vételem óta a táppénzen nem haladja meg az 1800 forintot, ügy érzem, hogy a fenti keresetemhez képest ez kevés. Ebből a juttatásból családom és magam fenntartani nehezen tudom...”

, Panaszosunk levelét a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, Szekszárdra továbbítottuk ahonnét Sümegi Imre ellenőrzési osztályvezető az alábbiakat válaszolta:

„...Eljártunk a Hőgyészi Állami Gazdaság társadalombiztosítási kifizetőhelyénél. A rendelkezésünkre bocsátott okmányok alapján megállapítottuk, hogy az 1978. április hóban bekövetkezett keresőképtelenségénél a Gabonaforgalmi Vállalat, Szekszárd, volt

munkáltatójánál 1977. január 1-től december 31-ig elért 28 217 forint kereset és az ez évben kifizetett 660 forint jutalom figyelembevételével állapították meg a napi táppénz összegét, 65 százalékos mértékben, 61,34 forint összegben. »

A kórházi ápolás időtartamára a 65 százalékos táppénzének a 90 százalékát számfejtették, ezenkívül — a kórházi időre — a TBC-s betegeket megillető napi 15 forint anyagi támogatást is folyósították. Levelében említi, hogy a keresőképtelenségét megelőzően átlagosan 4200—4500 forintot keresett, ezért a folyósított táppénz összegét alacsonynak tartja.

Tájékoztatásul közöljük, hogy a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet R. 28. §-a írja elő, hogy milyen keresetet kell alapul venni á táppénzalap kiszámításánál. A fenti rendelet alapján az * 1977. január 1-én vagy ezután kezdődő keresőképtelenségnél a táppénzt a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben végzett mun- káér járó kereset figyelem- bevételével kell megállapítani.

A kifizetőhely a fenti rendelkezés végrehajtásában helyesen járt el, amikor a táppénz számfejtésekor a Tolna megyei Gabonaforgalmi Vállalat által közölt bért vette figyelembe.

A fent leírtak alapján táppénzének folyósítása a rendelkezéseknek megfelelően történt...”

Telefonszámunk: 129-01, 123-61.

Ml VÁLASZOLUNK

Az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézmények vezetésének határozott idejű ellátásáról szól az oktatási miniszter és a munkaügyi miniszter 6/1978. (VII. 20.) OM —Mü. M számú együttes rendeleté, amely megszabja az igazgatói kinevezés személyi feltételeit, az igazgatói kinevezés személyi feltételeit^ az igazgatói kinevezés időtartamát, meghosszabbításának feltételeit és a kinevezés megszüntetésének módját, rendelkezik az igazgatói cím használatáról és a vezetői pótlék folyósításáról a beosztás megszűnése esetén. Kiemelendő, hogy az igazgatói kinevezés tartama öt tanév, az igazgatói kinevezés lejárta azonban nem érinti az iskolában pedagógus munkakör ellátására vonatkozó munka- viszonyt. (Magyar Közlöny 1978. évi 47. száma.)

A Minisztertanácsnak a foglalkozási betegség miatt megrokkant egyes dolgozók kivételes kártalanításáról szóló 1024/1978. (VIII. 2.) számú határozata szerint a foglalkozási betegség miatt baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, azokat a személyeket, tünknek munkáltatójukkal szembeni kártérítési igénye 1978. január 1. előtt elévült, vagy akiknek igényét jogerős bírói ítélet elháríthatatlanság címén elutasította, 1978. szeptember 1. napjától havi 1000—2000 Ft járadékkal kártalanítani kell. A kivételes kártalanítást megállapító határozatot jogorvoslattal megtámadni nem lehet, a jogosultság megállapítása vagy a járadékösszeg felemelése iránt munkaügyi vita nem kezdeményezhető. Az a vállalat, amelynél a dolgozó megrokkanása előtt utoljára töltött be foglalkozási betegség veszélyével járó munkakört, a kártalanítási járadék kifizetésére kerülő összeget

köteles a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak évenként előre megtéríteni.

A jogszabály — amely a Magyar Közlöny idei 51. számában jelent meg — 1978. szeptember 1-én lép hatályba.

A gyűjtőkereskedés gyakorlásáról szól a belkereskedelmi miniszter 15/1978. (VII. 2.) Bk. M. számú rendelete, amely szerint" gyűjtőkereskedői tevékenységet magán- személy kizárólag ilyen tevékenységre jogosító magánkereskedői igazolvány alapján folytathat, kizárólag az igazolványában meghatározott terméket gyűjthet, illetve vásárolhat, és tevékenységét csak abban, valamint azzal szomszédos megyében folytathatja, amelyhez a gyűjtőkereskedői igazolványt kiadó tanácsi szakigazgatási szerv tartozik. Gyűjtőkereskedői igazolványt legfeljebb öt évre szabad kiadni. Megjelöli a jogszabály a gyűjtőkereskedői igazolvány kiadásánál egyéb feltételeit is. (Magyar Közlöny idei 51. száma.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő idei 20. számában megjelent tájékoztató- r a, amely az import termékek használati-kezelési utasításának vizsgálatáról szól, s amely vizsgálat megállapításai- szerint több terméknél, illetve termékcsoportnál a vállalatok nem gondoskodnak használati-kezelési utasításokról, más esetekben az utasítás nem jutott el a vásárlókhoz, egyes termékek használati-kezelési utasítása ellentmondásokat tartalmazott, (pl. bevarrt címke tiltotta, a papírcímke viszont engedélyezte a mosást), több utasítás az exportáló ország nyelvén írt címkével jelent meg a forgalomban, stb.

DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke

Forró pillanatok

Aszfaltozzák a járdát. A gréderből gőzölögve ömlik a forró aszfalt a talicskába. A talicskás belekapaszkodik, rátolja a járdára, kiborítja, -aztán vissza az aszfaltot melegítő géphez. Szusszanásnyi időre behúzódik az árnyékba, tölt a ceglédi kanna tetejébe, iszik. A'ztán visszamegy a talicskához és a kannából löttyint egy kis vizet a vasfogantyúkra. Hiába, harminckét fok van.

*

Ülünk a presszó teraszán. Mindenki a kezében tartja az italt, mert a szabadtéri bádogasztalokon tojást lehetne sötni, úgy felforrósodtak a déli napsütésben. Szemtelenül kíváncsi és valószínűleg szomjas darazsak rajzanak a márkásüvegek körül és körülöttünk. Van aki mérges hessegetéssel próbálja elzavarni őket. Józsi békésen szemlélődik, figyeli a döngicsé- lő bogarakat, majd egy kis márkát löttyint az asztalra:

— Igyatok — mondja.

Ot perc múlva vagy fél tucat darázs állja körbe a kis tócsát. Mozdulatlan csápokkal, lüktető potrohhal szívják magukba a nedvet.

Isznak.

*

Némi hűsöt adó gesztenyefa lombján áttörő fénynyalábokon oszlopban izzik a finom por. A forróságtól fényesen vibráló, reszkető műútról bekanyarodik a megállóba az autóbusz. Fellélegezve botorkálnak le az utasok a lépcsőn. A középkorú asszony izzadó homlokából hátrasimítja a haját, majd fújtatva mondja:

— Most már el tudom képzelni, mit érezhet a csirke a kuktában.

*

Mozdulni alig lehet a strandon; a vízben és a gyepen egyaránt sokan vannak. A férfi — az imént jött ki a vízből — kényeskedve lépeget az átforrósodott betonlapokon, látszik, hogy égeti a talpát. Odaér az asztalhoz, megáll.

— Termál? — kérdi az úszómestert a vízre bökve.

*

Szombat este van. Es meleg. Akinek nem volt ideje, vagy gondja napközben beszerezni a sört — pótlandó az egész napi folyadékveszteséget —, elindul, mondjuk Szekszárdon, hogy valamelyik vendéglátóhelyen alkalma nyíljék erre. A felderítő hadmozdulatok után szomorkásán konstatálhatja a tényt: nem nyílik. Mármint sem alkalom, sem sör. Ugyanis lakodalom van a mi falunkban, bocsánat a városunkban. Zártkörű rendezvények. A Kispipában, a Garay ban — kettő is — a Kiskulacsban, a hírek szerint a Halászcsárdában is. A Ge- mencben szintén, igaz a presszóban van sör, méghozzá exportkülönlegesség, különleges árakon, természetesen nem feltétlenül kell meginni.

Zártkörű szombat. A forróság a szervezőket is rövidre zárhatta?

*

Uj burkolatot kap a műút. Az aszfaltot billentős tehergépkocsik szállítják Pécsről. Mielőtt az egyik sofőr lebontaná a rakományt, felkapaszkodik a platóra és a forró aszfaltot ka- pargatva ledobál a kocsiról néhány cső zöldes csuhéjú kukoricát. Lekászálódik a gépről és az árakparton egyik kezéből a másikba dobálva a meleg kukoricát, lehántja a levelét, majd csemegézni kezdi a főtt kukoricát. Még Pécsett rakta a bitumen közé, útközben megfőtt. — st —

Minden másnap tűzkár

Harmincéves az állami tűzoltóság

Beszélgetés Márton Pál megyei tűzoltóparancsnokkal

gtaM s

Harminc évvel ezelőtt, 1948- ban sok-sok jelentős esemény zajlott le hazánkban. Nem a legjelentősebbek közé tartozott az állami tűzoltóság megalakulása. Azóta 30 év telt el.

— Mit jelentett a tűzoltóság államosítása és milyen jelentős változások mentek végbe az elmúlt harminc évben a tűzoltóság életében? — tettük fel az első kérdést Márton Pál tűzoltó őrnagynak, Tolna megye tűzoltóparancsnokának.

— A szervezett tűzoltóság mindenkor a társadalom része. Ezért természetes, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági hatások érintik a tűzvédelem szervezetét is. így történt ez 1948-ban is. A gyárak, bányák, üzemek államosításával egyidőben — az 5.090/1948. Korm. sz. rendelettel — megtörtént a tűzoltóságok államosítása is. A rendelet egyértelművé .tette a belügyi irányítást. Az államosítás és az azzal járó jogi szabályozás addig nem remélt lehetőségeket teremtett a hazai tűzvédelem fejlődésében. Az első ötéves tervben az állam gondot fordított a tűzoltóság hiányos felszereléseinek pótlására. Ugyanakkor gondoskodás történt — a kárfelszámoló feltételek biztosítása mellett — a megelőzés tekintetében is; megerősítették és kiterjesztették az állami tűzoltóság hatósági jogkörét, szabálysértési hatósági jogállásában szankcionálási lehetőséget biztosított a jogszabály a hatóság részére.

E jogosítványok tulajdonképpen elismerésjellegűek

voltak: az állami tűzvédelmi szervek alkalmassá váltak önálló államigazgatási feladat ellátására. Ugyanakkor kifejezésre jutott az is, hogy a társadalom javait — a terv- gazdálkodásra való áttérés, de különösen az ipar fejlődése következtében — fokozottabb tűz elleni védelemben kell részesíteni.

Az állami tűzoltóság tagjai a rájuk bízott feladatot — minden szerénytelenség nélkül megállapíthatóan — végrehajtották, közben képezték magukat, elsajátították a fejlettebb technika alkalmazását, elérték azt, hogy valóban egységes elvek alapján szervezett, egyenruhás rendészeti szervvé váljék a testület.

— Nem volt könnyű idáig eljutni. Igaz, hogy volt mire alapozni, hisz köztudomású, hogy tűzoltóságok már a felszabadulás előtt is működtek a városokban, községekben és nagyobb Üzemekben. Ezek a tűzoltóságok is hasonló szerve- zetűek és hasonló feladatkörrel megbízottak voltak, mint az állami tűzoltóság?

— A szervezett tűzoltás abba az időbe nyúlik vissza, amikor a harcászat eszköze a tűz volt. Amíg a várostromlók egy része megpróbálta felgyújtani az épületeket, addig a várvédők között létrehozott egység a tüzek oltását végezte. E módszert a római légiók fejlesztették ki a legeredményesebben, olyannyira, hogy a légionisták leszerelése után letelepedési helyeiken külön tűzoltószervezetekben tömörülve — „kollégiumot” alkotva — a polgári városok tűz elleni védelmét is ellátták.

A középkorban — mint az élet többi területén — a tűzvédelem tekintetében is visz- szaesés következett be. Fejlődés csupán a 17. században indult meg, elsődlegesen a tűzoltótechnika vonatkozásában. Ennek elsődleges hatása a légüstös fecskendő feltalálása volt.

Hazánkban az első egységes tűzvédelmi jogszabály alkotása II. József nevéhez fűződik, aki nevezetes tűzvédelmi pátensében lefektette a tűzrendészet ma is éryé- nyes alapelveit.

A reformkor tűzvédelmi tekintetben is újat hozott: megkezdődött az önkéntes tűzoltóságok alakulása. Hazánkban elsőként 1835-ben Aradon alakult önkéntes tűzoltóegyesület. Megyénkben elsőnek 1873-ban a szekszárdi, majd a paksi, nem sokkal később a bonyhádi, illetve a tamási önkéntes tűzoltóság alakult meg. A századforduló idején megyénkben összesen 27 önkéntes tűzoltóegyesület működött. A szervezett tűzoltóság létrehozására jogi alapot teremtett egy 1888- ban megjelent belügyminiszteri rendelet, amely rendelkezett az önkéntes, köteles, vagy fizetett tűzoltóság létrehozásáról. E rendelkezés — egyebek mellett — a tűzoltóság fajta szerinti megosztottságát eredményezte, aminek következtében lényegében az államosításig e háromfajta tűzoltóság működik hazánkban. Feladatuk kimondottan kárfelszámoló tevékenység.

— A lakosság, az állompolgár általában csak baj esetén találkozik a tűzoltókkal. Ebből adódik, hogy az emberek többsége a kárelhárítást tartja a tűzoltóság elsődleges és szinte egyedüli feladatának. Valóban ez a feladata? Ha nem, akkor miben jelölné meg a jelen és a jövő feladatait?

— Valóban, a lakosság nagyobb része a tűzoltást ismeri a tűzoltóság egyetlen feladataként, hiszen ilyenkor találkozik gyakrabban a tűzoltókkal.

— Sajnos, az év minden második napjára jut egy káros tűzeset, s a — körülmények adta lehetőségekhez képest — gyors és szakszerű kárfelszámoló munkánk ellenére is évente átlagosan mintegy 3,5 millió forint elsődleges tűzkár keletkezik megyénkben. A tűzoltás mel-