Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-13 / 190. szám
1978. augusztus 13. Képújság 5 Növénytermesztés a mezőgazdaságban Eredményes búzatermesztés A növénytermesztés helyzete, alakulása, sok tekintetben meghatározza az egész mezőgazdasági termelést. Nemcsak azért, mert a két ágazat, a növénytermesztés és az állattenyésztés közül a növénytermesztés képviseli a nagyobb (55 százalékos) arányt. A növénytermesztés termékei, a takarmánynövények erőteljesen befolyásolják az állattenyésztés alakulását is. 1977-ben hazánkban a növénytermesztés — változatlan áron számolva — az előzetes adatok szerint 11,8 százalékkal nagyobb értéket termelt, mint 1976-ban, az állattenyésztés pedig több, mjnt 9 százalékkal növelte a termelést. A népagzdaság idei terve, amely tavalyhoz képest a mezőgazdasági termelés egészének 2—3 százalékos növelésével számol, szintén a növénytermesztés számára ír elő nagyobb fejlesztési ütemet. A NÖVÉNYTERMESZTÉS SZERKEZETE A hazai növénytermesztésen belül a zöldségtermelés, a szőlőtermelés, valamint a gyümölcstermelés mellett a szántóföldi növénytermesztés játssza a fő szerepet. Az 1977-ben elért mintegy 72 milliárd forintos növénytermesztési értékből a szántóföldi növénytermesztés 51,6 milliárd forinttal részesedett. Ha csak 1960-ig pillantunk vissza — amikor is már befejezés előtt állt a mezőgazdaság szocialista átszervezése —, akkor is kitűnik, menynyire jelentős a haladás a növénytermesztésben. Változatlan áron számolva akkor a növénytermesztés nem egészen 47 milliárd forint értékű terményt adott az országnak, 25 milliárd forinttal kevesebbet, mint tavaly. Csaknem két évtizeddel ezelőtt a zöldségtermesztés 2,9, a gyümölcstermesztés 3,3, a szőlőtermesztés pedig több mint 4 milliárd forintos termelési értéket képviselt. Tavaly a zöldségnövények mintegy 2,2, a gyümölcsök 3,1, a szőlőültetvények pedig 2,3 milliárd forint értékkel adtak többet — szintén változatlan áron számítva —, mint 1960-ban. A növénytermesztés belső arányai — ami a termelési értékadatokat illeti — nem módosultak különösebben. Ilyen törekvés az idén sincs, bár az természetes, hogy a termelés bizonyos részletei egy-egy évben jobban előtérbe kerülnek. Ilyen az idén a kukorcia termőterületének növelése, a szőlő- és gyümölcsültetvények telepítésének gyorsítása. A sok adat olvasmánynak nehéz ugyan, de legegyszerűbben az adatok igazítanak el az arányok között, segítségükkel érzékelhető legjobban, minek mi a súlya, hol a helye a nagy egészben. Egyáltalán nem jelenti persze ez azt, hogy egy-egy részlet időnként ne kerüljön előtérbe. Erre rendszerint akkor kerül sor, amikor az adott területen — mint két-három évvel ezelőtt a zöldségfélék esetében — ellátási gondok vannak. S ez érthető, már csak azért is, mert a termelés egyik legfőbb célja a hazai fogyasztói igények kielégítése. Még az arányoknál maradva: tavaly szántóink több mint hatvan százalékát a gabonafélék foglalták el. A terv szerint ezek területi aránya az idén a tavalyihoz képest tbvább nő, s az össztermést is nagyobbra, 13 millió tonnára terveztük. A gabonaféléket mindenekelőtt két növény képviseli szántóföldjeinken a búza és a kukorica. GYORSAN NŐTT A BÜZA TERMÉSÁTLAGA Bizonyára a szakemberek közül is sokan kételkedtek volna 1960 táján, ha azt hallják: másfél évtized múltán a magyarországi búzatermés átlaga eléri hektáronként a negyven mázsát. Akkoriban legfőbb kenyérgabona-növényünk 18 mázsa körüli terméssel fizetett hektáronként. Tavaly pedig az átlaghozam 40,5 mázsa lett. Olyan termés ez, amely már nemzetközi mércével mérve is elfogadható. A mi mezőgazdaságunk 1,3 millió hektár körüli területen termel búzát. A világ azon országai között, amelyek egymillió hektáron felüli területen foglalkoznak búzatermesztéssel, a 40 mázsás hektáronkénti átlag az első tíz közé tartozik. A nagy búzatermelők közül a hozamokat tekintve a franciák 45—46 mázsás hektárátlaga tekinthető kiemelkedően jónak. Negyven mázsán felüli a termés Angliában s az NSZK- ban is, de kisebb vetésterületeken. Rendkívül nagv átlaghozamot érnek el Hollandiában (1876-ban 54,2 mázsát hektáronként). A búza vetés- területe azonban a miénké- nek csak tizede, 131 ezer hektár. Az USÁ-ban viszont, ahol ezt a növényt eléggé külterjes viszonyok között termesztik, 20—25 mázsa körüli termést takarítanak be hektáronként. Számunkra — miután termőföldjeink területe nem gyarapítható, sőt csökken — rendkívül fontos a hozamok, a területegységre jutó termés növelése. A búzatermesztésben elért eredmény nemcsak azért örvendetes, mert így biztonságosan előteremthető, import nélkül, az ország kenyere, s mert a felesleg exportbevételeinket tetézi, hanem azért is, mert kézzelfogható bizonyságul szolgál: ha valamelyik nálunk termeszthető növénnyel komolyan, tudatosan foglalkozunk, akkor szocialista mezőgazdaságunk képes a hozam erőteljes javítására. Hosszú ideig tartott az, amíg mezőgazdaságunk búzából elérte a 20 mázsás hektáronkénti szintet. A század- forduló előtti évtizedben 1891 és 1900 között- 12,3 mázsás búzatermést tart számon a statisztika. 1938-ban egy-egy hektárról 16,6 mázsát takarítottak be. Nem sokkal — hektáronként 20 kilogrammal volt nagyobb az 1960-as év országos búzatermésátlaga. A húszmázsás hektáronkénti búzatermést a hatvanas évek közepe táján, a szövetkezeti átszervezés után sikerült hazánkban először elérni. A nehezebb feladat, a 20-ról a 30 mázsás szintre emelkedés, már nem egészen egy évtized alatt megtörtént. Gazdaságaink először 1971- ben arattak hektáronként 30 mázsa fölötti (30,7 mázsa) búzatermést. Rá hét esztendőre pedig 40 mázsa fölé nőtt a hozam. MEGSZILÁRDÍTANI, majd növelni A búzatermés növelésének módját lehetetlenség néhány sorban részletezni. Tény az, hogy az új és újabb fajták, a termelés anyagi-műszaki feltételeinek javulása, a szakmai hozzáértés növekedése, a búzatermesztésben dolgozók fegyelmének javulása mindmind részese a sikernek. A legfontosabb azonban mégis az a szemlélet, amely nemcsak az úgynevezett mennyiségi tényezőkre, hanem egyre jobban az aprónak tűnő részletekre is ügyel. Ez a fajta szemlélet a haladás legfőbb feltétele. A negyvenmázsás hektáronkénti szintet tartani, azt túlszárnyalni csak a búzatermesztéshez kapcsolódó összes tevékenység minőségének javításával, s még teljesebb összhangjával lehet. Ma már nem kétséges egyetlen esztendőben sem, hogy megterem-e az ország kenyere. A kérdés csak az, hogy az adott év terméséből mennyi kerülhet exportra, a külföldre eladható búza mennyisége megközelíti-e, eléri az egymillió tonnát? A. 1. Hatezer telefonért Mi is következik? Megbeszélés harmincöt fok melegben, 78 százalék pára- tartalomnál. (A klímaberendezés ősszel készül el.) Még egy év és megszűnnek kínjaink. Általános lesz az a ma még álombelinek tűnő apróság, hogy felemeljük a telefonkagylót, s már tárcsázhatunk is. Megszűnik az idegölő, időt pocsékoló vonalra várás. Sőt, mindemellett, — igaz, az utolsók között — Tolna megye székhelye is bekerül a távválasztással hívható városok sorába. Hogy mindez így legyen, azért dolgozik már egy év óta a BHG harminc fiatal szakembere a posta mellett álló négyszintes kék palotában. Sok tízezer kilométernyi vezeték, tekercselőhuzal kerül munkájuk nyomán végleges helyére, s alkotja a sok mai gondunkat megoldó majdan hatezer telefont kapcsoló központot. Fotó Szepesi László Helyükre kerülnek a vezetékek A sok-sok ezer kilométernyi villamos ér minden forrasztási pontját gondosan ellenőrizni kell Kábelzuhatagban Egy, már majdnem kész kapcsolóautomata-sor A második emeleten a távválasztó A létra tetején A kék zománccal borított telefonpalota
