Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

2 ‘Képújság 1978. augusztus 1. Befejeződött az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek belgrádi értekezlete Jelentések a VIT-ről Tartalmas eszmecserék a politikai vitaközpontokban Havanna, Fort Péter és Po­gány Irén, az MTI tudósítói jelentik: Magyar vitaindító felszóla­lással kezdte meg munkáját a havannai VIT egyes számú vitaközpontja, amely a fia­taloknak és diákoknak a vi­lágbékéért, az enyhülésért, a biztonságért, a nemzetközi együttműködésért, a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­ért, az általános és teljes le­szerelésért folyó harcával foglalkozik. A legfontosabb havannai vitafórum megalakulását kö­vetően, akárcsak a többi négy vitaközpontban, a részt­vevők bizottságokban foly­tatták a munkát, A megnyitón Rajcsányi Péter, a magyar VIT-delegá- ció politikai csoportjának tagja hangsúlyozta: az em­beriség előtt a fegyverkezési Hazai idő szerint már va­sárnap volt, amikor a ma­gyar VIT-delegáció tagjai kedves vendéget köszöntöt­tek a havannai nemzeti klubban: a chilei VIT-kül- döttséget. Ezek a fiatalok nem Chiléből érkeztek a fesztiválfővárosba: vala­mennyien emigrációban él­nek. Odahaza — mint Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára is hangsúlyozta — Pinochet börtönei fenyegetnék őket. A találkozón az emigrá­cióba kényszerített fiatalok, Manuel Gernuerónak, a Chi­A szocialista országok és az afrikai népek kölcsönös szolidaritási ünnepévé lett XI. VIT „Afrika napjának” központi szolidaritási nagy­gyűlése, amelyen harminc or­szág és öt nemzetközi, vala­mint regionális ifjúsági szö­vetség képviseletében csak­nem ötezer VIT-küldött fe­jezte ki együttérzését Dél- Afrika, Namíbia és Zimbab­we népével. „A XI. Világifjúsági és Di­áktalálkozó megfelelő politi­hajsza megfékezésének vagy egy új világégés fellobbaná- sának lehetőségei állnak. Ja­vasolta: az európai enyhülés és a békéért folyó harc szol­gálatára hozzanak létre össz­európai ifjúsági tömörülést. Felszólította az európai kon­tinens fiatalságát, hogy tevő­legesen vállaljon részt a re­akciós és a háborút szító erők elleni küzdelemben. A résztvevők hangoztatták: akkor, amikor világszerte mintegy ötszázmillió ember soha nem lakik jól, évi négy és fél milliárd dollárt — a fejlődő országoknak nyújtott anyagi támogatás huszonöt­szörösét — fordítják äz im­perialista hatalmak fegyver­kezésére. Támogatták a felszólalók a neutronbomba elleni világ­méretű kampányt. Elítélték a lei KISZ titkárának vezeté­sével, a szemtanú hitelessé­gével számoltak be a fasiszta junta gaztetteiről. Aztán a vendéglátók let­tek a vendégek. A magyar autóbuszok a szovjet nemzeti klubba indultak. Borisz Pasz- tuhov, az SZKP KB tagja, a Komszomol KB első titkára fogadta a magyar fiúkat, leányokat. Szavaira Maróthy László válaszolt, hangsúlyozta a két ifjúsági szövetséget összefű­ző testvéri kapcsolatokat. Az összejövetelen régi ba­rátok is felfedezték egymást, így aztán nem csoda, hogy a kai pillanatban kezdődött — hangoztatta a nagygyűlésen elmondott beszédében Joshua Nkomo, a Zimbabwei Haza­fias Front társelnöke. A Ku­bába érkezett fiataloknak most módjuk van személye­sen is meggyőződni arról, hogy mennyi hazugság és rosszindulat van az imperia­lista sajtó által Kuba ellen indított rágalomhadjárat mö­gött. Az afrikai népek nagy­ra értékelik azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió és a pekingi kormánynak az im­perialista hatalmakkal szö­vetkező politikáját és állást foglaltak a leszerelési világ­értekezlet összehívása mel­lett. A világifjúsági találkozón tudvalevőleg különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok, különböző ideológiát képviselő szervezetek tagjai vesznek részt. Az egyes számú politikai bizottság el­ső ülésén az angol és svéd javaslattevők az emberi jo­gokra való hivatkozással a napirendre akartak erősza­kolni olyan kérdéseket, ame­lyek nem tartoznak sem a VIT, sem a bizottság politikai munkájához, és egyébként is durva beavatkozási kísérle­tek a Szovjetunió és más szo­cialista országok belügyeibe. Ezeket a javaslatokat az el­nökség elvetette. találkozó a délutánba nyúlt, bőven akadt beszédtéma. Küldöttségünk sportolói közül Tordasi Ildikó olimpiai és világbajnok törőzőnk, Né- bald György junior egyéni világbajnok kardvívónk, a felnőtt csapat-világbajnok­ság hőse, a nemzetközi sport­klubban rendezett beszámo­lón vett részt. A „Budapesti klubban” bemutatkozott a KISZ Központi Művész- együttesének tánckara, a ma­gyar nemzeti klubban a Se- bő-együttes, illetve a Tolcs- vay-együttes adott kitűnő műsort. Kubai Köztársaság a felsza­badult afrikai országoknak nyújt. A kubai katonai sze­mélyzet törvényesen létre­jött és veszélyben forgó kor­mányok kérésére tartózkodik afrikai földön — szögezte le Nkomo. Havanna üzemeiben külön szolidaritási rendezvényeken emlékeztek meg a többi af­rikai ország, közöttük Mo- zambik és Angola népének győztes függetlenségi harcá­ról. Vasárnap, az előzetes el­képzelésekhez és az elfoga­dott napirendhez képest egy­napos késéssel véget ért az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. Joszip Vrhovec jugoszláv szövetségi külügyi titkár (külügyminiszter), a konfe­rencia elnöke rekesztette be a tanácskozást, amelyet egy­értelműen az el nem kötele- ’ zett mozgalom sikerének minősített. Köszönetét mon­dott a világ 110 országát kép­viselő küldötteknek munká­jukért, és a nemegyszer éles hangú vitákra utalva kijelen­tette: azok is a mozgalom dinamizmusát és a belgrádi értekezlet nyílt, őszinte lég­körét bizonyítják. A délelőtti órákban a két munkabizottság — a politi­kai és a gazdasági — meg­egyezett a konferencia okmá­nyainak végleges szövegében és az ezt követő plenáris záróülés ünnepélyesen elfo­gadta a dokumentumokat: a belgrádi külügyminiszteri ér­tekezlet nyilatkozatát, az el nem kötelezettek akcióprog­ramját, valamint kiegészítő dokumentumokként az arab országok jelenlévő küldött­ségei által készített és elő­terjesztett két határozatot, amelyek a közel-keleti hely­zettel, illetve a palesztin kér­az 1978. július 31-én megtartott lottó-jutalomsorsolásról, melyen a 28. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Lada személygépkocsira utalvány, b színes tv I., c 3000 forint értékhatárig asztali rádió vásárolható, d 15 000 Ft-os ott­hon-lakberendezési ut., e 50 000 Ft-os ötletut., f 14 000 Ft-os „Is­merje meg a Szovjetuniót, az 1980. évi olimpiai játékok or­szágát” ut„ g színes tv II., h 20 000 Ft-os zenesarok ut., j 10 000 Ft értékhatárig televízió vásárolható, j 10 000 Ft-os vásár­lási ut.. k 9000 Ft-os „ki mit választ” ut„ 1 7000 Ft-os „tető- től-talpig” ut., m 5000 Ft-os vá­sárlási ut„ n 4000 Ft-os „kony- hafelsz.” ut.. o 3000 Ft-os „tex­til” ut., p 6000 Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható, r 4500 Ft értékhatárig háztartási felszere­lések vásárolhatók, s 3000 Ft értékhatárig táskarádió vásárol­ható, t 1300 Ft értékhatárig tás­karádió vásárolható. A nyertes szelvényeket 1978. augusztus 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875. Budapest V.. Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetle­ges hibákért felelősséget nem vállalunk. déssel foglalkoznak. Jóvá­hagyta továbbá a politikai és a gazdasági bizottság jelen­téseit is. Az értekezlet nyilatkozata két részből, egy politikai és egy gazdasági fejezetből áll. A terjedelmes, csaknem 100 oldalas dokumentum meg­állapítja, hogy az el nem kö­telezettek mozgalma mind hatékonyabb és jelentéke­nyebb erővé válik a nemzet­közi politikai életben. Leszö­gezi, hogy a mozgalomnak a jövőben is tartania kell ma­gát a 17 évvel ezelőtt, ugyan­csak Belgrádban meghatáro­zott alapelvekhez és folytat­nia kell harcát „az imperia­lizmus, az expanzionizmus, a gyarmati és neokolonialista politika, valamint a faji po­litika, a kizsákmányolás, a hegemonisztikus törekvések és az erőpolitika minden vál­faja és megnyilatkozása el­len”. A nyilatkozat nagy hangsúlyt helyez a tényleges leszerelést célzó, konkrét in­tézkedések szorgalmazására, és ugyancsak hangsúlyozot­tan követeli az idegen tá­maszpontok felszámolását. Ami a mozgalom belső helyzetét illeti, a dokumen­tum síkraszáll a tagországok között felmerülő vitás kérdé­sek békés, tárgyalások útján történő rendezése mellett, és Az alábbiakban a pécsi kör­zetben vásárolt nyertes szelvé­nyék számait közöljük. 2 149 930 d 2 150 684 m 2 151 843 i 2 158 844 g 2 162 561 k 2 172 936 o 2 171 071 e 2 175 956 k 2 177 307 o 2 180 244 m 2 182 954 o 2 192 084 o 2 208 007 k 2 219 172 i 2 231 124 j 2 234 773 k 2 241 201 n 2 253 030 s 2 286 890 e 2 288 983 j 2 291 420 g 2 293 383 1 2 306 629 n 2 310 751 e 2 315 569 o 2 321 193 n 2 368 187 n 2 372 331 n 2 383 141 n 2 393 085 m 2 395 622 n 2 395 914 0 2 396 276 P 2 398 671 m 2 424 210 n 2 446 487 1 2 447 385 i 2 452 352 n 2 477 885 m 2 505 034 í 2 506 172 f 2 507 718 O 2 513 441 t 2 527 930 m 2 556 530 r 2 559 070 e 2 564 332 s 2 571 140 1 2 575 407 m 2 582 861 0 2 584 225 e 2 609 101 m 2 619 061 m 2 620 149 k 2 621 472 n 2 626 497 r 2 628 184 f 2 630 921 n 2 640 551 e 2 665 844 m 2 670 622 j 2 676 344 n 2 703 700 P 2 724 627 p 2 733 664 k 2 738 383 m 2 759 731 h 2 778 600 1 2 799 765 g 2 803 276 S 2 818 421 h 2 820 015 m 2 821 594 i 2 829 376 n 2 830 606 i 2 838 611 n 2 844 190 o 2 878 418 1 elítél minden olyan külső próbálkozást, amely az el nem kötelezettek egységének megbontását, ellentéteik mes­terséges felnagyítását célozza. A nyilatkozat második ré­szében beszámol a fejlődő or­szágok gazdasági nehézségei­ről, amelyek jó részéért az iparilag és gazdaságilag fej­lett államokat teszi felelőssé. Végül visszatérve a nem­zetközi politikai helyzet gya­korlatilag valamennyi lénye­ges és időszerű kérdésére, a nyilatkozat elítéli Izrael ag­resszív területszerző politiká­ját és javasolja, hogy a tag­országok fővárosaiban része­sítsék teljes jogú diplomá­ciai státusban a Palesztinái Felszabadítási, Szervezet kép­viselőit. Követeli, hogy Cip­rusról vonják ki az idegen csapatokat, hogy a sziget- ország két közössége külföl­di beavatkozástól mentesen egymás között, tárgyalásos úton rendezhesse problé­máit. Üdvözli az afrikai or­szágok khartoumi csúcstalál­kozójának eredményeit, és tiltakozik az ellen, hogy a fekete kontinensen tömb­politikai érdekek érvényesül­jenek. Az akcióprogram rendelke­zik a jövő évi havannai csúcstalálkozó alapos és kö­rültekintő előkészítéséről. 2 872 134 g 2 822 575 p 2 497 616 m- 209 7 187 i 2 916 440 t 2 926 136 d 2 937 757 k 2 948 281 j 2 956 348 m 2 961 767 n 2 976 865 m 2 983 893 n 2 984 892 1 2 985 276 O 2 988 167 h 44 418 997 k 44 427 346 m 44 433 112 n 44 433 117 n 44 434 345 O 4 434 361 i 44 437 658 j 44 798 023 o 44 810 804 p 44 814 812 m 55 426 898 j 55 427 895 d 55 432 167 g 55 802 212 1 55 802 241 m 55 813 527 1 55 820 398 j 55 822 565 g 62 018 953 n 62 044 962 h 62 061 269 0 62 062 082 e 62 067 545 O 2 070 096 m 62 074 247 e 62 081 645 O 62 091 599 n 62 092 738 o 62 106 215 n 62 107 015 j 62 127 593 O 62 138 894 m 62 129 676 n 62 138 894 m 62 140 388 O 62 151 522 j 62 151 597 f 62 170 939 n 62 183 986 m 62 204 886 j 62 209 172 h 62 215 699 m 62 223 907 n 62 225 574 k 62 226 843 h 62 228 510 r 62 231 214 m 62 243 247 o 62 258 909 m 62 266 556 1 62 277 235 C 62 278 431 1 62 310 980 O 62 320 011 m 62 327 942 t 62 330 839 j 62 374 355 j 62 375 451 r 62 380 291 m 62 382 121 m 62 387 144 j 62 388 015 n 62 415 685 e 62 41 046 g 62 420 175 m 62 424 760 m 62 434 879 m 62 448 328 j 62 453 368 k 62 470 780 p 62 511 996 n 62 535 449 e 62 544 141 n 62 547 167 k 62 574 900 m 62 575 451 m 62 586 956 m 62 600 156 e Chileiek—magyarok—szovjetek Felejthetetlen találkozók Szolidaritás Dél-Afrika népeivel Joshua Nkomo beszélt a nagygyűlésen Gyorslista Peking es Delkelet-Azsia A délkelet-ázsiai helyzet­ben a legutóbbi hónapokban rendkívül komoly és veszé­lyes változások következtek be. Ismeretes, hogy a szov­jet diplomácia hosszú éve­ken keresztül következetesen harcolt az ázsiai kollektív biztonság rendszerének meg­teremtéséért. Ez biztosíthat­ta volna a legnagyobb konti­nens békéjét és azt, hogy ál­lamai külső beavatkozás nél­kül alakíthassák sorsukat. Az ázsiai kollektív biztonság gondolatát Washington és Peking (egymástól persze gyökeresen eltérő érv- és szóhasználattal) egyaránt visszautasította. E visszautasítás háttere voltaképpen most kezd ki­bontakozni, amikor korábbi­nál élesebben feltűnik két irányzat. Az első és legfontosabb az, hogy a pekingi külpolitika szovjetellenes vonala még inkább egyeduralkodóvá vált és eljutott addig a pontig, amikor látszik a közvetett és közvetlen hatalmi összjáték Washington és Peking kö­zött. Ennek állomása volt a „kemény politika” amerikai szószólójának, Brzezinski el­nöki tanácsadónak pekingi és tokiói utazása. Ennek során nyíltan hangoztatta az ér­dekközösséget Peking és Wa­shington között és nyomást gyakorolt Tokióra, hogy Pe­king feltételeihez közelítve kezdje meg a japán—kínai békeegyezményre vonatkozó tárgyalásokat. E fejlődés legújabb szaka­szaként július közepén egy amerikai kongresszusi dele­gáció előtt Teng Hsziao-ping közölte: Kína hajlandó köz­vetlenül tárgyalni a tajvani rezsimmel a sziget jövőjéről. Ennek gyakorlati szempont­ból azért van jelentősége, mert egy bármilyen laza taj­vani kompromisszum is le­hetségessé tenné Washing­ton és Peking teljes diplomá­ciai kapcsolatainak helyre- állítását. Ezek a fejlemények az ed­diginél szabadabb teret biz­tosítanak Kína hegemón tö-. rekvései számára. Kína egy­értelműén befolyási övezet létesítésére törekszik Dél- kelet-Ázsiában. S az utóbbi hónapokban kiéleződött vi­etnami—kínai feszültség iga­zi magyarázata az, hogy a több évtizedes függetlenségi háború után a szocialista Vietnam a maga önálló út­ját kívánja járni. Vietnam éppen ezért a délkelet-ázsiai kínai hegemón törekvések legfőbb akadályává válik. Ez vezetett a konzulátusok kí­nai részről kezdeményezett bezárásához, a Vietnamnak korábban nyújtott kínai se­gély leállításához és a kínai szakemberek visszahívásá­hoz. A legutóbbi hetekben Kína már a katonai feszült­séget is fokozta és jelentős csapatösszevonásokat hajtott végre déli határain. Pekingben közismert mó­don mindezt azzal indokol­ják, hogy „Vietnam üldözi a területén élő kínaiakat”, ho­lott valójában a vietnami kormány a frissen szabadult déli országrészben uralkodó gazdasági káosz felszámolá­sára a fekete kereskedelmet kézben tartó burzsoázia el­len hozott korlátozó és kisa­játító intézkedéseket. Ezek az intézkedések csak azért érin­tettek többségükben kínaia­kat, mert Dél-Vietnamban a feketepiac, valamint az arany- és devizaüzérkedés a kínai burzsoázia kezében volt. Kína délkelet-ázsiai hatal­mi játszmájának szerves ré­sze volt a Kambodzsában létrehozott ultrabaloldali (az ottani burzsoáziát egyébként fizikailag is felszámoló) rendszer Vietnam-ellenes fegyveres agressziójának tá­mogatása. A kínai hatalom­politika ily módon azt re­mélte, hogy a háború utáni újjáépítés súlyos terheivel küzdő Vietnam két tűz közé szorul és a Kambodzsától északra lévő és Vietnammal baráti viszonyban lévő Laoszt sikerül „leválasztani” Viet­namról. Ily módon — vélték Pekingben — viszonylag rö­vid idő alatt létre lehet hoz­ni Kína befolyási övezetét az egész indokínai félszige­ten. Ennek a nyomásnak logi­kus és természetes következ­ménye volt, hogy Vietnam igyekezett még szorosabbra fűzni kapcsolatait a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal. Ebben az értelem­ben Vietnam belépése a KGST-be gazdasági fontossá­gán túlmenően egyértelmű világpolitikai jelentőséget is nyer. Peking hatalompolitikája viseli a felelősséget azért, hogy az imperializmus indo­kínai veresége után Dél- kelet-Ázsia nem juthatott kö­zelebb a Szovjetunió által javasolt kollektív biztonsági rendszerhez, hanem éppen új ellentétek és feszültségek gó­cává vált. Ennek az egész fejlődés­nek egy távolabbi összetevő­je az, hogy miképpen foglal­nak majd állást olyan dél­kelet-ázsiai országok, mint Thaiföld, Malaysia, Fülöp- szigetek és Indonézia. Ez a négy ország tagja az ASEAN- nak, a „délkelet-ázsiai nem­zetek szövetségének”. A vi­etnami kormány tárgyaláso­kat kezdeményezett az ASEAN vezető tagjaival és normális, békés kapcsolato­kat javasolt. Sok szempont­ból ezeknek a törekvéseknek a sikerétől függ az, hogy tör­ténelmileg hosszú távra ered­ményesen el lehet-e torlaszol­ni az utat a délkelet-ázsiai kínai „birodalmi befolyási övezet,, létrehozására irá­nyuló törekvések előtt.-i-e. Miután Kína megszüntette a Vietnami Köztársaságnak nyújtott gazdasági és műszaki támogatást, a kínai szak­emberek elhagyták az országot. Képünk a kínai szak­emberek elutazásáról készült Hanoi központi pályaudva­rán. (Képtávírónkon érkezett)

Next

/
Oldalképek
Tartalom