Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-28 / 176. szám

2 Képújság 1978. július 28. A kubai nép történeti hagyománya és őszinte kötelessége az internacionalizmus Fidel Castro beszéde Óvári Miklós és Sarlós István fogadta A. P. Sityikovot Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Központi Bi­zottság székházában csütörtö­kön fogadta az Alekszej P. Sityikovnak, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsa el­nökének, az európai bizton­ság és együttműködés szovjet bizottsága elnökének vezeté­sével hazánkban tartózkodó küldöttségét. A szívélyes, elv­társi légkörű találkozón je­len volt Papp Anna, az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés magyar nemzeti bi­zottságának titkára, valamint Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára csütör­tökön fogadta a hazánkban tartózkodó szovjet küldöttsé­get, amelyet Alekszej Pavlo- vics Sityikov, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsának elnöke, az európai biztonság és együttműködés szovjet bi­zottságának elnöke vezet. A szívélyes légkörű beszélgeté­sen Sarlós István, az MSZMP KB áprilisi ülésének határo­zatával összefüggésben ismer­tette a Hazafias Népfront­mozgalom előtt álló legfonto­sabb feladatokat. A szovjet küldöttséget fo­gadta Péter János, az ország- gyűlés alelnöke is. Az. európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseiről folytatott eszmecserét követően a ven­dégek országgyűlésünk mun­kájával ismerkedtek. Péter János a Parlament gobelin- termében ebédet adott a kül­döttség tiszteletére. (MTI) Havanna, Fort Péter, az MTI tudósítója jelenti: A Kubai Köztársaság bél­és külpolitikáját elvi alapo­kon átfogó, közel kétórás beszédben emlékezett meg Fidel Castro kubai állam- és kormányfő, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának' első titkára a Moncada-laktanya elleni tá­madás 25. évfordulójáról a nemzeti ünnep alkalmából Santiago de Cubában tartott központi nagygyűlésen. A Batista-diktatúra ellen megindított fegyveres harc huszonötödik évfordulójának Oriente tartomány székhe­lyén tartott ünnepségein ott volt a magyar párt- és kor­mányküldöttség, * Gyenes Andrásnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának vezeté­sével Kubában tartózkodó delegációja. A központi ün­nepségre a tartományi szék­helyre utazott dr. Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a Magyar KISZ Központi Bizottságának első titkára, a magyar VIT-delegáció veze­tője is. A nagygyűlésen részt vett Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, Jasszer Arafat, a PFSZ ve­zetője, valamint a nemzetkö­zi politikai élet több más is­mert személyisége. A nagygyűlés szónoki be­széde előtt Fidel Castro, a hagyományoknak megfelelő­en, idén is személyesen adta át a „Munka hőse” érdem­rend kitüntetéseket és okle­veleket. Fidel Castro részletesen elemezte Kuba internaciona­lista politikáját. Különösnek tartjuk — mondotta —, hogy az imperialista nagyhatal­mak, mindenekelőtt az Egye. sült Államok, és az általa irányított katonai szövetség, a NATO, aggodalmaskodik a kubai katonák afrikai jelen­léte miatt. „Közismert tény, hogy például 1963-ban, jóval Angola és Etiópia „sérelme­zett” eseményei előtt a kubai internacionalisták ott küzdöt­tek Algériában, az ottani fel­szabadító harcokban, ott vol­tak Szíriában, Bissau-Gui- neában, a portugál gyarma­tosítók elleni harc segítésé­re, s a Moncada ostromának még a gondolatáról sem le­hetett beszélni, amikor a spanyol polgárháború idején 12 ezer kubai, közöttük sok kommunista harcolt a nem­zetközi brigádokban a spa­nyol szabadságért, a fasizmus ellen. Nem titok — mondotta Fidel Castro —, hogy a ku­bai nép 1959-ben kivívott szabadságát éppen az inter­nacionalista segítségnek, a szocialista országok támoga­tásának, mindenekelőtt a Szovjetunió önzetlen segítsé­gének köszönhette. Az sem ti­tok — mutatott rá —, hogy azoknak a fegyvereknek a nagy része, amellyel a kubai nép visszaverte a disznó- öbölbeli ellenforradalmi tá­madást, a Szovjetunióból ér­kezett. A kubai népnek őszinte kötelessége és törté­nelmi hagyománya is, hogy ebben a szellemben végezze munkáját. A Kubai Köztár­saság a polgári, illetve a ka­tonai jellegű segítségnyújtá­sait mindenkor független és szuverén kormányok kérésé, re, azok teljes beleegyezésé­vel, az imperialista agresz- szió visszaverése és az orszá­gok boldogulása céljából ad­ta — hangoztatta a kubai vezető. Az emberi jogokról szó­nokló észak-amerikai admi­nisztrációnak — amely a vi­lág legreakciósabb, legelnyo- móbb rendszereivel tart fenn szövetséget, s amely mindig, minden korban hírhedt volt a különböző jelszavak cégé­re mögött folytatott erősza­kos beavatkozásairól, s amely szuverén népek, mint a pa­namai vagy a kubai, akarata ellenére katonai támaszpon­tokat tart fenn területétől idegen földrészen — a leg­csekélyebb jogalapja sincs ahhoz, hogy szóvá tegye vagy megkérdőjelezze ezt a poli­tikát. Fegyvernyugvás Bejrútban PANORÁMA Csütörtök reggel megszűn­tek az ötödik napja tartó ut­cai harcok a libanoni fővá­rosban. A nyugalom azt kö­vetően állt helyre, hogy Szí­riái és libanoni katonai veze­tők sürgős tanácskozásra ül­tek össze és megvitatták a béke megteremtésének mó­dozatait. Az arabközi biztonsági erők rövid közleménye sze­rint a szíriai és a libanoni biztonsági erők vezetői kö­zös erőfeszítéseinek ered­ményeképpen még a szórvá­nyos lövöldözések is meg­szűntek. A legutóbbi harcok középpontjában, Hadasz vá­rosnegyedben a főútvonalat hamarosan megnyitják a forgalom előtt, ami a helyzet normalizálódásának jó elője­le. A helyi lakosság azonban a csütörtökre virradó éjsza­kát is a pincékbe és óvó- lyeken töltötte és érthetően borúlátóan néz a soronkövet- kező események ..elé. CAPE CANAVERAL Technikai nehézségek mi­att elhalasztották egy angol gyártmányú Poláris rakéta szerda éjjelre tervezett kilö­vését — jelentette be az Amerikai Űrhajózási Hivatal szóvivője. A probléma jelle­gét a szóvivő nem részletez­te. DJAKARTA ■ Az indonéz fővárostól 30 kilométerre nyugatra lévő körzetben 26 ember halt meg kolerában — jelentette csü­törtökön az indonéz hírügy­nökség. Több mint 200 bete­get kórházban ápolnak. Az egészségügyi szervek attól tartanak, hogy a járvány a már korábban kolerától súj­tott déli területekre ismét át­terjed. Szíria, avagy közel van Kelet Új giigamesek ín. Lenn állok a gát „lábánál”: negyven méter magasból, hét „kapun” keresztül zúdul le­felé az Eufrátesz vize. Nem is víz ez, habzó, őrjöngő, a tikkasztó forróságban száz méterekre üdítő párát perme­tező, óriási turbinákat hajtó, vad, zabolátlan — ám na­gyon is zablába fogott — ter­mészeti kincs. A gát túlolda­lán, negyven méter magas és több mint 600 négyzetkilomé­ternyi víztömeg. Ahol most állunk, a gát túloldalán, az óriás tó feneke. Mögöttünk aztán csendesen bóklászik to­vább a bibliai múltú folyó, kanyarogva, szigeteket simo­gatva, oly csendben és szeré­nyen, mint ahogyan a nyári időben szokott. Ám „télen”, az esős évszakban nyolcezer köbméter víz zúdul itt le, de­hogyis itt: mindenütt. Nem is olyan régen óriási területeket öntött el vad sodrásával, el­víve a maradék kis termő­réteget is, elsodorva a falut, nyájat, embert — évről évre. Halált osztó víz volt, ahe­lyett, hogy életet adna. Nos, a gát és mögötte az óriás smaragdzöld tó, amely las- san-lassan már a környék mikroklímáját, ökológiáját is kezdi megváltoztatni, hivatott arra, hogy a kiépülő és már épülő gátrendszerekkel újabb 640 ezer hektárt lehessen ön­tözni Szíria keleti részén. Ez százezer. hektárral több mint amennyit most öntöznek. Ez a termelésre befogott terület alapjaiban változtatja majd meg Szíria mezőgazdálkodá­sát, állattenyésztését, telepü­lésszerkezetét. Sőt: kultúráját is. Az öntözéses gazdálkodás­hoz kulturáltabb, műveltebb ember kell, mint a sivatagi nomadizáláshoz! — A japánok például itt — és mutatja a térképen, hogy hol — 50 ezer, a szovjetek emitt további 100 ezer hek­tárt vizsgáltak meg és ők még négyezer hektárra, mintegy ajándékul és kedvcsinálásul, még gépeket is adtak, ingyen, hogy munkához lássunk — cikázik a pálca tovább a tér­képen. A szovjet segítség visszaté­rő fogalom itt az Eufrátesz partján. Hogyne lenne az, amikor számos nyugati tőkés cég — amerikai, angol, nyu­gatnémet, stb. — önzetlennek aligha nevezhető ajánlkozása mellett érkezett a szovjet ajánlat: segítenek felépíteni az eufráteszi gátrendszert. A hosszú-hosszú évek — talán évszázadok — óta folyó vitá­ra pontot téve 1968-ban meg­jelennek a szovjet szakembe­rek a munkák előkészítésére. 1969. augusztus 19-én aztán megtörténik az „első kapavá­gás”. És 1978. május 8-án Asz- szad elnök felavatja e térség legnagyobb vízi erőművét és gátrendszerét az Eufráteszen. Pedig közben ott volt 1973: a 90 napos közel-keleti háború. S a gát magasából rá lehetett látni a csodálatosan nagy víz­tükörre, mögötte és felette az immáron 80 ezer főre gyara­podott El Saura városára. A kombájn óvatosan meg­fordul a hatalmas tábla vé­gén és már dübörög is visz- sza. Porfelhőt húz, csörgő zajt csap, teherautók jönnek, mennek üresen, majd telve gabonás zsákokkal. A kép megszokott, mintha otthon lennénk. Megszokott és még­is más. Nemcsak az európai ember számára agyatforraló hőség, a távoli agyagsárga hegyek miatt, vagy azért, mert számunkra kevéssé is­mert kombájntípusok végzik itt a munkát, hanem azért is, mert a kombájnosok bur­nuszbán ülnek a kormány mögött. A falu — tizenöt épült fel eddig a vizek partján — az itteni állami gazdaság „tu­lajdona”. Lakói a gazdaság munkásai, akik szinte még tegnap cserélték fel a sátrat, a végtelen sivatag térségeit, a csendesen vonuló nyájak, tevecsordák terelgetését a le­telepedett és szervezett élet­móddal. Nem megy könnyen, nem megy egyik napról a másikra: iskola kell, felnőtt- oktatás kell, víz kell és higié­nia kell és lakás és televízió kell. Mintafalvak ezek? Két­ségkívül. De nem kirakatfal­vak. Tanúsíthatom, hogy or­szágszerte mind több az ilyen szerény, de az előző élethez képest óriási lépést jelentő település. S mindegyik körül ott a víz és ott a zöldelő gyü­mölcsös, ott a már termesz­tett takarmányt biztosító lu­cernatábla, ott a búza, meg az árpa. A világ egyik legrégibb és ránk maradt eposza a Gilga­mes hősi ének. A rettenthe­tetlen, a legyőzhetetlen, az örök életű Gilgamesről szóló eposz Mezopotámiában szüle­tett. Valahol az Eufrátesz mentén. Mosolyognom kell: szikár, sovány, egyáltalán nem hősi kinézésű arabok forgolódnak a teherautóval, a már tarlót szántó traktorok­kal, kombájnnal, küszködnek a búzás zsákokkal. Gilgamesek? Többek. Ter­mészetet, tájat átvarázsoló, szabad emberek. GYURKÓ GÉZA Következik: 4. Múlt és jövö. Egyiptom tárgyal Izraellel Egyiptom kész újrakezdeni a tárgyalásokat Izraellel, felté­ve, ha az kész a kairói kezdeményezés viszonzására. Töb­bek között erről döntöttek az egyiptomi nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén. A képen középen Szadat egyiptomi elnök a tanácskozáson. (Képtávírónkon érkezett) Havannai tudósításunk Megnyitó-ma este Viva Kuba, viva festival! Havanna hétköznapjaihoz tartozik immár a lelkes, vi­dám kiáltás, amelyet min­denfelé hallani, ahol egy-egy delegáció tagjai megjelennek. A magyar küldöttség érke­zése után, amint a kocsiosz­lop végigvonult a kubai fő­város utcáin, mindenfelé ne­vető, integető csoportok — felnőttek, gyerekek egyaránt — álltak a járdákon, s igazi baráti lelkesedéssel üdvö­zölték a mieinket. A küldött­ség szálláshelyével szemben lévő lakótelep szinte vala­mennyi lakója a házak előtt állt, s valóságos karneváli hangulatban énekelt, táncolt, ahogy ez Latin-Amerikában megszokott. Még az este 11 óra tájban érkezett harma­dik csoportot is egetverő hurrázás, lelkes ünneplés fo­gadta. Szinte meghökkentő az önfeledt boldogság, amellyel a kubai főváros lakossága a fesztiválra készül. A vendég­látók szívélyessége határta­lan, s ez a szálláshelyeken, nemzeti klubokban, a szállo­dákban, az utcákon ezernyi jelben mutatkozik meg. A nagy találkozó előkészí­tése immár befejeződött. A száznegyvennél több delegá­ció java része már elfoglal­ta szálláshelyét. Szerda este lezajlott a megnyitó utolsó főpróbája, a havannai Latin- Amerika stadionban. A szín­pompás karnevál folyamato­san, zökkenőmentesen folyt. A kubaiak egy egészen rend­kívüli látványosságról gon­doskodtak. Külön a fesztivál­ra építettek egy tribünt, ahol vagy négyezer fiatal, többfé­le színű kendővel felszerel­ve foglal helyet. Ahogy a kendőket adott jelre maguk elé tartják, majd megfordít­ják, lobogtatják, mint egy hatalmas filmvásznon képek jelennek meg. Nem csupán feliratok, hanem arcképek, Kuba térképe a VIT-emblé- mával, a forradalom két ha­jójának, az Aurórának és a Granmának rajza és még sok sok minden. Valóban fán- tasztikus az a begyakorlott­ság, amellyel a kubai fiata­lok ezt a nagyszerű látvá­nyosságot előadják. A tele­vízió jóvoltából a világon milliók gyönyörködhetnek péntek este ebben az élő, szí­nes moziban. A készülődés természete­sen a magyaroknál is befeje­ződött már. A szálláshelyet utoljára a harmadik csoport­tal érkezett kulturális dele­gáció és a megyék küldöttei foglalták el. Az érkezés esté­jén vidám ismerkedésre is sor került. Szerdán lezajlott küldöttségünk hivatalos fo­gadtatása, majd havannai városnézésre és a magyar klub megtekintésére került sor. A tengerparti csendes kis öböl partján fekvő klu­bot érthető örömmel vették birtokukba küldötteink, hi­szen a kubai nyár hőségében a tengeri fürdőzés egyike a legcsábítóbb dolgoknak. Nos, ezt ki is használta mindenki: pezsgett a víz a lubickolók- tól. Érthető hát, hogy nagysze­rű a hangulat, amelyet a szokatlan meleg sem tud el­rontani. A VIT-láz a magya­rokban is magasra szökött, s a legkellemesebb izgalomban várja mindenki a pénteki rajtot. AVAR KÁROLY Nemcsak gát — erőmű is: 800 megawatt termeléssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom