Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

Kon. XXVIII. évfolyam, 157. szám ARA: 0,80 Ft 1978. július 6., csütörtök Mai számunkból MUNKÁNK TÁJKÉPE (3. old.) SZOVJET LAPOKBÓL (4. old.) FIATALOK (5. old.) A FADDIAK 100 GÓLT LŐTTEK (6. old.) Borbély Sándor látogatása megyénkben Borbély Sándor és Szabó Benjamin az atomerőmű-építke­A MEZÖGÉP-nél a csőműhelyben Tegnap Tolna megyébe lá­togatott Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára. Vele együtt érkezett megyénkbe Soltész István kohó- és gépipari miniszter, dr. Juhász Ádám nehézipari minisztériumi államtitkár, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes, Szili Géza nehéz­ipari miniszterhelyettes, va­lamint a beruházásban érde­kelt vállalatok vezetői. A vendégeket K. Papp Jó­zsef, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának első tit­kára, Rigóczky István paksi járási első titkár, Szabó Ben­jamin, a PAV _ igazgatója, valamint Halasi Zoltán, az ERBE igazgatója fogadta Pakson. Borbély Sándor és kísérete délelőtt a vendéglátókkal az atomerőmű-építkezés idősze­rű kérdéseiről tanácskozott. Ezt követően megtekintették az építkezést, a vízlágyítót, melyen jelenleg a VEGYÉP- SZER szakemberei dolgoz­nak, az indítókazánházat, me­lyet ez év végén már üzemel­tetni fognak. A főépületben a reaktoraknát, és a most ké­szülő vasvázas turbinagéphá­zat nézték meg. Vendégeink útja ezután a vízkivételi mű­höz, a kikötőhöz, majd az atomerőmű-lakótelephez ve­zetett. A délutáni órákban Bor­bély Sándor a MEZŐGÉP szekszárdi gyáregységébe lá­togatott, ahol Zsigovits Fe­renc igazgató adott tájékoz­tatást a gyár munkájáról. A bemutatóteremben megnéz­ték a gyár működésének hu­szonöt évéről szóló kiállí­tást. Borbély Sándor igen nagy elismeréssel szólt a cu- korrépa-betakarító gépsorok­ról, valamint a bogyós gyü­mölcs szüretelő gépről. A cső/nűhelyben Papp Ist­ván művezető köszöntötte a vendégeket a műhely dolgo­zói nevében. A Központi Bi­zottság titkára szívélyesen el­beszélgetett az itt dolgozók­kal. A látogatást vendégeink a Szekszárdi Állami Gazda­ságban fejezték be. Kádár János fogadta az Argentin KP főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán fogadta a ha­zánkban tartózkodó Geroni- mo Arnedo Alvarezt, az Ar­gentin Kommunista Párt fő­titkárát. A szívélyes, baráti légkör­ben megtartott találkozón tá­jékoztatták egymást pártja­ik tevékenységéről, véle­ményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom néhány idő­szerű kérdéséről. Áttekintet­ték és megerősítették az MSZMP és az AKP hagyo­mányosan jó kapcsolatait és megállapodtak a két párt­nak a proletár internaciona­lizmus elvein alapuló együtt­működése továbbfejlesztésé­ben. A találkozón jelen volt Oscar Moyana, az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és Gye- nes András, az MSZMP KB titkára. (MTI). Púja Frigyes befejezte ausztriai látogatását Aláírták az egyezményt a vízumkényszer feloldásáról Púja Frigyes külügyminisz­ter háromnapos hivatalos ausztriai látogatása szerdán befejeződött. A magyar dip­lomácia vezetője a reggeli órákban udvariassági látoga­tást tett dr. Rudolf Kirch­schläger szövetségi elnök­nél majd a kancellári hivatal tanácstermében folytatódtak a külügyminiszteri megbeszé­lések. Púja Frigyes és dr. Willibald Pahr szerdai tár­gyalásának középpontjában a magyar—osztrák kapcsola­tok állottak. (Folytatás a 2. oldalon) Leszállt a Szojuz—30 Nyugatnémet parlamenti küldöttség Budapesten Az országgyűlés meghívá­sára, hivatalos látogatásra, szerdán Budapestre érkezett a Német Szövetségi Köztár­saság szövetségi parlament­jének küldöttsége. A delegá­ciót professzor Karl Carstens, a szövetségi parlament elnö­ke vezeti. Tagjai: Alfred Hu­bertus Neuhaus, Peter Wil­helm Höffkes a CDU—CSU parlamenti képviselői, Hel­mut Lenders, Brigitte Trau- pe, az SDP képviselői és Rolf Merker, az FDP tör­vényhozási tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Péter János alelnök, valamint tör­vényhozásunk több más tiszt­ségviselője és a külügymi­nisztérium képviselői fogad­ták. A delegáció fogadására megjelent dr. Johannes Bal­ser, a Német Szövetségi Köz­társaság budapesti nagyköve­te. Délután az Országházban megkezdődtek a hivatalos parlamenti megbeszélések. A magyar tárgyalócsoportot Ap­ró Antal, a Német Szövetségi Köztársaságét Karl Carstens professzor vezette. A megbe­szélésen részt vett Péter Já­nos és dr. Johannes Balser. Púja Frigyes és Willibald Pahr külügyminiszterek kicse­rélik a Magyarország és Ausztria közötti vízumkényszer feloldásáról szóló kormánykö zi egyezmény jegyzőkönyvét (Képtávírónkon érkezett.) Megtárgyalta a megyei tanács vb Javul a textiltisztítók tevékenysége Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti a földi irányító­központból : Szerdán véget ért a má­sodik nemzetközi űrexpedí­ció nyolcnapos útja. A Szo­juz—30 űrhajó Pjotr Klimuk parancsnokkal és az első len- gvel űrhajóskutatóval, Mi- roslaw Hermaszewskivel szerencsésen leszállt a meg­adott körzetben, Celinográd- tól 300 kilométerre nyugatra. Az űrhajó moszkvai idő sze­rint 16.31 perckor ért földet. Az űrhajósokat már várta a fogadásukra kijelölt csoport. A Szál jut—6 űrállomás — a Szojuz—29 űrhajóval ösz- szekapcsolva folytatja útját. Az állomás személyzetének két tagjára: Vlagyimir Ko- valjonokra, és Alekszandr Ivancsenkovra még hosszú munka vár a világűrben. A négy űrhajós már ked­den átvitte a visszatérő űr­hajóra mindazt, amit vissza kellett hozniok a Földre. Szerdán korán volt ébresz­tő és a közös reggeli után megkezdődött az átszállás előkészítése. Moszkvai idő szerint 10 órakor vett búcsút egymástól a két űrpáros: vendéglátók és vendégek forró öleléssel búcsúztak egy­mástól. Ezt a jelenetet a re­pülésirányító központban, Moszkva közelében is jól le­hetett látni: a kozmovízió közvetítette az utolsó együtt töltött perceket. 10.07 órakor Ivancsenkov ellenőrzésével zárták le az űrhajó és az űrállomás ösz- szekötő ajtaját. A két sze­mélyzet ettől kezdve már csak rádiókapcsolatban állt egymással. Az űrkomplexum ekkor nagyjából Kamcsatka fölött haladt. A Szojuz—30 személyzete bekapcsolta az űrhajó ener­giatelepét, ellenőrizte a her- metizálást és felkészült a szétkapcsolásra. A különböző ellenőrzési munkákat az űr­hajón és az űrállomáson egyaránt elvégezték, és az irányító központ is mindent felülvizsgált a Földről. 13.12 órakor volt moszkvai idő szerint, amikor a két űr- obejktum elvált egymástól: „A viszontlátásra” — búcsúz­tak egymástól rádión az űr­hajósok. A következő fordulatot az űrhajó már új pályán tette meg. Közben Klimuk és Her- maszewski megebédelt, majd felvette a visszatéréshez szükséges szkafandert. 15.47 órakor kaocsolták be a féke- ző-hajtóművet, amely az űr­hajót pontosan a leszálló pá­lyára vitte. 16.02 órakor vált le róla az a két rész, amely nem tér vissza a Földre, megsemmisül az atmoszférá­ban. Két perccel később a nemzetközi személyzet visz- szatérő kabinja belépett a Föld légkörébe — innen már az atmoszféra fékezte. Nagy öröm fogadta, ami­kor a leszállás légterében cirkáló különleges repülőgé­pekről megérkezett a jelen­tés: látjuk a kabint. Rövid­del később a repülőgépek és a készenlétben álló helikop­terek már a rádiókapcsola­tot is felvették az űrhajósok­kal. Kinyílt a fékező ernyő, majd a fő ernyő és a kabin — immár helikopterek kísé­retében —, lassan leereszke­dett a Földre. A leszállás pontos helye Celinográdtól mintegy 300 kilométerre nyugatra, az északi szélesség 51 fok 07 percén, a keleti hosszúság 67 fok 11 percén volt. Az űrha­jó puha talajú szántóföldre ereszkedett le. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága teg­napi ülésén megtárgyalta a megyei tanács munkaügyi osztályának tevékenységét, figyelembe véve a Munka­ügyi Minisztérium vizsgála­tának megállapítás-’t a munkaügyi ágazatpolu.Ka ér­vényesüléséről. A napirendi pont tárgyalásakor jelen volt Csutorka Lajos, a Munka­ügyi Minisztérium területi főosztályának vezetőhelyet­tese. Elfogadta a megyei ta­nács vb a tanácsok és szak­maközi szervezetek közötti együttműködés tapasztalatai­ról és továbbfejlesztésének feladatairól szóló tájékozta­tót. A végrehajtó bizottság egy korábbi időpontban tett hely­színi látogatáskor, majd most, az ülésen megtárgyal­ta a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Ipari Vállalat tevékenységét. Kardos Jó­zsef, a Könnyűipari Minisz­térium igazgatási és területi főosztály területi osztályve­zetője, Csillag György, a Bútor és Vegyesipari Főosz­tály vezetője is részt vett a tárgyaláson. Az immár megyei hatáskö­rű vállalat — amely a vb döntése alapján a közeljö­vőben ennek figyelembevé­telével megváltoztatja nevét —, elsősorban szolgáltató te­vékenysége révén áll a fi­gyelem középpontjában. Ezen a területen dinamikus fejlő­dés tapasztalható. Bizonyítja egyetlen adat: a lakossági mosás volumene ötszörösére emelkedett az elmúlt évek­ben. Ez elsősorban az 1973- ban bevezetett bérágynemű kölcsönzésnek köszönhető. Tizenhétezer garnitúrát Szekszárdon hat helyen és további nyolc teleoülésen kölcsönöznek. Csillag Sán­dor szerint országosan a má­sodik helyen állunk — Szol­nok után —, ezzel a szolgál­tatással. Nem használja ki a lakosság a vállalat textiltisz­tító kapacitását: ezen a te­rületen még vannak kiakná­zatlan lehetőségek, bár a vállalat korszerű mosósza­lonjainak létesítésével jó úton halad. A textiltisztító szolgáltatások további fej­lesztésével — például lakó­telepi felvevőhelyek, „szek­rényrendszer” bevezetésével tovább lehet növelni ennek a szolgáltatási formának a ke­resettségét. Erre annál is inkább szük­ség van, mert a vállalat leg­főbb feladata az ötéves terv­ben, hogy fogyasztási szol­gáltató vállalat legyen. A~je- lenlegi ipari termelés — amely elsősorban exportra irányul —, növelése mellett kell ezt a célt elérniük, a vb döntése szerint 1980-ig. A vállalat munkáját alap­jában jónak találó átfogó el­lenőrzés megállapított né­hány hiányosságot is, így például, hogy hiányoznak, il­letve nem megfelelőek a munkaköri szabályozások. Ezeket szeptember 1-ig pó­tolják. A vállalaton belüli ellenőrzés hatékonysága nem kielégítő, a lakossági szolgál­tatásoknál az ellenőrzés a megengedettnél magasabb árakat tapasztalt. A múlt évi bérfejlesztéseknél feszültsé­gek tapasztalhatók, amelye­ket elsősorban a nehéz fizi­kai munkát végzők éreznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom