Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

2 Képújság 1978. július 2. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Államcsínyt kíséreltek meg a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságban, leverése nyomán kivégezték az eddigi köztársasági elnököt, Szélem Ali Rubiát, az új elnök Mohammed Ali Nasszer lett. — Az izlandi parla­menti választások balratolódást eredményeztek a kis NATO-állam belső helyzetében. Kedd: Ismét a szovjet—amerikai viszonyról nyilatko­zott sajtókonferenciáján Carter elnök. — Kadhafi Berlin­ben tárgyalt. — Schmidt nyugatnémet kancellár afrikai kőrútjának első állomásán, Lagosban a nigériai vezetőkkel folytatott eszmecserét. Szerda: Genscher nyugatnémet külügyminiszter Iz­raelbe látogatott. — Merényletsorozat baszkföldön. — Ki- nai küldöttség érkezett Olaszországba. Csütörtök: Véget ért a KGST ülésszaka, Vietnamot felvették a tagok sorába, hosszú távú célprogramokat dol­goztak ki. — Megkezdődött az olasz elnökválasztás. — Eritreai gerillaszervezetek bejelentették, hogy készek tár­gyalni az etióp kormánnyal. Péntek: Fölemelték a genfi leszerelési bizottság tag­létszámát, Franciaország is részt vesz munkájában — Kína — egyelőre elméletileg — ugyancsak. — Madagaszkár ál­lamfője a Szovjetunióban tárgyal. — Schmidt kancellár Zambiában folytatta afrikai tárgyalásait. Szombat: Giscard d’Estaing francia elnök befejezte spanyolországi látogatását. — Mondale, az USA alelnöke Izraelben és Egyiptomban tárgyal a közel-keleti válság újabb megoldási kísérleteiről. A hét 3 kérdése A héten kellett véget érnie az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli, a leszereléssel foglalkozó ülésszakának. Nehezen jutottak el a befejező aktusig, hosszabbításra is szükség volt. A végén a genfi leszerelési bizottság kibővítését ha­tározták el, helyet hagyva Franciaországnak és Kínának. Bekapcsolódik-e ez a két ország a leszerelési erőfeszíté­sekbe? — vetődik fel a kérdés. Olaszország eljutott a köztársasági elnökválasztásig, tény aláhúzandó, hiszen elképzelhető lett volna, hogy egy újabb terrorhullám elodázza a pártok alkudozását. Elnyú- lik-e a nagy választók szavazássorozata? — kérdi az Itá- liára figyelő világ. A múlt hét végén Észak-Jemenben, e hét elején Dél- Jemenben voltak véres események. Mind a két országban A hét jelentős eseménye az olaszországi elnökválasztás. Képünkön: az olasz képviselőház ülésterme, amint éppen folyik a szavazás. (Képtávírónkon érkezett) életével fizetett a köztársasági elnök, de nem ez a döntő az arab-félsziget délnyugati térségében történtek elemzé­sekor, hanem az, hogy a két állam politikai vonalát meg­szabó tényezőkben történt-e változás? 1. Bekapcsolódik-e Franciaország és Kína a leszerelési erőfeszítésekbe? A nagyhatalmak közül — sokak számára talán hihe­tetlenül hangzik a tény — eddig csak Franciaország és Kí­na tartotta távol magát a leszerelési tárgyalásoktól. Pedig Párizsban és Pekingben sokszor és sokat ostorozták a vi­lágot a fegyverkezés miatt... A Kínai Népköztársaság ter­mészetesen addig, amíg a nemzetközi elismertetése vára­tott magára, nem ülhetett a tárgyalóasztalhoz: az USA és a többi nyugati hatalom megakadályozta ebben. Később aztán a maói politika torzulása nyomán Kína önmagát zárta ki a leszerelési tárgyalásokból. Franciaország eseté­ben a De Gaulle-i politika tiltotta meg a leszerelési alku­dozásokban való részvételt: a tábornok-elnök valahogyan azzal érvelt, hogy egyfelől a francia tárgyalási pozíció nem elég erős mindaddig, amíg nem alakul ki az ország atom­ütőereje, másfelől pedig azzal vádolta a leszerelési tárgya­lásokon résztvevőket, hogy nem is törekednek igazi lesze­relésre. Most fordult volna a kocka? Párizsban nyilvánvalóan, hiszen az Elysée-palotában az a nem gaulleista Valéry Giscard d’Estaing ül, aki az idei tavaszon a nemzetgyűlési választásokon az őt támogató képviselőknek a Bourbon- palotába való bejutása révén megszabadult attól a kötele­zettségtől, hogy tiszteletben kellene tartania a gaulleista hagyományokat. Ugyanakkor a francia kormány folytatja azt a politikáját, amely a hadiiparnak nyújtott támogatás­ban, a fegyverek exportjának szorgalmazásában jutott ki­fejezésre eddig is. Vannak, akik cinikusnak mondják ezt a párizsi álláspontot: szavakban a leszerelés szükségessé­gét hangoztatni, s íme, tárgyalóasztalhoz is ülni, gyakor­latban viszont folytatni a fegyvergyártást és eladást. Kína még nem siet a megnyilatkozással: egyáltalán be akar-e kapcsolódni a genfi leszerelési tárgyalásokba, ahol most már számára fenn van tartva a hely, s ha igen, akkor mikor? Egyelőre a pekingi vezetők is csupán a fegyverke­zési, fegyvervásárlási szándékaikat hangoztatják. Nincs hét, hogy valahol fel ne bukkanna egy kínai katonai kül­döttség, s ne érdeklődnék a helyi fegyverszállítási lehető­ségek felöl... Kinek, minek vásárol fegyvert Kína? Egyes vélemények szerint a saját népének sakkban tartásához kellenek a fegyverek, más vélemények szerint a kínai ter­A Szovjetunióban tett hivatalos látogatást a perui külügy­miniszter. Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és And­rej Gromiko a legmagasabb perui kitüntetést vették át Jose de la Puente perui külügyminisztertől. (Képtávírónkon érkezett) jeszkedési törekvések egyre több ázsiai irányban bonta­koznak ki — Délkelet-Ázsiától akár Japánig is. 2. Elnyúlik-e az olasz köztársasági elnökválasztás? Erre a kérdésre sem könnyű felelni, nemhogy a ké­zenfekvőbbre, hogy ki is lesz, ki is lehet hát az Olasz Köztársaság következő elnöke. A két kérdés, persze, össze­függ: ha a pártok hamar meg tudnak egyezni a megvá­lasztandó személyben, akkor nem kell sok szavazás ... Az 1011 úgynevezett „nagyválasztó” kétharmados többségét nyilvánvalóan senki sem szerezhette meg az első fordu­lókban, viszont a negyedik szavazástól kezdve, amikor már elegendő az abszolút többség, elméletileg a keresztény- demokraták és a kommunisták közös jelöltje nyomban megszerezhetné az elnöki mandátumot. Kétségtelen, komp­romisszumra lesz szükség az elnök személyének kijelölé­sében. A kölcsönös engedmények jellege, iránya a kérdéses csupán. Mindenesetre nem lehet tagadni az olaszországi elnök- választás jelentőségét: a kormányfő kinevezésének jogá­val, a parlament feloszlatásának jogával az elnöki funkció igen fontos a hatalom gyakorlása szempontjából. S mert hét esztendő az elnöki megbízatás időtartama, elképzelhe­tő, hogy az új elnöknek a Quirinale-palotában töltendő évei alatt kerülhet sor olyan történelmi jelentőségű poli­tikai ' döntésre, mint az olasz kommunisták bevonása a kormányba. 3. Történt-e változás a kct Jemen politikai vonalában és az azt meghatározó tényezőkben? A múlt hét végén Észak-Jemen elnökét, a Szaúd-Ará- bia csatlósaként elkönyvelt Ghasmi alezredest megölték... A merényletért a nyugati propaganda és a reakciós arab rendszerek vezetőit tették felelőssé. Az országot kormány­zó nemzeti front központi bizottsága összeült, hogy meg­tárgyalja a vádak visszautasításának módját, amikor a Kí- na-barátságról ismert államelnök Szalem Ali Rubia (aki távol maradt az ülésről), államcsínnyel megpróbálta magá­hoz ragadni a hatalmat. A puccskísérletet leverték, Szalem Ali Rubiát kivégezték. A nemzeti front közleménye sze­rint az elnök „individualista akciókat” hajtott végre, — diplomáciai megfigyelők ezt a megfogalmazást úgy értel­mezik, hogy Szalem Ali Rubiának része lehetett az észak­jemeni elnök elleni merénylet megszervezésében. A nem­zeti front közleménye azt is hangsúlyozta, hogy „Szalem Ali Rubia kétségbe vonta a szocialista közösség országai­val, elsősorban a Szovjetunióval való, elvileg megalapozott kapcsolatok helyességét”. Nyilvánvaló, hogy Dél-Jemen vezetői (a köztársasági elnök az a Mohammed Ali Nasszer lett, aki hazánkban is járt hivatalos látogatáson) a jövőben fokozottabban támaszkodnak a szocialista közösségre és a Szovjetunióra. Észak-Jemenre Szaúd-Arábia nyomása továbbra is rá­nehezedik. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a korábbi észak-jemeni államfő, Ibrahim Al-Hamdi ezredes, megpró­bált szabadulni a szaúd-arábiai befolyástól, mire 1977 ok­tóberében eltették láb alól. Ghamsi alezredes, aki 1978 feb­ruárjában lépett a helyébe, engedelmes szolgája volt a ri- jadi elképzeléseknek. Négy hónap múltán beteljesedett raj­ta a végzet, számos arab lap ugyanis őt sejtette az Al- Hamdi elleni merénylet mögött... Aki karddal támad, kard által vész ... A két Jemen körüli küzdelem korántsem érhet egyik napról a másikra véget. A két kis ország geopolitikai, stra­tégiai szempontból jelentős: Aden, a brit támaszpont­hálózat egykori fontos láncszeme az Indiai-óceán sarká­ban, a Vörös-tenger bejáratánál, Afrika szarvával szem­ben fekszik. Szomszédságában pedig Észak-Jemen, amelyet az imperialista stratégák szeretnének megőrizni és fel­használni. PÄLFY JÓZSEF A Nyugat egyre nagyobb érdeklődést mutat Afrika iránt. Ezt példázza Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár af­rikai körútja is. Képünkön a Volkswagen autógyár egyik nigériai összeszerelő üzemében tett látogatását mutatja. (Képtávírónkon érkezett) Semmelweis-évforduló Kitüntetések Semmelweis Ignác, a nagy tudós születésnapja alkalmá­ból orvosokat, gyógyszeré­szeket és egészségügyi szak­dolgozókat tüntettek ki szom­baton az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Semmelweis-termében. Az ünnepségen — amelyen megjelent Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára —, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter köszöntötte a kitüntetetteket, méltatva áldozatos munkás­ságukat, a szocialista egész­ségügy megvalósításáért ki­fejtett tevékenységüket. Ezt követően a miniszter átadta a kitüntetéseket. Tolna megyéből hárman kaptak kitüntetést: dr. Sza­bó Károly, a Tolna megyei Tanács Kórház-Rendelőin­tézet szakfőorvosa „Kiváló orvos”, Schroth .Jakabné, a Tolna megyei Tanács Kór- ház-Rendelőintézet nővére és Tamás Jánosné, a pince­helyi Nagyközségi Közös Ta­nács körzeti nővére „Kiváló munkáért” kitüntetést ka­pott. Hét vége az űrállomáson Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A normális heti munka­rend ugyan ötnapos elfog­laltságot ír elő a Szaljut—6 űrállomáson, ezen a hétvé­gén azonban folytatódnak a kísérletek, mivel a Szojuz— 30 űrhajó nemzetközi sze­mélyzetének csak korláto­zott idő áll rendelkezésére, s így minél több kísérletet akarnak végrehajtani a hét végén is. Az állandó sze­mélyzet tagjai, Kovaljonok és Ivancsenkov természete­sen segítséget nyújt a rövid időre érkezett Klimuknak és Hermaszewskinek ahhoz, hogy a programot végrehajt­sák, így ők is dolgoznak a hét végén. Az űrhajósok a többi közt a Föld fényképezésével, or­vosi-biológiai kísérletekkel töltik a hét végét. Megismé­telnek néhány olyan kísér­letet is, amelyet még az el­ső nemzetközi személyzet számára írtak elő. Jut idő azért pihenésre is: a programban sportolás és az aktív pihenés más formái is szerepelnek. Az űrnégyes tagjai beszélgethetnek csa­ládtagjaikkal a földi irányí­tó központon keresztül. A péntek esti televíziós űrsajtókonferencia egyik ér­dekessége volt, hogy a len­gyel űrhajós bemutatta: ma­gával vitte a fél évezreddel ezelőtt élt nagy tudós, Ko­pernikusz egyik művének facsimile kiadását és a nap­rendszert ábrázoló rajzát. Kopernikusz nevét örökítet­te meg a születése 500. év­fordulója alkalmából felbo­csátott mesterséges hold, az Interkozmosz közös prog­ramjának egyik fontos ele­me, amelynek műszereit jó­részt lengyel tudósok szer­kesztették meg. Herma- szewski az űr-sajtókonfe­rencián méltatta a szocialis­ta országok közös űrkutatási programjának eredményeit, s elmondotta: már megis­merkedett Csillagvárosban a szocialista országok új űrha­jós-jelölteivel, köztük a ma­gyarokkal is. „Mindenek­előtt jó egészséget kívánok nekik, mert az nagyon fon­tos a mi szakmánkban” — mondotta. Púja Frigyes Ausztriába látogat Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere dr. Willibald Pahr- nak, az Osztrák Köztársaság külügyminiszterének meghí­vására július 3-án, hivatalos látogatásra Ausztriába uta­zik. PANORÁMA NEW YORK Szombaton hajnalban New Yorkban több mint öt­hetes tanácskozás után 28 ol­dalas záródokumentum el­fogadásával befejezte mun­káját az ENSZ-közgyűlés 10., rendkívüli, leszereléssel fog­lalkozó ülésszaka. A záródokumentum ko­runk „legidőszerűbb és leg­sürgetőbb feladatának” ne­vezi a nukleáris világháború megakadályozását, s vala­mennyi állam biztonsága érdekében — a hagyományos leszerelés sürgetése mellett — elsődleges fontosságot tu­lajdonít a nukleáris leszere­lésnek. A záródokumentum a le­szerelés alapfeladatainak rögzítése mellett sürgeti a vegyi- és radiológiai fegyve­rekkel kapcsolatos nemzet­közi egyezmény mielőbbi megkötését, a nemzetközi fegyverszállítások korlátozá­sáról folyó tárgyalások ki- szélesítését, és a katonai költségvetések világméretű csökkentését, hogy az így fennmaradó összegeket az egyes államok gazdasági fejlesztésének céljaira hasz­nálhassák fel. Az ENSZ első rendkívüli leszerelési ülésszakának zá­ródokumentumában rögzí­tették, hogy az ENSZ- közgyűlés XXXII. üléssza­ka rövidesen határozatot hoz egy négy éven belül megrendezésre kerülő újabb leszerelési értekezlet idő­pontjáról. HANOI Továbbra is holtponton állnak azok a megbeszélések, amelyeket a vietnami kül­ügyminisztérium konzuli osztálya folytat Kínai hanoi nagykövetségével a Viet­namban élő kínai nemzetisé­gűek (hoák) elutazásáról. A kínai fél tudatosan halogat­ja a probléma megoldását — hangoztatta a vietnami kül­ügyminisztérium közlemé­nyében. A kínai fél többnapos ha­lasztáskérés után a 8. meg­beszélésen sem adott választ azokra a kérdésekre, amelye­ket a vietnami fél terjesztett elő a kiutazások elősegítése érdekében. Ehelyett a kínai fél továbbra is olyan éssze­rűtlen követeléseket terjeszt elő, amelyek sértik Vietnam szuverenitását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom