Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXVIII. évfolyam, 154. szám ARA: 1,— Ft 1978. július 2., vasárnap ELŐKÉSZÜLETEK AZ ARATÁSRA (3. old.) A FELSZÓLALÁS (3. old.) BESZÉLNI NEHÉZ? (7. old.) KORSZERŰBB, GYORSABB, GAZDASÁGOSABB DUNA—TENGERI HAJÓZÁS (8. old.) Nyolcszáz pályamunkás helyett Lázár György fogadta Le Thanh Nghit Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szombaton hi­vatalában fogadta Le Thanh Nghi-t, a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság miniszterel­nök-helyettesét, a magyar— vietnami gazdasági, műszaki­tudományos együttműködési kormánybizottság vietnami tagozatának elnökét. A szívé­lyes, baráti hangulatú talál­kozón jelen volt Borbándi János miniszterelnök-helyet­tes, a kormánybizottság társ­elnöke. Ott volt Nguyerj. Phu Soai, a VSZK budapesti nagy­követe is. * Jegyzőkönyv aláírásával szombaton befejeződött a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybi­zottság VII. ülésszaka. A jegyzőkönyvet Borbándi Já­nos, és Le Thanh Nghi mi­niszterelnök-helyettesek, a bizottság magyar és vietnami tagozatának elnökei látták el kézjegyükkel. Az ülésszakon értékelték az előző ülésszak óta végzett munkát, megállapítva, hogy tovább fejlődött a két ország közötti gazdasági együttmű­ködés. Néhány ipari létesít­mény, köztük egy fonoda és egy fényforrásgyár magyar közreműködéssel épül fel Vietnamban a következő években, az erre vonatkozó szerződéseket már megkötöt­ték a partnerek. Fokozódott az együttműködés a magyar és a vietnami könnyűipari ágazatokban is, ennek kere­tében magyar alapanyagból késztermékeket, például férfi­inget, pamut alsókötöttárut, nyersszövetet, kismamaruhá­zati termékeket és sportcipő­ket állítanak elő a vietnami gyárak. A mostani tárgyalá­sokon megállapodtak: ezeket a kapcsolatokat hosszú távú együttműködéssel fejlesztik, és fokozatosan kiterjesztik több gépipari, gumi- és fa­ipari termékre. Az együttműködési bizott­ság megállapította: eredmé­nyesen fejlődik a magyar— vietnami kereskedelmi for­galom, évről évre bővül az exportáruk választéka és a mostani ülésszakon jóvá­hagyták a két ország ilyen irányú együttműködésének 1980 utáni fejlesztését. Az ülésszak jegyzőkönyvé­vel egyidejűleg aláírták a műszaki-tudományos együtt­működési albizottság első ülésszakáról készült jegyző­könyvet is, amely tartalmazza az idei és a jövő évi munka- programot. NYELVTÁBORBA KÉNE MENNI... (4. old.) SAROLTA AMÄLIA VÉTKE (4. old.) BOKAFIXES NAPRAFORGÓ (5. old.) A TSZ-BEN DOLGOZÓ ANYÁK SZABADNAPJA (5. old.) A 26. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6. old.) SEMMI RENDKÍVÜLI (7. old.) TERMŐ SIVATAG (9. old.) EGYMILLIÓ ÜJ MUNKAHELY (9. old.) EGY BONYHÁDI ÖREGDIÁK AZ ILLEGÁLIS MOZGALOMBAN (10. old.) A „GYES” NEM ÜDÜLÉS (7. old.) GYÓGYULÓ GYEREKEK (8. old.) A KELET-NYUGATI KERESKEDELEM ALAKULÁSA 1977-BEN (8. old.) AZ ADY-KÉP (11. old.) Közös munkával Ünnepélyes nyilatkozat és közös közlemény el­fogadásával befejeződött a KGST XXXII. üléssza­ka. A szocialista gazdasági integrációs szervezet legfelsőbb szerve optimista hangon ítélte meg a tagállamok gazdasági életének fejlődési tenden­ciáit, s azokat a momentumokat, amelyek ma és a jövőben meghatározzák a további közös munkát. Közös munka. Talán ez az egyik legfontosabb a kiemelendők közül. Hiszen ebben a szervezetben a tagállamok nem csupán kereskedelmi megálla­podások kötésére törekednek. Céljuk az, hogy va­lamennyien, közösen járuljanak hozzá a szocialis­ta társadalom építéséhez. A jelen szakasz az építő­munka új fázisát jelzi. További célprogramokat elfogadva, közös beruházásokat megvalósítva a KGST-országok arra törekszenek, hogy bizonyos mértékig semlegesítsék a világgazdasági helyzet kedvezőtlen hatását is. Jól példázza ezt a közös energiatermelő és szállítórendszerek fejlesztése, a tagállamok nyersanyagkincsének kiaknázására tett együttes lépések. A KGST, amely közel harminc esztendeje, mint az európai szocialista országok gazdasági szervezete jött létre, ma már további két földré­szen tevékenykedik. Tagjainak sorába lépett Mon­gólia és Kuba, s most az egységes Vietnami Szo­cialista Köztársaság is. Ez a tény sok mindent ki­fejez. Ismeretes, hogy a szocialista közösség orszá­gai a kezdetektől fogva erejükhöz mérten támo­gatták Vietnam népét. A gazdasági segítség azonban e^y időre a ka­tonai segítség mögé szorult. A háború hosszú évei­ben a szocialista vívmányok megvédése volt a fel- adatt az indokínai országban. Ma, az immár újra egységes Vietnam 50 milliós népe a szocialista építés hatalmas feladatainak megvalósítását tűzte ki célul maga elé. Nyilvánvalóak a nehézségek. Nem csupán azért, mert az évtizedes háborúsko­dás súlyos sebeket okozott, s visszavetette az or­szágot a gazdasági fejlődésben. Vietnam a törté­nelmi elmaradottság, az évszázados gyarmati múlt terhét is viseli. A Vietnami Kommunista Párt, a kormány arra törekszik, hogy a nép energiáit, az ország kincseit a fejlesztés szolgálatába állítsa. Er­re meg is vannak a feltételek, s Vietnam bizton számíthat a szocialista közösség segítő támogatá­sára is. Sajnálatos azonban, hogy az ötvenmilliós vietnami nép még ma, győzelme után több, mint három évvel sem koncentrálhat a gazdaság kérdé­seire. Ismeretes: a kalandorpolitikát folytató sovi­niszta kambodzsai vezetés háborús összetűzése­ket provokált ki szomszédjával, s kiéleződött a vietnami—kínai viszony is. Nem titok: Peking nem utolsósorban azért folytat Vietnammal ellen­séges politikát, mert Hanoi nem szolgálja ki a maoisták szovjetellenes céljait, s a szocialista kö­zösség részének tartja magát. A bukaresti tárgyalóasztalnál megfigyelőként más országok képviselői is ott voltak. Különösen fontos tény, hogy az afrikai szocialista orientá­ciójú államok közül Angola és Etiópia is érdeklő­dik a KGST munkája után. Arra mutat ez, hogy megvan a lehetőség a széles körű, kölcsönösen elő­nyös együttműködésre a fejlődő országokkal is. Magyarország a KGST alapító tagjai közé tar­tozik. Hazánk, amely nyersanyagban és energia- hordozókban szegény ország, élvezi azt a lehető­séget, hogy ilyen szükségletei jelentős részét ked­vező feltételek mellett a KGST-n belül elégítheti ki. Jól bizonyítja ezt az olaj- és gázvezetékek há­lózata, a Vinnyica—Albertirsa villamos vezeték, s az országunkba szállított nyersanyagok, ércek tö­mege. Természetesen a gazdasági integráció előse­gíti iparunk fejlesztését, piacot biztosít számunk­ra. A tanácsülés megállapította: az együttműkö­désnek nagy tartalékai vannak még kihasználat­lanul, melyek a tagországok gazdasági fejlődését, az életszínvonal emelését szolgálhatják. Az 1990-ig érvényes célprogramok következetes végrehajtá­sa is ezt szolgálja majd. MIKLÓS GÁBOR Riportunk a tolnanémedi tér ségében folyó nagy vasútfelú jító munkáról az ötödik olda Ion található

Next

/
Oldalképek
Tartalom