Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

1978. július 7. fíÉPÚJSÁG 5 Hogyan vakációznak? Nyári napköziben Azok a gyerekek, akik a szünidőben nem utaznak el, nem mennek táborba és nagyszülők sem állnak „ren­delkezésükre”, a nyári sza­badságukat is, vagy annak egy részét az iskolában töl­tik. Elsősorban az alsétago- zatos gyerekek, őket még nem merik szüleik felügyelet nélkül hagyni. Majd minden iskola meg­szervezte a vakáció idejére a nyári napközit. Természete­sen tankönyvek nélkül. Hogy a napközi mennyi örömet nyújt a gyerekeknek, az raj­tuk is múlik, meg a pedagó­gusokon. Szervez-e az iskola a nyári napköziseknek prog­ramot, vagy nem? Van mind­kettőre példa. A szekszárdi IV. általános iskola napközi­sei szerencsés helyzetben van­nak. A foci-, röplabdapálya mellett egy úszómedence is rendelkezésükre áll. Akad hely bőven mindenkinek. Ki­ki mozgásigényének megfe­lelő játékot választhat. De a hűvösebb napokban sem áll meg a tudomány. Ilyenkor moziba mennek, a szünidei matiné műsorait nézik meg. Szekszárdon az Üttörőház is szervez, elsősorban a na­gyobbaknak sportversenye­ket. A legjobban szervezett nyá­ri napközi sem pótolja azon­ban az igazi nyaralást. Re- egy részében „nyaraltatják” mélhetőleg erre gondolnak a gyermeküket az iskolában, szülők is és csak a vakáció — kz — Lánc lánc eszterlánc Kártyacsata a hűvösben Focizni mindig lehet Német és magyar csoport Olvasótábor Sötétvölgyben Jó olvasmány „Hajrá, Balaton” „Hajrá, Balaton” jelszóval idén is megszervezték a gyer­mekek úszásoktatását a Bala­tonnál. Ebben az évben 40 helyen 50 oktató foglalkozik a gyermekekkel. A nagyobb strandokon kijelölt helyeken és vízbe süllyesztett nagy­méretű drótkosarakban, biz­tonságos környezetben tanul­hatják a gyerekek az úszás alapmozdulatait. A Balatonnál tavaly 4 ezer gyermek tanult meg úszni, az idén legalább 5—6 ezret vár­nak az úszótanfolyamokra. Csónakázótó Kőszegen Csónakázó- és horgásztó épül Kőszegen, a rőti völgy­ben, az egykori kavicsbánya helyén. A kijelölt területet délnyugatról a Kálvária-hegy lába mentén húzódó Malom­patak medre, északkeletről pedig a Gyöngyös patak ha­tárolja. Az építést a lakosság, a vá­ros üzemei, intézményei tár­sadalmi munkával is segítik. A kirándulóközpontot még az idén átadják rendeltetésé­nek. Augusztus_12-től 21-ig ki­lencven Tolna megyei úttö­rő lesz a szekszárdi, sötét­völgyi olvasótábor vendége. Az olvasótábort a megyei ta­nács művelődési osztálya, az úttörő-szövetség, a Hazafias Népfront és a megyei könyv­tár szervezi. Tavaly — kísérleti jelleg­gel —, húsz német nemzeti­ségi úttörő is részt vett az olvasótáborban. Idén már negyvenöt olyan úttörőt hív­tak meg, akik otthon és az iskolában egyaránt tanulják a német nyelvet. Legtöbben a bonyhádi járásból érkez­nek majd. A német és a magyar cso­port programja részben azo­nos, részben — természete­sen — különböző. Könyvtári órákon megis­merkednek a gyerekek a ké­zikönyvek és a szótárak használatával; az akadály- verseny állomásain irodal­mi, zenei, művészeti és ter­mészettudományi kérdésekre kell választ adniuk. Kiejtési verseny, irodalmi jelmezver­seny is szerepel a program­ban. Könyvtári óra keretében Megay László író tart elő­adást a könyv évezredes út­járól. Találkoznak a gyere­kek Baka István költővel, a Kincskereső szerkesztőjével. A „Keménykalap és krump­liorr” című filmről pedig Csukás István íróval és Al­fonzéval beszélgethetnek. A hazai német irodalmat a Magyarországi Németek De- mokratiküs Szövetségének munkatársa mutatja be, s el­látogat a táborba a szövet­ség lapjának, a Neue Zei­tung gyermekrovatának ve­zetője. Hasznosnak ígérke­zik még az az előadás is, amely a megyénkben élő nemzetiségek történetét is­merteti. A pincehelyi vízről A falusi életkörülmények javulása jelentős lendítője volt — és az ma is —, a víz­műtársulások megalakulása. Ma már egyre többször hall­juk, az ásott kutak vize any- nyira szennyezett, hogy iha­tatlan, a jobbik esetben for­ralás után fogyasztható csak. A mély furatú kutakból táp­lálkozó vízhálózatok jelentő­sége hovatovább életfontos­ságú. Az előrelátóak idejé­ben gondoskodtak a társulá­sok megalakításával, az egészséges ivóvizet házhoz szállító hálózatok kiépítésé­ről. A frissek közé számít Pincehely is. 1960-ban ala­kult az ottani vízműtársulás, amely 1966-ban oszlott fel. Azóta a község vízhálózatá­nak, amely közel 17 kilomé­ter, 65 darab közkifolyóval (magyarul kút), a Tolna me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat gvönki üzemegysége a felülvigyázó, gondozó és építő gazdája. A hálózat jelenleg három kútból táplálkozik. A Mátyás téri elsősorban a kórház el­látására hivatott, mellette a Kossuth utcai, és a Béke té­ri kút a hozzávetőleg négy­száz lakás vízigényeinek ki­elégítésére. Ezt a hálózatot terheli a gáztöltő állomás is. Ha figyelembe vesszük, hogy a faluban 1084 lakás van, te­hát —- a megvalósult 400 be­kötést nézve — a lakások felében még nincs folyóvíz; ha azt nézzük: hogy a nor­mál szint napi 800 köbmé­ter lenne, és ezzel szemben 450 köbméter van — ha szükség esetén nagyon kifa­csarják a víztároló rétegeket, 500 fölé emelkedhet a köb­méterek száma —, akkor ki­derül az is, hogy a korábban épült vízrendszereket kicsire tervezték, alábecsülték a vár­ható igényeket. * Pincehelyen mit terveznek azért, hogy ezen a területen utolérjék magukat, netán a várható igények elé kerül­jenek? „Sikerült elérnünk — mondja a községi tanács el­nöke —, hogy a kritikus idő­szakokban a lakosság betart­ja a vízfelhasználást korláto­zó rendelkezéseket. így az elmúlt két évben nem voltak súlyos gondjaink, de gondta­lan időszakaink sem.” A kö­zeljövőben — ez év szeptem­beréig — elkészül a gáztöltő állomás saját kútja, amely ellátja az ottani igényeket és ezzel tehermentesíti a köz­ségi hálózatot. Sőt egy 50 köbméteres víztároló is épül hozzá, amely a falu hálóza­tának hozamát gyarapítja. Ezt a munkát a gáztöltő és a gyönki üzemegység közösen finanszírozza. Ezen túlmenő­en épül egy újabb kút, és elkészül a két egységes víz­műhálózat, amely központi vezérléssel szabályozza majd a felhasználást. Persze mindezek után sem mondhatunk le a takarékos­ságról, mert az egészséges, tiszta víz ma már legértéke­sebb kincseink egyike.” — CZ — Újabb ifjúsági kalandfilm Forgatják a „Rab ember fiait” A miniatűr várudvaron a korabeli díszes magyar ru­hákba öltözött apródok mi­előtt összecsapnának kard­jukkal, tisztelegnek egymás­nak. Rövid tusa után mesz- szire repül SZitáry Tamás kardja. Ám máris helyébe lép ifjú öccse, Ádám, hogy helytálljon Apafi fejedelem fiával szemben. A barátsá­gos bajvívást egy katona megjelenése szakítja meg, Pethő Boldizsár a palotaőr­ség kapitánya (Polgár Géza) durván rátámad a Szitáry fiúkra. — Hogy beszélsz a nagysá­gos fejedelem apródjaival — vonja kérdőre a fejedelemfi. — Azonnal kövesd meg őket! — Többé már nem apród- jai a nagyságos fejedelem­nek — hangzik a válasz. — Apátok eltékozolta az ország pénzét és csúfot űzött a nagyságos fejedelemből. Ad­játok ide a kardotokat! A várudvar körül a keren­gőben fáklyák köpködik a tüzes lángocskákat. Az ud­varban viszont lámpafények világítanak (bár fényes nap­pal van), a színészekre. A stáb a magasba emelt pad­lózaton forgat. Markos Miklós rendező maga is ott kuporog a fölötte álló operatőrök kö­zelségében. Ismét elkészült egy jelenet Móra Ferenc: A rab ember fiai című tévéfilm produk­cióiból, amelyet kora reggel óta forgatnak, ezúttal a ligeti Vajdahunyad várában. Dél­utánra hajlik az idő. Dél­előtt még a trónteremben Apafi fejedelem (Farkas An­tal) összecsapását filmezték, amikor a fejedelemnek hírül hozzák Kraszna-Ovár eles- tét, miközben ő fia elrablása miatt kesereg. Fordulatos jelenetek, iz­galmas helytállások egész so­rának lehettünk tanúi ezen a forgatáson már eddig is. If­júsági kalandfilm a javából. Főszereplői: három fiatal fiú a két Szitáry testvér és az ifjú Apafi Mihály, a feje­delem fia, azaz Radnai György, Szűcs Gábor és Ko­vács Krisztián általános, il­letve középiskolai diákok. Már rutinos filmszínészek. Jól ismerjük őket, jó néhány ifjúsági filmből, a Csutak­ból, a Kincskereső kisköd- mönből és másokból. — Miről szól ez a törté­net? — kérdezzük a fiúkat. — Szitáry Kristóftól, apánktól ellopnak 200 ara­nyat, amelyet a fejedelem küld • Kolozsvárról a váradi basának követelése fejében, A fejedelem apánkat gya­núsítja és elfogatja a török pasával, majd a saját du­tyijába dugja — meséli Rad­nai György. — Pipitér, az öreg szolga segít bennünket, hogy kisza­badíthassuk apánkat — foly­tatja Szűcs Gábor. — Elra­bolja a fejedelemfit. Mi pe­dig csellel elfoglalunk egy várat és megüzenjük a feje­delemnek, hogy csak akkor kapja vissza a fiát, ha apán­kat szabadon engedi. — Én pedig segítek nekik — toldja meg a történet vé­gét Kovács Krisztián, vagyis a fejedelemfi. — Nagyon szeretjük ezt a filmet, van ebben minden, lovaglás, vívás, majom, ló, ostrom, szökés és veszély! A rendező Markos Miklós a következőket mondja ké­szülő filmjéről: — A televízió ifjúsági osz­tályának megrendelésére forgatjuk A rab ember fiait. Az elmúlt években hasonló stílusú ifjúsági kalandfilme­ket készítettem, A dunai ha­jóst és A csillagszeműt. Mó­ra regényének megfilmesíté­se ennek a sorozatnak szer­ves folytatása. — Mit mondhat ez a tör­ténelmi korszakba ágyazott kalandos história a ma if­júságának? — A történet gyönyörű mese, amelyet az író törté­nelmi időkbe ágyazott. így Móra Ferenc szabadön en­gedhette fantáziáját s ezzel közelebb hozta számunkra a XVII. századbéli erdélyi fe­jedelemséget. A regény ked­venc olvasmánya a fiatalok­nak, és örök emberi témá­kat vet fel. A gyerekek hűsé­gének és igazságszeretetének kell győzedelmeskednie, szí­nes kalandok és veszélyek vállalása mellett. A mának is szól! — Mennyire ragaszkodtak az eredeti íráshoz? — Abszolút mértékben ra­gaszkodtunk az eredeti cse­lekményhez amely jó és mozgalmas história. Csupán annyi eltérést engedtünk meg magunknak, amennyit a fil­mes ábrázolás megkíván. A gyerekszínészek mellett nagyszámú, kitűnő színész­gárda is játszik a filmben. Bitskey Tibor, Szirtes Ádám, Medgyessy Mária, Szilágy István, Farkas An­tal, Garas Dezső, Dégi Ist­ván, Gyenge Árpád, Csáká­nyi László és Bánhidi László. És ezenkívül még negyven gyerek. SZÉMANN BÉLA Jelenet a filmből

Next

/
Oldalképek
Tartalom