Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-07 / 158. szám
1978. július 7. fíÉPÚJSÁG 5 Hogyan vakációznak? Nyári napköziben Azok a gyerekek, akik a szünidőben nem utaznak el, nem mennek táborba és nagyszülők sem állnak „rendelkezésükre”, a nyári szabadságukat is, vagy annak egy részét az iskolában töltik. Elsősorban az alsétago- zatos gyerekek, őket még nem merik szüleik felügyelet nélkül hagyni. Majd minden iskola megszervezte a vakáció idejére a nyári napközit. Természetesen tankönyvek nélkül. Hogy a napközi mennyi örömet nyújt a gyerekeknek, az rajtuk is múlik, meg a pedagógusokon. Szervez-e az iskola a nyári napköziseknek programot, vagy nem? Van mindkettőre példa. A szekszárdi IV. általános iskola napközisei szerencsés helyzetben vannak. A foci-, röplabdapálya mellett egy úszómedence is rendelkezésükre áll. Akad hely bőven mindenkinek. Kiki mozgásigényének megfelelő játékot választhat. De a hűvösebb napokban sem áll meg a tudomány. Ilyenkor moziba mennek, a szünidei matiné műsorait nézik meg. Szekszárdon az Üttörőház is szervez, elsősorban a nagyobbaknak sportversenyeket. A legjobban szervezett nyári napközi sem pótolja azonban az igazi nyaralást. Re- egy részében „nyaraltatják” mélhetőleg erre gondolnak a gyermeküket az iskolában, szülők is és csak a vakáció — kz — Lánc lánc eszterlánc Kártyacsata a hűvösben Focizni mindig lehet Német és magyar csoport Olvasótábor Sötétvölgyben Jó olvasmány „Hajrá, Balaton” „Hajrá, Balaton” jelszóval idén is megszervezték a gyermekek úszásoktatását a Balatonnál. Ebben az évben 40 helyen 50 oktató foglalkozik a gyermekekkel. A nagyobb strandokon kijelölt helyeken és vízbe süllyesztett nagyméretű drótkosarakban, biztonságos környezetben tanulhatják a gyerekek az úszás alapmozdulatait. A Balatonnál tavaly 4 ezer gyermek tanult meg úszni, az idén legalább 5—6 ezret várnak az úszótanfolyamokra. Csónakázótó Kőszegen Csónakázó- és horgásztó épül Kőszegen, a rőti völgyben, az egykori kavicsbánya helyén. A kijelölt területet délnyugatról a Kálvária-hegy lába mentén húzódó Malompatak medre, északkeletről pedig a Gyöngyös patak határolja. Az építést a lakosság, a város üzemei, intézményei társadalmi munkával is segítik. A kirándulóközpontot még az idén átadják rendeltetésének. Augusztus_12-től 21-ig kilencven Tolna megyei úttörő lesz a szekszárdi, sötétvölgyi olvasótábor vendége. Az olvasótábort a megyei tanács művelődési osztálya, az úttörő-szövetség, a Hazafias Népfront és a megyei könyvtár szervezi. Tavaly — kísérleti jelleggel —, húsz német nemzetiségi úttörő is részt vett az olvasótáborban. Idén már negyvenöt olyan úttörőt hívtak meg, akik otthon és az iskolában egyaránt tanulják a német nyelvet. Legtöbben a bonyhádi járásból érkeznek majd. A német és a magyar csoport programja részben azonos, részben — természetesen — különböző. Könyvtári órákon megismerkednek a gyerekek a kézikönyvek és a szótárak használatával; az akadály- verseny állomásain irodalmi, zenei, művészeti és természettudományi kérdésekre kell választ adniuk. Kiejtési verseny, irodalmi jelmezverseny is szerepel a programban. Könyvtári óra keretében Megay László író tart előadást a könyv évezredes útjáról. Találkoznak a gyerekek Baka István költővel, a Kincskereső szerkesztőjével. A „Keménykalap és krumpliorr” című filmről pedig Csukás István íróval és Alfonzéval beszélgethetnek. A hazai német irodalmat a Magyarországi Németek De- mokratiküs Szövetségének munkatársa mutatja be, s ellátogat a táborba a szövetség lapjának, a Neue Zeitung gyermekrovatának vezetője. Hasznosnak ígérkezik még az az előadás is, amely a megyénkben élő nemzetiségek történetét ismerteti. A pincehelyi vízről A falusi életkörülmények javulása jelentős lendítője volt — és az ma is —, a vízműtársulások megalakulása. Ma már egyre többször halljuk, az ásott kutak vize any- nyira szennyezett, hogy ihatatlan, a jobbik esetben forralás után fogyasztható csak. A mély furatú kutakból táplálkozó vízhálózatok jelentősége hovatovább életfontosságú. Az előrelátóak idejében gondoskodtak a társulások megalakításával, az egészséges ivóvizet házhoz szállító hálózatok kiépítéséről. A frissek közé számít Pincehely is. 1960-ban alakult az ottani vízműtársulás, amely 1966-ban oszlott fel. Azóta a község vízhálózatának, amely közel 17 kilométer, 65 darab közkifolyóval (magyarul kút), a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat gvönki üzemegysége a felülvigyázó, gondozó és építő gazdája. A hálózat jelenleg három kútból táplálkozik. A Mátyás téri elsősorban a kórház ellátására hivatott, mellette a Kossuth utcai, és a Béke téri kút a hozzávetőleg négyszáz lakás vízigényeinek kielégítésére. Ezt a hálózatot terheli a gáztöltő állomás is. Ha figyelembe vesszük, hogy a faluban 1084 lakás van, tehát —- a megvalósult 400 bekötést nézve — a lakások felében még nincs folyóvíz; ha azt nézzük: hogy a normál szint napi 800 köbméter lenne, és ezzel szemben 450 köbméter van — ha szükség esetén nagyon kifacsarják a víztároló rétegeket, 500 fölé emelkedhet a köbméterek száma —, akkor kiderül az is, hogy a korábban épült vízrendszereket kicsire tervezték, alábecsülték a várható igényeket. * Pincehelyen mit terveznek azért, hogy ezen a területen utolérjék magukat, netán a várható igények elé kerüljenek? „Sikerült elérnünk — mondja a községi tanács elnöke —, hogy a kritikus időszakokban a lakosság betartja a vízfelhasználást korlátozó rendelkezéseket. így az elmúlt két évben nem voltak súlyos gondjaink, de gondtalan időszakaink sem.” A közeljövőben — ez év szeptemberéig — elkészül a gáztöltő állomás saját kútja, amely ellátja az ottani igényeket és ezzel tehermentesíti a községi hálózatot. Sőt egy 50 köbméteres víztároló is épül hozzá, amely a falu hálózatának hozamát gyarapítja. Ezt a munkát a gáztöltő és a gyönki üzemegység közösen finanszírozza. Ezen túlmenően épül egy újabb kút, és elkészül a két egységes vízműhálózat, amely központi vezérléssel szabályozza majd a felhasználást. Persze mindezek után sem mondhatunk le a takarékosságról, mert az egészséges, tiszta víz ma már legértékesebb kincseink egyike.” — CZ — Újabb ifjúsági kalandfilm Forgatják a „Rab ember fiait” A miniatűr várudvaron a korabeli díszes magyar ruhákba öltözött apródok mielőtt összecsapnának kardjukkal, tisztelegnek egymásnak. Rövid tusa után mesz- szire repül SZitáry Tamás kardja. Ám máris helyébe lép ifjú öccse, Ádám, hogy helytálljon Apafi fejedelem fiával szemben. A barátságos bajvívást egy katona megjelenése szakítja meg, Pethő Boldizsár a palotaőrség kapitánya (Polgár Géza) durván rátámad a Szitáry fiúkra. — Hogy beszélsz a nagyságos fejedelem apródjaival — vonja kérdőre a fejedelemfi. — Azonnal kövesd meg őket! — Többé már nem apród- jai a nagyságos fejedelemnek — hangzik a válasz. — Apátok eltékozolta az ország pénzét és csúfot űzött a nagyságos fejedelemből. Adjátok ide a kardotokat! A várudvar körül a kerengőben fáklyák köpködik a tüzes lángocskákat. Az udvarban viszont lámpafények világítanak (bár fényes nappal van), a színészekre. A stáb a magasba emelt padlózaton forgat. Markos Miklós rendező maga is ott kuporog a fölötte álló operatőrök közelségében. Ismét elkészült egy jelenet Móra Ferenc: A rab ember fiai című tévéfilm produkcióiból, amelyet kora reggel óta forgatnak, ezúttal a ligeti Vajdahunyad várában. Délutánra hajlik az idő. Délelőtt még a trónteremben Apafi fejedelem (Farkas Antal) összecsapását filmezték, amikor a fejedelemnek hírül hozzák Kraszna-Ovár eles- tét, miközben ő fia elrablása miatt kesereg. Fordulatos jelenetek, izgalmas helytállások egész sorának lehettünk tanúi ezen a forgatáson már eddig is. Ifjúsági kalandfilm a javából. Főszereplői: három fiatal fiú a két Szitáry testvér és az ifjú Apafi Mihály, a fejedelem fia, azaz Radnai György, Szűcs Gábor és Kovács Krisztián általános, illetve középiskolai diákok. Már rutinos filmszínészek. Jól ismerjük őket, jó néhány ifjúsági filmből, a Csutakból, a Kincskereső kisköd- mönből és másokból. — Miről szól ez a történet? — kérdezzük a fiúkat. — Szitáry Kristóftól, apánktól ellopnak 200 aranyat, amelyet a fejedelem küld • Kolozsvárról a váradi basának követelése fejében, A fejedelem apánkat gyanúsítja és elfogatja a török pasával, majd a saját dutyijába dugja — meséli Radnai György. — Pipitér, az öreg szolga segít bennünket, hogy kiszabadíthassuk apánkat — folytatja Szűcs Gábor. — Elrabolja a fejedelemfit. Mi pedig csellel elfoglalunk egy várat és megüzenjük a fejedelemnek, hogy csak akkor kapja vissza a fiát, ha apánkat szabadon engedi. — Én pedig segítek nekik — toldja meg a történet végét Kovács Krisztián, vagyis a fejedelemfi. — Nagyon szeretjük ezt a filmet, van ebben minden, lovaglás, vívás, majom, ló, ostrom, szökés és veszély! A rendező Markos Miklós a következőket mondja készülő filmjéről: — A televízió ifjúsági osztályának megrendelésére forgatjuk A rab ember fiait. Az elmúlt években hasonló stílusú ifjúsági kalandfilmeket készítettem, A dunai hajóst és A csillagszeműt. Móra regényének megfilmesítése ennek a sorozatnak szerves folytatása. — Mit mondhat ez a történelmi korszakba ágyazott kalandos história a ma ifjúságának? — A történet gyönyörű mese, amelyet az író történelmi időkbe ágyazott. így Móra Ferenc szabadön engedhette fantáziáját s ezzel közelebb hozta számunkra a XVII. századbéli erdélyi fejedelemséget. A regény kedvenc olvasmánya a fiataloknak, és örök emberi témákat vet fel. A gyerekek hűségének és igazságszeretetének kell győzedelmeskednie, színes kalandok és veszélyek vállalása mellett. A mának is szól! — Mennyire ragaszkodtak az eredeti íráshoz? — Abszolút mértékben ragaszkodtunk az eredeti cselekményhez amely jó és mozgalmas história. Csupán annyi eltérést engedtünk meg magunknak, amennyit a filmes ábrázolás megkíván. A gyerekszínészek mellett nagyszámú, kitűnő színészgárda is játszik a filmben. Bitskey Tibor, Szirtes Ádám, Medgyessy Mária, Szilágy István, Farkas Antal, Garas Dezső, Dégi István, Gyenge Árpád, Csákányi László és Bánhidi László. És ezenkívül még negyven gyerek. SZÉMANN BÉLA Jelenet a filmből