Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-07 / 158. szám
1978. július 7. KÉPÚJSÁG 3 Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról). mielőbbi felszámolásáért, amelyek nyugtalanítóan veszélyeztetik az emberiség békéjét. A nemzetközi színtéren kialakult bonyolult helyzet ellenére meggyőződésünk, hogy az enyhülésben észlelhető megtorpanás átmeneti jelenség, de elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy az enyhülés minden híve összefogjon és határozottan fellépjen a béke és biztonság védelmében. Tisztelt országgyűlés! Ügy vélem, a beszámolóból kitűnik, hogy a munka, amit elvégeztünk, nem kevés, de az is, hogy a feladatok, amelyeket a jövőben meg kell oldanunk, még nagyobbak. Az eredmények mellett leküzdésre váró nehézség is van bőven, mégis bizakodással nézhetünk a jövőbe, mert szilárd alapokra építhetünk. Van helyes politikánk, világos célunk és programunk. Erősödik a szocialista nemA Minisztertanács — amint azt a beszámoló tükrözi — eredményesen hajtotta végre az országgyűlésben csaknem három esztendeje, jóváhagyott munkaprogramját. Lázár elvtárs szólt arról, hogy a kormány munkájának értékeléséhez, a feladatok kijelöléséhez jó alapot szolgáltatott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága áprilisi ülésének határozata. A beszámolóban adott elemzés csakúgy, mint a kijelölt feladatok összhangban vannak a Központi Bizottság értékelésével, társadalmunk valóságos helyzetével. A Központi Bizottság jó érzéssel állapíthatta meg, hogy a kongresszus határozatai, a programnyilatkozat, az ötödik ötéves terv irányelvei általános egyetértésre és támogatásra találtak, amiről mindenekelőtt országunk fejlődése tanúskodik. A párt számvetése reális, bevált politikájához híven nem a vágyainkon, óhajainkon, hanem életünk valóságán nyugszik. Központi Bizottságunk nagy elismeréssel állapította meg, hogy a kommunisták és a pártonkí- vüliek együttműködéséből, együttes erőfeszítéseiből jelentős eredmények születtek, de munkánk gyengéi felett sem hunyt szemet. Méltán emelte ki debreceni beszédében Kádár János elvtárs, hogy a fejlett szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált. Ennek köszönhető minden, amit hazánk, életünk szebbé, jobbá tételében elértünk. Legyünk tudatában, hogy pártunk, kormányunk és népünk egysége a szocialista célokban — a legfőbb előre vivő erő, eddigi eredményeinknek a forrása, s további sikereinknek is a záloga. Nagy vívmányunk, hogy a fejlett szocialista társadalom építésén a kölcsönös bizalom jegyében, egymást megbecsülve és segítve, jó egyetértésben, közösen mun- kaiKOdnak a különböző világnézetű emberek, a kommunisták és pártonkívüliek, a nők és a férfiak, a Magyar Népköztársaság nemzetiségi állampolgárai, a szocializmust építő dolgozók. Epítőmunkánk eredményei különösen értékesek, mivel néoünk azokat számunkra sok tekintetben kedvezőtlen külső gazdasági feltételek és kiéleződött nemzetközi ideológiai harc közepette érte el. • Munkánk szempontjából ugyanakkor az a legfontosabb, hogy a nemzetközi életben változatlanul az enyhülés, a békés egymás mellett élés a fő tendencia. Hazai és a nemzetközi munkánk tapasztalatait ösz- szegezve joggal mondhatta ki a párt Központi Bizottsága, hogy bevált politikánkon, a zeti egység, gyarapodik népünk tudása, növekszik a közéleti felelősség és a cselekvőkészség. Népgazdaságunk nagy tartalékokkal rendelkező, dinamikusan fejlődő szocialista gazdaság. Erőnket, biztonságunkat megnöveli, hogy megbecsült tagja vagyunk a szüntelenül fejlődő szocialista közösségnek. Az előttünk álló feladatok igényesek, de vonzóak is, eredményes megoldásukhoz azonban a vezetés minden szintjén, minden munkahelyen még fegyelmezettebb, még jobb munkára van szükség. A kormány azon lesz, hogy a Központi Bizottság Elsőnek Cservenka Ferenc- né (Pest m.), a Pest megyei pártbizottság első titkára szólalt fel, aki főleg munkaszervezési kérdésekkel foglalkozott. Juratovics Aladár (Csongrád m.) a nagyalföldi kőolaj- és földgáztermelő vállalat üzemvezető mérnöke szólalt fel utána, XI. kongresszuson kitűzött célokon nem kell változtatnunk. Népünk akaratával is egyezően az eddigi úton, az eddigi bel- és külpolitikát következetesen folytatva fogunk előrehaladni. A kormány beszámolójának középpontjában a gazdasági és a kulturális építőmunka kérdései állnak. Ez természetes, hiszen a szocializmus építésének jelenlegi időszakában ez a két legfontosabb, egymással szorosan összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feladat. A népgazdaság fejlesztésének feladatai nagyobbak és bonyolultabbak, mint a korábbi években voltak. Lázár elvtárs méltán emelte ki, hogy ötéves tervünk időarányos céljait, legfőbb előirányzatait elértük, illetve megközelítettük. Népünk életkörülményei a nehezebb gazdasági feltételek ellenére is javultak, bár az életszínvonal emelkedésének ütemét a reális lehetőségekhez igazodva valamelyest mérsékelnünk kellett. Nem csökkentettük, ellenkezőleg növeltük a lakásépítést, a kommunális beruházásokat, javítottuk az áruellátást. A párt és a kormány számon tartja a jogos igényeket. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén megerősítette — Lázár elvtárs is szólt róla —, hogy a jelen ötéves tervidőszak második felében lehetőségeinkkel összhangban sor kerül az alacsony nyugdíjak, valamint a három- és többgyermekesek családi pótlékának indokolt növelésére. Tudjuk — és ezt mindenkinek tudnia kell —, hogy az igények kielégítésének feltételei a jövőben is csak jobb, fegyel, mezettebb munkával teremthetők meg. Pártunk és kormányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésével együtt kell járnia az életszínvonal rendszeres emelkedésének. Lázár elvtárs szólott népünk kulturális színvonalának emelkedéséről, s a tá- gabb értelemben vett kulturális munka sikereiről és gondjairól. Míg a gazdálkodás eredményessége számokban rögzíthető, a társadalom tudati állapota nehezebben mérhető, pedig vannak észrevehető jelei e területen is a fejlődésnek. A szocialista brigádmozgalom kiterebélye. sedése, a szocialista munkaverseny sikerei, a társadalmi aktivitás fokozódása a városokban és a falvakban egyaránt mutatja, hogy növekszik azoknak a tábora, akik munkahelyi kötelezettségükön felül is hajlandók részt vállalni szocialista építőmunkánkban, kulturális értékeink gyarapításában, lakóhelyük szépítésében. Akárcsak pártunk Központi Bizottságának határozata, a kormány itt elhangáprilisi ülésének határozata szellemében tovább javítsa a végrehajtás feltételeit. Ehhez kérjük az országgyűlés és egész dolgozó népünk segítségét és támogatását. Lázár György nagy tapssal fogadott expozéja után az elnöklő Apró Antal köszöntötte az ülésen részt vevő Karl Carstens professzort, az NSZK szövetségi parlamentjének elnökét és a vezetésével a magyar országgyűlés meghívására hazánkban tartózkodó parlamenti küldöttség tagjait. Ezt követően megkezdődött a Minisztertanács beszámolója fölötti vita. majd Salamon Húgóné, a Komárom megyei képviselő, a pártbizottság titkára kért szót. Ebédszünet után az első felszólaló Németh Károly budapesti képviselő, az MSZMP PB tagja, a KB titkára volt. zott beszámolója is nyíltan és kritikusan szólt a gon- ‘ dókról, munkánk gyengeségeiről. Tudjuk és tudni kell, hogy népgazdaságunk külső egyensúlyának helyreállítása a korábban elképzeltnél is nagyobb erőfeszítéseket és hosszabb időt igényel. Anyagi és szellemi erőink ismeretében elmondhatjuk: képesek vagyunk nagyobb és jobb teljesítményekre. A jogos igények teljesebb kielégítésének gazdasági alapjai fokozatosan megteremthetők. Adottságaink kihasználásával, a tervszerűbb, szervezettebb munkával eleget tudunk tenni a magasabb minőségi követelményeknek is. Ez nemcsak a gazdasági életben dolgozókra vonatkozik, hanem a tudomány, az oktatás, a közművelődés, az egészségügy — szóval életünk minden területére érvényes. A kezdeti eredmények ellenére még nem bontakozott ki igazán a munka a Központi Bizottság tavaly októberi határozatában foglalt irányelvek végrehajtására, külgazdasági stratégiánk érvényesítésének és a termelési szerkezet megváltozásának érdekében. Igaz, az irányéiSzekér Szekér Gyula felszólalásában — a kormány gazdaság- szervező tevékenységével összefüggésben — külgazdasági kapcsolatainkról, a termelési és termékszerkezet korszerűsítéséről, valamint néhány gazdaságirányítási feladatról beszélt. Hangoztatta: Gazdaságunk további előrehaladása csak az intenzív fejlődés útján lehetséges. Ez azt jelenti, hogy meg kell gyorsítanunk a népgazdaság technikai fejlődését, s a gazdasági élet minden területén az eddigieknél is magasabb fokú tervszerűséggel és szervezettséggel kell dolgoznunk. Az utóbbi néhány évben nagy mértékben változtak a világpiaci árarányok. Jogosan vetődik fel a kérdés: hol a kivezető út a magyar népgazdaság számára ebből a helyzetből? 1975 végétől csaknem két évig tartó munkával többszáz gazdasági és politikai munkás, szakértő részletes felmérő-elemző munkát készített gazdaságunk állapotáról és javaslatot tett a megváltozott körülmények miatt szükséges tennivalók kijelölésére. Az MSZÍMP Közponi Bizottsága az elmúlt év októberében előremutató határozatot hozott hosszú távú külgazdasági politikánk és a termelési szerkezet korszerűsítésének irányelveire. Arra kell törekednünk, hogy a rendelkezésre álló energiából, nyersanyagból és vek nem rövid távra szóló feladatokat szabtak meg, s ami eddig történt, a lehetőségek felmérésére, a teendők kimunkálására — az elismerésre méltó. Ügyelni kell azonban, hogy a távlat; tennivalók kimunkálása mellett maradjon idő és erő arra, amit már ma meg kell tenni e határozat valóra váltásáért. Gyorsítani szükséges a gazdaságos termékszerkezet fejlesztéséit, az exportáru, alapok növelését szolgáló, folyamatban lévő beruházásokat. Nem tűr halasztást az olyan gazdaságtalan termelési tevékenységek beszüntetése, amelyek nem növelik, hanem csökkentik a nemzeti jövedelmet. Attól senkinek sem kell tartania, hogy a gazdaságtalan termelés megszüntetése miatt munka nélkül marad. Az egyik legnagyobb gond éppen abból származik, hogy több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munkaerő. Már csak azért is sürge. tő kötelességünk, hogy az ország munkaerejét jobban hasznosítsuk. Ez nemcsak a munkaszervezés javítását, vagy esetenként a dolgozók átcsoportosítását követeli meg, hanem azt is, hogy a nagy többségre támaszkodva következetesen fellépjünk azokkal szemben, akik csak tessék-lássék veszik ki részüket a közös erőfeszítésekből. Nem szabad megengedni, hogy a többség rovására egyesek visszaéljenek a szabad munkavállalás — célját tekintve közérdeket szolgáló — jogával. Ugyanakkor lépjünk előbbre a tisztességesen dolgozó többségről való gondoskodásban, teremtsünk mindenütt a szocializmushoz méltó, kulturált munkafeltételeket, munkahelyi légkört, működtessük tudatosabban az üzemi demokrácia fórumait, fokozzuk a dolgozók munkavédelmét, adjuk meg a jó munka gazdasági és erkölcsi elismerését. A pártkongresszus határozataival összhangban joggal állapíthattuk meg, hogy az immár tíz éve működő gazdaságirányítási rendszerünk bevált, képes biztosítani népgazdaságunk tervszerű fejlődését, alapelvein nem kell változtatni. A Központi Bizottság áprilisi határozata is utal rá, hogy a gazdaságirányítás rendszere akkor működhet igazán eredményesen, ha az árrendszer helyesen orientálja a vállalatokat, ha az árfélkésztermékekből korszerű módszerekkel minél korszerűbb termékeket gyártsunk. Az élelmiszeripart gyorsabb' ütemben kell fejleszteni. Az iparágnak a mezőgazdasággal összhangban kell fejlődnie. A gépiparban a jövőben a következők lesznek a fejlesztés súlypontjai: A közúti járműgyártás hagyományosan fejlett területei, mint pl. az autóbusz, a motor, a futómű és még számos alkatrész, illetve részegység termelése: az elektronikai, híradás- technikai és vákuumtechnikai ipar egyes, elsősorban beruházási célú berendezéseinek, illetve alkatrészeinek termelése, a műszeriparnak azok a területei, ahol leginkább rendelkezünk a fejlesztés belföldi feltételeivel, így pl. az orvostechnikai termékek, mérőműszerek, optikai műszerek, számítástechnikai, automatizálási és folyamat- irányítási berendezések egyes családjai, a szerszámgépek, a beruházási célú erősáramú villamosgépek és -felszerelések gyártásának egyes, fejlett hazai ipari háttérrel rendelkező családjai, a mezőgazdasági és élelmi- szeriDari gépek egyes családjai, s végül olyan komplett ipari technológiai gyártóberendezések, amelyeknek termearányok valóban azt fejezik ki, amibe a nyersanyagok, termékek előállítása a népgazdaságnak kerül. A legutóbbi években gyorsan és gyakorta változó világpiaci árak hatására árrendszerünk túlságosan is bonyolulttá vált, a sokféle áreltérítés, támogatás, adókedvezmény következtében a termelés valódi, népgazdasági szintű költségei gyakran alig ítélhetők meg. E helyzeten változtatni kell. Mégpedig úgy, hogy a termelői árak jobban fejezzék ki a ráfordításokat, s — miként eddig is történt — a termelői árak rendezésével szükségképpen összefüggő fogyasztói árváltozások ne keresztezzék az életszínvonal emelésének tervét. A jövőbe a jelenen keresztül vezet az út. A Központi Bizottság a legutóbbi ülésén és most a kormány beszámolója is azért összegezte munkánk tapasztalatait, hogy a jövőbe mutasson. Előrehaladásunk mindenekelőtt azt követeli meg tőlünk, hogy sikeresen teljesítsük ez évi népgazdasági tervünket, majd az ötödik ötéves tervet. A párt határozataiban, s a kormánybeszámolóban körvonalazott teéndők világosan mutatják munkánk irányát. Nem kevés, amit elvégeztünk, s nem kevesebb a munka, ami ránk vár. Megnövekedtek a feladatok, sok nehézséget kell még legyűrnünk, de a tapasztalatunk is több, és nagyobb az erőnk is, mint amennyit eddig az építőmunka szolgálatába sikerült állítani. A szocialista építés soksok esztendeje van már a hátunk mögött. Ennek az időszaknak, a jövőbe is mutató legfontosabb tapasztalata: a párt, a kormány, a nép egysége, egyetértése mindig úrrá lett a gondokon. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a kormány beszámolóját elfogadom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom — fejezte be felszólalását Németh Károly. Ezután Géczi János Nóg- rád megyei képviselő, a megyei pártbizottság első titkára, majd Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő, a megyei tanács elnöke szólalt fel. Szabó István Hajdú-Bihar megyei képviselő, a TOT elnöke után Rujsz Lászlóné Vas megyei képviselő kért szót, majd Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. lésében fejlett hagyományaink vannak. A vegyipart továbbra is szelektíven, a szocialista nemzetközi munkamegosztásba illesztve kell fejleszteni. A könnyűipari rekonstrukciót tovább kell fejleszteni, a változó strukturális és növekvő minőségi követelményeknek megfelelően. Villamosenergia-igényünk 1980—1990 között csaknem megkétszereződik. A villa- mosenergia-termelés növekményének fűtőanyagszükségletét körülbelül fele-fele részben hazai szén és hasadóanyag fedezi, a paksi atom- és a bicskei szénerőművel. A magyar munkásosztály, szövetkezeti parasztságunk és értelmiségünk rendelkezik a nagyobb teljesítmény nyújtásához szükséges képességgel és szorgalommal is — fejezte be felszólalását Szekér Gyula. Ezután Gorjanc Ignác. Szolnok megyei képviselő, a Jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója, Weiszböck Rezsőné, Győr-Sopron me. gyei képviselő, a Soproni Szőnyeggyár igazgatója, Pethő István, Veszprém megyei képviselő és Tollár József, Zala megyei képviselő kapott szót. Az országgyűlés csütörtöki ülése Apró Antal zárszavával ért véget. A képviselők pénteken folytatják tanácskozásukat. Befejeződött a Legfelsőbb Tanács ülése Csütörtökön a nagy Kreml palotában a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács együttes ülésével folytatódott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 9. ülésszaka. Az ülésen Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével az élen részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői. Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter terjesztette elő a nemzetközi szerződések megkötésének, végrehajtásának és felmondásának rendjéről szóló törvénytervezetet. A Legfelsőbb Tanács tagjainak megválasztásáról szóló törvénytervezetet Ivan Kapitonov, az SZKP KB titkára terjesztette a szovjet parlament ülésszaka elé. A törvényjavaslatok vitájában felszólalt képviselők egyöntetűen támogatták a törvények elfogadását, majd a képviselők egyhangúlag elfogadták a szavazásra feltett törvényt. A szovjet parlament kétnapos nyári ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Magyar vezetők üdvözlete Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György táviratban üdvözölte L. I. Brezsnyevet és A. N. Koszigint, a Szal- jut—6 kiemelkedő jelentőségű űrrepülés és az Inter- kozmosz-program keretében nemzetközi legénységgel megvalósított újabb űrsiker alkalmából. A magyar vezetők ugyancsak táviratban üdvözölték Edward Giereket, Henryk Jablonskit és Piotr Jarosze- wiczet abból az alkalomból, 'hogy az Interkozmosz-prog. Vám keretében sor került az első lengyel űrhajós űrutazására. BUDAPEST A Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentjének hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttségét — élén Kari Carstens professzorral, a szövetségi parlament elnöké, vei — csütörtökön fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. Ezt követően az NSZK törvényhozó testületének küldöttségét az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadta. A megbeszélésen részt vett Péter János és dr. Johannes Balser. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben kitüntetéseket adott át az Interkoz- mosz-program második nemzetközi űrrepülése résztvevőinek. A szovjet párt- és államfő Pjort Klimuk ezredesnek, a Szovjetunió kétszeres hősének, a Szojuz—30 űrhajó parancsnokának a Lenin-rendet, Mjroslaw Her- maszewski lengyel űrhajóskutatónak pedig a Szovjetunió Hőse kitüntető címet, a Lenin-rendet és az ezzel járó arany csillagot nyújtotta át. RÓMA Az olasz elnökválasztás csütörtöki, legújabb fejleményeként Alessandro Per- tin; szenátor, a szocialisták első számú jelöltje, visszalépett. A döntést maga a politikus közölte délután. A beszámoló vitája Németh Károly beszéde Gyula felszólalása
