Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

1978. július 7. KÉPÚJSÁG 3 Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról). mielőbbi felszámolásáért, amelyek nyugtalanítóan ve­szélyeztetik az emberiség bé­kéjét. A nemzetközi színtéren ki­alakult bonyolult helyzet el­lenére meggyőződésünk, hogy az enyhülésben észlelhető megtorpanás átmeneti jelen­ség, de elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy az enyhülés minden híve össze­fogjon és határozottan fel­lépjen a béke és biztonság védelmében. Tisztelt országgyűlés! Ügy vélem, a beszámolóból kitűnik, hogy a munka, amit elvégeztünk, nem kevés, de az is, hogy a feladatok, ame­lyeket a jövőben meg kell oldanunk, még nagyobbak. Az eredmények mellett le­küzdésre váró nehézség is van bőven, mégis bizakodás­sal nézhetünk a jövőbe, mert szilárd alapokra építhetünk. Van helyes politikánk, vi­lágos célunk és programunk. Erősödik a szocialista nem­A Minisztertanács — amint azt a beszámoló tükrözi — eredményesen hajtotta végre az országgyűlésben csaknem három esztendeje, jóváha­gyott munkaprogramját. Lá­zár elvtárs szólt arról, hogy a kormány munkájának ér­tékeléséhez, a feladatok ki­jelöléséhez jó alapot szol­gáltatott a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága áprilisi ülésének határozata. A beszámolóban adott elemzés csakúgy, mint a kijelölt feladatok össz­hangban vannak a Központi Bizottság értékelésével, tár­sadalmunk valóságos hely­zetével. A Központi Bizottság jó érzéssel állapíthatta meg, hogy a kongresszus határo­zatai, a programnyilatkozat, az ötödik ötéves terv irány­elvei általános egyetértésre és támogatásra találtak, ami­ről mindenekelőtt országunk fejlődése tanúskodik. A párt számvetése reális, bevált politikájához híven nem a vágyainkon, óhajain­kon, hanem életünk valósá­gán nyugszik. Központi Bi­zottságunk nagy elismerés­sel állapította meg, hogy a kommunisták és a pártonkí- vüliek együttműködéséből, együttes erőfeszítéseiből je­lentős eredmények születtek, de munkánk gyengéi felett sem hunyt szemet. Méltán emelte ki debreceni beszédében Kádár János elvtárs, hogy a fejlett szocia­lista társadalom építése ha­zánkban nemzeti programmá vált. Ennek köszönhető min­den, amit hazánk, életünk szebbé, jobbá tételében elér­tünk. Legyünk tudatában, hogy pártunk, kormányunk és népünk egysége a szocia­lista célokban — a legfőbb előre vivő erő, eddigi ered­ményeinknek a forrása, s to­vábbi sikereinknek is a zálo­ga. Nagy vívmányunk, hogy a fejlett szocialista társa­dalom építésén a kölcsönös bizalom jegyében, egymást megbecsülve és segítve, jó egyetértésben, közösen mun- kaiKOdnak a különböző vi­lágnézetű emberek, a kom­munisták és pártonkívüliek, a nők és a férfiak, a Magyar Népköztársaság nemzetiségi állampolgárai, a szocializ­must építő dolgozók. Epítőmunkánk eredményei különösen értékesek, mivel néoünk azokat számunkra sok tekintetben kedvezőtlen külső gazdasági feltételek és kiéleződött nemzetközi ideo­lógiai harc közepette érte el. • Munkánk szempontjából ugyanakkor az a legfonto­sabb, hogy a nemzetközi élet­ben változatlanul az enyhü­lés, a békés egymás mellett élés a fő tendencia. Hazai és a nemzetközi munkánk tapasztalatait ösz- szegezve joggal mondhatta ki a párt Központi Bizottsága, hogy bevált politikánkon, a zeti egység, gyarapodik né­pünk tudása, növekszik a közéleti felelősség és a cse­lekvőkészség. Népgazdasá­gunk nagy tartalékokkal ren­delkező, dinamikusan fejlő­dő szocialista gazdaság. Erőn­ket, biztonságunkat megnö­veli, hogy megbecsült tagja vagyunk a szüntelenül fej­lődő szocialista közösségnek. Az előttünk álló feladatok igényesek, de vonzóak is, eredményes megoldásukhoz azonban a vezetés minden szintjén, minden munkahe­lyen még fegyelmezettebb, még jobb munkára van szük­ség. A kormány azon lesz, hogy a Központi Bizottság Elsőnek Cservenka Ferenc- né (Pest m.), a Pest megyei pártbizottság első titkára szó­lalt fel, aki főleg munkaszer­vezési kérdésekkel foglalko­zott. Juratovics Aladár (Csongrád m.) a nagyalföldi kőolaj- és földgázterme­lő vállalat üzemvezető mérnöke szólalt fel utána, XI. kongresszuson kitűzött célokon nem kell változtat­nunk. Népünk akaratával is egyezően az eddigi úton, az eddigi bel- és külpolitikát következetesen folytatva fo­gunk előrehaladni. A kormány beszámolójá­nak középpontjában a gaz­dasági és a kulturális építő­munka kérdései állnak. Ez természetes, hiszen a szocia­lizmus építésének jelenlegi időszakában ez a két legfon­tosabb, egymással szorosan összefüggő, egymástól elvá­laszthatatlan feladat. A népgazdaság fejleszté­sének feladatai nagyobbak és bonyolultabbak, mint a ko­rábbi években voltak. Lázár elvtárs méltán emelte ki, hogy ötéves tervünk idő­arányos céljait, legfőbb elő­irányzatait elértük, illetve megközelítettük. Népünk életkörülményei a nehezebb gazdasági feltéte­lek ellenére is javultak, bár az életszínvonal emelkedésé­nek ütemét a reális lehetősé­gekhez igazodva valamelyest mérsékelnünk kellett. Nem csökkentettük, ellenkezőleg növeltük a lakásépítést, a kommunális beruházásokat, javítottuk az áruellátást. A párt és a kormány szá­mon tartja a jogos igénye­ket. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén megerősí­tette — Lázár elvtárs is szólt róla —, hogy a jelen ötéves tervidőszak második felében lehetőségeinkkel összhangban sor kerül az alacsony nyugdíjak, vala­mint a három- és többgyer­mekesek családi pótlékának indokolt növelésére. Tudjuk — és ezt mindenkinek tud­nia kell —, hogy az igények kielégítésének feltételei a jö­vőben is csak jobb, fegyel, mezettebb munkával te­remthetők meg. Pártunk és kormányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésével együtt kell járnia az életszínvonal rendszeres emelkedésének. Lázár elvtárs szólott né­pünk kulturális színvonalá­nak emelkedéséről, s a tá- gabb értelemben vett kultu­rális munka sikereiről és gondjairól. Míg a gazdálko­dás eredményessége számok­ban rögzíthető, a társadalom tudati állapota nehezebben mérhető, pedig vannak ész­revehető jelei e területen is a fejlődésnek. A szocialista brigádmozgalom kiterebélye. sedése, a szocialista munka­verseny sikerei, a társadal­mi aktivitás fokozódása a városokban és a falvakban egyaránt mutatja, hogy nö­vekszik azoknak a tábora, akik munkahelyi kötelezett­ségükön felül is hajlandók részt vállalni szocialista épí­tőmunkánkban, kulturális értékeink gyarapításában, la­kóhelyük szépítésében. Akárcsak pártunk Köz­ponti Bizottságának határo­zata, a kormány itt elhang­áprilisi ülésének határozata szellemében tovább javítsa a végrehajtás feltételeit. Ehhez kérjük az országgyűlés és egész dolgozó népünk segít­ségét és támogatását. Lázár György nagy taps­sal fogadott expozéja után az elnöklő Apró Antal köszön­tötte az ülésen részt vevő Karl Carstens professzort, az NSZK szövetségi parlament­jének elnökét és a vezetésé­vel a magyar országgyűlés meghívására hazánkban tar­tózkodó parlamenti küldött­ség tagjait. Ezt követően megkezdődött a Minisztertanács beszámoló­ja fölötti vita. majd Salamon Húgóné, a Komárom megyei képviselő, a pártbizottság titkára kért szót. Ebédszünet után az első felszólaló Németh Károly budapesti képviselő, az MSZMP PB tagja, a KB tit­kára volt. zott beszámolója is nyíltan és kritikusan szólt a gon- ‘ dókról, munkánk gyengesé­geiről. Tudjuk és tudni kell, hogy népgazdaságunk külső egyensúlyának helyreállítá­sa a korábban elképzeltnél is nagyobb erőfeszítéseket és hosszabb időt igényel. Anyagi és szellemi erőink ismeretében elmondhatjuk: képesek vagyunk nagyobb és jobb teljesítményekre. A jo­gos igények teljesebb kielé­gítésének gazdasági alapjai fokozatosan megteremthe­tők. Adottságaink kihaszná­lásával, a tervszerűbb, szer­vezettebb munkával eleget tudunk tenni a magasabb minőségi követelményeknek is. Ez nemcsak a gazdasági életben dolgozókra vonatko­zik, hanem a tudomány, az oktatás, a közművelődés, az egészségügy — szóval éle­tünk minden területére ér­vényes. A kezdeti eredmények el­lenére még nem bontakozott ki igazán a munka a Köz­ponti Bizottság tavaly októ­beri határozatában foglalt irányelvek végrehajtására, külgazdasági stratégiánk ér­vényesítésének és a termelé­si szerkezet megváltozásának érdekében. Igaz, az irányéi­Szekér Szekér Gyula felszólalásá­ban — a kormány gazdaság- szervező tevékenységével összefüggésben — külgazda­sági kapcsolatainkról, a ter­melési és termékszerkezet korszerűsítéséről, valamint néhány gazdaságirányítási feladatról beszélt. Hangoz­tatta: Gazdaságunk további elő­rehaladása csak az intenzív fejlődés útján lehetséges. Ez azt jelenti, hogy meg kell gyorsítanunk a népgazdaság technikai fejlődését, s a gaz­dasági élet minden területén az eddigieknél is magasabb fokú tervszerűséggel és szer­vezettséggel kell dolgoznunk. Az utóbbi néhány évben nagy mértékben változtak a világpiaci árarányok. Jogosan vetődik fel a kér­dés: hol a kivezető út a ma­gyar népgazdaság számára ebből a helyzetből? 1975 vé­gétől csaknem két évig tartó munkával többszáz gazdasági és politikai munkás, szakértő részletes felmérő-elemző munkát készített gazdasá­gunk állapotáról és javasla­tot tett a megváltozott körül­mények miatt szükséges ten­nivalók kijelölésére. Az MSZÍMP Közponi Bizottsága az elmúlt év októberében előremutató határozatot ho­zott hosszú távú külgazda­sági politikánk és a termelé­si szerkezet korszerűsítésé­nek irányelveire. Arra kell törekednünk, hogy a rendelkezésre álló energiából, nyersanyagból és vek nem rövid távra szóló feladatokat szabtak meg, s ami eddig történt, a lehető­ségek felmérésére, a teendők kimunkálására — az elisme­résre méltó. Ügyelni kell azonban, hogy a távlat; ten­nivalók kimunkálása mellett maradjon idő és erő arra, amit már ma meg kell ten­ni e határozat valóra váltá­sáért. Gyorsítani szükséges a gazdaságos termékszerkezet fejlesztéséit, az exportáru, alapok növelését szolgáló, folyamatban lévő beruházá­sokat. Nem tűr halasztást az olyan gazdaságtalan termelé­si tevékenységek beszünte­tése, amelyek nem növelik, hanem csökkentik a nemzeti jövedelmet. Attól senkinek sem kell tartania, hogy a gazdaságta­lan termelés megszüntetése miatt munka nélkül marad. Az egyik legnagyobb gond éppen abból származik, hogy több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munka­erő. Már csak azért is sürge. tő kötelességünk, hogy az ország munkaerejét jobban hasznosítsuk. Ez nemcsak a munkaszervezés javítását, vagy esetenként a dolgozók átcsoportosítását követeli meg, hanem azt is, hogy a nagy többségre támaszkodva következetesen fellépjünk azokkal szemben, akik csak tessék-lássék veszik ki ré­szüket a közös erőfeszítések­ből. Nem szabad megenged­ni, hogy a többség rovására egyesek visszaéljenek a sza­bad munkavállalás — célját tekintve közérdeket szolgáló — jogával. Ugyanakkor lép­jünk előbbre a tisztességesen dolgozó többségről való gon­doskodásban, teremtsünk mindenütt a szocializmushoz méltó, kulturált munkafelté­teleket, munkahelyi légkört, működtessük tudatosabban az üzemi demokrácia fóru­mait, fokozzuk a dolgozók munkavédelmét, adjuk meg a jó munka gazdasági és er­kölcsi elismerését. A pártkongresszus határo­zataival összhangban joggal állapíthattuk meg, hogy az immár tíz éve működő gaz­daságirányítási rendszerünk bevált, képes biztosítani nép­gazdaságunk tervszerű fejlő­dését, alapelvein nem kell változtatni. A Központi Bizottság ápri­lisi határozata is utal rá, hogy a gazdaságirányítás rendszere akkor működhet igazán eredményesen, ha az árrendszer helyesen orientál­ja a vállalatokat, ha az ár­félkésztermékekből korszerű módszerekkel minél korsze­rűbb termékeket gyártsunk. Az élelmiszeripart gyor­sabb' ütemben kell fejleszte­ni. Az iparágnak a mezőgaz­dasággal összhangban kell fejlődnie. A gépiparban a jövőben a következők lesznek a fejlesz­tés súlypontjai: A közúti járműgyártás ha­gyományosan fejlett terüle­tei, mint pl. az autóbusz, a motor, a futómű és még szá­mos alkatrész, illetve rész­egység termelése: az elektronikai, híradás- technikai és vákuumtechni­kai ipar egyes, elsősorban be­ruházási célú berendezései­nek, illetve alkatrészeinek termelése, a műszeriparnak azok a területei, ahol leginkább ren­delkezünk a fejlesztés bel­földi feltételeivel, így pl. az orvostechnikai termékek, mérőműszerek, optikai mű­szerek, számítástechnikai, automatizálási és folyamat- irányítási berendezések egyes családjai, a szerszámgépek, a beru­házási célú erősáramú villa­mosgépek és -felszerelések gyártásának egyes, fejlett hazai ipari háttérrel rendel­kező családjai, a mezőgazdasági és élelmi- szeriDari gépek egyes család­jai, s végül olyan komplett ipa­ri technológiai gyártóberen­dezések, amelyeknek terme­arányok valóban azt fejezik ki, amibe a nyersanyagok, termékek előállítása a nép­gazdaságnak kerül. A leg­utóbbi években gyorsan és gyakorta változó világpiaci árak hatására árrendszerünk túlságosan is bonyolulttá vált, a sokféle áreltérítés, támo­gatás, adókedvezmény követ­keztében a termelés valódi, népgazdasági szintű költsé­gei gyakran alig ítélhetők meg. E helyzeten változtatni kell. Mégpedig úgy, hogy a ter­melői árak jobban fejezzék ki a ráfordításokat, s — mi­ként eddig is történt — a termelői árak rendezésével szükségképpen összefüggő fo­gyasztói árváltozások ne ke­resztezzék az életszínvonal emelésének tervét. A jövőbe a jelenen keresz­tül vezet az út. A Központi Bizottság a legutóbbi ülésén és most a kormány beszámo­lója is azért összegezte mun­kánk tapasztalatait, hogy a jövőbe mutasson. Előrehala­dásunk mindenekelőtt azt követeli meg tőlünk, hogy si­keresen teljesítsük ez évi népgazdasági tervünket, majd az ötödik ötéves tervet. A párt határozataiban, s a kor­mánybeszámolóban körvona­lazott teéndők világosan mu­tatják munkánk irányát. Nem kevés, amit elvégeztünk, s nem kevesebb a munka, ami ránk vár. Megnövekedtek a feladatok, sok nehézséget kell még legyűrnünk, de a ta­pasztalatunk is több, és na­gyobb az erőnk is, mint amennyit eddig az építőmun­ka szolgálatába sikerült állí­tani. A szocialista építés sok­sok esztendeje van már a há­tunk mögött. Ennek az idő­szaknak, a jövőbe is mutató legfontosabb tapasztalata: a párt, a kormány, a nép egy­sége, egyetértése mindig úrrá lett a gondokon. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében a kormány beszá­molóját elfogadom és az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom — fejezte be fel­szólalását Németh Károly. Ezután Géczi János Nóg- rád megyei képviselő, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, majd Klaukó Mátyás Bé­kés megyei képviselő, a me­gyei tanács elnöke szólalt fel. Szabó István Hajdú-Bihar megyei képviselő, a TOT el­nöke után Rujsz Lászlóné Vas megyei képviselő kért szót, majd Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese emelkedett szólásra. lésében fejlett hagyománya­ink vannak. A vegyipart továbbra is szelektíven, a szocialista nemzetközi munkamegosz­tásba illesztve kell fejleszte­ni. A könnyűipari rekonstruk­ciót tovább kell fejleszteni, a változó strukturális és nö­vekvő minőségi követelmé­nyeknek megfelelően. Villamosenergia-igényünk 1980—1990 között csaknem megkétszereződik. A villa- mosenergia-termelés növek­ményének fűtőanyagszükség­letét körülbelül fele-fele rész­ben hazai szén és hasadó­anyag fedezi, a paksi atom- és a bicskei szénerőművel. A magyar munkásosztály, szövetkezeti parasztságunk és értelmiségünk rendelke­zik a nagyobb teljesítmény nyújtásához szükséges ké­pességgel és szorgalommal is — fejezte be felszólalását Szekér Gyula. Ezután Gorjanc Ignác. Szolnok megyei képviselő, a Jászberényi Hűtőgépgyár ve­zérigazgatója, Weiszböck Rezsőné, Győr-Sopron me. gyei képviselő, a Soproni Szőnyeggyár igazgatója, Pethő István, Veszprém me­gyei képviselő és Tollár Jó­zsef, Zala megyei képviselő kapott szót. Az országgyűlés csütörtöki ülése Apró Antal zárszavával ért véget. A képviselők pén­teken folytatják tanácskozá­sukat. Befejeződött a Legfelsőbb Tanács ülése Csütörtökön a nagy Kreml palotában a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács együttes ülésével folytatódott a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának 9. ülésszaka. Az ülésen Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnökével az élen részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői. Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügy­miniszter terjesztette elő a nemzetközi szerződések meg­kötésének, végrehajtásának és felmondásának rendjéről szó­ló törvénytervezetet. A Legfelsőbb Tanács tag­jainak megválasztásáról szó­ló törvénytervezetet Ivan Ka­pitonov, az SZKP KB titkára terjesztette a szovjet parla­ment ülésszaka elé. A törvényjavaslatok vitá­jában felszólalt képviselők egyöntetűen támogatták a törvények elfogadását, majd a képviselők egyhangúlag el­fogadták a szavazásra feltett törvényt. A szovjet parlament kétna­pos nyári ülésszaka ezzel be­fejezte munkáját. Magyar vezetők üdvözlete Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György táviratban üdvözölte L. I. Brezsnyevet és A. N. Koszigint, a Szal- jut—6 kiemelkedő jelentősé­gű űrrepülés és az Inter- kozmosz-program keretében nemzetközi legénységgel megvalósított újabb űrsiker alkalmából. A magyar vezetők ugyan­csak táviratban üdvözölték Edward Giereket, Henryk Jablonskit és Piotr Jarosze- wiczet abból az alkalomból, 'hogy az Interkozmosz-prog. Vám keretében sor került az első lengyel űrhajós űruta­zására. BUDAPEST A Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi parla­mentjének hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodó küldöttségét — élén Kari Carstens professzorral, a szövetségi parlament elnöké, vei — csütörtökön fogadta Púja Frigyes külügyminisz­ter. Ezt követően az NSZK törvényhozó testületének kül­döttségét az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke fogadta. A meg­beszélésen részt vett Péter János és dr. Johannes Bal­ser. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke csütör­tökön a Kremlben kitünte­téseket adott át az Interkoz- mosz-program második nem­zetközi űrrepülése résztve­vőinek. A szovjet párt- és államfő Pjort Klimuk ezre­desnek, a Szovjetunió két­szeres hősének, a Szojuz—30 űrhajó parancsnokának a Lenin-rendet, Mjroslaw Her- maszewski lengyel űrhajós­kutatónak pedig a Szovjet­unió Hőse kitüntető címet, a Lenin-rendet és az ezzel já­ró arany csillagot nyújtotta át. RÓMA Az olasz elnökválasztás csütörtöki, legújabb fejle­ményeként Alessandro Per- tin; szenátor, a szocialisták első számú jelöltje, visszalé­pett. A döntést maga a poli­tikus közölte délután. A beszámoló vitája Németh Károly beszéde Gyula felszólalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom