Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-04 / 155. szám
icszá - psz.1 , .-»• -tár XXVIII. évfolyam, 155. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. július 4., kedd Mai számunkból SOK ÚJ KEZDEMÉNYEZÉS (3. old.) TÁJÉKOZOTTSÁG (3. old.) MATERIALIZMUSRA NEVEL-E A FIZIKA? (4. old.) NÉGY CSAPAT MÉG VERSENYBEN (5. old.) Hány népgazdaság van? HATVANMILLIÓ dollár kiadását tette elkerülhetővé 1977-ben az az intézkedéssorozat, aminek célja, hogy a kőolajfeldolgozásból származó termékeket más energia- hordozókkal — így szénnel, földgázzal — helyettesítsék. Az energiafelhasználás ésszerűbbé tétele fontos népgazdasági érdek; népgazdasági érdekekre hivatkoznak azok a — közületi — fogyasztók, akiknél marad a szén az áhított olajtüzelés helyett, s gazdasági céljaik veszélyeztetésével vádolják azokat, akik nem engedélyezik az olaj- vagy földgáztüzelésre történő átállást. Ezek szerint van egy nagy népgazdaság, s azután sok-sok kicsi, kinek kinek már-már tetszése szerinti, például műszeripari, textilipari, élelmiszeripari, attól függően, egy- egy cég hol tevékenykedik. Az abszurdumig futottunk gondolatmenetünkkel, mert hiszen a műszeripari stb. „népgazdaság” képtelenség. Mégis, a végletesség segít annak a napi tapasztalatnak a megvilágításában, a mi arra figyelmeztet, túl könnyen vélik némely termelők, szolgáltatók, általában gazdálkodó szervek kizárólagos tulajdonuknak a nép- gazdasági érdekeket, s joguknak az így értelmezett érdekek képviseletét, érvényesítését. Holott az egyszeregy az egyszeregy: csak egyféle népgazdaság van. Amire mindenki bólogat. S azután cselekszik úgy, ahogy addig. Tavaly a bíróságok összesen tizenkilencezer gazdasági pert tárgyaltak, s az ún. peren kívüli jogi viták számát ennek többszörösére becsülik a szakemberek. Aligha merész megállapítás: a perekben, a vitákban a leggyakrabban elhangzó kifejezés minden bizonnyal a népgazdaság érdeke, igénye, szükséglete, diktátuma volt. Erre hivatkozott al- és felperes, egyik és másik jogtanácsos, felügyeleti szerv és bíró, s erre hivatkozik az újságíró is, mert hiszen a népgazdaság említése jogos. Csak nem mindenkor, s mindenki által! NAGYON IGAZA VAN annak a vezérigazgatónak, j aki azt mondta, amikor partnereiknek nincsenek érveik, vagy kifogytak azokból, akkor hozakodnak elő a vélt aduval, a népgazdasági érdekek ilyen-olyan értelmű emlegetésével. Igen ám„ de tiszteletet érdemlő önkritikával ugyanez a vezérigazgató azt is elismerte, ő sem jár el másként, ha szorult helyzetbe kerül, summa sum- márum,'divat lett hajigálózni e nagy nyomatékú kifejezéssel. Pontosan azért, mert divat, mert gyakori, sokat veszített súlyából az ilyesfajta érvelés. Hiszen aki mondja, s akinek mondják, egyaránt tudja, népgazdaság alatt — nem kivétel nélkül, de legtöbbször — az a „pi- -ike” népgazdaság értendő, amit a hivatkozó kisajátítani vélt a nagy egészből, ami az „ő” népgazdasága. Más híján macskakörmökkel jeleztük előbb egyet nem értésünket az ilyesfajta különbejáratú okoskodásokkal, ám ettől még azok vannak, elhangzanak napról napra. • A nagyvállalat ezt a címkét használva kísérli meg rátestálni a kisebbre elöregedett termelőberendezéseit, s j azokkal együtt a nála gazdaságtalan — de az új helyen sem kifizetődő — gyártást, a kicsiny cég vastagon fo- | gó árkalkulációs ceruzáját véli a népgazdasági érdekeltségtől vezettetni, s az építők, mikor csapot-papot otthagyva elvonulnak egy másik beruházásra, szintén e jelszóval teszik. Kikerülhetetlen a forró kása: sokak számára takaró j lett a népgazdaság emlegetése, takaró mulasztásokra, melléfogásokra, szervezetlenségre, az igények rossz föl- j . mérésére. Igaz, az érdekeltség bonyolult szövevény, mert szálai a társadalmi hasznosságot éppúgy átfogják, mint a jó értelmű csoport- és egyéni érintettséget. Az azonban járhatatlan út, hogy ki-ki tetszése szerint e szövevényből kihúz egy szálat, s fölmutatja úgy, hogy másnak tessék, népgazdasági fontosságúnak azt, ami szűk csoportot, néhány személyt képvisel, jelenít meg csupán. VIZSGÁLATOK SORA bizonyítja: a termelő tévé- j kenység legsebezhetőbb területeinek egyike az ágazatok kapcsolatrendszere, s a vállalatok közötti együttműködés. A zavarok fő forrása az a szemléletmód, melynek hirdetői és gyakorlói mindig a maguk népgazdasági szerepét állítják a fő helyre, nem sokat törődve azzal, s sajátos, sok szereplőt befogadó színpadon rajtuk kívül még kik, hol, milyen rendezői utasítások alapján helyezkednek el. Magyarán: akik mást játszanak, mint amit játszaniuk kell, azok fölborítják a rendet, veszélyeztetik az előadás menetét. Ezért nem csupán erkölcsi, hanem nagyon is valós, megfogható érdekek fűződnek ahhoz, hogy ahol szükség van rá, ott ne csak győzködéssel, hanem más módon is mindenkivel megértessék : csak egy népgazdaság van, s cselekedeteit ennek érdekeihez kell igazítania. LÁZÁR GÁBOR Aratják az őszi árpát Csatasorban a kombájnok Megkezdték az őszi árpa betakarítását a bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezetben. Ha az idő engedi, egy hét múlva kezdik a búza aratását is. A múlt heti vihar sok helyen megdöntötte a gabonát. A sok eső, a hűvös idő miatt késik az érés. Az már biztos: az idén nehéz aratás lesz. A viszonylagos nagy nedvességtartalom ellenére is aratni kell az árpát, mert rohamosan gyomo- sodni kezdene. Árpával teli IFA ereszkedik óvatosan a domboldalról, a kombájnok a megdőlt táblával, a nehéz talajjal birkóznak. Egyelőre órabérbe dolgoznak a kombájnosok és terményszállítók. A száz hektár árpa betakarítása „bemelegítésnek” számít. Nem kell még túlórázni, a hét közepéig „kényelmesen” végeznek az árpával. Az igazi erőpróba a búza betakarítása lesz. Fotó: Komáromi Púja Frigyes Becsben Dr. Willibald Pahr osztrák, külügyminiszter meghívására hétfőn délután háromnapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett Púja Frigyes külügyminiszter. A kedden délelőtt megkezdődő hivatalos megbeszéléseken a két külügyminiszter áttekinti a magyar—osztrák kapcsolatok alakulásával, illetve a nemzetközi helyzet legfontosabb fejleményeivel ösz- szefüggő kérdéseket. Az osztrák külpolitikai és nemzetközi kapcsolatok társasága felkérésére Púja Frigyes kedden előadást tart „A Magyar Népköztársaság külpolitikájának fő vonalai és az európai együttműködés időszerű kérdései” címmel. A külügyminiszter szerdán felkeresi hivatalában dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnököt, majd az osztrák külügyminisztérium épületében sor kerül a két ország kör zötti vízumkényszer megszüntetéséről szóló és a jövő év január 1-én életbe lépő egyezmény aláírására. Az 1979. január 1-én hatályba lépő megállapodás jelentőségét a Volksstimme vezércikkében méltatta Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke. Rámutatott, hogy a vízumkényszer megszüntetésével Magyarország és Ausztria Helsinki szellemében járt el és újabb konkrét lépéssel segítette elő a biztonsági értekezlet határozatainak sokoldalú megvalósítását. Az Osztrák KP elnöke végül emlékeztetőül idézett a közelmúltban Magyarországon tett látogatásakor, Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával folytatott megbeszéléseiről kiadott közös közleményből, amelyben mindkét párt képviselői megállapítják, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatainak fejlődése, ezen belül az utazási feltételek könnyítése mindkét nép és mindkét párt érdekeit szolgálja. (MTI). Kadhafi Máltán A brit katonai támaszpontok jövő évben esedékes bezárása után Málta csak a haladó arab országok gazdasági segítségét veszi igénybe abban az esetben, ha a nyugat-európai államok továbbra is nehézségeket támasztanak a földközi-tengeri szigetországnak —, mondotta vasárnap La Valettában Dominic Mintoff máltai miniszterelnök egy tömeggyűlésen, amelyet Moamer El- Kadhafi líbiai államfővel közösen tartott. Kadhafi elnök öt európai szocialista országban, köztük Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatása után érkezett Máltába. A Mintoff miniszterelnökkel közös tömeggyűlésen a líbiai államfő élesen bírálta a brit támaszpont-politikát és arról biztosította a földközi-tengeri kis szigetországot, hogy Líbia minden segítséget megad neki az egykori gyarmatosítók távozása után. „Ennek a sportágnak jövője van” A TOTÉV motorosai vasárnap délelőtt Tengelicen bemutató versenyt rendeztek. Ezen részt vettek a lengyeli túramotorosok is. Képünkön a verseny legjobbjai közt Kern György, 107-es rajtszámmal. (Riport a 6. oldalon.) Munkában Sólyom József, a körzeti szerelő
