Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

2 Képújság 1978. július 30. Az események címszavakban. Hétfő: A dollár újabb árfolyamzuhanása a tokiói tőzs­dén. — Megfosztották minden tisztségétől Leigh táborno­kot, a chilei junta tagját. — Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága ülést tartott. Kedd: Brezsnyev—Honecker-találkozó a Krímben. — Belgrádban megkezdte munkáját az el nem kötelezett or­szágok külügyminiszteri értekezlete. — Brüsszelben ta­nácskozások kezdődtek a Közös Piac és a KGST között tervezett átfogó megállapodásról. Szerda: Az amerikai szenátus feloldotta a Törökország­nak szánt fegyverek szállítási tilalmát. — Egyiptom ki­utasította a mintegy fél éve ott-tartózkodó izraeli katonai küldöttséget. — Az etióp hadsereg egységei előretörtek az eritreai Masszava térségében. Csütörtök: Kádár János a Szovjetunióba utazott. — Castro beszéde Kuba internacionalista politikájáról. — Eanes elnök menesztette a portugál kormányfőt, Mario Soarest. Péntek: ■ Brezsnyev—Kádár-találkozó a Krímben. — Pekingben közölték, hogy külügyminiszter-helyettesi szin­ten tárgyalásokat kezdenek a Vietnami Szocialista Köztár­sasággal. — Atherton amerikai utazó nagykövet izraeli tárgyalásai után Egyiptomban igyekszik közvetíteni. Magángépkocsiján érkezett Antonio Ramalho Eanes por­tugál elnökhöz Soares lemondatott miniszterelnök. A poli­tikus kijelentette, hogy csak mint a szocialista párt veze­tője, s nem mint ügyvezető miniszterelnök tárgyal az államfővel. Később azonban mégis vállalta az ügyvezető kormányfői megbízatást. (Képtávírónkon érkezett) Szombat: A záródokumentum kidolgozása a belgrádi el nem kötelezett tanácskozáson. — Zaire-ban angolai kül­döttség folytat megbeszéléseket. — Piccolit választották az olasz kereszténydemokrata párt elnökévé Moro utódjaként. A hét 3 kérdése A portugál kormányválság kirobbanása a Lisszabon­ban történtekre irányítja a figyelmet. Sok a bizonytalan- sági tényező: mit akar Eanes elnök, mik Soares szocialis­táinak az elképzelései, hogyan hat az USA nyomása egy­felől, a Közös Piac országainak a követelése másfelől a leendő kormányra. A ma legidőszerűbbnek látszó kérdés: új választásokat írnak-e ki? Belgrádban az el nem kötelezett országok külügymi­nisztereinek a tanácskozása a heves viták jegyében kez­dődött. Jogos a kérdés: milyen ellentétes erők feszülnek az el nem kötelezettek mozgalmában? Az előző héten Bonnban megrendezett nyugati csúcs- találkozóhoz fűzött várakozások legalábbis egy területen szertefoszlani látszanak: a nyugati valuták értékének egy­máshoz igazítása, az árfolyamok nyugodt hangulatban való kialakítása nem megy... A dollár történelme folya­mán először süllyedt Tokióban a „lélektanilag kritikus" 200 jen határ alá. Mi okozza a nyugati világ újabb valuta­zavarait? Elvben Soares a portugál kommunisták támogatásával is kormányt alakíthatna (megjegyzendő, hogy az utóbbi időben a PKP együttműködési készséget mutatott vele, s hogy az Intersindical, ez a hatalmas szakszervezeti köz­pont, amelyen belül erős a kommunisták befolyása, szin­tén nem zárkózott el a kormánnyal való tárgyalások elől...) Nos, sajnos, a jelenlegi nemzetközi helyzet éppúgy kizárni látszik a szocialisták és kommunisták összefogását, mint Portugália belső gazdasági helyzete! Az ország 2 és fél milliárd dolláros deficittel zárta a tavalyi külkereskedelmi mérlegét. Sürgős segítségre van szüksége a Nemzetközi Valuta Alaptól és a Közös Piactól. (Ez utóbbinak a kapuja 1980-ban nyílik meg Portugália előtt.) Ha nem sikerül új kormánytöbbséget összehozni, ak­kor nincs más hátra, mint új választások kiírása. Ezt tu­lajdonképpen minden párt vállalja, mivel 1980-ban ugyanis úgyis esedékes a választási erőpróba. Addig viszont a sú­lyos gazdasági helyzet nadrágszíj-megszorítást ír elő, s bárki hajtatja végre, mint a következő kormány miniszter- elnöke, bizonyos lehet afelől, hogy a népszerűtlen intéz­kedések 1980-ban politikai bukását idéznék elő. Akkor ta­lán jobb most túllenni a választásokon, s a belpolitikai erő­viszonyok tisztázása után hozzálátni a gazdasági gondok eloszlatásának mégoly nagy áldozatokat követelő kísér­letéhez. Milyen ellentétes erők feszülnek az el nem kötele­zettek mozgalmában? Uj választásokat írnak-e ki Portugáliában a válság megoldására? Nagyon bonyolult helyzet alakult ki Európa legnyuga­tibb csücskében: a majdnem öt évtizedes fasiszta uralom után a demokrácia négy éve a reakció sorozatos és nö­vekvő erejű támadásainak jegyében telt el. E támadások közben, s éppen hatásukra is a portugál politikai élet fő­szereplőit más-más módon ítélte meg a világ: Mario Soa­res eleinte baloldalinak számított, aztán kommunista- ellenességét emelték ki a hírmagyarázók, mostanság az a döntő vonás a politikai arculatán, hogy szembe kell száll­nia a szélsőjobboldal mind szemérmetlenebb támadásaival. (Visszaemlékezhetünk Meló Antunes őrnagy politikai „cím­kéire”: előbb forradalmárnak mondták, aztán „a szakadár tiszti csoport vezetőjének”, utána — a jobboldali manőve­rek célpontjává válása után — ismét baloldalinak te­kintették.) Azt követően, hogy Eanes köztársasági elnök meg­vonta bizalmát Soarestől, aki aztán le is mondott, az a kérdés: ki és kikkel alakíthat kormányt, milyen program megvalósítására? A parlamentben Soares pártja a legerő­sebb, de egymagában nem képes kormányozni, támogatók­ra van szüksége. Eddig a második legnagyobb párt, a CDS, a kereszténydemokrata színezetű Demokratikus Szociális Centrum állt Soares szocialistái mellett. A hét elején a CDS visszahívta három miniszterét a kormányból, ezzel magára vállalta a kormányválság politikai terhét. Eanes elnök tette rá az „i"-re a pontot, amikor feloszlatta a kormányt. 86 ország képviselőinek részvételével folyt le Belgrád­ban az el nem kötelezettek, külügyminiszteri értekezlete. Hatalmas szám ez, a világ államainak majdnem kéthar­mada! Természetes, hogy mennél többen vannak, annál nehezebb megtalálni a politikai közös nevezőt... Az el nem kötelezett, tehát katonai tömbökhöz nem tartozó országok politikai színskálája igen széles: az egyik oldalon ott van­nak olyan szocialista országok, mint Kuba és Vietnam, vagy a vendéglátó Jugoszlávia, a másik végletnek azt lehet említeni, hogy a napokban katonai puccs zajlott le Bolíviában, s a jobboldali elnök sietett bejelenteni — az el nem kötelezettekhez való csatlakozását... A mozgalom egysége szakítópróbának volt kitéve. Olyan „el nem kötelezettek”, akik inkább az imperializ­mus kegyeit keresik, támadásokat intéztek az el nem kö­telezettek antiimperialista törekvései ellen. Kuba is nem­egy vádat, rágalmat volt kénytelen visszautasítani, s a szocialista amerikai állam elleni akciókat nemcsak az magyarázta, hogy egyesek szemében szálka a kubai ön­kéntesek megjelenése afrikai földön a régi és az új gyar­matosítók elleni harcban, hanem az is, hogy Havanna lesz jövőre az el nem kötelezettek csúcsértekezletének a szín­helye! Mi okozza a nyugati világ újabb valutazavarait? Két hete, hogy a hét vezető tőkés ország állam- és kormányfői Bonnban ünnepélyesen fogadkoztak: mindent elkövetnek a nyugati világ pénzrendszere stabilitásának A jugoszláv fővárosban megkezdte munkáját az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek tanácskozása. Ké­pünkön: Tito jugoszláv elnök köszönti a résztvevőket. (Képtávírónkon érkezett) helyreállítására, s íme, újabb zűrzavar jelentkezett a tőzs­déken. A leglátványosabb esemény: Tokióban a „bűvös határ”, a 200 jen alá süllyedt a dollár értéke. (Jó néhány éve még legalább 400 jent adtak egy dollárért!) Persze, tudnivaló, hogy ez nemcsak „szégyen” az amerikai pénzre, hanem még haszon is származik a dollár ilyen „alulérté­keltségéből”. Az Egyesült Államok exportőr cégei számára. Az ő portékáik külföldön olcsóbbakká válnak, viszont az USA importőrei nem fognak sok külföldi árut behozni, hiszen azért többet kell fizetni, ha az üzlet jenben vagy márkában van megkötve... Ugyanakkor a dollár alacsony árfolyama még jobban megrendíti a külvilág bizalmát az amerikai pénzben. A bizalmatlanság különösen akkor válik kockázatossá, ha például az olajexportáló országok elhatározzák: ezután nem dollárban számítják a fontos nyersanyag árát, hanem valamilyen „valutakosár” lesz az új értékmérő. Azaz mes­terséges, „könyvelési pénzt” találnak ki, amely megadott százalékban dollárból, aztán márkából, svájci frankból, jenből, stb. áll. Tehát a valuták árfolyam-módosulása el­lenére is többé-kevésbé állandó értéke lesz majd az olaj­nak... Ez a fenyegetés a múlt héten félig nyíltan, félig ti­tokban elhangzott. Erre kezdtek újból táncba a valuták: fel, le, fel, le. Egyelőre a spekulánsok nyertek az üzleten, akik idejében vettek, mondjuk dollárért márkát, vagy jent, s amikor a dollár árfolyama lezuhant, visszavásárolták. Többet kaptak érte. S a dollár azért az Egyesült Államokon belül — csak dollár! PÄLFY JÖZSEF Elutazott a JNDK szakszervezeti küldöttsége A Jemeni Népj Demokra­tikus Köztársaság szakszer­vezeti szövetségének küldött­sége, amely a SZOT meghí­vására egyhetes hivatalos, baráti látogatást tett Magyar- országon, szombaton elutazott Budapestről. A küldöttséget fogadta Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. A test­vérszervezet képviselői ta­nulmányozták a magyar szakszervezetek tevékenysé­gét, s két évre szóló együtt, működési megállapodást ír­tak alá a SZOT-tal a magyar —dél-jemenj szakszervezeti kapcsolatok fejlesztésére. (MTI) „Munkás hétköznapok” Havannában Havanna, Fort Péter és Po­gány Irén, az MTI tudósítói jelentik: „A XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó kétségbevonha- tatlanul tükrözi azokat az alapvető pozitív változásokat, amelyek a világban bekövet­keztek, abban a világban, ahol napról napra szélesedik a haladást és a békét szerető erők, népek küzdelme, ahol napról napra mind szélesebb körben értik meg a békés egymás mellett élés alapel­veit” — ><nondotta a XI. ha­vannai világifjúsági találko­zót megnyitó ünnepi beszéd­ben pénteken Raul Castro, a Kubai Kommunista Párt má­sodtitkára, az államtanács és a minisztertanács elnök- helyettese, a forradalmi fegy­veres erők minisztere. Raul Castro a VIT-en részt vevő 146 ország 18 500 kül­döttének és a megnyitó ven­dégeinek hatalmas tapsa kö­zepette jelentette ki: a Kubai Köztársaság minden tőle tel­hetőt megtesz azért, hogy az eddigieknél is nagyobb len­dületet kapjon az emberi el­nyomás, az imperializmus, a kolonializmus és a fajüldözés elleni közös harc. Havanna-szerte a késő éj­szakai órákba nyúló utca­bálokkal zárult a fesztivált megnyitó első nap. Szomba­ton a küldöttek számára már megkezdődtek a „munkás hétköznapok”. Megnyitották a VIT kiemelt politikai esemé­nyeként kezelt hat politikai központot. Ezek közül öt al­kalmat nyújt a különböző nemzetek fiataljait képviselő, s a világeseményekben jártas delegátusoknak — köztük a magyaroknak is —, hogy ki­fejthessék a véleményüket az emberiséget legjobban foglal­koztató kérdésekről — a bé­kéről, a biztonságról, a nem­zetközi szolidaritásról és együttműködésről, a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­ről, a teljes és általános le­szerelésről, a háborús tűz­fészkek felszámolásáról. Az antiimperialista szolida­ritás jegyében a VIT -nem­zetközi bírósága is megkezd­te működését. A fesztivál szel­leméhez híven a bíróság ülé­sei „az ifjúság vádolja az imperializmust” összefoglaló nevet viselik. Július 29-e a dél-afrikai, a namíbiai, a zimbabwei né­peknek és fiataloknak a nem­zeti függetlenségért, a fajül­döző rezsimnek felszámolásá­ért és az imperialista manő­verek elleni harccal való szo­lidaritás napja. Erről tartot­tak központi szolidaritási nagygyűléseket Havanna kü­lönböző helyszínein a fiata­lok, s nyilvánították rokon- szenvüket Angola és Mozam- bik népével. Lelkes tömeg várta pénte­ken a havahnai kikötőbé''be­futott legendás „Granrríá^ ha­jó mását, amelynek' fedélze­tén latin-amerikai 'léiH’döttsé- gek, valamint Kubá, összesen 82 képviselője tartózkodott. A Granma másának érke­zése és útja jelképes tisztel­gés azok előtt a kubai haza­fiak előtt, akik 1953-ban — éppen nyolcvanketten — part­ra száltak Orientében, hogy fegyveres harcot kezdjenek a Batista diktatúra megdöntése, az ország függetlenségének megteremtése érdekében. A hajón érkezett VIT- küldöttek egyike,'SilVa Her­nandez, a fiatalok érdekvé­delme anyagi forrásainak gondozásával megbízottr-ta- nács igazgatója személyeden vitte Lopez Portillo mexikói elnöknek a havannai feszti­válon részt vevő fiatalokhoz és a kubai néphez intézett üzenetét. PANORÁMA KAIRÓ Bár az alapvető kérdések­ben továbbra is jelentősen eltér egymástól Egyiptom és Izrael álláspontja, megvan a lehetőség a tárgyalások foly­tatására és az előrelépésre — jelentette ki Kairóban Alf­red Atherton, az Egyesült Ál. lamok közel-keleti utazó nagykövete az Ibrahim Ka­mel egyiptomi külügyminisz­terrel folytatott több mint kétórás eszmecsere után. Atherton pénteken érkezett Izraelből Egyiptomba, ahová magával vitte a Begin-kor- mánynak az egyiptomi—iz­raeli párbeszéd folytatására vonatkozó javaslatait. MOSZKVA Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov, a Szaljut—6 űrállomásból, s a Szojúz—29 és a Progressz—2 űrhajókból álló űrkomple- Sum két űrhajósa üdvözölte a XI. VIT résztvevőit. A szovjet űrhajósok Kuba felett elrepülve sok sikert kívántak az ifjúságnak a bé. kéért, a nemzetközi együtt­működésért, a népek szabad­ságáért és függetlenségéért vívott harcában. BELGRAD Paulo Jorge angolai kül­ügyminiszter Belgrádban a TASZSZ tudósítójával folyta­tott beszélgetés során élesen bírálta azokat az országokat, amelyek afrikai agresszióval vádolják Kubát. A szigetor­szág — hangsúlyozta az an­golai diplomácia vezetője — internacionalista kötelességét teljesíti, amikor kétoldalú megállapodásokon alapuló kérelemre segítséget nyújt afrikai országoknak. Kuba nem törekszik uralomra Af­rikában, és nem akarja ki­zsákmányolni a földrész ter­mészeti kincseit. PRETORIA John Vorster dél-afrikai miniszterelnök nyilatkozatá­ban kategorikusan elutasítót, ta a Biztonsági Tanács csü­törtöki határozatát, amely kimondta, hogy Walvis Bay kikötőjének a független Na­míbia részét kell képeznie. A kormányfő kijelentette, hogy a kikötő — Namíbia egyetlen mélytengeri kikötő­je — Dél-Afrika tulajdona, s úgymond senki sem határoz­hatja meg, milyen módon kell efelett ellenőrzést gya­korolni. Hozzátette még. hogy kormánya a jövő ked­den vitatja meg a Namíbia függetlenségéről szóló ENSZ. határozatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom