Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-29 / 177. szám
1978. július 29. Képújság 3 A gabona nyolcvan százalékát betakarították Tegnap a megyei tanácson, dr. Kálmán Gyula megyei tanácselnökhelyettes vezetésével a járási, városi szak- igazgatási szervek vezetői az aratási munka, a betakarítás helyzetét rögzítették. Manapság ugyanis nincs arra mód, hogy „naprakész" legyen a jelentés arról, miként áll az aratás, hiszen ahány gazdaság, annyi helyzet áll elő, egyik helyen több a gép, jobb a szervezés, másutt pedig műszaki-technika hiba akadályozza a korábban jól megszervezett munkát. Barsi Mihály osztályvezető a jelentések alapján azt állapíthatta meg, hogy Tolna megyében a gabona betakarítása jó ütemben, terv szerint történik, különösebb zökkenők nélkül. A járási és városi szakigazgatási szervek vezetői jelentéseikben a péntek estig várható eredményekről tájékoztatták a megyei tanács vezetését. Eszerint az aratásbetakarítás megnyugtató módon folyik. Pénteken estig a gabona nyolcvan százalékát betakarították, a szalmát a learatott terület ötven százalékáról bálázták, vagy kazalba húzták, a tarlóművelés a a learatott terület 25 százalékán megtörtént, azért csak ilyen alacsony arányban, mert most minden erőt a gabona magtárba juttatására fordítanak. Közel háromezer hektáron másodvetést is végeztek, a borsót pedig a jövő hét végére takarítják be. A zab aratása a jövő hét végén kezdődik. Az idei gabonabetakarításra az jellemző, hogy a rendkívüli időjárás, a későbbi aratáskezdés., ellenére mégis jól folyik a munka. A gazdaságok felkészülése kielégítő, a munka hatékonysága biztosított. Hiszen minden gazdaságban a gépalkatrészeket előre beszerezték, úgyszintén a gabona átvétele is zökkenő- mentes. Az idei terméseredményekről azt lehet mondani, hogy a tavalyihoz hasonlók. Nagyon jól vizsgázott a Ra- na, a Száva, az MV4-es és a szegedi GK fajta. A rendkívüli időjárás ellenére ezek a gabonák állóképesek, magas termést adtak. Az aratás-betakarítás munkájáról néhány konkrét hír: A szekszárdi járásban pénteken estig a gabona 82 százalékát takarították be. Legjobb a helyzet Bátaszéken és Faddon. A járás szövetkezetei az idén 17 kombájnt vásároltak, s így naponta ezer hektárról tudják a termést betakarítani. Bátára kell segítség, a Szekszárdi ÁG küldi ide gépeit, Bogyiszlóra a faddi szövetkezetből, Sió- agárdra már tegnap megérkeztek a SZÁG segítő kombájnjai. Tengelicre Szedresből, Várdombra a SZÁG-ból irányítanak betakarító gépeket. Sőt a kölesdiek segítésére is bérelt kombájnokat irányítanak majd. Érdekes eset: a faddi tsz jelentette, hogy négy kombájnalkatrészt sehol nem tudnak beszerezni. Dr. Soós Gábor államtitkár vasárnap végigjárta Tolna megyét, s ő azonnal intézkedett: a keresett négy alkatrészből három a Szekszárdi AGROKER raktárában vásárolható, feltalálható volt. Ebből következik: az anyagbeszerzők ne az államtitkárra bízzák a kombájnok alkatrész-utánpótlását. A PAKSI JÁRÁSBAN három nap alatt 23 százalékkal növekedett a learatott gabona . területe. Ebben a járásban naponta hétszáz hektárról tudják a meglévő gépparkkal — arató-, szállító-, szárítókapacitás — a termést betakarítani. A legrosszabb a helyzet Nagydorogon. Duna- földvárott átcsoportosítják a gépeket és még Németkérről is idei küldik a kombájnokat. Dunaszentgyörgynek Gerjen és Fadd segít. A sárszentlő- rinci kombájnokat — miután valószínű ma este, délután befejezik területükön a munkát — Pálfára irányítják és vasárnap már ott arathatnak. A járásban a legjobb termelési-betakarítási eredményt Bölcskén érték el., A Tolna megyei állami gazdaságok igen jól szervezetten végzik a gabona betakarítását. Péntek estig csaknem kilencven százalékban végeztek a munkával, a ' felszabaduló gépeket elsősorban az állami gazdaságokba, majd utána a termelőszövetkezetekbe irányítják. A dalmandi gépeket Siófokra küldik, itt a gazdaságnak ezer hektár gabonát kell betakarítani. TAMÁSI KÖRNYÉKÉN rendkívül szervezetten, jól halad a gabona betakarítása. Gondok Magyarkesziben vannak, ide a felsőnyéki gépeket küldik. A járásban a betakarítás elején kevés- volt a fűtőolaj és a motorolaj. De mire beindult a gépezet, a hiányokat pótolták. A SZEKSZÁRDI termelő- szövetkezetben meglehetősen lemaradtak, hiszen péntekig a gabona alig ötven százalékát takarították be. Különböző objektív okok, felszereléshiány miatt folyik itt vontatottabban a betakarítás. Mától a SZÁG gépeinek segítségével meggyorsul a munka. BONYHÁDON ÉS VIDÉKÉN a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok naponta a terület nyolc százalékát tisztítják meg a gazdag terméstől. Nagymányokon kiváló eredményeket értek el, a termésátlag hét mázsával több hektáronként, mint tavaly. A teveli termelőszövetkezetben viszont kombájn hiánya akadályozza a munkát, annak ellenére, hogy a közös gazdaság rendelkezik megfelelő anyagi bázissal ahhoz, hogy gabonabetakarító gépeket vásároljon. A spórolás ezúttal nem használ senkinek, hiszen a gyors betakarítás érdeke mindenkinek. Aparhanton is lassan halad a munka, ennek ellenére nem kérnek a szomszédos gazdaságoktól segítséget, s ez minden bizonnyal azt eredményezi, hogy a veszteség itt nagyobb lesz, mint másutt. Kisvejke és Nagymá- nyok közös gazdasága között vita folyik jelenleg, a kisegítés díjazásáról, ugyanis a nagymányokiak — a kisvej- keiek szerint — igen magas díjat kérnek a learatott búzáért. A vita még tart, de a gépek a táblákon már megkezdték a munkát, s ez a lényeg! A DOMBÓVÁRI Alkotmány Termelőszövetkezetben szombat estig befejezik a gabona betakarítását. A város környékén 8380 hektárról kell a szemet betakarítani, pénteken estig a munka 83 százalékát elvégezték. Várong szorul segítségre, mert a közös gazdaságnak nincs szárítója, s ezért később tudták a munkát megkezdeni. Nakon valószínű hétfőn estig, Szakoson vasárnap estig, Kocso- lán pedig hétfőn délelőtt fejezik be a betakarítást. A termésátlagok itt, e jó gabonatermő területeken is megközelítik a tavalyi szintet. Gyulaj a kivétel, ahol háromszor jégverés érte a búzát. A megyei tanács elnökének helyettese arra kérte a szak- igazgatási szervek vezetőit, hogy a napokban állandóan figyeljék a munkák haladását, adjanak segítséget, ahol szükséges, avatkozzanak be, annak ellenére, hogy a gabona betakarítása még egy évben sem volt ilyen jól szervezett és nyugodt. Az idén a gabonafelvásárló helyek is jól fogadták a szállítókat, szinte gond nélküli a búza átvétele. Dr. Kálmán Gyula még azt is elmondta, hogy a gabona betakarítása után szorgalmazzák a talajmunkát, a másodvetést, a szalma eltakarítását, valamint a jó felkészülést az őszi újabb nagy munkára, a kukorica betakarítására. Egyébként, tekintettel a munkák szervezett és jó végzésére, úgy intézkedett a megyei tanács elnökének helyettese, hogy a gazdaságokat minél kevesebben látogassák, ellenőrizzék, hogy ezzel se zavarják a munkát. Legközelebb hétfőn adnak számot a járási-városi szakigazgatási vezetők az aratás-betakarítás állásáról. PÄLKOVÄCS- JENŐ Kecskeméti híradás Részlet a fiatal népművészek kiállításáról Kecskemét éli forgalmas, hyüzsgő hétköznapját. Építkezés, tatarozás, útelzárás, forgalomelterelés. Pontosan olyan minden, mintha nem zajlanának a VI. Duna menti folklórfesztivál ünnepi eseményei. Igaz, Kecskemét nem esik a rendezvények fókuszába, de hétköznapi valóján ott díszlenek az ünnep jegyei. A szép és hatalmas művelődési központban még ma is emlegetik a szerda esti műsor fergeteges sikerét. A fellépő csoportok — többségüket e sorok megjelenésekor már megyénkben is ismerik — különösen a külföldiek és azok közül is a törökök igen magas hőfokúra izzították az est hangulatát. Csendes figyelem honol á művelődési központ két kiállításán. Az egyiken a „Nyugat” nemzedékéhez tartozó író-lírikus Lesznay Anna mutatja be sokunk által ismeretlen arcát. Mint festő, illusztrátor, hímző áll elénk. A fantasztikus színvilágú hímzéstervek, a népmesevilágot, a gyermekkori élményeket sajátosan feldolgozó festmények az 1966-ban New Yorkban elhunyt, sokoldalú művész maradandó élményt adó alkotásai. A Lesznay-kiállításnál kisebb helyiségben látható a „Népművészet 1973—1978” című kiállítás, amely a fiatalok népművészeti stúdiójának anyagai mutatja be. A kezdetben Tolna megyében, most Tokajban működő alkotótáborokban készült alkotások kiállítása csalódás. Szegényes, kevés anyag. A látogatónak olyan érzése támad, hogy a legjobbak otthon maradtak. A Tudomány és Technika Háza — volt zsinagóga — zengő akusztikájú előcsarnokában bábeli a hangzavar. A nemzetközi tudományos tanácskozás 10 európai országból összesereglett, közel 80 résztvevője vitatkozik, ismerkedik az első napon. A csütörtökön délelőtt megnyílt tanácskozás a maga nemében első hazánkban, de nemzetközi viszonylatban is. A tematikájánál fogva. Mint dr. Voigt Vilmos kandidátus, egyetemi docens elmondta, magával a folklorizmussal, vagyis a folklórnak a fel- használásával, régi és mai életével ilyen szinten eddig még nem foglalkoztak. A folklorizmus tudományával hazánkban is csak néhány éve foglalkoznak. A tudományos tanácskozás első napján felszólaltak olyan kutatók is, akik megyénk néprajzával foglalkoztak és foglalkoznak: Andrásfalvy Bertalan, Olsvai Imre és Katona Imre. A figyelem estére ismét a művelődési központ felé irányult. A csütörtök este Kecskeméten a népművészet mestereié volt. Az ország legkülönbözőbb részeiből érkezett idős művészek egy-egy — gyakran archaikus szépségű — énekkel, tánccal, zeneszámmal idézték a nép művészetét termő időket. Megyénkből, a magyarság népi kultúrájának bukovinai hagyományait képviselő székelyek szerepeltek. Darabos Ambrus ladományi és Sebestyén Ferenc kakasdi népművészek verbunkot és silladrit táncoltak, László László iz- ményi hegedűs kíséretével. Lesznay Anna egyik festménye Idős népművészek virtuóz tánca, a mesterek bemutatója A három részre tagolódó műsorban a hagyományőrző öregekkel együtt léptek fel e tiszta forrásból merítő fiatalok is. — Cz — Parasztkórusok találkozója Dunaföldváron Csütörtökön került sor a Duna menti folklórfesztivál Tolna megyei programjának első dunaföldvári eseményére, a szabadtéri színpadon, a várban. A parasztkórusok találkozóján kunszentmikló- si, aradványpusztai, zákányszéki. őcsényi kórusok, a paksi citerazenekar mellett, a két vendégmegyei együttes: Karl-Marx-Stadt és Tambov megye amatőr művészei adtak műsort. Ideálisan szép idő volt. A különféle nemzetek zászlai- val feldíszített környék valóban fesztivál hangulatot keltett. A műsor teljes anyagát felvette a Magyar Rádió, és jelen volt a Kórusvezetők Országos Tanácsa képviseletében Fasang Árpád, akinek vezetésével zsűri értékelte a műsort. A mintegy ezer főnyi közönség lelkesen fogadta valamennyi együttes produkcióját. Különösen a külföldi vendégeknek volt nagy sikere. A Karl-Marx-Stadt megyei együttes lakodalmas játékot mutatott be, a Tambov megyeiek pedig színes folklórműsort. A tamboviaknak többször meg is kellett ismételni egykét műsorszámukat. Az egész bemutató hangulata kitűnő volt, ami nem utolsósorban annak is köszönhető, hogy gondosnak bizonyult a szervezés, rendezés és kitűnő volt a műsort vezető Bogár István közreműködése. Tegnap délelőtt 10 órakor a kórusvezetők tanácskoztak Dunaföldváron. A téma: a parasztkórusok helyzete, problémái, továbbfejlődésük útja volt. — gallai — Szekszárd Tiszta forrásból A VI. Duna menti folklórfesztivál egyik szekszárdi rendezvényén a régi megyeháza romkertjében népdalkörök, népi éneklő csoportok mutatkoztak be csütörtökön este. Nyolc együttes színes műsorát élvezhette az ódon falak között helyet foglaló nagyszámú közönség. Elsőként a televízióból is jól ismert sándorfalvi citerazenekar lépett színpadra. A közel negyedszázados múltra visszatekintő együttes Szeged környéki népdalokat szólaltatott meg. Őket követte a sombereki székely pávakor, akik Bukovinából magukkal hozott dalokat énekeltek, közülük néhányat tánccal illusztrálva. A kiskőrösi szlovák nemzetiségi népdalkor és citerazenekar szlovák és magyar népdalokat mutatott be. Bencze Lászlóné gyűjtését dicséri a hajdúsági citeraegyüttes összeállítása. A nép ajkán született, felejthetetlenül szép dalaikat furulyaszólók tették emlékezetessé. Ezután három Tolna megyei csoport következett. Az iz- ményiektől andrásfalvi székely népdalokat, az ozorai és felsőnánai pávaköröktől helyi gyűjtésű dalokat ismerhettünk meg. Sorrendben utolsóként a bugaci szövetkezeti népdalkor tagjai álltak közönség elé. Az öt éve működő együttes a bugaci pásztorhagyományok hű ápolója. A vokális és hangszeres folklór hitelét növelte, hogy a csoportok szemet gyönyörködtető népviseletben adták azt elő. A műsorban fellépő deresedé hajú öregek és csillogó szemű fiatalok ajkán és hangszerén úgy tört fel a nép lelkében megfogant öröm és bánat, vágy és beteljesülés, mint tiszta forrásból a kristályos víz. Ezért volt élmény a bemutató, mely jól szolgálta a Duna menti népek népművészetének ápolását, közzétételét. LEMLE ZOLTÁN Népművészeti vásár Szekszárdon a könyvheti sátrakat kapták kölcsön a megye népművészei, hogy alkotásaikat árulhassák. Nem üzleti szellem vezérelte elsősorban az ötlet gazdáit, hanem ezzel is színesíteni akarták a folklórfesztivál rendezvénysorozatát. A két nap alatt, sok kíváncsiskodó kereste fel a sátrakat, de vásárlásra kevesen szánták el magukat. A fesztivál mai programja Baján, a járási hivatal dísztermében délelőtt 9-kor kezdődik „A folklór helye és szerepe a mai életben” címmel meghirdetett országos honismereti pályázat eredményhirdetése. Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában tartják meg 14 órai kezdettel azt a tudományos tanácskozást, melynek témája a Duna menti országok folklórkutatásainak összehangolása, a gyakorlati lehetőségek, a kutatás feladatainak megbeszélése lesz. Kalocsán este 8-kor kezdődik a VI. Duna menti folklórfesztivál díszbemutatója. Ezt követően adja át a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, dr. Gajdó- csi István a „Népek Barátsága” nagydíjat a seregszemle legjobbjának. Ocsényben fél nyolckor kezdődik a már hagyományos „Megfújom a furulyám ...” népdaléneklési verseny és hangszeres bemutató. Sárpilisen délután, Deesen, Alsónyéken és Bátán este a megyei hagyomány - őrző csoportok, valamint a szekszárdi és a dunaföldvári népi együttesek adnak műsort.
