Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-27 / 175. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI B LAPJA XXVIII. évfolyam, 175. szám ARA: 0,80 Ft 1978. július 27., csütörtök Mai számunkból-FV.DUNA MENTI FOLKL0RFESZTIVÄL " (3. old.) KUBA A VIT ÉVEBEN (4. old.) A DFT PROGRAMJA (5. old.) BEZÁRTA kapuit A DOMBÓVÁRI építőtábor (5. old.) Mérleghiány VÁLTOZATLANUL romlanak külkereskedelmi cserearányaink. Passzívumunka tőkés országokkal folytatott kereskedelmünkben az év eddig eltelt időszakában tovább nőtt. E kategorikus megfogalmazás gaz. dálkodásunk — immáron makacs — gondjaira utal. Jól tudom, e mondatok olvastán mindenkinek az jut eszébe: a téma lassan-lassan örökzöld lesz, s ennélfogva unalmas. Ám mit tehet a hírlapíró, akinek fontos dolga a gazdaság állapotának, történéseinek bemutatása? Lehet-e unalmas téma a z. amitől végső soron gazdasági helyzetünk közvetve pedig életszínvonalunk alakulása is függ? A külgazdasági viszonyainkban lezajló események előbb-utóbb befolyásolják minden ál. lampolgár életét. S amennyiben a külkereskedelem útján nem sikerül hatékonyabban értékesíteni az ipar és a mezőgazdaság produktumát, nemzeti jövedelmünk a lehetségesnél és a szükségesnél kevesebb lesz. Tehát kevesebb telhet lakásra, útra, gépre, és kevesebb a fogyasztási cikkek széles választékára is. Ebben az összefüggésben szükséges vizsgálni és megfontolni mindazt, ami az időről időre napvilágot látó tényekből kiolvasható. Nézzük tehát a mai helyzetet. Mint ismeretes — a külgazdasági egyensúly javítása az idei terv egyik legfontosabb feladata. E követelményt úgy lehet teljesíteni, ha a behozatalét meghaladja a kivitel értéke, ha nem szenvedünk el folyamatosan árveszteséget. Nos, ennek ellenkezője történt az első negyedévben: miközben a dollár elszámolású behozatal 8,7, rubel elszámolásban 3,1 százalékkal emelkedett, a kivitel csupán megközelítette az egy évvel korábbit. Ha az okokat vizsgáljuk — szintén jól ismert jelenségek sora tűnik elénk. Az egyik ilyen: a gépek és a beruházási javak, illetve fogyasztási iparcikkek iránti igények rendkívül gyorsan nőnek. Azaz: a növekedési, beruházási kedv, a lehetőségeinkkel nem számoló fejlesztési láz így is érezteti hatását. És bizonyítja azt, hogy miközben túl sok beruházásba kezdtünk, a befejezetlen állomány tovább nőtt — a termelésbe állt létesítmények nem tudják ellensúlyozni az importot. A másik ok számukra: továbbra is kedvezőtlen a helyzet a világpiacon. A tőkés világban változatlanul stagnálnak, illetve alig emelkednek a beruházások, a kereslet ennélfogva alacsony, nyomottak az árak. Ilyen körülmények között axnem élenjáró technikai, minőségi színvonalú termékeket nehéz eladni, illetve nehéz jó áron áruba bocsátani. Márpedig áruink — termékeink egy részét kivéve — inkább a közepes kategó. riába tartoznak, Feldolgozó iparunk teljesítménye ezért olyan., amilyen. AZ ELSŐ NEGYEDÉV külkereskedelmi helyzetképe mindezek miatt fokozott figyelmet és törődést igényel. Sőt, esetenként gyors beavatkozásra is szükség mutatkozik az export föllendítése érdekében. A megoldás módjai ismertek, a KB 1977. októberi, valamint az 1978. tavaszi határozatai fölvázolták teendőink irányát és kereteit. Ennek alapján megindult a munka szinte valamennyi arra illetékes szervnél, intézménynél. Sorra tartották, tartják a minisztériumok azokat az aktívaértekezleteket, ahol az adott szakterület azonnali és hosszabb távú teendőit vették sorba. Készülnek azok a programok, amelyek a külkereskedelem, a pénzügy, az ágazati irányítás szférájában rögzítik a gyakor. lati teendőket, s megkezdődött az árrendszer korszerűsítésének előkészítése. Ám kár lenne azt hinni, hogy ezek az intézkedések. a feltétel-rendszerben végrehajtandó változások előkészítése önmagában elegendők a kedvezőtlen folyamatok megfordításához. Kétségbevonhatatlan mindezek hatása és jelentősége. De az sem tagadható: ez idő szerint, különösen ami a pillanatnyi feladatokat illeti, a vállalatokon múlik az, hogy milyen gyorsaság, gal képesek váltani, alkalmazkodni a szigorú világpiaci igényekhez. Erre utalnak azok a jó példák, amelyekkel a rosszak mellett találkozhatunk. A Taurus gyors ütemben kifejlesztett acélrad iái abroncsai piacot nyertek, és kitűnő árszintet értek el az NSZK-ban is. A textiliparban tiszteletre mélt ó színvonalat értek el a STYL ruházati vállalat és a Fékon termékei. Érdekes, hogy olyan félkész termékekkel, mint az aerosol alumínium-palack, jó árat értünk el és előnyös megrendelésekhez jutottunk. Külkereskedelmi felmérések mutatják: exportunk árszintjét 60—70 százalékban az adott termék világpiaci helyzete határozza meg, további 20—30 százalékban a magyar minőségi színvonal, szállítási pontosság, szolgáltatási minőség és mintegy 5—10 százalékban külkereskedelmi ármunka, a külkereskedelem „bonyolítása” határozza meg. Igaz az tehát, hogy az ipar és kereskedelem együttes teljesítményén múlik az: végül milyen összeg folyik be az állámkasszába, s hogy lesz-e haszon az ipar, a mezőgazdaság termékén vagy sem? De mindebből az is nyilvánvaló, hogy mindkét területen van tennivaló bőven az exportteljesítmények javítása érdekében. JÓLLEHET valamennyi részfeladatot aligha lehet gyorsan elvégezni, máról holnapra fordulatot elérni. Ám, hogy hatásos intézkedésekre, a vállalati tevékenység megjavítására sürgető szükség mutatkozik — a legutóbb; hónapok külkereskedelmi eredménye is figyelmeztet. MATKÓ ISTVÁN Kádár János találkozott Aarne Saarinennel és Me/r Vilnerrel K Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Aarne Saarinent, a Finn Kommunista Párt elnökét, aki pihenésre érkezett Magyarországra. A találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet fejleményeiről, a magyar—finn kapcsolatokról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről és a két testvérpárt együttműködésének további erősítéséről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Meir Vilnert, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, aki üdülésre érkezett hazánkba. A megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, továbbá a nemzetközi helyzet előtérben álló kérdéseiről, különös tekintettel a közel-keleti problémákra. Áttekintették a pártközi kapcsolatokat és megállapodtak a két pártnak a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló együttműködése továbbfejlesztésében. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozókon jelen volt Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) A megyei tanács vb tárgyalta: Kedvezőek az államigazgatási munka feltételei Új alkotmány Sri Lankában Ranaszinghe Premodasza, Sri Lanka Köztársaság miniszterelnöke kedden előterjesztette a parlamentben az ország új alkotmányának tervezetét. A tervezet szerint a szigetállam új elnevezése „Sri Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság” lenne. Az alkotmánytervezet elnöki rendszer bevezetését irányozza elő, az ország elnökének személyéről a jövőben közvetlen választással döntenének. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának — melynek tegnap délelőtt megtartott ülésén a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának képviseletében részt vett dr. Liszkai Lajos is — dr. Polgár Ferenc vb-titkár számolt be azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásáról, melyek a tanácsi államigazgatási munka egyszerűsítését és fejlesztését célozzák. Az elmúlt években — mint ez ismeretes — több országos szintű párt- és állami döntés született a témát érintően. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1977. márciusában tekintette át az államigazgatás egyszerűsítésének és korszerűsítésének elért eredményeit és határozta meg a soros feladatokat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, megtárgyalva a tanácsok tevékenységének ide vonatkozó tapasztalatait, megállapította, hogy az államigazgatási munka feltételei kedvezően alakulnak és egyre inkább érzékelhető az egyszerűsítési törekvéseket átfogó és országosan koordinált jellege, ami — megyénkben is — nagy biztonságot ad a helyi kezdeményezésekhez. A testület a nyilvántartások korszerűsítésének folyamatát javasolta gyorsítani. Dr. Kálmán Gyula elnök- helyettes a megye tanácsi vállalatainak 1976—80. évekre kötött kollektív szerződéseiről, illetve azok végrehajtásának tapasztalatairól számolt be a végrehajtó bizottságnak. Paksi Konzervgyár Nagy nehézségekkel indult az idei borsószezon, későn fejlődött ki a növény, és sok eső akadályozta a betakarítást az első időben. Mindezt figyelembe véve a Paksi Konzervgyár termelési eredménye szinte a szenzációval felérő hatalmas' szám. tavalyi igen nagy meny- nyiségnél 100 vagonnal több zöldborsókonzerv előállítását tervezték, vagyis 1400 vagont. Az eredmény: 1503 vagon borsó és azért nem több, mert a nyersanyag egy részét a végén átadták másik gyárnak. Minden sikerült. így is lehet mondani, de a helyes kifejezés mégsem ez. hanem, hogy a gyár egész munkás- és műszaki gárdája megfeszített munkát végzett ezekben a hetekben. Továbbá alapvetően fontos még két tényező. A műszaki előkészítésben nagyon sokat tettek. A gyár termelő partnerei pontosan betartották a megbeszélt ütemet. Szombaton és vasárnaponként is egész nap kellett szállítani a borsót, tehát a gazdaságokban hét végén ott voltak a földeken és a cséplőgépeknél éjjel-nappal a betakarítással foglalkozó dolgozók. Paks főutcáján minden éjjel lehetett hallani a borsószemet nagy konténerekben szállító pótkocsis teherautók hangját- zaját. Kródi József, a konzervgyár főmérnöke így értékeli a sikeres munkát: — Tíznapos késéssel indultunk, de a hűvös idő kedvezett a borsónak, nem következett be gyors érés. Volt időnk a folyamatos feldolgozásra. Három hétig kétszer 12 órás nagyon megfeszített munkával fogadta a gyár kollektívája az érkező nyersanyagot. Minden elismerést megérdemelnek, a segédmunkástól a művezetőig. A műszaki előkészítésről ugyancsak dicsérően lehet beszélni. Üjításokkal, belső átalakítással javítottuk a feldolgozó gépsorok teljesit- ményét. A kisvonalnál például 100-ról 125-re növeltük percenként a töltő-záró gép teljesítményét. Nagyon jól dolgoztak a termelő partnereink, segítették a gyár erőfeszítéseinek maradéktalan megvalósítását. — Naponta hány vagon borsószemet kellett feldolgozni? — Negyven "vagonnal. Ez 75 vagon készáru. —■ Az 1500 vagon készáruból mennyi megy exportra? — Mintegy 80 százaléka. Nyugatra és szocialista országokba egyaránt szállítanak a termékünkből. — Most mi a helyzet a gyárban? Egész nyáron hajrázni kell? — A mai napon már teljes kapacitással megy a zöldbab feldolgozása, de az nem 12 órás műszakokban, hanem háromban, úgy, hogy éjjel csökkentett teljesítménnyel dolgozunk. Zöldbabból is nagy a terv, 500 vagon konzerv. Napi nyolc vagon nyersanyag fogadására vagyunk képesek. A terméskilátások kedvezőek, szeretnénk túlteljesíteni a tervet 25—30 vagonnal. Közben más feldolgozás is folyik, uborkából 480 vagon árut terveztünk és számítunk rá, hogy sikerül. Itt is nagy a késés, de már szép az uborka, bőven terem. Gyümölcsből a tavalyinál kedvezőbb a helyzet, többet kaptunk cseresznyéből, meggyből és sárgabarack is több van. Ami a hajrázást illeti, számítunk rá, hogy augusztus 20. körül már csúcsidőszak lesz a paradicsom feldolgozásában, ez eltart szeptember végéig. Ismét csak megfeszített munkával tudjuk elvégezni a feladatunkat. Nagy szükség lesz megint a szocialista brigádjaink helytállására — mondotta Kródi József, a Paksi Konzervgyár főmérnöke. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Futószalagon a zöldbab Ötliteres üvegekbe töl tik a barackot Hegfeszftettmunka,l50&yagotiborsá
