Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI B LAPJA XXVIII. évfolyam, 175. szám ARA: 0,80 Ft 1978. július 27., csütörtök Mai számunkból-FV.DUNA MENTI FOLKL0RFESZTIVÄL " (3. old.) KUBA A VIT ÉVEBEN (4. old.) A DFT PROGRAMJA (5. old.) BEZÁRTA kapuit A DOMBÓVÁRI építőtábor (5. old.) Mérleghiány VÁLTOZATLANUL romlanak külkereskedelmi cserearányaink. Passzívumunka tőkés országokkal foly­tatott kereskedelmünkben az év eddig eltelt időszaká­ban tovább nőtt. E kategorikus megfogalmazás gaz. dálkodásunk — immáron makacs — gondjaira utal. Jól tudom, e mondatok olvastán mindenkinek az jut eszébe: a téma lassan-lassan örökzöld lesz, s ennélfog­va unalmas. Ám mit tehet a hírlapíró, akinek fontos dolga a gazdaság állapotának, történéseinek bemuta­tása? Lehet-e unalmas téma a z. amitől végső soron gaz­dasági helyzetünk közvetve pedig életszínvonalunk alakulása is függ? A külgazdasági viszonyainkban le­zajló események előbb-utóbb befolyásolják minden ál. lampolgár életét. S amennyiben a külkereskedelem útján nem sikerül hatékonyabban értékesíteni az ipar és a mezőgazdaság produktumát, nemzeti jövedelmünk a lehetségesnél és a szükségesnél kevesebb lesz. Tehát kevesebb telhet lakásra, útra, gépre, és kevesebb a fogyasztási cikkek széles választékára is. Ebben az összefüggésben szükséges vizsgálni és megfontolni mindazt, ami az időről időre napvilágot látó tényekből kiolvasható. Nézzük tehát a mai helyzetet. Mint ismeretes — a külgazdasági egyensúly javítása az idei terv egyik leg­fontosabb feladata. E követelményt úgy lehet teljesíte­ni, ha a behozatalét meghaladja a kivitel értéke, ha nem szenvedünk el folyamatosan árveszteséget. Nos, ennek ellenkezője történt az első negyedévben: mi­közben a dollár elszámolású behozatal 8,7, rubel el­számolásban 3,1 százalékkal emelkedett, a kivitel csu­pán megközelítette az egy évvel korábbit. Ha az okokat vizsgáljuk — szintén jól ismert je­lenségek sora tűnik elénk. Az egyik ilyen: a gépek és a beruházási javak, illetve fogyasztási iparcikkek irán­ti igények rendkívül gyorsan nőnek. Azaz: a növeke­dési, beruházási kedv, a lehetőségeinkkel nem számoló fejlesztési láz így is érezteti hatását. És bizonyítja azt, hogy miközben túl sok beruházásba kezdtünk, a befe­jezetlen állomány tovább nőtt — a termelésbe állt lé­tesítmények nem tudják ellensúlyozni az importot. A másik ok számukra: továbbra is kedvezőtlen a helyzet a világpiacon. A tőkés világban változatlanul stagnálnak, illetve alig emelkednek a beruházások, a kereslet ennélfogva alacsony, nyomottak az árak. Ilyen körülmények között axnem élenjáró technikai, minő­ségi színvonalú termékeket nehéz eladni, illetve nehéz jó áron áruba bocsátani. Márpedig áruink — termé­keink egy részét kivéve — inkább a közepes kategó. riába tartoznak, Feldolgozó iparunk teljesítménye ezért olyan., amilyen. AZ ELSŐ NEGYEDÉV külkereskedelmi helyzet­képe mindezek miatt fokozott figyelmet és törődést igényel. Sőt, esetenként gyors beavatkozásra is szük­ség mutatkozik az export föllendítése érdekében. A megoldás módjai ismertek, a KB 1977. októberi, vala­mint az 1978. tavaszi határozatai fölvázolták teendőink irányát és kereteit. Ennek alapján megindult a munka szinte valamennyi arra illetékes szervnél, intézmény­nél. Sorra tartották, tartják a minisztériumok azokat az aktívaértekezleteket, ahol az adott szakterület azon­nali és hosszabb távú teendőit vették sorba. Készülnek azok a programok, amelyek a külkereskedelem, a pénz­ügy, az ágazati irányítás szférájában rögzítik a gyakor. lati teendőket, s megkezdődött az árrendszer korszerű­sítésének előkészítése. Ám kár lenne azt hinni, hogy ezek az intézkedé­sek. a feltétel-rendszerben végrehajtandó változások előkészítése önmagában elegendők a kedvezőtlen fo­lyamatok megfordításához. Kétségbevonhatatlan mind­ezek hatása és jelentősége. De az sem tagadható: ez idő szerint, különösen ami a pillanatnyi feladatokat il­leti, a vállalatokon múlik az, hogy milyen gyorsaság, gal képesek váltani, alkalmazkodni a szigorú világpia­ci igényekhez. Erre utalnak azok a jó példák, amelyek­kel a rosszak mellett találkozhatunk. A Taurus gyors ütemben kifejlesztett acélrad iái abroncsai piacot nyer­tek, és kitűnő árszintet értek el az NSZK-ban is. A textiliparban tiszteletre mélt ó színvonalat értek el a STYL ruházati vállalat és a Fékon termékei. Érdekes, hogy olyan félkész termékekkel, mint az aerosol alu­mínium-palack, jó árat értünk el és előnyös megren­delésekhez jutottunk. Külkereskedelmi felmérések mutatják: exportunk árszintjét 60—70 százalékban az adott termék világpia­ci helyzete határozza meg, további 20—30 százalékban a magyar minőségi színvonal, szállítási pontosság, szol­gáltatási minőség és mintegy 5—10 százalékban külke­reskedelmi ármunka, a külkereskedelem „bonyolítá­sa” határozza meg. Igaz az tehát, hogy az ipar és ke­reskedelem együttes teljesítményén múlik az: végül milyen összeg folyik be az állámkasszába, s hogy lesz-e haszon az ipar, a mezőgazdaság termékén vagy sem? De mindebből az is nyilvánvaló, hogy mindkét területen van tennivaló bőven az exportteljesítmények javítása érdekében. JÓLLEHET valamennyi részfeladatot aligha lehet gyorsan elvégezni, máról holnapra fordulatot elérni. Ám, hogy hatásos intézkedésekre, a vállalati tevékeny­ség megjavítására sürgető szükség mutatkozik — a legutóbb; hónapok külkereskedelmi eredménye is fi­gyelmeztet. MATKÓ ISTVÁN Kádár János találkozott Aarne Saarinennel és Me/r Vilnerrel K Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán fogadta Aarne Saarinent, a Finn Kommu­nista Párt elnökét, aki pihe­nésre érkezett Magyarország­ra. A találkozón véleménycse­rét folytattak a nemzetközi élet fejleményeiről, a ma­gyar—finn kapcsolatokról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről és a két testvér­párt együttműködésének to­vábbi erősítéséről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán fogadta Meir Vilnert, az Izraeli Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkárát, aki üdülésre érkezett hazánkba. A megbeszélésen véle­ményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, továbbá a nemzetközi helyzet előtérben álló kérdé­seiről, különös tekintettel a közel-keleti problémákra. Át­tekintették a pártközi kap­csolatokat és megállapodtak a két pártnak a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvein ala­puló együttműködése tovább­fejlesztésében. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott találkozókon jelen volt Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője. (MTI) A megyei tanács vb tárgyalta: Kedvezőek az államigazgatási munka feltételei Új alkotmány Sri Lankában Ranaszinghe Premodasza, Sri Lanka Köztársaság mi­niszterelnöke kedden előter­jesztette a parlamentben az ország új alkotmányának ter­vezetét. A tervezet szerint a szigetállam új elnevezése „Sri Lanka Demokratikus Szoci­alista Köztársaság” lenne. Az alkotmánytervezet elnöki rendszer bevezetését irá­nyozza elő, az ország elnöké­nek személyéről a jövőben közvetlen választással dön­tenének. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának — melynek tegnap délelőtt meg­tartott ülésén a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának képviseletében részt vett dr. Liszkai Lajos is — dr. Pol­gár Ferenc vb-titkár számolt be azoknak az intézkedések­nek a végrehajtásáról, me­lyek a tanácsi államigazgatá­si munka egyszerűsítését és fejlesztését célozzák. Az elmúlt években — mint ez ismeretes — több országos szintű párt- és állami döntés született a témát érintően. Az MSZMP Politikai Bizott­sága 1977. márciusában te­kintette át az államigazgatás egyszerűsítésének és korsze­rűsítésének elért eredményeit és határozta meg a soros fel­adatokat. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága, megtárgyalva a tanácsok tevékenységének ide vonatkozó tapasztalatait, megállapította, hogy az ál­lamigazgatási munka feltéte­lei kedvezően alakulnak és egyre inkább érzékelhető az egyszerűsítési törekvéseket átfogó és országosan koordi­nált jellege, ami — megyénk­ben is — nagy biztonságot ad a helyi kezdeményezésekhez. A testület a nyilvántartások korszerűsítésének folyamatát javasolta gyorsítani. Dr. Kálmán Gyula elnök- helyettes a megye tanácsi vállalatainak 1976—80. évek­re kötött kollektív szerződé­seiről, illetve azok végrehaj­tásának tapasztalatairól szá­molt be a végrehajtó bizott­ságnak. Paksi Konzervgyár Nagy nehézségekkel in­dult az idei borsószezon, ké­sőn fejlődött ki a növény, és sok eső akadályozta a beta­karítást az első időben. Mindezt figyelembe véve a Paksi Konzervgyár termelési eredménye szinte a szenzá­cióval felérő hatalmas' szám. tavalyi igen nagy meny- nyiségnél 100 vagonnal több zöldborsókonzerv előállítását tervezték, vagyis 1400 va­gont. Az eredmény: 1503 va­gon borsó és azért nem több, mert a nyersanyag egy részét a végén átadták másik gyár­nak. Minden sikerült. így is le­het mondani, de a helyes ki­fejezés mégsem ez. hanem, hogy a gyár egész munkás- és műszaki gárdája megfe­szített munkát végzett ezek­ben a hetekben. Továbbá alapvetően fontos még két tényező. A műszaki előké­szítésben nagyon sokat tet­tek. A gyár termelő partne­rei pontosan betartották a megbeszélt ütemet. Szomba­ton és vasárnaponként is egész nap kellett szállítani a borsót, tehát a gazdaságok­ban hét végén ott voltak a földeken és a cséplőgépeknél éjjel-nappal a betakarítással foglalkozó dolgozók. Paks fő­utcáján minden éjjel lehetett hallani a borsószemet nagy konténerekben szállító pót­kocsis teherautók hangját- zaját. Kródi József, a konzerv­gyár főmérnöke így értékeli a sikeres munkát: — Tíznapos késéssel in­dultunk, de a hűvös idő ked­vezett a borsónak, nem kö­vetkezett be gyors érés. Volt időnk a folyamatos feldolgo­zásra. Három hétig kétszer 12 órás nagyon megfeszített munkával fogadta a gyár kollektívája az érkező nyers­anyagot. Minden elismerést megérdemelnek, a segéd­munkástól a művezetőig. A műszaki előkészítésről ugyancsak dicsérően lehet beszélni. Üjításokkal, belső átalakítással javítottuk a feldolgozó gépsorok teljesit- ményét. A kisvonalnál pél­dául 100-ról 125-re növeltük percenként a töltő-záró gép teljesítményét. Nagyon jól dolgoztak a termelő partne­reink, segítették a gyár erő­feszítéseinek maradéktalan megvalósítását. — Naponta hány vagon borsószemet kellett feldol­gozni? — Negyven "vagonnal. Ez 75 vagon készáru. —■ Az 1500 vagon készáru­ból mennyi megy exportra? — Mintegy 80 százaléka. Nyugatra és szocialista or­szágokba egyaránt szállíta­nak a termékünkből. — Most mi a helyzet a gyárban? Egész nyáron haj­rázni kell? — A mai napon már tel­jes kapacitással megy a zöldbab feldolgozása, de az nem 12 órás műszakokban, hanem háromban, úgy, hogy éjjel csökkentett teljesít­ménnyel dolgozunk. Zöld­babból is nagy a terv, 500 vagon konzerv. Napi nyolc vagon nyersanyag fogadásá­ra vagyunk képesek. A ter­méskilátások kedvezőek, szeretnénk túlteljesíteni a tervet 25—30 vagonnal. Köz­ben más feldolgozás is folyik, uborkából 480 vagon árut terveztünk és számítunk rá, hogy sikerül. Itt is nagy a késés, de már szép az ubor­ka, bőven terem. Gyümölcs­ből a tavalyinál kedvezőbb a helyzet, többet kaptunk cse­resznyéből, meggyből és sárgabarack is több van. Ami a hajrázást illeti, számítunk rá, hogy augusztus 20. körül már csúcsidőszak lesz a pa­radicsom feldolgozásában, ez eltart szeptember végéig. Is­mét csak megfeszített mun­kával tudjuk elvégezni a fel­adatunkat. Nagy szükség lesz megint a szocialista brigád­jaink helytállására — mon­dotta Kródi József, a Paksi Konzervgyár főmérnöke. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Futószalagon a zöldbab Ötliteres üvegekbe töl tik a barackot Hegfeszftettmunka,l50&yagotiborsá

Next

/
Oldalképek
Tartalom