Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

1978. július 26. Képújság 5 Gazdaságpolitikai céljaink szolgálatában Ipari vásár Szegeden Farmer alapanyagú kész ruhákkal, női konfekcionált ter­mékekkel szerepel a Szekszárdi Szabó Szövetkezet. A szö­vetkezet képviselője már a vásár első napján kooperációs tárgyalást folytatott a Békéscsabai Kötöttárugyár megbí­zottjával. Legmodernebb fazonú cipőújdonságait mutatja be és kí­nálja megvételre a Bonyhádi Kövendi Sándor Cipőipari Szövetkezet. Húsipari védőkötény és védőkesztyű a BÁTAFÉM (Bátaszéki Fémipari Szö­vetkezet) kiállítási vitrinjé­ben. Fotó: Gottvald Károly Harmincegyedik alkalom­mal nyitotta meg kapuit a Tisza-parti nagyváros több mint egy évszázados múltra visszatekintő rendezvénye,' a Szegedi Ipari Vásár. Színhe­lye a Marx téri vásárváros. Hazánkban két vidéki vá­ros rendez ipari vásárt, Sze­ged és Pécs. Sajátos szerepet töltenek be, amennyiben a tavaszi és őszi BNV közötti időszakban, egyik évben az egyik, másik évben a másik vásár teremt lehetőséget az iparnak és kereskedelemnek az újdonságok bemutatására. Ezek közül a szegedi vásár a nagyobb. Jelentőségét növeli az is, hogy a jugoszláv cé­gek mind nagyobb érdeklő­dést tanúsítanak iránta. A szegedi vásárnak, amint azt megnyitó beszédében dr. Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter is hangsú­lyozta, nincs már lokális jel­lege. A 22 ezer négyzetméter­nyi fedett csarnokban, illetve nyitott területen 327 hazai és jugoszláv üzem, vállalat, szö­vetkezet állít ki több száz ter­mékújdonságot. 230 hazai ki­állító képviseli a fővárost és kettő híján mind a tizenki­lenc megyét. Természetesen a kiállítók zöme Csongrád, Békés és Bács megyei, illetve szegedi. A rendezvény nem­zetközi rangját tovább növe­li, hogy a jugoszlávok mellett az idén Finnországból és az NDK-ból is jöttek bemutat­kozók. A vásár arra hivatott, hogy szolgálja a népgazdaságunk előtt álló legfontosabb célki­tűzéseket. Aránylag sok a vásáron a kis vállalat, szövetkezet, ál­talában olyan árucikkekkel, amelyek a nagyvállalatok profiljából kikerültek. Meg­jelenésük örvendetes, s a nép­gazdaság azt várja tőlük, hogy az eddiginél hatéko­nyabban vegyenek részt a hiánycikkek számának csök­kentésében. A miniszter is annak a re­ményének adott hangot be­szédében, amit a nagyközön­ség is remél, hogy a szegedi vásáron bemutatott termé­kekkel rövidesen az üzletek­ben is találkozhatunk. A megnyitó napjának dél­utánján átadták a díjakat. A Csongrád megyei Tanács V. B. nagydíját a METRIPOND mérleggyár mikroprocesszo­ros elektronikus tartálymérle­geiért, a Gabonatermesztési Kutató Intézet pedig a GK Tiszatáj nevű őszi búzájáért érdemelte ki. A szomszédos megyék vállalatai közül a sellyei AGROKÉMIAI Szö­vetkezet homlokzati festékei megkapták a Szegedi Ipari Vásár nagydíját, a Pécsi Kesztyűgyár, amelynek telep­helye működik Dombóvárott, a zsűri különdíját kapta. önálló kiállítással szerepel a vásáron a Szekszárdi Szabó Szövetkezet, a Bonyhádi Kö­vendi Sándor Cipőipari Szö­vetkezet és a Bátaszéki Fém­ipari Szövetkezet. 1979-ben 7 milliárdos programot valósítanak meg a Paksi Atomerőmű építői A paksi atomerőmű építke­zésén megkezdték az I-es reaktorboxot körülzáró, fal­cellák összeállítását. Ezek al­kotják majd az üzemi fő­épület legkényesebb része, a hermetikus térség oldalait. 18—20 tonnás, előregyártott szerkezetekből óriás „acél­doboz” alakul ki, amelybe a reaktor és a reaktort közvet­lenül kiszolgáló segédberen­dezések kerülnek. Az esemény kapcsán Nagy Zoltán, a paksi atomerőmű­beruházás létesítményi fő­mérnöke adott tájékoztatást az MTI munkatársának az építkezés helyzetéről. El­mondta: az eddigi eredmé­nyek alapján teljesítik az idei 3,8 milliárdos programot, jól­lehet bizonyos műszaki prob­lémák adódtak, elsősorban azoknak a teljesen új techno­lógiáknak a tömeges jelent­kezéséből, amelyekkel a ma­gyar kivitelezők eddig még nem találkoztak. A hagyományos technoló­giával készülő létesítmények műszaki kivitelezése a terv­nek • megfelelő. Ez év végén minden valószínűség szerint megkezdődhet a vízlágyító részleges üzembe helyezése. Ez lesz az első működő tech­nológiai rendszer. Elkészült az új paksi vasútállomás is. Ez a szállítás feltételeit ja­vítja. Próbaterhelésre vár a vízkivételi mű és a nagy- berendezések kikötőjének óriásdaruja. így a hajóval ér­kező nagyméretű és nagy sú­lyú szállítmányok fogadására már felkészült Paks. Már javában folynak az előkészületek a télre. Kész a fűtőrendszer is, amely a fűt­hető térségekbe meleget szol­gáltat. A szabad ég alatti munkahelyeken is védelmet biztosítanak. Az érintett vál­lalatok most egyeztetik fel­adataikat. Ami a távolabbi jövőt il­leti: elkészültek az első 440 megawattos blokk 1980-as üzembe helyezésének ütem­tervei. Az 1979. évi beruhá­zási program 7 milliárd fo­rint értékű, az ideinek csak­nem kétszerese lesz. A ma­gyar beruházások történeté­ben példa nélküli program megvalósítására egyebek kö­zött még ebben az évben ezer építőt irányítanak Paksra. Velük együtt a kivitelezők száma meghaladja majd az ötezret. Ezenkívül a helyszíni irányítás, ellenőrzés erősítése érdekében magasan képzett szakembereket is várnak az építkezésre. Számukra két­száz lakás épül. (MTI) Hatszázezer élelmiszerre Gyors segítség „Az elnökünket dicsérjék” Gyönyörű paprikát és pa­radicsomot is vehet már az első vevő a németkéri köz­pontban levő élelmiszerbolt­ban, hétfőn reggel hat óra­kor. Gerencsér János bolt­vezető elmondta: úgy rendel­nek pénteken, hogy ne le­gyen hiány semmiből. Nem­csak a paksi ÁFÉSZ szállít nekik primőrárut, vannak helybeli termelők, akik szer­ződés szerint visznek korai zöldségféléket: Szauer Jó- zsefné, Krausz Nándor, Kra- usz József. A boltvezető szól nekik, mikor vigyék be a paprikát, paradicsomot, vagy más csemegéket. Amikor az ÁFÉSZ szállítmánya már fo. gyóban, friss utánpótlás ke­rülhet az üzletbe. A bolt forgalma — van még egy üzlet a falu Hard- nak nevezett részén — itt a központban tekintélyes: csak­nem hatszázezer forint ha­vonta. Ebből sok az a rész, amit tejre és tejtermékre költenek a németkériek. El­visznek naponta kétszáz­nyolcvan liter tejet és húsz liter kakaót, egy-egy hónap­ban elkel ötszáz doboz sajt és egy mázsa száraz sajt, 120 kiló túró, 280 pohár tejföl. A nyitva tartás városi igé­nyeket is kielégítene: reggel hattól este hét óráig mehet a vevő az üzletbe. Felsőnyék központjában az üzletház előtt állít meg Arany Józsefné, Bözsi néni: „Ha valakit megdicsérnek a faluban, az az elnökünk le­gyen.” A múlt héten — szerdán — a 13 sertés megbetegedett, az állatorvos szabadságon volt és a legközelebbi csak Iregszemcsén található. Az Porftosabban hétközi diák­otthon a községbeli cigány- gyerekek számára. A Tolna megyei kettő közül az egyik Gyulajon működik. Létét in­dokolja, hogy az általános iskolai tanulók negyven­nyolc százaléka cigánygye­rek. A diákotthont 1967-ben lé­tesítették, egy évig „illegá­lisan” működött, 1968-tól szentesített a működése. Harminckét gyerek a lakója, a szülők napi egy forint öt­idős nyugdíjas felsőnyéki házaspár — soha nem voltak tsz-tagok — hova szaladhat­tak, csak a termelőszövet­kezethez. Ott rögtön intéz­kedtek és a gyors segítség megmentette egy koca, há­rom hízó és hét kétnapos malac életét, „Az elnökünk­nek köszönhetjük” — mond­ják Aranyék. ven fillért fizetnek a gyere­kek után. Valamennyi lakó úgyneve­zett veszélyeztetett gyerek. A diákotthon eredményessége mellett szól a többi között az is, hogy az itt tanult gye­rekek közül két kőműves, három hegesztő szakmunkás került ki eddig, egy gyerek Lengyelben tanul, egy pedig Szekszárdon az óvónőképző szakközépiskolában. Űjabban már — 18 gye­rekkel — cigány óvodai cso­port is van a községben. Gyulaj A cigánykollégium Váralja határában épül megyei, Bonyhád városi és járási összefogással a parker­dő, amely elsősorban a bony­hádi járási fiatalok táboro­zását, továbbképzését, s min­denki szabad idejének hasz­nos eltöltését lesz majd hi­vatott biztosítani. A parker­dőben tórendszert is kialakí­tanak, amely horgászcélokat szolgál. Képünk a leendő 1- es számú tavat mutatja be. A Pécsi Kesztyűgyár termékei között nem egy olyan is szerepel, amelyet a dombóvári telephelyen készítettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom